Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-19 / 195. szám

1989. AUGUSZTUS 19.. SZOMBAT NOGRAI) 3 Jó úton haladunk, ha a kelleténél lassabban is... INTERJÚ SZŰRÖS MÁTYÁSSAL, A PARLAMENT ELNÖKÉVEL A magyar politikai közélet egyik legmarkánsabb egyéni­sége a népben, nemzetben, nemzetiségben gondolkodó Szű- tos Mátyás, aki a parlament elnöke. Neve elválaszthatatlan a társadalmi megújulást akarók, az azt kezdeményezők és elképzeléseiket követkpzetesen végigvívok ma még nem eléggé széles táborától. Személye biztosíték arra, hogy a re­form visszafordíthatatlan folyamattá váljon. 0 Elnök úr! önt na­gyon gyorsan szívébe zárta a közvélemény és a szak­ma. Elfogadta az a közeg, ahol jelenlegi munkáját végzi. Hogyan készült erre a hirtelen szerepváltásból adódott új feladatra? — Én világ életemben po­litikai pályán' működtem, igaz, hogy a külpolitika te­rületén tevékenykedtem, de a kettő szorosan összefügg. Mint a Központi Bizottság titkára belpolitikai kérdé­sekkel és gazdaságpolitiká­val is foglalkoztam. A kül- politikusnak és a diplomá­ciának is megvannak a szak­mai követelményei. Végül is ez tehát nem okozott alap­vető változtatást munkám­ban, de el kell sajátítanom egy sor jogi, jogpolitikai kérdést, ön bizonyára em­lékszik, hogy kétszer is el­hárítottam a felkérést, az ajánlatot és végül, mérle­gelve a körülményeket, nagy megtiszteltetést jelentett számomra, hogy az ország­gyűlési képviselők több mint 90 százalékos arányban választottak meg. • Üj tartalommal töl­tötte meg a parlament el­nökének tisztségét. Mikor­ra várható az igazi parla­menti demokrácia megte­remtése és a többpártrend­szer zavartalan működ­tetése? — Ezt az Országgyűlést most joggal, vagy jogtalanul érik kritikák, észrevételek. Egyrészt kétségbe vonják legitimitását, vagy vitatják. Valaki tudna-e példát mon­dani arra, hogy a Magyar- országon létező összes intéz­mény közül melyiket válasz­tották meg demokratikusab- ban a parlamentnél? Én nem mondom azt, hogy ez minden tekintetben demok­ratikus és kifogástalan volt, de az akkori körülmények között új volt a szocialista világban. A többes jelölés lehetővé tette a demokrati­kus elemek gyakorlását, de a magyarországi létező in­tézmények közül nagyon ke­vés lehet, melyet demokra- tikusabban választottak vol­na meg. Nem beszélve azon személyekről és csoportok­ról, akik bírálják, nem tu­dom, hogy őket arra a tiszt­ségre demokratikusabban vá­lasztották-e meg? Ennek az Országgyűlésnek kell lerak­ni egy demokratikus szo­cialista Magyarország, vagy egy szabad demokratikus Magyarország alapjait, jogi és törvényhozói értelemben. Azt nem tagadom, hogy a parlament összetétele vitat­ható, mert vannak „levi- tézlett káderek” és olyan képviselők is, akik mögött nincs igazi társadalmi bázis. Mégis történelmi missziót Teljesít ez a parlament" azál­tal, hogy lerakja a törvényes keretek alapjait egy parla­menti demokráciának és egy demokratikus szocializ: musnak is egyben. A kettő összefügg. Ebben az esetben a hangsúly a demokrácián van. melyet még tanulni kell! 0 Nem tartja-e furcsá­nak azt, hogy a parlament elnöke nem tagja a Poli­tikai Intézőbizottságnak? — Kérem szépen, itt ar­ról van szó, hogy én üdvöz­löm és támogatom azt, hogy fokozatosan azért megtörté­nik á párt- és állami funkci­ók szétválasztása. Igaz, hogy mi még alapvetően a párt­állam stádiumában vagyunk és ekörül vannak viták. A polgári demokráciákban sem idegen az a megoldás, hogy például a spanyol nemzetgyűlés elnöke egy­ben a Spanyol Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának a tagja. Nem ezen múlik a hatáskörök, a párt és állami funkciók szét­választása vagy főleg a ha­táskör szétválasztása- Ki kell alakítani a hatalmi konstellációnak a nagyon erőteljes „négyes fogatát”: köztársasági elnök, parla­ment, minisztertanács, mi­niszterelnök és alkotmány- jogi bíróság. Itt a kölcsönös ellensúlyok és kiegyensúlyo­zottság, ellenőrzés szerepe nagyon fontos. Nem lenne helyes, ha egy ember kezé­ben e demokratikus folya­matban nagyobb hatalom összpontosulna. Sok rossz példa volt erre. Igen lénye­ges miként történik a köz- társasági elnök megválasz­tása, és milyen köztársasági elnöki rendszert alakítunk ki. Tehát nem lehet az or­szággyűlés fölé helyezni, ha­nem mellé! Eltökélt szándé­kunk, hogy — és ilyen irányban előrehaladás van a választójogi törvény kidol­gozásában — legközelebb hazánkban már szabad de­mokratikus választások lesz­nek. Versenyhelyzet alakul ki a pártok és szerveződé­sek között. Ez az egyik ga­rancia, a másik az, hogy egy erős és la mai Magyar- ország érdektagoltságának, szervezeti struktúrájának megfelelő parlamentet kell létrehozni! 0 Mik a visszarendező­dés veszélyei és mi az el- . hárításának módja? — Különböző mozzanatai vannak, és nemcsak a sze­mélyi vonatkozásokra kell gondolni, ön például helye­sen állapította azt meg, hogy a megyék fékezhetik a reformokat• Az önkormány­zati elemek még nem erő­södtek fel. Még nincs iga­zi önkormányzat Magyaror­szágon. A demokrácia egyik legfontosabb vonulata az önkormányzat feltételeinek megteremtése jogilag, törvé­nyi alapon, ezért lesz önkor­mányzati törvény vagy ta­nácsokról szóló törvény. So­kan nevelkedtek a régi is­kolákban, a bolsevik prole­tárdiktatúra kategóriáiban gondolkodnak és nem tud­nak lépést tartani a fejlő­déssel, de az intézményrend­szerben is nagyon sok még a régi mechanizmus. Es a pártállam. Csak egy pél­dát: még mindig úgy van Magyarországon, hogy az MSZMP első számú ,vezetője egyben az ország első számú vezetője, holott csak a párt­ban választották meg első embernek! És ez így van 'a megyékben is! .Ez csak egy deformáció! Ez végigvonul egész struktúránkon, i A pártállamot istenigazából még nem számoltuk fel. A korrekt struktúra az lesz: államelnök, parlament el­nöke, miniszterelnök, alkot­mányjogi bíróság elnöke, mint négyes. A párt és a vezetés' sok tekintetben az alkotmány fölé helyezte ma­gát, Volt alkotmány. ami nem volt igazi alaptörvény, inkább társadalompolitikai program, és másolta a sztá­lini alkotmányt• Most a mi­niszterek következnek. A pártok pedig saját struktú­rával rendelkeznek és elhe­lyezkednek ebben a társa­dalmi konstellációban. Még a tehetetlenségi nyomatékra is felhívnám a figyelmet, ami a visszarendeződés ve­szélyét illeti. Fokozatosan . meg kell alkotni azokat a törvényeket, amelyek előre viszik a reformfolyamato­kat. Ez a belpolitikai része, a külpolitikai pedig a nem­zetközi hatás. Ezt sem sza­bad szem elől tévesztenünk, mert ami történt Pekingbán, Grúziában, Azerbajdzsán­ban az elgondolkodtató, nem beszélve arról, hogy több szövetséges országban másabb, még régi Szelek fújdogálnak. A gondolkodás­ban is van még sok problé­ma. a vezetésben is. az em­berekben is. Reflexszé vált az MSZMP-elienes magatar­tásmód. • Ön személy szerint milyen országos következte­téseket von le a nagy port felvert időközi választások eredményeiből? — Igazán senki sem győ­zött. Nem lenne helyes el­túlozni, hogy mekkora győ­zelmet aratott az ellenzék. Az MSZMP azonban kudar­cot vallott, presztízsvesztesé­get szenvedett. De nem olyan biztos a győzelem a másik oldalon, mégis ebből le kell vonni a tanulságokat. 0 A passzív vidék, a nép belépése a politikába milyen következményekkel jár? — Nem tudom, ön, hogy látja, de én mint KB-titkár is, és mint az Országgyűlés elnöke is elég gyakran já­rok vidéken. Találkozom a képviselőcsoportokkal. Nóg- rád megyében is töbhször voltam. Most az idén nem, de azelőtt Balassagyarmat­ra és Salgótarjánba látogat­tam el. Nem passzívok az emberek. Megvan a vélemé­nyük a dolgokról. Csak lassabban mozdulnak meg. De a véleményük mindig megvolt a dolgokról- Reáli­san mérik fel a saját és az ország helyzetét. A mélyben . érzik és tudják, hogy mi ' megy végbe az országban. Most a nép végzi a dolgát. Salgótarjánt ugyan nem tu­dom felhozni példának, de Debrecenben és Szegeden minden megvan, ami a fő­városban, például a pártok szerveződésében is ugyanaz a struktúra van meg. Ez is vidék végeredményben. 0 Manapság felvetődik az a kérdés, hogy nem kevesen köpönyeget forgat­nak. .. — Bár mindig igyekeztem saját álláspontomat szuve­rénül kialakítani és képvi­selni, de a körülményekhez igazodni ! és alkalmaz­kodni is kell. Nem lehet a fejjel a falnak menni. A realitások talaján kell ma­radni. Van egy ilyen ókori kínai mondás, hogy „Adj nekem erőt, hogy megbékél­jek azzal, amit nem tudok megváltoztatni” Tehát „Adj nekem bátorságot, hogy har­coljak az ellen, amit meg kell változtatnom. És adj nekem erőt, hogy megbékél­jek azzal, amit nem tudok megváltoztatni!” De mindig embernek kell maradni. És, ha én önkritikusan tekintek vissza a pályámra, követtem el ugyan hibákat, de mégis van benne egyfajta követke­zetesség. ami összefügg a neveltetésemmel. Tiszta lel­kiismerettel vállalhatom a múltamat! # Nem tart-e attól, hogy a kormányzó párt — válsága miatt — földcsu­szamlásszerű vereséget szenved, mint a LEMP? — Mint, ahogy nincs két egyforma ember, úgy ország sincs, de igen tanulságos, ami Lengyelországban tör­tént. Ha az MSZMP alapo­san felkészül a kongresszu­sára, képes lehet arra, hogy a legerősebb párt maradjon, tehát megőrizze politikai szerepét és meghatározó ere­je legyen a társadalomnak. Ha a legerősebb párt marad, akkor a koalícióval sem le­het baj, ha gyenge lesz, ak­kor elfordulnak tőle. A je­lek azt mutatják, ha a re­formszárny kerekedik felül, és képes a nemzet integráló erejévé válni és sok minden dogmától megszabadulni, őszintén, nyíltan kiállni a közvélemény elé és bizony, választási hadjáratot folytat­ni, és korszerű módon, azaz intéző pártból politizáló, egy új, vagy megújult reformszo­cialista párttá válni, akkor maradhat legerősebb párt. A mostani időszak átme­neti többpártrendszerre, a parlamenti demokráciára és eközben a stabilitást meg kell őrizni. Nagyon fontos, hogy működőképes maradjon az Országgyűlés és akció­képes a kormány, és a ha­talomnak olyan oszlopai, mint a fegyveres erők .körül nem szabad bizonytalan helyzetet kialakítani. 0 Az MSZMP önpusztí­tása miatt tud-e majd a társadalom meghatározó erejeként fellépni? Melyik a szerencsésebb, ha a kon­zervatívok, vagy a reforme­rek hagyják el a pártot? — A hitelüket és talajt vesztettek távozása szeren­csés. Akik elbizonytalanod­tak, akik nem tudnak lépést tartani a fejlődéssel, tehát á konzervatívok. Nem is tar­tanám tragédiának, ha ők saját pártot alakítanának, nfellyel a baloldali erők együtt tudnának működni. Dominálóvá kell, hogy va­jon a reformerők, ia Idemok­ratikus és baloldali erők szerepe. Akcióegység alakul­jon ki, ne ideológiai és po­litikai, mert az országot meg kell menteni az össze­omlástól, És nem szabad ön- marcangolással foglalkozni! 0 Hovatovább ott tar­tunk, hogy az MSZMP tag­jainak „lehorgasztott fej­jel” kell járniuk... — Nem helyes magatar­tás ez, mert akiknek le kelle­ne horgasztani a fejüket, nem biztos, hogy ezt teszik. A korrumpált elemeket ki kell szorítani a pártból- Nem kell azokat bántani, akik dogmatikusak |és konzervatí­vak, ha egyébként becsüle­tes emberek. Nem mindenki tehet erről, mert ehhez mű­veltségre van szükség. 0 Milyen esélyt lát ar­ra, hogy a reformer veze­tőség — és ebbe ön is be­letartozik — megújítsa a pártot a szociáldemokrata és eurokommunista értékek alapján? — Végül is én azt hiszem, hogy mi jó úton haladunk, ha a kelleténél lassabban is, Egyre inkább erősödik a re­formszárny befolyása a pár­ton belül. Ezt tükrözi már a „négyes összetétele, bár lefe­lé még kevésbé, de a kong­resszusi küldöttek között nagy lesz a reformerek ará­nya, ami üdvözlendő. Ennek a kongresszusnak fordulatot kell eredményeznie a párt­ban, hogy egyértelműbbé váljon, hogy ez reformszo­cialista néppárt. 0 Tett egy olyan kije­lentést, miszerint „a bizal­mat elvesztett politikusok­nak le kell vonniuk a kö­vetkeztetéseket! Egyértel­műen Grósz Károlyra gon­dolt?! Mennyire időszerű augusztus idusán ez a té­tele? — Én változatlanul úgy gondolom, hogy aki felelős­séget érez az ország, illetve a párt sorsa és jövője iránt, azoknak valóban le kell von­niuk a következtetést, hogy képesek-e előrelendíteni az ország ügyeit és az ország szekerét ebből a kátyúból kihúzni, vagy ipedig nem, vagy akadályozzák ezt. Ak­kor egy igazi politikusnak végig kell gondolni a dol­got és fel kell állnia. Ilyen jelenségek az utóbbi idő­ben vannak, de nem a leg­magasabb, hanem középszin­ten és lejjebb. 0 A társadalmi mozgá­sok miatt átstrukturálódtak ünnepeink. Az eddig több értelmezést hordozó au­gusztus 20-át — úgy, mint az új kenyér, az államala­pítás és korábban az al­kotmány ünnepe — hová helyezi el megújuló érték­rendünkben? — Augusztus 20-án a magyar emberek a nem­zeti lét és a mindennapi élet jelképeit ünnepük, vagy azt tisztelik meg. Az államalapító Szent István­nak ma is nagyon idősze­rű az üzenete, mert ő Eu­rópába igyekezett .integrál­ni Magyarországot, felzár­kózni a legfejlettebbekhez, a kereszténység felvételével, ezenkívül jogállamiság, al­kotmányosság. Így kapcso­lódik a régi alkotmányhoz — nem a sztálini alkot­mányhoz! —, a nemzeti léthez és ennek erkölcsi, politikai üzenetéhez: ez biz­tos alap, mert 1100 éve áll. Itt, — ahol beszélgetünk — van egy kép az első or­szággyűlésről, ez Rudnaynak a gobelinjéhez készített váz­lat, 1927-ben készült. A nemzeti lét fundamentuma a Szent István-i tanítás. Hely­reállítjuk a történelmi foly­tonosságot. A másik nagy szimbólum a kenyér. Elvi­tathatatlan, hogy a magyar népben a szülőföldhöz, a léthez, az élelemhez fűző­dő kapcsolatok a kenyéren keresztül fejeződnek ki. A magyar nép legnagyobb tel­jesítménye az 1100 év alatt, hogy a történelem zivata­raiban egyáltalán fennma­radt. A történelem ismere­te egyben alapot ad a bi­zakodásra. A magyarság gyakran volt nehéz hely­zetben, és mindig képes vplt kijutni a válságból, a meg­rázkódtatásokból és újra felegyenesedni. Gondoljunk főhajtással az államalapító Istvánra, és az azóta meg­tett útra, hogy ez a nép, itt Európa közepén képes volt fennmaradni. Sőt, ami az eujópai szellemiséget illeti: nagymértékben hozzájárul­tunk a civilizációhoz. Ma­gyarság nélkül nincs igazi európai kultúra. Ma is új­ra felívelőben van- a ma­gyar szellem. Ha mi ezt a nagy tettünket végbe tud­juk vinni, hogy a XX. szá­zad végén felépítjük vagy legalábbis lerakjuk ■ a de­mokratikus Magyarország alapjait, amely átível a XXI. századba, én azt hiszem, ez kellően lelkesíti az embe­reket. A határainkon kívül élő magyarokat a nemzet nagy erőforrásának tekint­jük. Nagyon fontos mind­ezek mellett, hogy gazda­sági életünkben is gyorsab­ban haladjunk. A konzer­vatívok arra figyelmeztet­nek bennünket, hogy ne fe­ledkezzünk el 40 év ered­ményeiről sem! A nép min­den körülmények között al­kotni és teremteni akar, a társadalmi formációtól füg­getlenül. A török dúlás ide­jén például fellendült a ke­reskedelem, pedig a nem­zetet elnyomták. A nép te­hát a rendszertől függet­lenül alkot. Csak az a kér­dés: mit hoztunk létre olyat, amelyet a polgári demok­ráciában nem lehetett vol­na megteremteni? Erről fe­ledkeznek meg. Persze, hogy vannak itt eredmények, de ez nem a sztálini modell­nek köszönhető. A baj, az, hogy minket megelőztek a polgári demokráciák, olyan országok, amelyek 50—60 esztendővel ezelőtt kevésbé voltak fejlettek, mint Ma­gyarország, például Finn­ország, Svédország, Nor­végia, Spanyolország, Por­tugália, Görögország, és ha nem figyelünk oda: megint az oszmán birodalom örök­ségeihez jutok vissza, még Törökország is leköröz ben­nünket. A sztálini modell nem alkalmas hatékony struktúra működtetésére, ez csődöt mondott. Ehelyett nekünk a magyar valóságra épülő kulturális és civili­zációs kereteknek megfe­lelő magyar demokratikus modellt kell felépítenünk! BUZAFALVI GYŐZŐ- Jt-PTKcl/wJt. ! L ÁrJkté-jtolfc. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom