Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-17 / 193. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... Qjjp. TELEXEN ÉRKEZETT. .. OLVASÓK FÓRUMA Sólyom Lászlóra emlékezünk Visszaemlékezünk, átértékelünk, rehabilitálunk. Ez napjaink fő jellemzője. Én Sólyom Lászlóra emlékeztetek: az altábornagyra, a magyar ántifasiszta ellenállás, a Magyar Néphadsereg egyik kimagasló szervezőjére, akit koholt vádak alapján 1948. augusztus 19- én — hat társával együtt, — kivégeztek. Újabb levél... Előzmény: 318-an tiltakoznak Balassagyarmaton — feleimmel és Csak a szülők tudják mit jelent egy játszótér? — főcímmel közöltünk egy levelet a fórumban. A szerkesztőségünknek küldött levél másolatát a városi tanács elnökének is elküldték. A július 11-én megjelentekre reagált dr. Kiss Tibor, aki a tanácsi döntést erősítette meg személyes tapasztalataival, állásfoglalásával. A közeli napokban újabb levél érkezett Balassagyarmatról, amely ,,közelebbről" érzékelteti az itt lakók véleményét, de a város illetékesei még nem hallatták a szavukat, erre egy levél sem utalt eddig. . . ☆ „Tisztelt Szerkesztőség! Dt. Kiss Tibor nyilatkozatával kapcsolatosan egykét észrevételt teszek. Azt írja, hogy a balassagyarmati Emberközelből ismertem meg 1946-ban, ekkor a Honvédelmi Minisztérium katonai főcsoportfőnöke volt. Sólyom László bajtársunk volt, nyíltan szembehelyez- kezdett a Gerő—Rákosi klikkel, az irreális katonai és gazdaságpolitikai döntésekkel. Az ellene felhozott vádakat még a mai napig sem ismerjük, csak egyet Lenin-lakótelepen több helyen hintával, csúszdával, homokozóval. "modern játékokkal« ellátott játszóterek vannak. Kérem, el lehet jönni megnézni ezeket a játszótereket, jelszerelésüket. Ha ezek után valaki azt állítja, hogy ezeken a szereken az »0« gyereke nyugodtan játszhat, akkor ide kell hozni és játszatni őt... Milyen ezeknek az állapota? Kezdem a hintákéval. A biztosító láncok nincsenek, így bármikor kieshet belőle a gyerek• A csúszdáknak nevezett «csodáknak« csak az egyik fele van meg, a felmenők valamikor fabetéttel voltak ellátva, hogy ne csúsz- szon a gyerek, ezekből már csak a csavarok vannak meg. A «modern játékokat« nem tudom a doktor úr melyik telepen látta. Ezek a játszóterek a Lenin-lakóte- leppel egyidősek, kb. húszévesek, azóta nem nagyon voltak gondozva. A Kedvenc presszó melletti területen tudunk, hogy az antifasiszta ellenállás és a néphadseregünk egyik lebecsületesebb, legtisztességesebb tábornokát megölték. Az önkény és diktatúra ragadta ki sorainkból... Most halálának 41. évfordulóján Sólyom Lászlóra emlékeznek a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének Nógrád megyei tagjai; a polgári és Fegyveres ellenálók, partizánok, az 1944-ben Jászberényben és Debrecenben alakult első és hatodik gya- logh'adosztálynak önkéntesei. Meghajtjuk a kegyelet zászlaját emlékére.... Tóth Gyula < Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének tagja lévő «pályának« nevezett csoda lenne az egyetlen lab- dázásra alkalmas hely, és ugyanúgy »szórakozhat ott néhány kamasz és felnőtt is, ha ideje és ereje engedi. Valamikor itt játszóteret akartak kialakítani, bizonyítják ezt a beállított vasoszlopok is. : Az igaz, hogy a labda bepattan a kertbe, de azt már elfelejtették megírni, hogy gyakran kiszúrva kaptuk vissza, hogy milyen hangnemet használnak velünk szembe, amikor visszakönyörögjük. Kíváncsi lennék rá, hogy ki az, aki direkt berúgja a kertbe, hogy ezután kiszúrva kapja vissza Azt, hogy ön szégyenfoltnak nevezi azt a helyet, ahol lakik, ebben egyetértek önnel, de ezt a helyet lehetne széppé, kulturálttá varázsolni, ha mi ehhez csak egy kis segítséget kapnánk. TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL megcsinálnánk magunknak úgy, hogy nekünk is és a kerttulajdonosoknak is megelégedésére lenne. Abban is egyetértek önnel a lakásra és a fedélre «szorulókat« támogassák és minden lehetséges támogatást megadjanak nekik, hogy kulturált körülmények között éljenek és lakhassanak. De ezt, ha lehet, nem az itt élők rovására kell, hogy létrejöjjön, amikor a város különböző pontjain mód és lehetőség nyílik erre. ..” Tisztelettel: Hodászi János Lenin-lakótelep A fogamzásgótló tablettát nem szedhetém, mert mindkét lábam viszeres. A második szülésem után spirál felhelyezését kértem, a beavatkozás közben megsérült a méhem, mely miatt műtéten estem át. Ezek- után új spirál felhelyezésétől félek, egyéb fogamzás- gátló módszereket pedig nem tartom biztonságosnak, mit tegyek? A kérdése — az egyéni probléma felvetése ellenére is — nagyon sok család, mindennapos gondját tükrözi, ezért megpróbálok néhány általános szempont megfogalmazása után válaszolni kérdésére. A közösülés alapvetően — biológiai szempontból az utódnemzést szolgálja. Embernél jelentősen kibővül ez a funkció, hiszen az aktusnak örömszerző jellege is előtérbe kerül. Mindezek alapján — korszerűen gondolkodó és felelősen utódokat tervező — családokban és természetesen házasságon kívül is igen nagy az igény a biztonságos fogamzásgátlásra. Praktikusan a fogamzás- gátlásnak a következő módjai lehetségesek: Elsőként a peteérést- gátló, minden hónapban ciklusosán szedendő hormo- nállis készítményeket említeném, melyek tabletták formájában állnak rendelkezésükre. (Bisecurin, Rige- vidon.) Nagy biztonságuk ÓRIÁS BETŰKSzázötven ' centi magas reklámbetűket gyártanak a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál, melyet Ausztriába szállítanak. A negyvenkét óriás betűt egy kereskedelmi bevásárlóközponton helyezik el. Képünkön Makrai József és Báli József lakatosok állítják ösz- sze az augusztus végén kiszállítandó reklámbetűket. —RT— % II pásztói mellény Az egyik reggel ismerősöm várta a vonatot, csinosan volt felöltözve, szép mellényt, viselt. Két nap múlva vette észre, hogy az édesanyjától kapott mellényt a vonaton hagyta. Javasatomra az állomáson érdeklődött, hogy nem találták-e meg. Hihetetlen, de meg lett, Szurdokpüspökiben őrizték. A legközelebbi vonattal leküldték Pásztora és ott kapta vissza. Örömében még megköszönni is elfelejtette, de a mai napig sem tudja kinek köszönje meg utólag. így hát köszöni a MÁV-nak, az ismeretlen utastársnak, aki leadta p mellényt az állomáson. A mellény viselője Orsós Józsefné volt. Bogácsi Istvánné Pásztó Környezetünket szebbé és nem zsúfoltabbá kell tenni A nőgyógyász válaszol Egy „25 éves kétgyermekes családanya” jeligéjű olvasónk írja: miatt igen sokan használják ezeket a készítményeket, azonban bizonyos betegségek esetén (mint levélírónknál is) nem használhatóak. Másodikként a méhen belüli eszközöket említem (spirálok) amelyeket rendszerint már szült nőknek helyezi fel a nőgyógyász, a méh üregébe, ily módon érve el a pete megtapadásának gátlását. Igen praktikus, kényelmes módszer, az eszköz ellenőrzése évente orvosi ellenőrzést igényel. Harmadsorban a férfi spermiumainak a méh- üregbe történő f elhato- lását gátló eszközökről szólok. Ezek között leggyakrabban használatosak a condom és a hüvelyi pesszá- rium ez utóbbiakat rendszerint bizonyos kémiai hatású „hüvelygolyók” felhelyezésével szokás kombinálni a biztonság fokozásának céljából. Ma is gyakran használatos eszközökről van szó, összeszokott partnerek esetén biztonságosnak nevezhetőek. Mindenképpen említésre méltó azonban illúziót romboló hatásuk. Általában az első két csoportban említett fogamzásgátlók valamilyen ok miatti alkalmazhatat- lansága esetén ajánljuk pácienseinknek. Negyedikként szólok az új lehetőségről, melyet a jog nem túl régen engedélyezett és akalmazását bizonyos esetekben teszik csak lehetővé. Ez a módszer a női petevezetéknek, vagy a férfi ondóvezetéknek műtéti beavatkozással történő lekötése. Ejtsünk még nçhàny szót az úgynevezett „esemény utáni tablettákról”. Rendszerint fiatal, általában nem rendszeres házaséletet élő nőknek ajánlott fogamzásgátló módszer ez.. Ebben az esetben is — mint minden más fogamzásgátló használata során — fontos a megelőző orvosi vizsgálat és tanácsadás a tabletták szedésének megkezdése előtt. Mit válaszolhatok a levélíró kérdésére? Véleményem szerint - az említett kellemetlen élmények után — amely sajnálatos szövődmény tízezer spirálfelhelyezés kapcsán, esetleg egy alkalommal ha előfordul — is megfelelő személyes elbeszélgetést követően megtudná győzni a nőgyógyász önt, egy újabb spirál elhelyezésének célszerűségéről. Amennyiben ettől elzárkózik, természetesen szakszerű tanácsot kaphat más fogamzásgátló módszerekről is, amelyek az ön esetében célszerűnek látszanak. Kérem keresse fel a megyeszékhely rendelőintézetében nővédelmi rendelésünket, ahol készséggel állunk rendelkezésére. Múzeumi látomás Balassagyarmaton A száraz tény a kiüresedett csend, ami a nyári Balassagyarmatot jellemzi. Nincsenek diákok a diákvárosban, nincs semmi látnivaló azon túl. ami mindig is látszik: a klasszicizáló, múlt század végi- század eleji főutca házsorai. A Palóc Múzeum zárva. Folyik a rekonstrukció, a fűtésszerelés, a múzeumiak mindenfélét csinálnak — hallottam azt is, hogy már a nyitásra készülődve (ami két év múlva leend) kiállítástervet készítenek. Többet is, az alternatív jellegnek megfelelően, vagy ki tudhatja ezt is egészen pontosan? Valamiféle terv készül valóban egy „új múzeum” egy új belső szerkezet létrehozására. Valamiféle kombinált? hellyé kellene válnia a Palóc Múzeumnak 1991- re, a nyitásra. Ami talán azt jelenti, hogy „korszerű” formát, integrált tartalmat találva kínnal-keservvel önmagát szüntetné meg a néprajzi gyűjteményéről híresneves gyarmati múzeum. Lenne benne ugyanakkor mindenből egy kicsi. Város- történetből, iparból, parasztságból, kereskedelemből elegyítve valami „átfogó”. Csak éppen az nem lenne, ami miatt eddig felkeresték a látogatók egészen távoli országokból is. Nyilván ez már a látomás része. Nem kell komolyan venni. Csak fantáziáitok teljesen szakszerűtlenül, tudo- mánytalatnul régi szokásom szerint. Mert ilyen nincs■ Hogy egy híres néprajzi múzeum csak nyomelemeiben maradjon meg mintegy illusztrálva egy „korszerű” városi múzeumi gyűjteményegyüttest. Hogy a karakterét végképpen leadja, mint a kabátot a ruhatárban a remélhető látogató... Ha látomás, ha egyéni fikció — lehet má, is. Elmondom most — milyen az én múzeumi képem, ha Balassagyarmatról van szó. És a környékéről. Hogy milyen lehetne. Milyen lehetett volna- És miért ne lehetne?! Az álom nem ismer sem szaktudományos szakmagyarázatokat, sem más szakmicsodákat, az álom egyszerűen szólva álom. CseSztvén például a Gyarmatról 1973-ban Győrbe került (micsoda finom szó!) híres-értékes Szabó József- féle Madách-gyűjtemény fogad és nem valami más. Szabó püspök úr jött elém mindenkit azonnal befogadó meleg kézszorítással Csesztvén a kuriaparkban, addig. amíg élt. Mióta eltávozott egy másik régióba — egy lelkes fiatalember lépett örökébe, ő kalauzol a híres gyűjteményben. Az álombeliben. A nemlétező Csesztvén, ahová már hazahoztuk jóidőben Fráter Erzsiké földi maradványait is. Kimentve a teljes, a váradi pusztulásból, a temetői be- szántásból, elérve akár valamiféle román irpdalmi- történelmi nagyság földi maradványainak kicserélésével a „hűtlen asszony” földi porainak megmentését és eltemetését Csesztvén. Megtette helyettünk más (megírtam néhányszor). Megtette a váradi. szentjobbi apátplébános, egy katolikus-ferences, egy reformátust a barátok templomának kriptájában elhelyezve ! Egy rossz hírű nőt.-. Csak az álomban nyugszik Csesztvén Madáchné jFráter Erzsébet, ahol még boldog rvolt. Ebben a vízióban az a legrettenetesebb, hogy minden valóság lehetne vagy lehetett volna. Ezt le kell most szögezni. Mielőtt továbbmegyek. A Palóc-liget kiöregedett fáit már kivágták. Levegős, szép sétaligetté vált a város tüdeje. Fű nő, angolos zöld, szinte már gyepszerűen a fák között. Igazi karszala- gos parkőrök járnak városi sapkával a fejükön, kezükben hegyesvégű bottal szur- kálják fel a kevéske szemetet és csak távolról, más, új játékterekről hallik ide a gyerekzsivaj. Sőt, az iskolák védetté tették a ligetet! Ok is őrzik minden módon — mert az álom nem valóságEbben a vízióban ninds szerepe a pénznek. Nem kerül ugyanis pénzbe semmi, de nem azért, mert csak? látomás. Ha valóság lenne — akkor sem kerülne any- nyiba, mint elrontani ugyanezt az álmot-valóságot sok módon. A kiszáradt, értelmetlen szökőkút az álomban sem szökik sehova (csakúgy, mint a valóságban hosszú ideje). Nincs is a helyén a Palóc Múzeum előtti kis téren- Ott újra egy emelvényszerű, kőlábazatú zászlótartó építmény áll, ami valamikor. Ott diszlik rajta az országzászló. Ott az iskolák tanulói október hatodikén újra városi tisztelet- adáson vesznek részt némi fegyelmet is tanulva. És történelmet, hazaszeretetei, de hát az álom csak álomA szökőkút pedig nem szökőkút. Bent a múzeumban tovább gyarapodott néprajzi anyag fogadja a nézőt-látogatót és télen természetesen fűtenek is a termeiben. Odébb kicsit a régi könyvtárépület, az egykori kaszinó talán a legcsodálatosabb működő múzeumi együttes. Egy része valóban kaszinó a századforduló kávéházainak modorában, hajlított székekkel, márványlapú asztalokkal. körben tárlókkal, amelyekben várostörténet virul. A falakon fotók, kinagyított utcarészletek, egykorvolt polgári lakások szobabelsői, pedrett bajszú, kitömött csípőjű, matrózblúzos szereplőkkel, gyarmati kereskedő, iparos famíliákká] az ábrázolásokon. Amott egy cégtábla jól elhelyezve. Mindenünnen maga Mikszáth tekint ránk valahogy! Itt kávét is ihatsz, itt keretbe szorított Kis Újságot olvashatsz, itt együtt lehetsz jó ember a Nagy Palóccal és ha nem ébredsz fel időben — parolázol is vele. Bentebb a múzeumi könyvtár egy része — kutatószoba. Nagy Ivánunk, történészünk emlékszobája is egyben. Várostörténetről, híres gyarmati, nógrádi családokról itt olvashatsz, miközben kézbeveheted Nagy Iván eredetit utánzó újra-végre kiadott (?) naplóját■ Ez Nagy Iván múzeumalapító • emlékhelye, egyetlen csendes városi sarok, ahol finom, művelt munkatárs segít az eligazodásban... Odaát a volt megyeházán, a katonai kollégium mára szépen kialakuló kis házi múzeumát befogadó helyiség mellett található a Madách-emékszoba mindazzal, ami egyáltalán Madáchtól elérhető, feltüntetve azt is, hogy itt dogo- zott az 1840-es években, e falak közt a megyénél hiva- talnokoskodva. Mert ugyan miért jön, aki ide jön Balassagyarmatra? Amiért magam itten vizionálok. A néprajzi Palóc Múzeumért. Mikszáthért abba a városba, ahol még egyáltalán megidézhető lenné, Madáchért, Nagy Ivánért (jöhetne, ha ismerné), újabban a Csillagházban Horváth Endre grafikusművész emlékéért. S mehetne aztán tovább Szécsényt, Hollókőt látni. Mehetne Pásztora, Tarnócra őslelettel befejezni az egészet. Álmodhatna ő is. T. Pataki László
