Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-18 / 194. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Törvény és tisztesség Riport. 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben (Élő) Zenés délelőtt Közben : Kb. 9.50: Reklám 11.00: Műsorajánlat 11.05: Szerelem — Veress Miklós versei. 11.10: Magyar írás 12.45: Külpolitikai arckép- csarnok 13.00: Klasszikusok délidőben 14.50: Éneklő ifjúság 15.00: Erről beszéltünk 15.30: Táncházi muzsika Sóvidéki táncok archív felvételekről. 16.00: Tizenhat óra Hírmagazin. 16.10: Szívesen hallgattuk. 17.00: Kinek az érdeke? Riport. 17.30: idősebbek hullám­hosszán. 19.15: Görény a tetőn 19.47: Pécsi Kiss Ágnes nótákat énekel. 20.05: Operabérlet 21.05: Gong 22.00: Hírvilág 22.30: Nemzetközi kulturális szemle. 23.15: Olasz barokk muzsika PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Kölyökrádió — szünidőben 8.46: ..Harmatos fűszálak között”. 9.05: Slágermúzeum. 9.50: Rivaldafényben 11.05: Világújság 11.10: Térkép és útravaló 11.30: Balaton-rádió 12.10: Népi muzsika 13.05: a tizenöt éves kapitány. Jules Verne regénye rádióra alkalmazva. 13-33: Sonkolyi Gergely, Isten nyugosztalja meg szegényt. Jókai Mór elbeszélése, 14.00: Péntektől péntekig (Élő) 16.55: Ajánlóműsor sok muzsikával. 17.05: Nyáridő 17.30: ötödik sebesség 18.30: Popregiszter. 1.9.05: Garázs 19.30: Kívánságműsor 21.05: Hét szűk évtized 21.30: Kapaszkodó 22.00: Máról-holnapra BARTÓK RÁDIÓ: 9.08: Sivő József hegedül, Rudolf Buchbinder zongorázik. 10.01: Zenekari muzsika 11.00: Gyöngyhalászok 11.56: Maros Rudolf műveiből. 12.36: Bemutatjuk új kó­ruslemezünket — III/2. rész. 13.05: Csak fiataloknak 14.00: Zenekari muzsika 15.50: Lengyel József note­szeiből (1955—1975). 16.00: A főszerepben: Simáp- dy József — X/8. rész. 17.25: Chopin: f-moll zongo­raverseny. 1.8.00: Mező László gordonká- zik. Szócs Lajos zongo­rázik. 18.37: a westfáliai kamara­kórus Mendelssohn- kórusokat énekel. 19.05: új Kompakt-lemeze­inkből 20.05: Zsebrádiószínház 20.24: a mai dzsessz. Hiram Büllock felvé­teleiből. 21.05: A Magyar Vonósné­gyes felvételeiből 22.05: Zenekari muzsika 22.50: Mi újság a régi zene világában? MISKOLCI STÜDIÖ: 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás, útinform. 6.15: Kö­zelkép mikrofonnal. 6.20: Észak-magyarországi krónika. f>.30: Hírek. 6,55: Ütinform. 7.35: Szóvá tették. megkér­deztük. Válaszolunk hallga­tóink leveleire. Szerkesztő: Monos Márta. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna 9.10: Szünidei matiné:' 9.10: 1. Hogyan működik, hogyan készítik? NSZK-ismeretter- jesztő sorozat — X 10. rész. 9.25: 2. Maljavkin és haver­jai. Szovjet film — II 2. rész. 10.30: A békakirály birodal­mában. NDK-ismeret- terjesztő' filmsorozat. 11.00: Képújság 16.55: Hírek 17.00: Péntek délután 17.00: Évgyűrűk — Nyugdí­jasok műsora. Kb. 17.30: Téka — Közhasznú információk. Kb. 17.40: Riportfilm. 17.55: Reklám Kb. 18.00: Ablak — Közéleti szol­gáltató műsor. 19.00: Műsorajánlat 19.05: Reklám 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.25: Közlemények. Műsorajánlat. 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: La Fontaine-mesék : A molnár, a fia, meg a\szamár. NSZK— magyar rajzfilm. 20.20: Oscar-díjas filmek: 80 nap alatt a föld körül. Amerikai film. 11/1. rész. 22.05: Reklám 22.10: A hónap verseiből Augusztus. 22.30: Üszó és vízilabda Európa-bajnokság. A magyar vízilabda­válogatott mérkőzése. Közvetítés Bonnból, felvételről. 23.55: Híradó 3. TV 2. : f Radványi Dorottyával és Antal Imrével. 17.25: Képújság 17.35: Tv 2. Benne : Reklám Riportok Időjárás Zene 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! 18.46: Bumm!-!! Telefonos játék. 19.00: Micsoda éjszaka Magyar vígjáték (1958). (ism.) FF. 20.17: Tv 2. Benne : Mennyi fény! — Francia sanzonok. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. Benne : A hét műtárgya, jovánovics György. Színes berlini dombor­mű (István király Múzeum,, Székesfe­hérvár) . 22.05: Gyilkosság Coweta megyében. Amerikai tévéfilm (ism.) Kb. 23.40: Tv 2. Napzárta. BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.00: a napocska 9.20: A szülők és a gyerekek (sorozat) FF. 9.35: Tévékomédia (ism.) 10.50: Kék fény (ism.) 11.30: Egy család története (ism.) 16.25: Orion (Magazin). 17.10: A nap percei 17.20: Dokumentumfilm 18.20: Mezőgazdasági magazin 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Természetfilm-sorozat 20.35: Csapda. Angol tv­sorozat. 21.30: Szórakoztató vetél­kedő. 2. MŰSOR: 16.55: Bohemians Praha— Dukla Praha labdarú­gó-mérkőzés 18.50: Nagy álmok. Dokumentumfilm. 19.20: Kerékpáros-vb (felvételről). 20.00: Fiatalok tv-klubja. 21.00: Szaburov tábornok. Dokumentumfilm. 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Dokumentumfilm Szlovákiáról. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Szuperhekusok. Színes, szink­ronizált olasz kalandfilm. Es­te 10-től: Éjszakai előadás! Másnap reggel (16). Színes, szinkronizált amerikai kri­mi. — Kamara: Bör­tönviselt úriember. Színes, szinkronizált spanyol filmvíg­játék. — Balassagyarmati Ma­dách: A rátóti legénytanya. Magyar íilmbohózat. — Ma­dách Kamara: Máskor, máshol. Színes angol film. — Pásztó: Coctail. Színes, szinkronizált amerikai film. — Szécsény: A cápa bosszúja. Színes, szinkro­nizált amerikai horror. — Ka- rancslapujtő: Amerikába jöt­tem. Színes, szinkronizált ame­rikai film vígjáték. — Nagylóc: Vasmadarak. Színes, szinkro­nizált amerikai kalándfilm. — Ersekvadkert: Egy előre be­jelentett gyilkosság krónikája. (16). Színes, szinkronizált olasz film. — Rétság: Rém­mese. Színes olasz film. NÓGRÁDI TÁJAKON... LIQ; TELEXEN ÉRKEZETT. Hollókői kiállítás Nagyszülőink lakásában járva Tánclépés előre vagy hátra... Hogyan tovább ? A József Attila Városi Művelődési Központ tánc­házának kis szobájába he­gedű hangja szűrődik be. Kint már a zenekar pró­bál, ez festi alá beszélgeté­sünket. A Nógrád néptánc­együttes néhány tagjával, „az idősebbjével” Szabó Já­nossal, Szmolenszky Gá­borral, Ispándi Dénessel és Horváth Györggyel próbál­juk ugyanis megválaszolni a kérdést: hogyan tovább? Miért kell erre választ adnunk? Mert az együttes művészeti vezetője tíz esz­tendő után hirtelen meg­vált a csoporttól. (Előre bo­csátom, nem Mlinár Pál cselekedeteinek okait, sze­mélyes indíttatását igyek­szik kutatni, a beszélgetés. Bár remélem, hogy *a mi­értekre a későbbiek során majd tőle kapunk választ...) A szokásosnál is bővebb fe­leletet igényel tehát a kér­dés: hogy vagytok? — Köszönöm jól vagyunk. Annak ellenére mondom ezt, hogy Mlinár Pali dön­tése érzékenyen érintett mindnyájunkat. Kerek tíz esztendőn át irányította szívvel lélekkel a munkát. 1979-ben amikor idekerült, a csoport még csupán „áp­rilis 4-re” alkalmas produk­ciót tudott kiállítani. Foko­zatosan, tudatos és célratö­rő tervezéssel alakította, formálta az együttest. Hogy mekkora a változás, azt mi idősebbek tudjuk, hiszen a színpadon lévők 40 százalé­ka még mindig ugyanaz, mint tíz év előtt. Általános vélemény, hogy Pali távo­zása visszaesést jelent. Még­is azt mondom, hogy jól Vagyunk, hiszen egy sikeres görögországi út után és egy érdekesnek ígérkező belgiu­mi szereplés előtt állunk. Szeretnénk azon a színvo­nalon folytatni, ahová a közös munkával eljutot­tunk. — Sokminden függ az új művészeti vezető személyé­től. Az együttesnek van-e jelöltje a posztra? — Az állást pályázat út­ján töltik majd be. Van je­löltünk, de mindenképp azt szeretnénk, ha olyan ven­né kezébe az irányítást, akit szakmai berkekben is elismernek, tehát jó kap­csolatokkal rendelkezik... — Tehát a hangulat? — Korántsem felhőtlen, de bizakodó... —cs— Hollókőn, az ófaluban lát* ható az a kiállítás, amely a Palóc szőttes kulturális napok" hoz kapcsolódik. A tárlat helyiségei harmonizálnak a látnivalókkal. Egykori falusi lakóépület konyhája és szó* bája adott otthont a bemuta* tónak. A díszműkiállítás jól rep* rezentálja, hogy elődeink, a „jó palócok" hogyan díszítet­ték az általuk készített tár­gyakkal lakásukat. A tárgyak nagy részének az esztétikai élményhatás mellett komoly funkciója is volt. „ A kiállítást szemlélve jól­eső érzéssel nyugtáztam, hogy modem, rohanó világunkban akadnak emberek, akik nagy­anyáinktól, nagyapáinktól el­lesett tárgyakat készítenek. A nézsai Szarka Lajosnénak elég volt visszaemlékezni gyermek­korára. Hiszen, 30-40 évvel etzelőtt a falusi gyermekek egyik kimeríthetetlen játékké­szítő forrása a kukoricafosztás, a csuhéj volt. Bevallom őszin­Lifittt üzenni... Kevesen tudják, hogy Budapest XIII. kerületében, a Lehet út mellékutcájá­ban, a Mohács utcában ta­lálható a felvonóipari szakgyűjtemény. Vezető­jét, Ékes Miklóst, régi sze­retet fűzi az emelőszerkeze­tekhez, hiszen már gyermek­korát felvonókban és velük töltötte, ugyanis édesapjá­nak felvonókészítő válla­lata volt. Megkértük, be­széljen a felvonók törté­netéről és mutassa be a múzeumot. •— Az első személylift valószínűleg Néró császár Ma már szolgálaton kívül áll a múzeumban ez az ele­gáns felvonó tén, engem megdöbbentett az a gazdag formavilág, azok a kedves figurák, amelyeket Szarkáné kiállított. Szívből sajnálom, hogy gyermekeink csak kiállításon látják ezeket a figurákat. Nem élik at az alkotás belső örömét. De ta­lán egyszer ismét reneszán­szát éli majd az egyszerű, olcsó, természetes alapanya-( gokból készíthető játékok al­kotása. Láthatók a tárlaton azok az ünnepi lepedők, párnák és dunnák, amelyek csak jeles alkalmakkor kerültek az ágy­ra. S ezek igazi értékét az adja, hogy tulajdonosaik saját kezűleg készítették. .Épp úgy, 'mint a posztrikos vagy a sza­kajtós kendőket, amelyekből a férjhez menő lánynak mini­mum hatot illett a „staférung- jai" közé tenni. Amikor még nem volt a te­metőben halottas ház, addig otthonról temetkeztek. Minde­nütt volt egy díszes halottas abrosz. A kiállításon ebből is palotájában működött. A fennmaradt írásos anyag­ból kiderült, hogy a hét­emeletes aranypalotába a császárt lift szállította. Mégpedig — bizalmatlan ember lévén — egyik rab­szolgájával próbáltatta ki, vajon biztonságos-e a jár­mű. Néró elvágta a lift kö­telét, a felvonó lezuhant, s rabszolgája kisebb sérülé­sekkel megúszta a próbát. A felvonó aljára szerelt kecsketömlő ugyanis, me­lyet levegővel töltöttek meg, megóvta a rabszolga éle­tét. Ezután Róma császára bátran liftezhetett az akko­riban rabszolgák hajtot­ta szerkezettel. látható. Kersák Jenő alkotásai­ból megtudhatjuk, hogy egy darab fából, vagy a szarvasmarha tülökjéből kis kézügyességgel, szorgalommal milyen szép, hasznos, díszes házi tárgyak készültek. A bátonyterenyei nevelőott­hon textilműhelye alkotóinak, Petőné Szabó Piroska . tanít­ványainak dísztárgyai arról ta­núskodnak, hogy a fiatal nemzedékben azért még él o néphagyományok őrzése iránti igény. A felsőpetényi népviseletbe öltöztetett babát Bujáki János- né, az etesit Alberti Sóndorné készítette. Simon Jánosné, Csányi Istvánná, Demeter Mihályné palóc hímzett futó­it, dísztörölközőit csodálhat­juk meg. Czimer Jánosné (Hol­lókő) vállra akaszthatós ta­risznyáit tekinthetik meg az ér­deklődők. Kedves színfoltját jelentik a tárlatnak Fodor Istvánná szécsényi keramikus edényei. (szenográdi) A szakgyűjtemény létre­hozása Ékes Miklós nevé­hez fűződik. Mintegy ti­zenöt évvel ezelőtt kezdte a gyűjtőmunkát. Akkori­ban szerelőként dolgozott, és sok bontásban vett részt. — A gyűjtemény melyik darabjára a legbüszkébb? — Egy máig működő, bronzból készült, csupa üveg kabinra. Levegős, ké­nyelmes, öröm benne utaz­ni. Egykoron valamelyik biztosítótársaság épületé- ben üzemelt. Ma már szol­gálaton kívül áll a múze­umban ez az elegáns fel­vonó H. Sz. Gy. Egy kis gyűjtemény Sokan betérnek a NÓGRÁD balassagyar­mati szerkesztőségébe. Többen azért jönnek, hogy beszélgessenek, bírálják vagy dicsérik a lapot. Másokkal munkakapcsolatban állunk, hozzák írásaikat.* Néhányon tévedésből kopognak be, hirdetést akarnak feladni. Az ajtó vaspántja állandóan mozgásban van. A minap egy tizenkilenc éves fiatalember nyitotta ki félénken az ajtót, hóna alatt egy hatalmas kockás füzetet szorongatott. Mondta, hogy verseket hozott, nem is keveset. Éppen könyvet ír most a kockás lapokra. Jó lenne, ha megjelennének a versek, mert az pénzt, s ran­got jelent. Persze, nem áb­rándítottam ,ki mindjárt az elején, hogy manapság sem pénzt, sem dicsőséget nem hoz a vers -, sokkalta in­kább gyötrődést, álmatlan éjszakákat. Aztán belelapoztam a könyvfüzetbe, kusza betűit böngésztem sorban. Bizony hemzsegtek a helyesírási hi­bák a lapokon, de ez őt kü­lönösebben nem zavarta. Mégis a versszerű sorok kö­zött felfedezhető volt valami­féle érzelmi töltés, zaklatott lelkiállapot. Végtelen messze a költészettől, felsejlett egy tétova élet. Most a fiatal­ember élete középpontjában a vers áll. Tanúságképpen álljon itt az Azért írok című műve. „Én nem őzért írok verset / virradóra reggelek / éjszakákra éjszakákról / s nem is azért rímelek / ha van tán apró kenyérmorzsa / ihlet kap el meg kell ten­nem / Nem a kenyér ami rá visz / életforrás, elvisz a víz / hanem inkább ráérez­ni / át kell élni, majd meg­gondolni / S legutólra azért írok, / mert minden ember végig nevet / Ha nem in­kább azért írok / legyenek meg értsenek meg.” Szóban elmondta még, azért is ír, hogy megismerjék, másrészt pénzszerzési lehetőséget lát ebben. Egyébként sem bírja a fizikai munkát. Szeretné, ha szülei büszkék lennének rá, és milyen jó lenne, ha nem közönséges emberként halna meg. Mit lehet ehhez hozzáfűzni...? ! Péter a következő hetek­ben is lelkesen járt a szer­kesztőségbe, hozta az újabb verseit. Olvastam sorait, hall­gattam elejtett mondatait, csak a szemét nem találtam soha. Kiderült róla, hogy Nógrád szakáiban lakik, és tíz testvére van. Belekevere­dett valami bicikliügybe. Megkért segítsek neki állást keresni. Legjobb lenne a könyvtárban, mert ott sokat lehet olvasni, de portásként is szívesen elhelyezkedne. A személyi igazolványát el­hagyta, s hamarosan bevo­nul katonának. Másik alkalommal már Ipolyszögről érkezett. Nóg- rádszakálból, az édesapjá­tól elköltözött -, nem firtat­tam, miért. Újabb találkozá­sunkkor arról tájékoztatott, hogy Csitárban, a« nagyma­májánál lakik. Közben a kacskaringós utakon újabb versek születtek. Minden egyes alkalom­mal elmondtam neki, sokat tanuljon, olvasson. Felhívtam figyelmét Bari Károlyra, ©sztojkán Bélára. De hát azóta sem olvas verset, csak ír. Segítenék is, ha tudnék. Sajnos nem tudok, önmagá­nak kell megküzdenie az akadályokkal. Elsősorban nem a költészettel, sokkalta inkább a nagybetűs élettel. Senki másra nem számíthat, csak saját magára. A Közmű című lap ápri­lisi száma bemutatta Oláh Pétert. A cikk azt írja, ©láh Péter elindult. Igen elindult a fiatalember, csak még azt nem tudni, merre tart. Befejezésül álljon itt újabb versének három sora: „Vi­gaszt várnék csendesen, / mert én mindig / folyton vesztek.” Péter, találj vi­gaszt, és egyszer nyerjél is! Ádám Tamás „Vigaszt várnék csendesen” Kockás lapok átvesz tői ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom