Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-21 / 196. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Bűnhődés bűntelenül „Pálffy György tiszthelyettese voltam” A hetvenbetedik életévében járó Nyéki Bálintot Ács­ról sodorta a szerelem Tarra, a palócok közé. Hivatásos tiszthelyettesként a harmincas évek végén ismerkedett meg egy szép özvegy asszonnyal, akihez a világháború zivatarai után, immáron kivetkőzve a mundérból, visszatért és fele­ségül vette. Régen eltemette már az asszonyt —, sőt má­sodik feleségét is —, de mind a mai napig áldja Tóth Marcsó nevét, aki gondosságától vezérelve megőrizte há­nyatott sorsú férje hivatalos dokumentumait, ezzel lehetővé téve Nyéki rehabilitációját. Hég egyszer a lengyel piacról Ádám Tamás Emlékek a múltból Tejipari múzeum Székesfehérvárott Ellenvélemény a KISOSZ-tél ban vagy másutt fogadják a lengyel árusokat. Meggyőző­désem a rendelkezésre álló ismeretek birtokában, hogy e sokakat érintő kérdés ki­zárólag a "városi tanács il­letékes vezetőinek mulasztá­sa, nemtörődömségének kö­vetkezménye és teljesen jo­gosnak tartom a város la­kosságának felháborodását. A kérdésem csupán csak annyi, hogy ezzel a butiko­sok, a viszonteladók pártján állnak-e a nem jntézkedők, vagy pedig a tömegek el­len?" Kálovits Géza döknek. mert közvetlenül boltjaik mellett működik a lengyel piac­ügy hiszem, az elnökség véleményére egyenes választ ad Kálovits Géza. Bizony, hogy konkurencia a lengyel piac a kisiparosoknak. Azzal pedig, hogy valamit betil-. tunk, nem biztos, hogy eltű­nik a süllyesztőben. Bizo­nyítja ezt az illegalitásba vonult lengyel piac új vi­rágzása. Nyéki Bálint meghurcol­tatásának gyökerei a har­mincas évekre nyúlnak visz- sza. A cukorgyári íőgépész ügyes fia elvégezte a négy polgárit, beiratkozott a Veszprém mellktti Jutas tiszthelyettesképző iskolá­ba, s 1933-ban hivatásos szakaszvezetőként avatták fel. Kiválóan morzézott, gyorsírt, katonás és szolgá- latkész, elöljárói mindeze­kért kedvelték. Ahol szol­gált, a magyar királyi .első honvéd híradó zászlóaljnál Pálffy György vezérkari százados volt az egyik elöl­járója. Az a Pálffy György, aki a felszabadulás után a Magyar Néphadsereg altá­bornagya, honvédelmi mi­niszterhelyettese, kémfőnö­ke lett, és akit — ügyét elkülönítve a Rajk-pertől — a Budapesti Katonai Tör­vényszék halálra ítélt, és 1949. október 24-én kivé­geztek. — Pálffyval én nagyon jó munkakapcsolatban voltam — emlékezik az egykori baj- társ. — ö volt a közvetlen parancsnokom. Naponta ta­lálkoztunk, kiadta a felada­tot. Folytak a kiképzések. Karpaszományos újoncokat, vagyis tisztjelölteket kellett oktatni a híradás tudomá­nyára. Én a háború alatt is ezen a vonalon teljesítettem szolgálatot. A tábori postánál voltam cenzor, mentünk a fronttal. A Duna melletti Passauben estem angol ha­difogságba. . . — Térjünk vissza Pálffy Györgyhöz; említette, hogy a vele való ismeretsége so­dorta a bajba. — Pálffy a harmincas-évek végén, a két zsidótör­vény után a nyugdíjaztatá­sát kérte. Zsidó származá­sú volt a felesége, nem ér­tett egyet a megkülönböz­tetésekkel, és nem akart to­vább szolgálni. Tisztviselő lett az Egyesült Izzóban. Találkoztam egyszer vele, szívélyesen elbeszélgettünk, megtudakoltuk, kivel mi van, aztán kész, mentünk mind­ketten a magunk útján. A felszabadulás után, talán ’47-ben egyszer megkeres­tem őt, már ezredes volt, és úgy emlékszem, az első páncéloshadosztály pa­rancsnoka (a forrásokban erre nincs utalás — a szer­ző.), kérdezte is, akarok-e tiszt lenni, de én akkor már a bányában dolgoztam. Mondtam is neki: Ezredes úr, nincs rá képesítésem, A korszerű autókonstruk­ciókban túlnyomórészt a fém jármű „felöltöztetésé­re” használnak műanya­gokat. A belső kiképzés­ben a könnyen formálha­tó, zajcsillapító, zavaró csillogásokat nem okozó fröccsöntött alkatrészek uralkodnak. Az acélrugók­ból és kárpitozásból álló hagyományos üléseket is kiszorítják az egyetlen for­madarabból kialakított po- liuretán-hab megoldások. Kívül a korrózióállóság és a kisebb ütések iránti érzéketlenség miatt előnyö­sek a műanyagok. Az acél- karosszériát szinte körül- párnázzáik a rugalmas lök­hárítók, hajlékony hűtő­maszkok és oldalvédő ido­mok. Terjedőben van a csak a négy polgárim van. meg jól keresek a bányánál is. Bérelszámoló voltam Szo­rospatakon. Csak később lettem vájár, amikor az afférom történt a párttit­kárral. — Mi volt az? — Pálffyék kivégzése után beszélgettünk a ferozoló- ban. Azt találtam mondani a párttitkárnak, hogy nézze, Murányi úr, a Horthy-had- seregben is voltak becsüle­tes magyar emberek, például a Pálffy György. Mert én talpig annak ismertem. Er­re Murányi Pálffyt elmond­ta mindenféle hazaárulónak, akit hál’ istennek felakasz­tottak már.. . No, este az­tán már jöttek is értem az ávósok. Fél évet töltöttem a Buda-déli internálótábor­ban. Mindig azt rebesgették, hogyan ismertem Pálffy Györgyöt, én meg mondtam az igazat. Akkor nem bán­tottak, elengedtek. A szén­falnál dolgoztam rendesen, egyszercsak megint letartóz­tatnak. '52 nyarán. Hiába szerepel a papírjaimon ok­tóber 26-a, az nem igaz. Csak akkor vettek nyilván­tartásba, mert úgy belerúg­tak a lábamba, hogy eltört, és megvárták, amíg a csont 'összeforr. 1954. de­cember 24-én szabadultam. Börtönről börtönre vittek, bekötött szemmel. Nem is tudom, merre, milyen fog­dákban fordultam meg. Csak sejtéseim vannak, hogy lehettem például Mis­kolcon, Hatvanban is. Min­dig Pálffy Györgyről kér­dezgettek. De én nem tud­tam mit mondani. Én tiszt- helyettes, paraszt voltam, nem avattak bele engem a nagy dolgokba. Legjobb tu­dásom szerint végeztem a dolgomat, semmi többet. A törzsőrmesteri rangig vit­tem. — A jutási tiszthelyette­seknek nagyon rossz hírük volt. Durváknak, kegyetle­neknek mondják őket. . . — Katonás emberek vol­tunk, az biztos. De én nem kegvetlenkedtem senkivel, én híradós voltam. Nekem a lelkiismeretem teljesen tiszta. Nyéki Bálint elmeséli, hogy megfordult a kistar- csai, a tököli internálótábo­rokban, s ezeken a helyeken formába fúvott, üvegszál darabkákkal erősített üzem­anyagtartály is, amely nagyfokú alakíthatóságá- val nagyon jól kihasznál­ja a rendelkezésre álló szabálytalan teret, s ez­zel is növeli a kocsi ható- távolságát. Az alapanyagok költsé­gein kívül fontos szerepe van a gyárthatóságnak is. Az acél sajtolása gyors technológiai folyamat, a műanyagok megmunkálá­sához viszont gyakran hosz- szabb alakítási, illetve ke- ményedési idő szükséges, így a gyártáshoz több hely re és szerszámra van szük­ség. Más azonban a hely­zet, ha nem nagv soro­zatról, hanem egyedi vagy kis példányszámban ké­1957—58-ban is, mert a ha­talom akkori emberei nem akarták elhinni, hogy az egykori hivatásos katona, börtönviselt elítélt ’56 kaoti­kus napjaiban semmi köz- szereplést nem vállalt. Hi­ába hívták, tüzelték, nem ment, hiszen már ismerte a börtönt, nem ákart oda visszakerülni. Nyéki úgy emlékszik, hogy két-három hónapot töltött a recski ha­láltáborban is, a titkos föld­bunkerben. Az idezártak nem beszélgethettek, nem dolgoztak, csak sétára vit­ték ki őket. Innen kerü! Várpalotára, a rabbányába, ahonnan már sokkal szebb emlékei vannak: jó volt a koszt, és pénzt is lehetett keresni. — Másodszor csaknem két és fél évig tartották fogva. Pálffy Györggyel való ismeretsége ilyen hosz- szú időt nem indokolhat. — Kitaláltak egy törté­netet, hogy a Szabad Európa rádiót hallgatom, és Zsám- bokréczki Albinnal elhatá­roztuk, hogy a pásztói Ta­bak Anikó személyi adatait kijuttatjuk a rádióhoz, mert ez a nő fel akarja jelenteni azokat, akik demokráciaelle­nes kijelentéseket tesznek. De én azt se tudtam, ki az a Tabak Anikó, kövér-e. sovány-e, kicsi-e, nagy-e. Azt se tudom, hogy élt-e egyáltalán. (Nyéki most is Tabadnak ejti a nevét — a szerző.) Az ÁVH-n rámfog- ták, hogy 1933—39. között a csendőrségnél szolgáltam. Így ítéltek el a népi de­mokratikus államrend ellen folytatólagosan elkövetett izgatás és kémkedésre való szövetkezés bűntette miatt háromévi börtönre. Teljesen vétlenül. Kértem is a rehabilitásomat az El­nöki Tanácstól már 1956 augusztus 4-én, visszaírtak, hogy majd értesítenek az eredményről, de aztán jött a káosz... És —, mint már utaltunk rá — az újabb fogva tartás, ugyancsak bűntelenül, ti­zennyolc hónapig. Nyéki Bálint nem nyugo-. dott bele megbélyegzésébe, már csak azért sem, mert akadtak* olyan emberek — jobbára lecsúszott, lezüllö*' egzisztenciák —, akik elő­szeretettel vágták a fejéhez! börtöntöltelék. Ezt a rossz­indulatú rágalmat Nyékj most már hivatalos papír­ral, a Fővárosi Bíróság 1988. február 2-i végzésével visz- sza tudja utasítani. szülő kocsikról van szó. Ebben az esetben ugyan­is az acéllemez alakításá­hoz szükséges présszerszá­mok költsége nem fizető- dik ki, tehát előnyösebbek a kisipari módszereket megengedő üvegszálas mű­gyantafeldolgozási techno­lógiák. Így állítják elő a más autótípusok fődarabjai­ra épülő, különleges ka- rosszériájű buggy-kat és kis sportkocsikat. Léteznek olyan autógyárak i; — az angol Lotus és Reliant, a görög DIM, a Trabant — amelyek műanyag karos­szériás kocsik előállításá­val foglalkoznak, ám ter­melési kapacitásuk ezeket is a kisüzemek közé sorol­ja. „A salgótarjáni lengyel piac helyzete vitathatatlanul a lakosság jelentős részét, annak kisebb keresetű ré­szét, erőteljesen foglalkoz­tatja. Ezért nem az a meg­oldás. hogy Salgótarjánban bizonyos szervek a nem tör­vényesített. de létező intéz­ménnyel kizárólag a kis ke­resetű lakosság ellen Cse­lekszenek. A piac történetéről rövi­den. Évekkel ezelőtt és egy éven belül is a városi ta­nács vezetőihez levéllel for­dultam. a korábbi vásár- csarnok igazgatójához szin­tén, hogy alakítsanak ki lengyel piacot. 1. A lakosság /ilyen igényű kérésének kielégítésére. 2. A városi tanács bevé­teleinek növelésére. 3. A piac ellenőrizhetősé­gére­4. A lengyel -utazási író­dó k tárgyalásai Isorán jel­vetett kérések ilyen irányú teljesítésére. 5. Csak a térképre kell néznünk, Salgótarján a /Len­gyelországhoz távolságban legközelebb lévő megye- székhely. Ezeket a kéréseket, ja­vaslatokat a városi tanács illetékes vezetői rendelke­zésére bocsátottam. A té­máról más tanácsi vezetők­kel is tárgyaltam Miközben világot megváltó gondolatok Talán kevesen tudják: a szegény emberek tehenei az első világháború előtti időkben mindössze napi négy liter tejet adtak. Ez az egészséges étek mégsem hi­ányzott eleink asztaláról. A tej feldolgozásának forté­lyait generációk adták to­vább egymásnak. A kisgaz­daságok hagyományos tej­kezelése felett eljárt az idő, a korabeli eszközöket a mo­dern tejipar már nem hasz­nálja- Múzeumi tárgyak let­tek. Az ország egyetlen tejipa­ri múzeumának a székesfe­hérvári skanzen egyik év­százados épülete ad otthont. A Rác utca 19-es számú há­za szerb egyházi iskola volt egykor. Több mint ötszáz tárgy és dokumentum ismerteti meg a látogatókat a tejgazdaság fejlődésével a múlt század­tól az’ 1970-es évekig A ki­állított tárgyak többsége eredeti, de korabeli kép­anyagok és írásos emlékek is segítik az ismerkedést. Igazi ritkaságnak számíta­nak azok az archív képek, amelyek a tejelőszarvas- marha-tenyésztés kezdeteit mutatják be. De látható a témával kapcsolatos első ha­zai szakirodalom is, Nagy- váthv János munkája 1822- ből. A fejés és tejkezelés eszközeinek társaságában eredeti vajverseny-oklevele- ket is bemutatnak a század elejéről. A Budapesten 1909- ben megrendezett IV. Nem­zetközi Tejgazdasági . Világ- kongresszus határozatait ol­vasva meglepődve állapítja meg a látogató: napjainkban is aktuális tennivalókat fo­galmaztak meg nyolcvan év­vel ezelőtt. A muzeális értékű erede­ti Marehand-zsírtartalom- meghatározó 1870-ben ké­születnek, addig a salgótar­jániak különautóbuszt kell, hogy fogadjanak Dabásra. Gyöngyösre, Egepbe, Szol­nokra, az ott kialakított len­gyel piacon történő vásár­lásra. Úgy gondolom, nem lehe­tünk az országban elszige­teltek. A realitásokkal min­denkinek szembe kell nézni. A realitás pedig az,, hogy ebben az átmeneti időszak­ban szükséges e létesítmény. Hatvan kilométeren belül is a tanácsok megoldást tudtak találni, mi pedig arra kény­szerítjük a város lakosait, hogy kapualjban, hivatalok­Galcsik Lajos, a salgótar­jáni K1SOSZ elnökségének véleményét közölte szer­kesztőségünkkel. Elmondta, sérelmesnek tartják azt, hogy olyan ügy mellé állt a NOGRAD, amelyet rendelet tilt. A lengyelek nem fizet­nek SZTK-járulékot, adót, tiszta haszonra tesznek szert. A kisiparosok sok olyan terméket árulnak, amelyek ,lényegesen jobb minőségűek, mint a lengyel áruk. Konkurenciaként je­lentkezik ez a kiskereske­szült, a különböző vaj. és sagtformákkal együtt évtize­deken át használatban volt. Érdemes egy pillanatra el­időzni az első tejplakát előtt. Manno Miltiades mun­kája 1929-ben pályadíjat nyert, ö készítette az első ilyen jellegű reklámot, s a tejet ivó munkást ábrázoló plakát több mint 100 ezer példányban került forgalom­ba. f Alapos gyűjtőmunka ered­ménye a tejesüveg történe­tét bemutató terem. A kü­lönböző tejgazdaságokból származó üvegek egyszers­mind termelőik védjegyéül is szolgáltak. A változatos formájú tejesüvegek legré­gebbike 1883-ból való, s akad itt az Eszterházy és a Károlyi grófok tejüzemeiben palackozott butélia is. A sort az 1960-as években még használt tejespalackok zárják. Külön tárló mutatja be a szakoktatás és -kutatás tör­ténetét. Régi tankönyvek mellett látható például Ba- intner Károly nyugalmazott egyetemi tanár, a tejipari szaikmérnökképzés megte­remtőjének leckekönyve 1927-ből. ^ Az épület mögötti fészer­ben kaptak helyet a nagyobb tejipari gépek és berende­zések/ A két világháború közötti tejtermékgyártó üzemek eredeti gépei ma is működőképesek. Érdemes megtekinteni az országban elsőként használt 3200 lite­res gyúróhenger nélküli fa- köpülőt; Dániában készítet­ték 1952-ben, s egészen a hetvenes évek végéig hasz­nálták. A laikusok számára is érdekes az ementáli sajt készítésének titkaiba való bepillantás. Gyerkó Katalin Tejipari gépek, berendezések a két világháború kö­zött. Nagyon elgondolkodtató az ő története is. Több mini harminc évet kellett várnia az igazság kiszolgáltatására, amit tájainkon sajnos, nem is furcsa módon, maga az igazságszolgáltatás vett el. Sulyok László Műanyagok és autók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom