Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-21 / 196. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT.. MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 8.18: A hét zenemüve Verdi : Otelló — Kovács János előadása (Ism. B. 17.00). 8.50: A hét költője : Paul Eluard (ism.) Hét háborús szerelmes vers. 9.00: Napközben (Élő) 11.00: Zenés délelőtt Köröndi György operettíel vételei bői. 11.35: Az oroszlános kert. Mohás Lívia regénye folytatásokban. 12.45: A mák. — Treibitsch Péter műsora 13.00: Klasszikusok délidőbes 14.10: Pókok és virágok 14.27: Vass Lajos népdalfel­dolgozásaiból 15.00: Szépirodalmi figyelő 15.30: Kóruspódium 16.00: Tizenhat óra. Hírmagazin. 16.10: Szívesen hallgattuk 17.00: Eco-mix. Gazdasági magazin. 17.30: Táncházj muzsika. Gyimes-i és dunántúli táncok 18.02: Levelekre röviden, 18.12: Hol volt. hol nem veit. A hattyúvá változott leány. Amur-parti mese. 19.15: Helyettem írták... 20.15: Egy rádiós naplójából 21.00: Királynő kontra Defoe ...,de így is mondhat­juk: A Creech-ügy. Stefan Heym kisregé­nye rádióra alkalmaz­va. 21.50 r Gong. 22.33: Halló, itt vagyok! A telefonnál: Szilágyi János. ÍS.SOí Üj lemezeinkből. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Ki kopog? 8.2i : Nyitnikék — kisisko­lások műsora. t.51: Muzsikáló természet. Afrikai földi rigók. 9.05: Operettmúzeum. 9.40: Rivaldafényben a nyár slágerei. 10.50: Láttuk, hallottuk. Művészet- és müvelő- déskritika. 11.10: Térkép és útravaló 11.30: Balaton-rádió 12.10: Nóták 13.05: Miska bácsi leveles­ládája. A Gyermekrádió mű­sora. 14.00: Kettőtől ötig... (Élő) A rádió kívánságmű­sora. 17.05: Nyáridő Benne : 17.30: ötödik sebesség 18.30: Popregiszter 19.05: Sportvilág 19.30: Daráló 20.00: Mákvirágok... 21.05: ..Monsieur 100 000 Volt”. Zenés portré Gilbert Bécaud-ról. 22.05: Rockújság —• VI. évfolyam 14. szám. 23.15: Bemutatjuk Lee Ri- tanoud lemezét. BARTÓK RÁDIÓ: 9.06: Rolf Uuswali Liszt­orgonahangversenye. 10.40: Richard Strauss: Salome — Zárójelenet. 10.58: Nagy mesterek szoná­táiból. 11.43: Zenekari muzsika 13.05: Újdonságainkból — külföldi slágerek. 14.00: Népzene fúvósokra. 14.25: Muzsikáról versben, prózában. Baudelaire - 11*2. rész. 15.00: Zene korabeli hang­szereken 16.15: Kilátó - a rádió vi­lágirodalmi hetilapja. 17.00: A hét zeneműve — Verdi: Otelló. 17.32: Fischer Annie zongorá­zik — XX 14. rész. 18.40: Sztravinszkij-művek 19.05: Mozart: A varázsfu­vola. Kétfelvonásos opera. 22.22: A Magyar Demokrata Fórum és a zenemű­vészeti társaság hang­versenye a Zeneaka­démia nagytermében. MISKOLCI STÜDIÖ : 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás, útinform. 6.12: A stúdió vendége. (Telefon- szám: 35-510). 6.20: Észak-ma­gyarországi krónika. 6.30: Hí­rek. lapszemle (Kossuth). 6.55: Ütinform (országos és körzeti). 7.35: Szóvá tették. megkér­deztük. 7.55: Napi összefoglaló és a másnapi műsor ismerte­tése. Reklám. Szerk.: G. Tóth Ferenc. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 9.05: Tévétorna 9.10: a szerencse! óva g — NS ZK—esehß zl ov á k tévéfilmsorozat. VIJJ/6. rész (ism.) 10.10: A HÉT 11.10; Delta 16.40: Hírek * 16.45: A szegedi körzeti stú­dió műsora. 17.00: Már megint a 7/E! (ism.) 17.40: Számadás 17.55: Egy szó, mint száz. 18.50: Esti mese 19.00: Üj cim-cim 19.30: Híradó 20.05: Lengyel Menyhért: Földnélküli János — Tévéjáték. * 21.10: Panoráma 22.00: Vázlatkönyv. Dokument u mi i 1 m. 111/2. rész: Sopron­kőhida. 22.35: Hírek TV 2.: Radványi Dorottyával és Dömsödi Gáborral. 17.25: Képújság 18.00: Hétfőn hatkor 18.25: Gyerekeknek! 18.50: Hatoslottó-sorsolás 18.55: Tv 2. 19.00: A Forsyte Saga — Angol családregény. XXVI*8. rész: A vénasszonyok nyara (ism.) FF. 19.51: Tv 2. 20.00: Körzeti tévéstúdiók 20.55: Tv 2. 21.30: Telesport Kb. 23.00: Tv 2. Napzárta. BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 15.35: Az arany kiscsibe. Színházi' közvetítés. 18.20: Publicisztika. 19.00: Esti mese 20.00: Az elvesztett álmok \ utcája. Tv-játék. 21.40: Mesam. Dalfesztivál. 2. MŰSOR: 18.00: Természetfilm. 18.30: A hét eseményei magyar nyelven. 20.00: Sportvisszhangok. 21.00: Dokumentumfilm a harangmesterségről. 22.00: Világhíradó 22.15: A hinta. NSZK-tévéfílm. (Feliratos). MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Szuperhekusok. Színes, szink­ronizált olasz kalandfilm. — Kamara: Végtelen történet. Színes, szinkronizált NSZK— olasz film. — Kohász: Sze­relmi lázálom. Színes, szink­ronizált olasz^film. — József Attila Kert: Bosszúvágy, III. Színes, szinkronizált amerikai krimi. — IMH, Zagyvapálfalva : Nyolc szamuráj legendája, I—II. Színes, szinkronizált ja­pán film. — Balassagyarmati Madách: Beverly Hills-i zsa­ru 2. Színes, szinkronizált ame­rikai krimivígjáték. — Ma­dách Kamara: Légy bátor és erős! (16). Színes, szinkroni­zált kanadai filmvígjáték. — Bátonyterenyei Petőfi: Az istenek fegyvere. Színes, lát­ványos hongkongi kalandfilm. — Pásztó: Vérbeli hajsza. Szí­nes amerikai sci-fi komédia. — Szécsény: 6 órától: Vas­madarak. Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. — Ka- rancslapujtő: Másnap reggel (16). Színes, szinkronizált amerikai krimi. — jobbágyi: Coctail. Színes, szinkronizált amerikai film — Érsekvad- kert: Ikrek. Színes, szinkroni­zált amerikai filmvígjáték. — Rétság: Szellemirtók. Színes, szinkronizált amerikai horror­bohózat. Fekeién­fehéren „Amerika úton van ah­hoz, hogy kétarcú társada­lommá váljon: az együk fekete, a másikA fehér. Ezek azonban elkülönülnek és egyenlőtlenek” — álla­pította meg a Kerner-je- lemtés 1968-ban, azt köve­tően, hogy Johnson elnök kormánybizottságot neve­zett ki az akkor fellángo­ló faji zavargások okai­nak tanulmányozására. Tíz év múltán összeve­tették a korabeli megálla­pításokat a jelennel, és kitűnt, hogy 1968-ban egy fekete bőrű amerikai ál­lampolgár átlagjövedelme a fehérek átlagjövedelmének 58 százalékát érte el, és ez a helyzet változatlan. Növekedett viszont azok­nak a néger családoknak az aránya — 15-ről 21 száza­lékra —, amelyeknek a jö­vedelme meghaladja az évi 35 ezer dollárt. Azóta több mint tíz fekete bőrű kép­viselő bejutott a parla­mentbe, a szenátusban azonban egy sem talál­ható közülük. A Kerner-jelentés újra- olvasásából a szakértők azt a következtetést vonták le, hogy a helyzet továbbra is felemás. Az „elkülönülő és egyenlőtlen” társadalom mai jellemzője az, hogy a fe­hér közösség mellett ki­alakult a néger állampol­gárok hármas tagozódása : a középosztály (amelynek életkörülményei a legin­kább változtak), a munkás- osztály (amely nagy nehéz­ségek árán tudja tartani elért színvonalát), és a leg­alul lévők (akik a fejlődő országok lakóinak szintjén élnek). Earl Graves, a Black Enterprises című folyó­irat gazdag tulajdonosa és kiadója, maga is színes bőrű, a következőképpen jellemezte a viszonyokat: „Van egv pon-más házam New York legelőkelőbb ne­gyedében, egy másik Ver- montban, ahová télen járunk, a fiaim Har- wardon tanulnak, de nem adhatom kölcsön a Merce- desemet a fiamnak, hogv szombat este a Manhatte- nen kocsikázzon, mert a rendőrök nyomban leállíta­nák. Elképzelhetetlennek tartják uavani’s, hogv esv néger fiatalember, jogosan, ilyen autóval járjon.” Hagyományőrzés Rimócon \ Megtartották a halott lakodalmát Nehéz lenne utólag meg- 1 állapítani, mi volt az a bel­ső indíték, ami 20 évvel ez­előtt Rimócon összehozta az embereket, hogy megala­kítsák a pávakört. Talán az éneklés öröme, a szereplés lehetősége, az egy közösség­hez való tartozás érzése, a szabad idő hasznos eltöltése, .vagy az önmegvalósítás si­kerélménye. .. Bármi is le­hetett az indíték, annyi biz­tos, az elhatározás nem egy­szerű fellángolás volt. A rimóci pávakör az elmúlt két évtizedben egyre is­mertebb és elismertebb lett a megyében és azon kívül. Az élet törvénye szerint a csoport tagjai lassan kicse­rélődtek. Az alapítók közül csak Holecz Istvánnét és Vincze Sándort lehet a sze­replők között megtalálni. Többen a 15 éves „törzsgár­da” jelképes jelvényével rendelkeznek. Mint például: Vincze Ferenc, Erdélyi Sán­dor, Gacsán Lajos. — Az első időszakban népdalokat énekeltünk, kö­zöttük olyanokat, amelyek itt a faluban a nép ajkán születtek, és a gyermekek a szülőktől tanulták meg. így örökítődött át a dal nemze­dékről nemzedékre — em­lékezett vissza Holecz Ist­vánná, aki 5 éve a csoport szakmai vezetője. Rimóc a népszokások kin­cses tárháza. A modernizá­lódás áramlata a községet sem kerülte el. Lassan-las- san eltűnik az utcákról a népviselet, elmaradnak a helyi népszokások. A páva­kor egyik nagy érdeme, hogy felkutatja ezeket és megmenti az utókor számá­ra. A népdalok éneklésétől eljutottak a népszokások, népi hagyományok feldolgo­zásáig, színreállításáig. — Ügy tudom, csak Ri­mócon volt szokás: ha egy fiatalt ragadott el a halál, a temetésén megtartották a halott lakodalmát; össze­gyűjtöttük az énekeket, mondókákat. A halott la­kodalma összeállításunkat felvette a rádió, az idén le is adták. Az István-köszön- tőben is helyi hagyományo­kat dolgoztunk fel éppúgy, mint a Gyöngyösbokrétában, vagy a Tavaszi szokásokban — magyarázta Holecz Ist­vánná. Szerepeltek a televízióban, felléptek Budapesten egy nemzetközi folklórfeszti­válon, jártak Csehszlovákiá­ban, s szeptember 1—11-e között Zakopánéban, egy nemzetközi találkozáson vesznek részt. — Megtiszteltetésnek tart­juk, hogy ilyen rangos be­mutatókra kapunk meghí­vást. Viszont el kell mond­jam : a siker mögött ko­moly munka van'. A csoport tagjainak több mindenről le kell mondaniuk. Amit na­gyon fontosnak tartok, hogy nem érezzük magunkat egyedül. A megye részéről szakmai segítséget kapunk, s érezzük a helyi vezetés, a tanácselnök asszony támoga­tását. A siker mellett ez is erőt ad a további munká­hoz, a megújuláshoz. A jobb, a színvonalasabb előadások igénye a pávakor egyik jellemzője. Pár év­vel ezelőtt a csoport a re­zesbandával egészült ki. A faluban szokás volt, hogy az ünnepnapi estéken a kocsma udvarában a rezes­banda játszotta a talpalá- valót. Bablena Ferenc és Bablena Bertalan még ját­szott ilyen bandában. Most ismét megalakították a ze­nekart. S, ma jórészt már csak színpadon elevenítik fel a régi időket, szokáso­kat. (szenográdi) Az oly sokszor elátko­zott beat-pop-rock vilá­gából megérkezett az első szülővidámító hír, sietve közreadjuk. London egyik külvárosi kórházában — Brook Hospital — két hét óta eszméletlenül feküdt egy 12 éves kislány. Lian­ne Preston közlekedési bal­eset folytán került kómás állapotba, az orvosok bár­mihez fogtak, nem tudtak ezen változtatni. Valaki azt javasolta, próbálkozzanak meg a „lökésterápiával”. Ez esetben úgy, hogy a kis­lány kedvenc együt­tese kezdjen el üvölte­Életmentő üvöltés ni a betegágy mellett. A szülők véleménye s2erint a kísérletre a Bros együttest kell felkérni, minthogy az ő fényképeik és lemezeik találhatók Lianne szobájá­ban. Luke Goss, az együt­tes vezetője és szólistája készségesen vállalta a kí­sérleti gyógykezelő szere­Fénycsóva a világra Dléhátuf szó az olvasótáborról... Még nem lehet megállapítani, hogy valóban célt ér­tünk-e- .. — mondja Szabó Ernöné, a Balassi Bálint Nóg- rád Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese, amikor arra ké­rem, értékelje a nemrégiben zárult olvasótáborokat. ... A gyerekeknek is azt mondtam búcsúzóul: akkor ismerhetitek fel, hogy meny­nyi mindennel gazdagodta­tok az elmúlt két hétben, ha próbáltok élni azzal a ma­gatartással, amelyet itt meg­tanultatok. Ha az a kis fénycsóva, amelyet megpró­báltunk közösen a világra vetíteni, segít benneteket... — Közel száz, különböző korú gyerek vett részt Sal­gótarjánban az önök által szervezett olvasótáborokban. Ha jól tudom, nem az első és nem is az utolsó ilyen próbálkozásukról van szó­— Valamennyi olvasótá­bor szervezésében részt vet­tem az 1976-os kezdetektől. A mostaniak, mégis — bizo­nyos szempontból — tekint­hetők újnak, hiszen első íz­ben adott otthont azoknak a megyei könyvtár épülete. Tapasztalat, hogy olvasótá- bbros gyerekeink visszajár­nak azokba a hozzájuk kö­zeli könyvtárakba, művelő­dési intézményekbe, ahol a foglalkozások alatt megfor­dultak. Kíváncsian várjuk, hogy hozzánk mennyien jön­nek majd... — Három párhuzamos tá­bor működött egy időben. Az egyik a megyei szakmunkás- és szakközépiskolai tanulók olvasótábora, a másik a nógrádi úttörők olvasótábo­ra, a harmadik pedig a Ko­márom és Nógrád megyei szlovák nemzetiségű úttörők olvasótábora. Mindhárom iránt egyforma volt az ér­deklődés? — A legutóbbi évekig minden olvasótáborban öt- ven-ötven gyereket tudtunk fogadni. Most a tábor szer­vezése során nem tudtunk közvetlenül eljutni a gyere­kekhez, ezért például a szakmunkás- és szakközép­iskolai tanulók táboránál meg is mutatkoztak a hiá­nyosságok. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy az igények nőttek, de a szervezés elap­rózódott. Ok lehet az is, hogy az iskolákban nem propagálták megfelelően a táborokat... — Ügy tudom, hogy a tá­borok specialitása a kiscso­portos foglalkozásokban rej­lik, Sokat mond a témavá­lasztás is. amely köré a programokat szerkesztették. Így szól: ismerd meg ön­magadat és a világot, a ben­ne elfoglalt helyedet. — Minden évben ezt a témakört járjuk körül vala­mennyi olvasótáborban. (Persze az életkori sajátos­ságokat figyelembe véve.) Örök probléma a beilleszke­dés, az önmegismerés, de azt hiszem, hogy napjaink­ban különösen fontos- Eddig úgy próbáltunk válogatni, hogy elsősorban a hátrá­nyos helyzetű gyerekeket hozzuk be a táborokba. Ma nehezebb a helyzetünk, mert szerintem most minden gye­rek hátrányos helyzetben van. Egy másfajta környe­zetben — amelyet biztosíta­ni próbálunk számukra — ráébredhetnek önmagukra, és talán jvbban el tudják majd viselni saját maguk és mások „másságát” is­— Ehhez segíthet hozzá az olvasás? pét. „A kislány ágyának szélére ült, előbb beszélni kezdett hozzá, aztán egy dalt dúdolt a fülébe, és végül üvölteni kezdett. Lianne egyszer csak kinyi­totta a szemét, és csodál­kozva az énekesre nézett” — mondta a főorvos az esetről beszámoló újság­írónak. Lianne túljutott az élet­veszélyen. Most, amikor oly prob­lémás a gyógyszerellátás, nem kellene nekünk is a házi ráüvöltéssel próbálkoz­nunk? — Jó eszköz lehet hozzá, és a táborokban megtaní­tottuk a használatához szükséges alapokat. — A számomra legérdeke­sebbnek tűnik- a nemzeti­ségiek tábora. Hogyan érté­keli? — Csak azt mondhatom, mint a többiről. A gyerekek láthatóan jó) érezték magu­kat, együtt gondolkoztak, együtt dolgoztak velünk. Azt azonban nagyon nehéz meg­ítélni, hogy milyen konkrét eredményeket értünk el. Ez a fajta munka kevéssé lát­ványos, de nem kell mon­danom, hogy milyen fon­tos. •. Szerettük volna, ha nem csupán a szlovák nem­zetiségű gyerekek vehettek volna részt, hanem a Ma­gyarországra kényszerült ro­mániai magyar nemzetiségű­ek is. Sajnos, az idén még nem sikerült ezt megszervez­nünk, de nem mondunk le róla... Én azt hiszem, minden értékelésnél többet árul el az a rajzkiállítás, amelyet a táborozok készítettek. Még néhány hétig megtekinthetik az érdeklődök a könyvtár gyermekrészlegében. Mély gondolatokat, érzéseket tük­röznek. Hogy kifejezésre juthattak, ahhoz vitathatat­lanul hozzájárul ez az olva­sótábor is. —Cs—

Next

/
Oldalképek
Tartalom