Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-17 / 193. szám
1989. AUGUSZTUS 17.. CSÜTÖRTÖK NO(iUAI) 3 Várják az olvasó véleményét Oj Cöruény a uilágűileuélröl II. A tervezet lényegesen csökkenti a külföldre utazás korlátozó rendelkezéseit, egyben megszünteti a jelenleg fennálló kötelező, illetve vagylagos intézkedések közötti különbségeket. Ezek szerint a törvény hatályba lépése után nem utazhat külföldre: a büntető eljárás befejezéséig az, akivel szemben olyan szándékosan elkövetett, bűncselekmény miatt van folyamatban büntető eljárás, amelyre a törvény háromévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel. Vagyis az úgynevezett kissebb súlyú, három év alatti büntetéssel fenyegető bűncselekmény elkövetője a büntető eljárás ideje alatt is válthat ki útlevelet, és' utazhat külföldre. Nem utazhat külföldre a büntetésének letöltéséig az, akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és azt még nem töltötte le. Ennek alapján külföldre utazhat például az is, akit felfüggesztett szabadságvesztés- ié, vagy pénzbüntetésre stb. ítéltek. Nem utazhat majd külföldre az elkövetéstől számított három évig az, aki külföldön olyan szándékos bűncselekményt követett el, amely a magyar törvény szerint három évnél, súlyosabb szabadság- vesztéssel büntetendő, és f miatt felelősségét megállapították. Nem utazhat külföldre, az sem, aki olyan államtitok birtokában van, amelyek védelméhez különösen fontos nemzetbiztonsági érdek fűződik, az államtitok birtoklása megszüntetésétől számított három évig. A már kiadott útlevél bevonható lesz, ha fennállnak az előbbiekben megjelölt elutasítási indokok. Ezen kívül, ha az útlevelet bűn- cselekmény elkövetéséhez használták fel, vagy meghamisították. A törvény, tehát a jövőben nem kíván akadályt támasztani például az olyan személyek külföldre utazásával szemben, akik korábbi utazásuk alkalmával a Magyar Nép- köztársaság jogszabályait súlyosan megsérették, aki büntetett előéletű; aki rendőrhatósági, vagy pártfogói felügyelet alatt áll stb. És még egy lényeges változás a korlátozások tekintetében: a törvény tervezete nem foglalkozik a jelenlegi törvényerejű rendeletben meghatározott, külföldre történő utazásból való kizárással. E szerint az utazásból senki nem zárható ki. Olyanok sem, akik az útlevelükkel visszaélnek, vagy azt nekik felróható okból veszítették el, megsértették, a vám-, vagy devizajogszabályokat stb. Teljesen új, az útlevél jogszabályokban eddig még sohasem alkalmazott gyakorlatra van kilátás a jog- » orvoslat témakörben. Az útlevél elutasító, illetve a visszavonást elrendelő I. fokú határozat ellen ugyan továbbra is a rendőrkapitányság II. fokú hatóságához lehet fellebbezéssel élni, ám a II. fokú határozattal szemben nem a BM- hez, hanem a bírósághoz lehet felülvizsgálati kérelemmel fordulni. Az eddigiekben főleg a magántúlevélekkel foglalkoztam, megjegyezve, hogy az új törvény szerint meg i fog szűnni a külföldön élő magyar állampolgár útlevele. Megszűnik az’ eddigi gyakorlat? — tehetik fel többen a kérdést. Nem, csak e tárgykört is törvény fogja szabályozni, mégpedig a ki- és bevándorlási törvény, melynek tervezete szintén elkészült, és megvitatásra vár. E tervezet alapján minden magyar állampolgár alapvető joga lesz, hogy lakóhelyét, szabadon megválassza, Magyarországról kivándoroljon és oda visszatérjen. E jogok csak kivételesen korlátozhatók és gyakorlásuk a törvényben előírtakon kívül további anyagi feltételekhez nem köthetők. A kivándorlási szándékot szintén formanyomtatványon, személyesen kell majd benyújtani az elbírálásra jogosult szervnél. Az elbíráló szerv — ameny- nyiben a kivándorlásnak törvényi akadálya nincs —, a kivándorlási jogosultságot a világútlevélbe és nem külön útlevélbe jegyzi be. A törvényi akadályok szinte azonosak az útlevéligényt elutasító korlátokkal. Azzal a többlettel, hogy nem vándorolhat ki az, akinek köztartozása van: aki a sorkatonai vagy polgári szolgálatot még nem töltötte le és hadköteles: aki cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes; vagy az; aki itthon maradó cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes leszármazottja, vagy örökbefogadottja tartásáról megfelelően nem gondoskodik. Ugyanezen törvéy fogja biztosítani minden külföldön élő magyar állampolgárnak azt a jogát is, hogy külföldről bármikor hazatérhessen. A törvény tervezete lehetőséget kíván biztosítani a nem magyar állampolgár Magyarországra való bevándorlásához is, persze a megfelelő feltételek megléte esetén. Tisztelt olvasó! A két törvény még csak tervezet, s a jogalkotók leérik az ön véleményét, javaslatát. Adjon hangot elképzeléseinek, elgondolásait vesse papírra és küldje meg a Nógrád Megyei Rendőr-főkapítány- ság igazgatásrendséezti osztályára, vagy a NÖGRÁD szerkesztőségébe. Telek Albin rendőr őrnagy Telefonos eladás Amerikában Az Egyesült Államokban már minden negyedik gyár főként telefonon adja el a termékeit. További 22 % hasonló fejlődést vár önmagától a következő öt évben. Ezt az eredményt hozta a brüsszeli Conference Board közgazdaság-tudományiprog- nózis-intézetének körkérdése. A Conference Board a telemarketing mennyiségi fejlődését a távközlés műszaki továbbfejlődésére vezeti vissza —. és nem utolsósorban a széles körben elfogadott különleges telefon- szolgáltató hálózatra. További ok a hagyományos értékesítési csatornák arány_ talanul megnövekedett és még mindig növekvő költségei. A Conference Board által megkérdezett gyártók a telemarketing további előnyeként nevezték meg mellék- termékként a piactanulmányozás lehetőségét, ami a nagyszámú eladási beszélgetésből adódik. A General Electric például olyan asztalokhoz ülteti a képviselőit, ahonnan elérhetők az adatbankok. Kínos meglepetések — sorozatban Drágább az illeték, mint a föld? Nem érezzük jól magunkat! Pedig nyár van, sokaknak a szabadság, a megérdemelt pihenés, a kalandokat ígérő utazás időszaka. Lazításra azonban semmi reményünk. Nem vonhatjuk ki egy percre se magunkat a mindannyiunkat gúzsba kötő „értünk, érdekünkben létrehozott” intézmények bürokráciájának erőteréből. Ha már megszoktuk a mindennapos áremelést, az inflációt, a megélhetési gondokat, ha már belefáradtunk a különböző szabályok rejtelmei közötti bolyongásba, ha már túltettük magunkat az adórendszer igazságtalanságain, ha már ......padlón vagyunk”: még mindig nincs vége, várhat unk ütéseket. Ilyen övön aluli ütés, lesújtó érzés volt Pásztón majd száz ember számára július utolsó napjaiban az illetékhivatal levele. Vettek az emberek egy kis földet, 250 négyszögölet ki azért, hogy mozogjon, mi azért, hogy zöldség-gyümölcs szükségletét kielégítse, ki azért, hogy majd a gyermekeinek jó lesz, ki azért... ki tudja, holnap mi lesz? Kettőezer forintba került, dimbes-dombos szántó. JJem nagyon drága, de már sokan visszaléptek az előzetes igénylők közül, nem volt annyi pénzük se. A szerződéskötés után, annak rendje, s módja szerint tavasszal megjött a földhivatal, majd az illetékhivatal értesítése is, s „adjuk meg a királynak, ami a királyé, s Istennek, ami az Istené” — 9000 forint! forgalmi érték után kellett leróni áz illetéket. Ez majdnem ötszöröse persze, a szerződésben megkötöttnek! A meglepetés azonban nem ért véget, mert június végén újabb levél érkezett, melyben az illetékhivatal felülvizsgálva saját, nem is akármilyen álláspontját — 27 000 forintra emelte a forgalmi értéket! Az illeték már többe kerül, mint maga a föld! Mit szárríít a hivatalnak: egy tollvonás, és el vagytok intézve! Mit neki, hogÿ a környéken fél hektár földet is 15 000 forint alatt adnak- vesznek! Mit számít neki a valóság, a társadalom hangulata, egyáltalán az emberek. Csak adó- és illetékalanyok léteznek! S az ember mehet fellebbezni, panaszkodni, ahová akar! Köz- igazgatási törvény még nincs, a magas hatóságot bíróság elé nem viheted. A hivatal képviselői pedig jogosítványaiknál fogva, bátran burkolózhatnak a törvények köpönyegébe, sőt, „rossz nyelvek” szerint éppenséggel arra ösztönzöttek, hogy .minél több illetéket kirójanak. Igazságtalan, méltatlan, reformellenes intézkedés! De nem véletlen, nem az első és sajnos még nem az utolsó. Mert egy elindított, nem komplex, időnként megalapozatlannak tűnő félreform közepében járunk, ahol a régi modell negatívumai mindinkább tért nyernek, de még messze nem kapcsolódtak be az új rendteremtő szabályok. Itt érthetjük meg leginkább, hogy sürgős és tényleges változtatásokra van szükség. Ismételten rá kell döbbennünk, hogy nincs idő a rendeletek, jogszabályok megalkotásának elhalasztására. Igenis, minél előbb ki kell dolgoznunk az új alkotmányt, annak megfelelően a szükséges jogszabályokat. Nincs idő és szükség felesleges erőtaktikázásra, ’a „ki mögött van nagyobb tömeg”- játékra. Nemcsak a tartalékokat kell keresnünk, hanem a változások fő irányát. S ebben a szocialista állam szerepe meghatározó. Törvényeinknek a felnőtt, önigazgató, gazdag állampolgárt kell célul kitűznie. Ez lehet a demokratikus szocializmus emberi eszményképe. Csak ilyen ember tud jó gazda módjára viszonyulni a dolgokhoz és emberi módon az emberhez. Mert valljuk be őszintén: a körülmények, a szabályok, a gondok, a nehézségek ma nagyobbrészt arra kényszerítenek, hogy emberi méltóságunkban megsértve, időnként belőle kivetkőzve oldjuk meg problémáinkat. Sajnos, ez mind több embert kerít hatalmába, s félő, hogy az egyébként jelentős politikai változások kilépnek mai egészséges medrükből. Ilyen időszakban hatványozottan fontos, hogy a hivatalok, az ügyintézők, az illetékesek hallgassanak jó* zan eszükre, még alaposabban nézzék meg és mérlegeljék intézkedéseik hatását, következményeit. Ellentmondást érzékelve, bátrabban kezdeményezzék a megoldásokat.. Hatalmi helyzetüket nekik is a közmegegyezés, a reform, a kiegyensúlyozott lakossági hangulat szellemében kell felhasználniuk mindany- nyiunk érdekében. Soltész Sándor mérnök-közgazdász Az ügyben a megyei ta• nács vizsgálatot folytat amelynek eredményéről tájékoztatjuk olvasóinkat. Akiket eddig elkerültek a vendégautók Mit akar a falusi turizmus? Az ország lakosságának mintegy 41 százaléka, megközelítőleg 4 és fél millió ember falun él. A statisztika, mint tudjuk, sem az élet minőségét, sem a változás lehetőségeit nem tükrözi. Az ezzel kapcsolatos ' viták, a közigazgatási, à településfejlesztési és nem utolsósorban a gazdasági helyzetkép arra utal, hogy a város és falu közötti különbség csökkentésének az ünnepi beszédekben oly jól hangzó érve helyett inkább a falvak védelméért történnek konkrét lépések manapság. Ilyen szándékkal alakult meg a Magyar Falusi Vendégfogadók (falusi turizmus) Szövetsége, amely augusztus 28. és szeptember 1. közötti konferenciáján, Balatpnföldvá- ron arra készül, hogy szervezetten is segítse azokat, akik falun a vendéglátást egyik megélhetési forrásnak tekintik. Dr. Csáky Csabával, a szövetség ügyvezető elnökével beszélgettünk a szervezet céljairól. — A cél összefügg falva- ink valós helyzetével. A falu megtartó ereje csökken, ugyanakkor a magyar falvak lakóházait senki sem tekinti termelési eszköznek — mondja az elnök. — Ezekben lakni, aludni, pihenni lehet, ám a jövedelmet nem gyarapítják. Viszont az NSZK-ban, Ausztriába, Franciaországban és még számos országban más a helyzet. Hozzájuk képest mi legalább negyven évet késtünk, vagy úgy is mondhatom, hogy ők negyyen évvel előttünk járnak. — A késés behozásához akkor fogunk hozzá, amikor köztudottan kevés a pénz. Márpedig a vendég- fogadás mindenütt befektetést kíván. — Ehhez elsősorban nem sok pénzre, hanem az anyagi források értelmes felhasználására lenne szükség. Éppen ezért új támogatási, pénzügyi politikát javasolunk, mindenekelőtt azt sürgetjük, hogy a kormányzati szervek ismerjék fel, és el, hogy falvaink- ban, és különösen az elmaradt térségekben a foglalkoztatás, a mezőgazda- sági tevékenység kielégítésének egyik eszköze a falusi turizmus. — A falusi turizmus feltételeként, úgy véljük, szükség van arra, hogy a mezőgazdasági kormányzat tekintse azt a háztáji termelés szerves részének. Hogy az Idegenforgalmi Fejlesztési Alap támogassa ezt a formát. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal tekintse munkahely- teremtésnek, s ezért a Foglalkoztatási Alap a költség- vetésnél is számoljon vele. S minthogy a háztáji részeként kell kezelni, a Pénzügyminisztérium is ennek megfelelően terjessze ki reá a háztáji adókedvezményt. Csak néhányat emeltem ki a 22 pontban összegzett „csomagból”, melyet a ba- Iatonföldvári értekezlet után kívánunk a kormány elé terjeszteni. Ez az első, és pillanatnyilag a legfontosabb lépés. — Mi a különbség a már meglévő fizetővendég-szolgálat és a falusi turizmus között? — Az előbbi általában a Balaton környékén, az üdülőkörzetekben található, a falusi turizmus pedig azokat az országrészeket célozza meg, amelyeket eddig elkerültek a vendégautók. Azt szeretnénk, ha magukat a falusi embereket is ráébreszthetnénk, hogy érték van a kezükben: a kellően felszerelt, szép, egyáltalán a vendégfogadásra felkészült porta pénzt hoz. A lényeg tehát az, hogy a helyi társadalom szerveződjék meg, és készítse fel vendégfogadásra az erre alkalmas családi portákat. S minthogy a kezdet kezdetén vagyunk, itt mondom el, hogy akár levélben — címünk: Falusi turizmus, 1056 Budapest, Belgrád rakpart 24. — vagy .telefonion — a szám: 183-855 és‘ 183-877 — hozzánk fordulhatnak az érdeklődők és mi szívesen adunk felvilágosítást, tájékoztatást a megindulást érintő bármely kérdésben. A nem is távoli terv azonban írásos anyag elkészítésével számol. A beszélgetés végén dr. Csáky Csaba megajándékozott egy kis könyvecskével, amelynek címe: A falusi vendéglátás mestersége. Nincs új a nap alatt, a könyvet 1934-ben adták ki. K. E.
