Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-17 / 193. szám

1989. AUGUSZTUS 17.. CSÜTÖRTÖK NO(iUAI) 3 Várják az olvasó véleményét Oj Cöruény a uilágűileuélröl II. A tervezet lényegesen csökkenti a külföldre uta­zás korlátozó rendelkezé­seit, egyben megszünteti a jelenleg fennálló kötelező, illetve vagylagos intézke­dések közötti különbsége­ket. Ezek szerint a tör­vény hatályba lépése után nem utazhat külföldre: a büntető eljárás befejezésé­ig az, akivel szemben olyan szándékosan elkövetett, bűncselekmény miatt van folyamatban büntető eljá­rás, amelyre a törvény há­romévi szabadságvesztés­nél súlyosabb büntetést rendel. Vagyis az úgyneve­zett kissebb súlyú, három év alatti büntetéssel fe­nyegető bűncselekmény el­követője a büntető eljárás ideje alatt is válthat ki útlevelet, és' utazhat kül­földre. Nem utazhat külföldre a büntetésének letöltéséig az, akit végrehajtandó szabad­ságvesztésre ítéltek és azt még nem töltötte le. Ennek alapján külföldre utazhat például az is, akit felfüg­gesztett szabadságvesztés- ié, vagy pénzbüntetésre stb. ítéltek. Nem utazhat majd külföldre az elköve­téstől számított három évig az, aki külföldön olyan szándékos bűncselekményt követett el, amely a magyar törvény szerint három év­nél, súlyosabb szabadság- vesztéssel büntetendő, és f miatt felelősségét megál­lapították. Nem utazhat kül­földre, az sem, aki olyan államtitok birtokában van, amelyek védelméhez külö­nösen fontos nemzetbizton­sági érdek fűződik, az ál­lamtitok birtoklása meg­szüntetésétől számított há­rom évig. A már kiadott útlevél be­vonható lesz, ha fennállnak az előbbiekben megjelölt elutasítási indokok. Ezen kívül, ha az útlevelet bűn- cselekmény elkövetéséhez használták fel, vagy meg­hamisították. A törvény, te­hát a jövőben nem kíván akadályt támasztani példá­ul az olyan személyek kül­földre utazásával szemben, akik korábbi utazásuk al­kalmával a Magyar Nép- köztársaság jogszabályait súlyosan megsérették, aki büntetett előéletű; aki rendőrhatósági, vagy párt­fogói felügyelet alatt áll stb. És még egy lényeges változás a korlátozások te­kintetében: a törvény ter­vezete nem foglalkozik a je­lenlegi törvényerejű ren­deletben meghatározott, külföldre történő utazásból való kizárással. E szerint az utazásból senki nem zár­ható ki. Olyanok sem, akik az útlevelükkel visszaél­nek, vagy azt nekik felró­ható okból veszítették el, megsértették, a vám-, vagy devizajogszabályokat stb. Teljesen új, az útlevél jogszabályokban eddig még sohasem alkalmazott gya­korlatra van kilátás a jog- » orvoslat témakörben. Az útlevél elutasító, illetve a visszavonást elrendelő I. fokú határozat ellen ugyan továbbra is a rendőrkapi­tányság II. fokú hatóságá­hoz lehet fellebbezéssel él­ni, ám a II. fokú határo­zattal szemben nem a BM- hez, hanem a bírósághoz lehet felülvizsgálati kére­lemmel fordulni. Az eddigiekben főleg a magántúlevélekkel foglal­koztam, megjegyezve, hogy az új törvény szerint meg i fog szűnni a külföldön élő magyar állampolgár útle­vele. Megszűnik az’ eddigi gyakorlat? — tehetik fel többen a kérdést. Nem, csak e tárgykört is tör­vény fogja szabályozni, még­pedig a ki- és bevándorlási törvény, melynek terveze­te szintén elkészült, és megvitatásra vár. E terve­zet alapján minden magyar állampolgár alapvető joga lesz, hogy lakóhelyét, sza­badon megválassza, Ma­gyarországról kivándorol­jon és oda visszatérjen. E jogok csak kivételesen kor­látozhatók és gyakorlásuk a törvényben előírtakon kívül további anyagi feltételekhez nem köthetők. A kivándorlási szándé­kot szintén formanyomtat­ványon, személyesen kell majd benyújtani az elbírá­lásra jogosult szervnél. Az elbíráló szerv — ameny- nyiben a kivándorlásnak törvényi akadálya nincs —, a kivándorlási jogosultságot a világútlevélbe és nem kü­lön útlevélbe jegyzi be. A törvényi akadályok szinte azonosak az útlevél­igényt elutasító korlátokkal. Azzal a többlettel, hogy nem vándorolhat ki az, aki­nek köztartozása van: aki a sorkatonai vagy polgári szol­gálatot még nem töltötte le és hadköteles: aki cselek­vőképtelen, vagy korlátozot­tan cselekvőképes; vagy az; aki itthon maradó cselek­vőképtelen, vagy korlátozot­tan cselekvőképes leszár­mazottja, vagy örökbefoga­dottja tartásáról megfele­lően nem gondoskodik. Ugyanezen törvéy fogja biz­tosítani minden külföldön élő magyar állampolgárnak azt a jogát is, hogy kül­földről bármikor hazatér­hessen. A törvény tervezete lehetőséget kíván biztosíta­ni a nem magyar állampol­gár Magyarországra való bevándorlásához is, persze a megfelelő feltételek meg­léte esetén. Tisztelt olvasó! A két törvény még csak tervezet, s a jogalkotók leérik az ön véleményét, javaslatát. Ad­jon hangot elképzeléseinek, elgondolásait vesse papírra és küldje meg a Nógrád Megyei Rendőr-főkapítány- ság igazgatásrendséezti osz­tályára, vagy a NÖGRÁD szerkesztőségébe. Telek Albin rendőr őrnagy Telefonos eladás Amerikában Az Egyesült Államokban már minden negyedik gyár főként telefonon adja el a termékeit. További 22 % hasonló fejlődést vár önma­gától a következő öt évben. Ezt az eredményt hozta a brüsszeli Conference Board közgazdaság-tudományiprog- nózis-intézetének körkérdése. A Conference Board a tele­marketing mennyiségi fejlő­dését a távközlés műszaki továbbfejlődésére vezeti vissza —. és nem utolsósor­ban a széles körben elfo­gadott különleges telefon- szolgáltató hálózatra. To­vábbi ok a hagyományos ér­tékesítési csatornák arány_ talanul megnövekedett és még mindig növekvő költ­ségei. A Conference Board által megkérdezett gyártók a te­lemarketing további előnye­ként nevezték meg mellék- termékként a piactanulmá­nyozás lehetőségét, ami a nagyszámú eladási beszélge­tésből adódik. A General Electric például olyan asz­talokhoz ülteti a képviselő­it, ahonnan elérhetők az adatbankok. Kínos meglepetések — sorozatban Drágább az illeték, mint a föld? Nem érezzük jól magunkat! Pedig nyár van, sokaknak a szabadság, a megérdemelt pihenés, a kalandokat ígérő utazás időszaka. Lazításra azon­ban semmi reményünk. Nem vonhatjuk ki egy percre se magunkat a mindannyiunkat gúzsba kötő „értünk, érde­künkben létrehozott” intézmények bürokráciájának erőteré­ből. Ha már megszoktuk a mindennapos áremelést, az inflá­ciót, a megélhetési gondokat, ha már belefáradtunk a kü­lönböző szabályok rejtelmei közötti bolyongásba, ha már túltettük magunkat az adórendszer igazságtalanságain, ha már ......padlón vagyunk”: még mindig nincs vége, várha­t unk ütéseket. Ilyen övön aluli ütés, lesújtó érzés volt Pásztón majd száz ember számára július utolsó napjaiban az illetékhiva­tal levele. Vettek az emberek egy kis földet, 250 négyszögölet ki azért, hogy mozogjon, mi azért, hogy zöldség-gyü­mölcs szükségletét kielé­gítse, ki azért, hogy majd a gyermekeinek jó lesz, ki azért... ki tudja, holnap mi lesz? Kettőezer forintba került, dimbes-dombos szántó. JJem nagyon drága, de már so­kan visszaléptek az előze­tes igénylők közül, nem volt annyi pénzük se. A szerző­déskötés után, annak rendje, s módja szerint tavasszal megjött a földhivatal, majd az illetékhivatal értesítése is, s „adjuk meg a király­nak, ami a királyé, s Isten­nek, ami az Istené” — 9000 forint! forgalmi érték után kellett leróni áz illetéket. Ez majdnem ötszöröse persze, a szerződésben megkötött­nek! A meglepetés azonban nem ért véget, mert június vé­gén újabb levél érkezett, melyben az illetékhivatal fe­lülvizsgálva saját, nem is akármilyen álláspontját — 27 000 forintra emelte a for­galmi értéket! Az illeték már többe ke­rül, mint maga a föld! Mit szárríít a hivatalnak: egy tollvonás, és el vagytok intézve! Mit neki, hogÿ a környéken fél hektár földet is 15 000 forint alatt adnak- vesznek! Mit számít neki a valóság, a társadalom han­gulata, egyáltalán az embe­rek. Csak adó- és illeték­alanyok léteznek! S az em­ber mehet fellebbezni, pa­naszkodni, ahová akar! Köz- igazgatási törvény még nincs, a magas hatóságot bí­róság elé nem viheted. A hivatal képviselői pedig jo­gosítványaiknál fogva, bát­ran burkolózhatnak a tör­vények köpönyegébe, sőt, „rossz nyelvek” szerint ép­penséggel arra ösztönzöttek, hogy .minél több illetéket ki­rójanak. Igazságtalan, méltatlan, reformellenes intézkedés! De nem véletlen, nem az első és sajnos még nem az utol­só. Mert egy elindított, nem komplex, időnként megala­pozatlannak tűnő félreform közepében járunk, ahol a régi modell negatívumai mindinkább tért nyernek, de még messze nem kapcsolód­tak be az új rendteremtő szabályok. Itt érthetjük meg legin­kább, hogy sürgős és tényle­ges változtatásokra van szükség. Ismételten rá kell döbbennünk, hogy nincs idő a rendeletek, jogszabályok megalkotásának elhalasztá­sára. Igenis, minél előbb ki kell dolgoznunk az új alkot­mányt, annak megfelelően a szükséges jogszabályokat. Nincs idő és szükség feles­leges erőtaktikázásra, ’a „ki mögött van nagyobb tömeg”- játékra. Nemcsak a tartalé­kokat kell keresnünk, ha­nem a változások fő irányát. S ebben a szocialista állam szerepe meghatározó. Tör­vényeinknek a felnőtt, ön­igazgató, gazdag állampol­gárt kell célul kitűznie. Ez lehet a demokratikus szocia­lizmus emberi eszményképe. Csak ilyen ember tud jó gazda módjára viszonyulni a dolgokhoz és emberi mó­don az emberhez. Mert valljuk be őszintén: a körülmények, a szabályok, a gondok, a nehézségek ma nagyobbrészt arra kénysze­rítenek, hogy emberi méltó­ságunkban megsértve, időn­ként belőle kivetkőzve old­juk meg problémáinkat. Sajnos, ez mind több em­bert kerít hatalmába, s félő, hogy az egyébként jelentős politikai változások kilépnek mai egészséges medrükből. Ilyen időszakban hatvá­nyozottan fontos, hogy a hi­vatalok, az ügyintézők, az illetékesek hallgassanak jó* zan eszükre, még alaposab­ban nézzék meg és mérle­geljék intézkedéseik hatását, következményeit. Ellent­mondást érzékelve, bátrab­ban kezdeményezzék a meg­oldásokat.. Hatalmi helyzetüket nekik is a közmegegyezés, a re­form, a kiegyensúlyozott la­kossági hangulat szellemében kell felhasználniuk mindany- nyiunk érdekében. Soltész Sándor mérnök-közgazdász Az ügyben a megyei ta• nács vizsgálatot folytat amelynek eredményéről tá­jékoztatjuk olvasóinkat. Akiket eddig elkerültek a vendégautók Mit akar a falusi turizmus? Az ország lakosságának mintegy 41 százaléka, meg­közelítőleg 4 és fél millió ember falun él. A statiszti­ka, mint tudjuk, sem az élet minőségét, sem a változás lehetőségeit nem tükrözi. Az ezzel kapcsolatos ' viták, a közigazgatási, à település­fejlesztési és nem utolsósor­ban a gazdasági helyzetkép arra utal, hogy a város és falu közötti különbség csök­kentésének az ünnepi be­szédekben oly jól hangzó ér­ve helyett inkább a falvak védelméért történnek konk­rét lépések manapság. Ilyen szándékkal alakult meg a Magyar Falusi Vendégfoga­dók (falusi turizmus) Szö­vetsége, amely augusztus 28. és szeptember 1. közötti kon­ferenciáján, Balatpnföldvá- ron arra készül, hogy szer­vezetten is segítse azokat, akik falun a vendéglátást egyik megélhetési forrásnak tekintik. Dr. Csáky Csabával, a szö­vetség ügyvezető elnökével beszélgettünk a szervezet céljairól. — A cél összefügg falva- ink valós helyzetével. A fa­lu megtartó ereje csökken, ugyanakkor a magyar fal­vak lakóházait senki sem tekinti termelési eszköznek — mondja az elnök. — Ezek­ben lakni, aludni, pihenni lehet, ám a jövedelmet nem gyarapítják. Viszont az NSZK-ban, Ausztriába, Fran­ciaországban és még szá­mos országban más a hely­zet. Hozzájuk képest mi legalább negyven évet kés­tünk, vagy úgy is mond­hatom, hogy ők negyyen évvel előttünk járnak. — A késés behozásához akkor fogunk hozzá, ami­kor köztudottan kevés a pénz. Márpedig a vendég- fogadás mindenütt befek­tetést kíván. — Ehhez elsősorban nem sok pénzre, hanem az anyagi források értelmes felhasználására lenne szük­ség. Éppen ezért új támo­gatási, pénzügyi politikát javasolunk, mindenekelőtt azt sürgetjük, hogy a kor­mányzati szervek ismerjék fel, és el, hogy falvaink- ban, és különösen az el­maradt térségekben a fog­lalkoztatás, a mezőgazda- sági tevékenység kielégí­tésének egyik eszköze a falusi turizmus. — A falusi turizmus fel­tételeként, úgy véljük, szük­ség van arra, hogy a me­zőgazdasági kormányzat te­kintse azt a háztáji ter­melés szerves részének. Hogy az Idegenforgalmi Fejlesztési Alap támogas­sa ezt a formát. Az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hi­vatal tekintse munkahely- teremtésnek, s ezért a Fog­lalkoztatási Alap a költség- vetésnél is számoljon ve­le. S minthogy a háztáji ré­szeként kell kezelni, a Pénz­ügyminisztérium is ennek megfelelően terjessze ki reá a háztáji adókedvezményt. Csak néhányat emeltem ki a 22 pontban összegzett „csomagból”, melyet a ba- Iatonföldvári értekezlet után kívánunk a kormány elé terjeszteni. Ez az első, és pillanatnyilag a legfon­tosabb lépés. — Mi a különbség a már meglévő fizetővendég-szol­gálat és a falusi turizmus között? — Az előbbi általában a Balaton környékén, az üdülőkörzetekben találha­tó, a falusi turizmus pe­dig azokat az országré­szeket célozza meg, ame­lyeket eddig elkerültek a vendégautók. Azt szeret­nénk, ha magukat a falu­si embereket is ráébreszt­hetnénk, hogy érték van a kezükben: a kellően fel­szerelt, szép, egyáltalán a vendégfogadásra felkészült porta pénzt hoz. A lényeg tehát az, hogy a helyi tár­sadalom szerveződjék meg, és készítse fel vendégfo­gadásra az erre alkalmas családi portákat. S mint­hogy a kezdet kezdetén va­gyunk, itt mondom el, hogy akár levélben — címünk: Falusi turizmus, 1056 Bu­dapest, Belgrád rakpart 24. — vagy .telefonion — a szám: 183-855 és‘ 183-877 — hozzánk fordulhatnak az érdeklődők és mi szívesen adunk felvilágosítást, tá­jékoztatást a megindulást érintő bármely kérdésben. A nem is távoli terv azon­ban írásos anyag elkészí­tésével számol. A beszélgetés végén dr. Csáky Csaba megajándé­kozott egy kis könyvecs­kével, amelynek címe: A falusi vendéglátás mester­sége. Nincs új a nap alatt, a könyvet 1934-ben adták ki. K. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom