Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-19 / 195. szám
1989. AUGUSZTUS 19.. SZOMBAT NOGRAI) 3 Jó úton haladunk, ha a kelleténél lassabban is... INTERJÚ SZŰRÖS MÁTYÁSSAL, A PARLAMENT ELNÖKÉVEL A magyar politikai közélet egyik legmarkánsabb egyénisége a népben, nemzetben, nemzetiségben gondolkodó Szű- tos Mátyás, aki a parlament elnöke. Neve elválaszthatatlan a társadalmi megújulást akarók, az azt kezdeményezők és elképzeléseiket követkpzetesen végigvívok ma még nem eléggé széles táborától. Személye biztosíték arra, hogy a reform visszafordíthatatlan folyamattá váljon. 0 Elnök úr! önt nagyon gyorsan szívébe zárta a közvélemény és a szakma. Elfogadta az a közeg, ahol jelenlegi munkáját végzi. Hogyan készült erre a hirtelen szerepváltásból adódott új feladatra? — Én világ életemben politikai pályán' működtem, igaz, hogy a külpolitika területén tevékenykedtem, de a kettő szorosan összefügg. Mint a Központi Bizottság titkára belpolitikai kérdésekkel és gazdaságpolitikával is foglalkoztam. A kül- politikusnak és a diplomáciának is megvannak a szakmai követelményei. Végül is ez tehát nem okozott alapvető változtatást munkámban, de el kell sajátítanom egy sor jogi, jogpolitikai kérdést, ön bizonyára emlékszik, hogy kétszer is elhárítottam a felkérést, az ajánlatot és végül, mérlegelve a körülményeket, nagy megtiszteltetést jelentett számomra, hogy az országgyűlési képviselők több mint 90 százalékos arányban választottak meg. • Üj tartalommal töltötte meg a parlament elnökének tisztségét. Mikorra várható az igazi parlamenti demokrácia megteremtése és a többpártrendszer zavartalan működtetése? — Ezt az Országgyűlést most joggal, vagy jogtalanul érik kritikák, észrevételek. Egyrészt kétségbe vonják legitimitását, vagy vitatják. Valaki tudna-e példát mondani arra, hogy a Magyar- országon létező összes intézmény közül melyiket választották meg demokratikusab- ban a parlamentnél? Én nem mondom azt, hogy ez minden tekintetben demokratikus és kifogástalan volt, de az akkori körülmények között új volt a szocialista világban. A többes jelölés lehetővé tette a demokratikus elemek gyakorlását, de a magyarországi létező intézmények közül nagyon kevés lehet, melyet demokra- tikusabban választottak volna meg. Nem beszélve azon személyekről és csoportokról, akik bírálják, nem tudom, hogy őket arra a tisztségre demokratikusabban választották-e meg? Ennek az Országgyűlésnek kell lerakni egy demokratikus szocialista Magyarország, vagy egy szabad demokratikus Magyarország alapjait, jogi és törvényhozói értelemben. Azt nem tagadom, hogy a parlament összetétele vitatható, mert vannak „levi- tézlett káderek” és olyan képviselők is, akik mögött nincs igazi társadalmi bázis. Mégis történelmi missziót Teljesít ez a parlament" azáltal, hogy lerakja a törvényes keretek alapjait egy parlamenti demokráciának és egy demokratikus szocializ: musnak is egyben. A kettő összefügg. Ebben az esetben a hangsúly a demokrácián van. melyet még tanulni kell! 0 Nem tartja-e furcsának azt, hogy a parlament elnöke nem tagja a Politikai Intézőbizottságnak? — Kérem szépen, itt arról van szó, hogy én üdvözlöm és támogatom azt, hogy fokozatosan azért megtörténik á párt- és állami funkciók szétválasztása. Igaz, hogy mi még alapvetően a pártállam stádiumában vagyunk és ekörül vannak viták. A polgári demokráciákban sem idegen az a megoldás, hogy például a spanyol nemzetgyűlés elnöke egyben a Spanyol Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának a tagja. Nem ezen múlik a hatáskörök, a párt és állami funkciók szétválasztása vagy főleg a hatáskör szétválasztása- Ki kell alakítani a hatalmi konstellációnak a nagyon erőteljes „négyes fogatát”: köztársasági elnök, parlament, minisztertanács, miniszterelnök és alkotmány- jogi bíróság. Itt a kölcsönös ellensúlyok és kiegyensúlyozottság, ellenőrzés szerepe nagyon fontos. Nem lenne helyes, ha egy ember kezében e demokratikus folyamatban nagyobb hatalom összpontosulna. Sok rossz példa volt erre. Igen lényeges miként történik a köz- társasági elnök megválasztása, és milyen köztársasági elnöki rendszert alakítunk ki. Tehát nem lehet az országgyűlés fölé helyezni, hanem mellé! Eltökélt szándékunk, hogy — és ilyen irányban előrehaladás van a választójogi törvény kidolgozásában — legközelebb hazánkban már szabad demokratikus választások lesznek. Versenyhelyzet alakul ki a pártok és szerveződések között. Ez az egyik garancia, a másik az, hogy egy erős és la mai Magyar- ország érdektagoltságának, szervezeti struktúrájának megfelelő parlamentet kell létrehozni! 0 Mik a visszarendeződés veszélyei és mi az el- . hárításának módja? — Különböző mozzanatai vannak, és nemcsak a személyi vonatkozásokra kell gondolni, ön például helyesen állapította azt meg, hogy a megyék fékezhetik a reformokat• Az önkormányzati elemek még nem erősödtek fel. Még nincs igazi önkormányzat Magyarországon. A demokrácia egyik legfontosabb vonulata az önkormányzat feltételeinek megteremtése jogilag, törvényi alapon, ezért lesz önkormányzati törvény vagy tanácsokról szóló törvény. Sokan nevelkedtek a régi iskolákban, a bolsevik proletárdiktatúra kategóriáiban gondolkodnak és nem tudnak lépést tartani a fejlődéssel, de az intézményrendszerben is nagyon sok még a régi mechanizmus. Es a pártállam. Csak egy példát: még mindig úgy van Magyarországon, hogy az MSZMP első számú ,vezetője egyben az ország első számú vezetője, holott csak a pártban választották meg első embernek! És ez így van 'a megyékben is! .Ez csak egy deformáció! Ez végigvonul egész struktúránkon, i A pártállamot istenigazából még nem számoltuk fel. A korrekt struktúra az lesz: államelnök, parlament elnöke, miniszterelnök, alkotmányjogi bíróság elnöke, mint négyes. A párt és a vezetés' sok tekintetben az alkotmány fölé helyezte magát, Volt alkotmány. ami nem volt igazi alaptörvény, inkább társadalompolitikai program, és másolta a sztálini alkotmányt• Most a miniszterek következnek. A pártok pedig saját struktúrával rendelkeznek és elhelyezkednek ebben a társadalmi konstellációban. Még a tehetetlenségi nyomatékra is felhívnám a figyelmet, ami a visszarendeződés veszélyét illeti. Fokozatosan . meg kell alkotni azokat a törvényeket, amelyek előre viszik a reformfolyamatokat. Ez a belpolitikai része, a külpolitikai pedig a nemzetközi hatás. Ezt sem szabad szem elől tévesztenünk, mert ami történt Pekingbán, Grúziában, Azerbajdzsánban az elgondolkodtató, nem beszélve arról, hogy több szövetséges országban másabb, még régi Szelek fújdogálnak. A gondolkodásban is van még sok probléma. a vezetésben is. az emberekben is. Reflexszé vált az MSZMP-elienes magatartásmód. • Ön személy szerint milyen országos következtetéseket von le a nagy port felvert időközi választások eredményeiből? — Igazán senki sem győzött. Nem lenne helyes eltúlozni, hogy mekkora győzelmet aratott az ellenzék. Az MSZMP azonban kudarcot vallott, presztízsveszteséget szenvedett. De nem olyan biztos a győzelem a másik oldalon, mégis ebből le kell vonni a tanulságokat. 0 A passzív vidék, a nép belépése a politikába milyen következményekkel jár? — Nem tudom, ön, hogy látja, de én mint KB-titkár is, és mint az Országgyűlés elnöke is elég gyakran járok vidéken. Találkozom a képviselőcsoportokkal. Nóg- rád megyében is töbhször voltam. Most az idén nem, de azelőtt Balassagyarmatra és Salgótarjánba látogattam el. Nem passzívok az emberek. Megvan a véleményük a dolgokról. Csak lassabban mozdulnak meg. De a véleményük mindig megvolt a dolgokról- Reálisan mérik fel a saját és az ország helyzetét. A mélyben . érzik és tudják, hogy mi ' megy végbe az országban. Most a nép végzi a dolgát. Salgótarjánt ugyan nem tudom felhozni példának, de Debrecenben és Szegeden minden megvan, ami a fővárosban, például a pártok szerveződésében is ugyanaz a struktúra van meg. Ez is vidék végeredményben. 0 Manapság felvetődik az a kérdés, hogy nem kevesen köpönyeget forgatnak. .. — Bár mindig igyekeztem saját álláspontomat szuverénül kialakítani és képviselni, de a körülményekhez igazodni ! és alkalmazkodni is kell. Nem lehet a fejjel a falnak menni. A realitások talaján kell maradni. Van egy ilyen ókori kínai mondás, hogy „Adj nekem erőt, hogy megbékéljek azzal, amit nem tudok megváltoztatni” Tehát „Adj nekem bátorságot, hogy harcoljak az ellen, amit meg kell változtatnom. És adj nekem erőt, hogy megbékéljek azzal, amit nem tudok megváltoztatni!” De mindig embernek kell maradni. És, ha én önkritikusan tekintek vissza a pályámra, követtem el ugyan hibákat, de mégis van benne egyfajta következetesség. ami összefügg a neveltetésemmel. Tiszta lelkiismerettel vállalhatom a múltamat! # Nem tart-e attól, hogy a kormányzó párt — válsága miatt — földcsuszamlásszerű vereséget szenved, mint a LEMP? — Mint, ahogy nincs két egyforma ember, úgy ország sincs, de igen tanulságos, ami Lengyelországban történt. Ha az MSZMP alaposan felkészül a kongresszusára, képes lehet arra, hogy a legerősebb párt maradjon, tehát megőrizze politikai szerepét és meghatározó ereje legyen a társadalomnak. Ha a legerősebb párt marad, akkor a koalícióval sem lehet baj, ha gyenge lesz, akkor elfordulnak tőle. A jelek azt mutatják, ha a reformszárny kerekedik felül, és képes a nemzet integráló erejévé válni és sok minden dogmától megszabadulni, őszintén, nyíltan kiállni a közvélemény elé és bizony, választási hadjáratot folytatni, és korszerű módon, azaz intéző pártból politizáló, egy új, vagy megújult reformszocialista párttá válni, akkor maradhat legerősebb párt. A mostani időszak átmeneti többpártrendszerre, a parlamenti demokráciára és eközben a stabilitást meg kell őrizni. Nagyon fontos, hogy működőképes maradjon az Országgyűlés és akcióképes a kormány, és a hatalomnak olyan oszlopai, mint a fegyveres erők .körül nem szabad bizonytalan helyzetet kialakítani. 0 Az MSZMP önpusztítása miatt tud-e majd a társadalom meghatározó erejeként fellépni? Melyik a szerencsésebb, ha a konzervatívok, vagy a reformerek hagyják el a pártot? — A hitelüket és talajt vesztettek távozása szerencsés. Akik elbizonytalanodtak, akik nem tudnak lépést tartani a fejlődéssel, tehát á konzervatívok. Nem is tartanám tragédiának, ha ők saját pártot alakítanának, nfellyel a baloldali erők együtt tudnának működni. Dominálóvá kell, hogy vajon a reformerők, ia Idemokratikus és baloldali erők szerepe. Akcióegység alakuljon ki, ne ideológiai és politikai, mert az országot meg kell menteni az összeomlástól, És nem szabad ön- marcangolással foglalkozni! 0 Hovatovább ott tartunk, hogy az MSZMP tagjainak „lehorgasztott fejjel” kell járniuk... — Nem helyes magatartás ez, mert akiknek le kellene horgasztani a fejüket, nem biztos, hogy ezt teszik. A korrumpált elemeket ki kell szorítani a pártból- Nem kell azokat bántani, akik dogmatikusak |és konzervatívak, ha egyébként becsületes emberek. Nem mindenki tehet erről, mert ehhez műveltségre van szükség. 0 Milyen esélyt lát arra, hogy a reformer vezetőség — és ebbe ön is beletartozik — megújítsa a pártot a szociáldemokrata és eurokommunista értékek alapján? — Végül is én azt hiszem, hogy mi jó úton haladunk, ha a kelleténél lassabban is, Egyre inkább erősödik a reformszárny befolyása a párton belül. Ezt tükrözi már a „négyes összetétele, bár lefelé még kevésbé, de a kongresszusi küldöttek között nagy lesz a reformerek aránya, ami üdvözlendő. Ennek a kongresszusnak fordulatot kell eredményeznie a pártban, hogy egyértelműbbé váljon, hogy ez reformszocialista néppárt. 0 Tett egy olyan kijelentést, miszerint „a bizalmat elvesztett politikusoknak le kell vonniuk a következtetéseket! Egyértelműen Grósz Károlyra gondolt?! Mennyire időszerű augusztus idusán ez a tétele? — Én változatlanul úgy gondolom, hogy aki felelősséget érez az ország, illetve a párt sorsa és jövője iránt, azoknak valóban le kell vonniuk a következtetést, hogy képesek-e előrelendíteni az ország ügyeit és az ország szekerét ebből a kátyúból kihúzni, vagy ipedig nem, vagy akadályozzák ezt. Akkor egy igazi politikusnak végig kell gondolni a dolgot és fel kell állnia. Ilyen jelenségek az utóbbi időben vannak, de nem a legmagasabb, hanem középszinten és lejjebb. 0 A társadalmi mozgások miatt átstrukturálódtak ünnepeink. Az eddig több értelmezést hordozó augusztus 20-át — úgy, mint az új kenyér, az államalapítás és korábban az alkotmány ünnepe — hová helyezi el megújuló értékrendünkben? — Augusztus 20-án a magyar emberek a nemzeti lét és a mindennapi élet jelképeit ünnepük, vagy azt tisztelik meg. Az államalapító Szent Istvánnak ma is nagyon időszerű az üzenete, mert ő Európába igyekezett .integrálni Magyarországot, felzárkózni a legfejlettebbekhez, a kereszténység felvételével, ezenkívül jogállamiság, alkotmányosság. Így kapcsolódik a régi alkotmányhoz — nem a sztálini alkotmányhoz! —, a nemzeti léthez és ennek erkölcsi, politikai üzenetéhez: ez biztos alap, mert 1100 éve áll. Itt, — ahol beszélgetünk — van egy kép az első országgyűlésről, ez Rudnaynak a gobelinjéhez készített vázlat, 1927-ben készült. A nemzeti lét fundamentuma a Szent István-i tanítás. Helyreállítjuk a történelmi folytonosságot. A másik nagy szimbólum a kenyér. Elvitathatatlan, hogy a magyar népben a szülőföldhöz, a léthez, az élelemhez fűződő kapcsolatok a kenyéren keresztül fejeződnek ki. A magyar nép legnagyobb teljesítménye az 1100 év alatt, hogy a történelem zivataraiban egyáltalán fennmaradt. A történelem ismerete egyben alapot ad a bizakodásra. A magyarság gyakran volt nehéz helyzetben, és mindig képes vplt kijutni a válságból, a megrázkódtatásokból és újra felegyenesedni. Gondoljunk főhajtással az államalapító Istvánra, és az azóta megtett útra, hogy ez a nép, itt Európa közepén képes volt fennmaradni. Sőt, ami az eujópai szellemiséget illeti: nagymértékben hozzájárultunk a civilizációhoz. Magyarság nélkül nincs igazi európai kultúra. Ma is újra felívelőben van- a magyar szellem. Ha mi ezt a nagy tettünket végbe tudjuk vinni, hogy a XX. század végén felépítjük vagy legalábbis lerakjuk ■ a demokratikus Magyarország alapjait, amely átível a XXI. századba, én azt hiszem, ez kellően lelkesíti az embereket. A határainkon kívül élő magyarokat a nemzet nagy erőforrásának tekintjük. Nagyon fontos mindezek mellett, hogy gazdasági életünkben is gyorsabban haladjunk. A konzervatívok arra figyelmeztetnek bennünket, hogy ne feledkezzünk el 40 év eredményeiről sem! A nép minden körülmények között alkotni és teremteni akar, a társadalmi formációtól függetlenül. A török dúlás idején például fellendült a kereskedelem, pedig a nemzetet elnyomták. A nép tehát a rendszertől függetlenül alkot. Csak az a kérdés: mit hoztunk létre olyat, amelyet a polgári demokráciában nem lehetett volna megteremteni? Erről feledkeznek meg. Persze, hogy vannak itt eredmények, de ez nem a sztálini modellnek köszönhető. A baj, az, hogy minket megelőztek a polgári demokráciák, olyan országok, amelyek 50—60 esztendővel ezelőtt kevésbé voltak fejlettek, mint Magyarország, például Finnország, Svédország, Norvégia, Spanyolország, Portugália, Görögország, és ha nem figyelünk oda: megint az oszmán birodalom örökségeihez jutok vissza, még Törökország is leköröz bennünket. A sztálini modell nem alkalmas hatékony struktúra működtetésére, ez csődöt mondott. Ehelyett nekünk a magyar valóságra épülő kulturális és civilizációs kereteknek megfelelő magyar demokratikus modellt kell felépítenünk! BUZAFALVI GYŐZŐ- Jt-PTKcl/wJt. ! L ÁrJkté-jtolfc. I
