Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-16 / 192. szám
telexen Érkezett. Az újrakezdők, pályakezdők vállalkozási kölcsönéről Egy határozat margójára Alapítvány a nógrádi diákok ösztönzésére Még nem látott napvilágot a jogszabály a Magyar Közlönyben, máris ellentmondásokkal teli riport jelent meg e jogintézményről egyik napilapunkban. Arról, hogy mennyi akadálya lesz a folyósításnak, hogy nem a tervezett időtartam szerint kamatmentes. Remélhetőleg az elkövetkező időszak azt fogja bizonyítani, hogy nem formális jogszabály született. Bár" az a kitétele, miszerint a kölcsön igénylésére való jogosultság a pénzintézetet nem kötelezi a kölcsönszerződés megkötésére, még sokaknak fog csalódást okozni. Ez a kölcsön csak a vállalkozásokhoz szükséges kiadásokhoz használható fel. A jogszabály maga felsorolja, hogy mely tevékenységi formákat tekinti vállalkozásnak. Személyenként maximálisan háromszázezer forintot lehet kérni. Az egy vállalkozásban résztvevők kölcsönösszege hatmillió lehet. A kölcsön lejárati ideje tíz év, ebből négy év kamatmentes. Feltéve, ha a vállalkozó tevékenységét fő- foglalkozásként végzi. Kik kaphatják meg a kölcsönt? Tulajdonképpen mindazok, akik kereső foglalkozást nem tudnak folytatni, mert hiába kilincseltek megfelelő munkáért a munkaerő-közvetítőnél. Néhány kivételt felsorolt a jogszabály. Aki ugyanannak a vállalkozásnak lesz tagja, amelynek korábban alkalmazásában állt; aki a részére korábban folyósított kölcsönt nem fizette vissza; akinek munkaviszonya „kilépett” bejegyzéssel szűnt meg — az hiába kéri ezt a kölcsönt. Az előbbiekben említettük- a megfelelő munka fogalmát. Mit is értünk pontosan ezen? Nyilvánvaló, hogy a jogszabály alkotója nem kívánja, hogy egy pedagógus elfogadjon egy szövőgyári állást. A munka akkor tekinthető megfelelőnek, ha az megfelel a munkavállaló képzettségének, no és nem utolsósorban egészségi állapotának. A várható kereset eléri a korábbi kereset szintjét, feltéve, hogy- a megelőző két évben kereső foglalkozást folytatott az illető. A munkahelyre történő oda- és visszautazás ideje nem haladja meg a három órát. A kölcsönt igénylőnek legelőször is el kell mennie a lakóhelye, vagy munkahelye szerint illetékes megyei (fővárosi) tanács munkaügyi szakigazgatási szervéhez. (Van olyan település, ahol ezt a feladatot a munkaerő-közvetítő szervre bízzák.) A jogosult itt kaphat olyan igazolást, hogy eredményesen igényelheti a kölcsönt a pénzintézetnél. Nemcsak az OTP kapcsolódik be (remélhetőleg) ebbe a hitelakcióba. Az igazolás két hónapra szól. A feltételek fennállása esetén meg kell hosszabbíttatnL A kölcsön egyidejűleg csak egy pénzintézettől igényelhető. Dr. Kertész £va Felsölokú oktatási intézmények hallgatóinak támogatása gazdálkodó szervek segítségével A kibontakozás egyik nélkülözhetetlen feltétele megyénkben is az emberi erőforrások további gyarapítása, és ennek szerves részeként a jól felkészült értelmiségi utánpótlás. Megköveteli a friss szellemi potenciált a szervezetváltás meggyorsítása, a szakmastruktúra korszerűsítése is. A reformjellegű társadalmi, gazdasági változások elérésében is meghatározó szerepet játszik az egyetemekről, főiskolákról kikerülő, korszerűbb ismeretekkel bíró, magasan kvalifikált, az új iránt fogékony, fiatal szakembergárda. egyetemi és főiskolai hallgatók számára. Egyetértés alakult ki abban, hogy más módon, minden eszközzel elő kell segíteni, hogy a szellemi munka bekövetkezett érték- vesztése kompenzálódjék, rangja emelkedjen. Olyan társadalmi légkör kialakítására, a tudás valóságos elismerésére van szükség, amely a korábbinál kedvezőbb feltételeket, fogadóteret teremt a kívülről érkező értékeknek. Csak így válihat nyitottabbá éa vonzóbbá a megye, és csak így várhatjuk el, hogy azok a fiatalok, akik az ország más tájain tanulnak, érdekeltté váljanak szűkebb hazájukba való visszatérésre. Hátrányos helyzet " 1 »f " ■ 1 ..... M indenki megelégedésére Megyénkben egyetlen felsőoktatási intézményként működik a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézete, melynek tanári kara és diáksága aktív részese szellemi és társadalmi életünknek. Jól demonstrálva azt, hogy a fiatal szakképzett szellemi erőforrás milyen mobilitással viseltetik a közéletben. A főiskola végzős diákjai közül minden évben sokan találnak otthont és munkát megyénkben, kamatoztatva felkészültségüket, egész szűkebb pátriánk javára. Ugvaríakkor az előbbiekből adódóan természetes következmény, 1 hogy az ország több mint 50 felsőoktatási intézményében az 500 főt is meghaladja a nógrádi fiatalok száma, akik A fentiek miatt emelt szót egyik legutóbbi ülésén a megyei tanács művelődési bizottsága a felsőfokú intézményekkel és tudományos szervezetekkel való együttműködés és az ebben rejlő szellemi lehetőségek kiaknázása érdekében. Amint a bizottság elé kerülő előterjesztés is hangsúlyozza, a megyei tanácsnak megyén kívül folytatják tanulmányaikat. Köztük bizony nagyon sokan nem térnek vissza a diploma megszerzése után Nógrád megyébe. A helyzet ellentmondásosságát csak tetézi, hogy a megye adottságai révén — sajátos, korántsem korszerű iparszerkezet, kedvezőtlen adottságú mező- gazdasági termőhelyek, relatíve alacsony színvonalú, infrastruktúra — kevésbé, vonzó a magasan kvalifikált szellemi munka számára. Ezen túlmenően is a megyében igazán kevés a tudományos szervezet, kulturális intézmény, nincs szellemi műhelyként is funkcionáló egyetem, minimális a tradicionális, kulturális értékörökség, nem bontakozott ki látványos, pezsgő kulturális, szellemi tevékenység. ugyan kiterjedt kapcsolatai vannak a felsőfokú oktatási intézményekkel, a hallgatók beiskolázása, a társadalmi-tanulmányi ösztöndíjak odaítélése, a végzősök elhelyezése stb. terén, ám ezek az érintkezési pontok korántsem elégségesek ahhoz, hogy megyénket lényegesen vonzóbbá tegyék a végzős Kétségtelen tény az is — a szülők és diákok panaszolják nap mint nap —, hogy a különböző iskolatípusokban, kiváltképp az egyetemeken,. főiskolákon tanulóknak egyre rihgyobb anyagi nehézségekkel kell megküzdeni tanulmányaik során. E felismerés alapján a megyei tanács, az MSZMP megyei bizottsága veztése és az- országgyűlési képviselők megyei csoportja közös társadalmi összefogást kezdeményezett, felhívást intézve a megye gazdálkodó szerveihez egy közös alap létesítésére, melynek felhasználása révén a különböző egyetemeken, főiskolákon tanuló legkiválóbb Nógrád megyei hallgatók tanulmányainak támogatása biztosítható. A kezdeményezés kedvező visszhangra talált, eredményeként a megye gazdálkodó szervei — vállalatai és szövetkezetei — csaknem 300 000 forintot ajánlottak fel erre a célra, egyszeri támogatásként. Az összeg felosztásáról döntött a közelmúltban a Nógrád Megyei Tanács VB. A felajánlás és az álapítvány felosztásának rendező elvei között szerepelt a hiányszakmák támogatásának primátusa, az ágazati és a többségi szempont. Magyarul: a megyei 'végrehajtóbizottság azokat az egyetemeket és főiskolákat preferálta — részesítette előnyben a sorsolásnál —, amelyek a tanácsi hiányszakmákra, (jogász, közgazdász, építész, képeznek, továbbá azokat, ahová a legtöbb nógrádi hallgató jár, s azokat amelyekhez a szponzorok érdekei fűződnek. Az alapítvány — á támogatás — célja, alapvetően az egyetemek, főiskolák nappali tagozatos nógrádi hallgatói közül legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtók díjazása, elméleti és gyakorlati tanulmányi munkájuk minél magasabb színvonalú végzésének elősegítése, társadalmi-közösségi tevékenységük ösztönzése. A kezdeményezést, majd a megyei végrehajtó bizottság döntését a kijelölt oktatási intézmények egyértelműen kedvezően fogadták, nagyra értékelték és elismeréssel nyugtázták. Az előzetes megbeszélések során egyetértés volt abban, hogy a diákok ily módon történő erkölcsi-anyagi ösztönzése elsősorban gesztus. Ugyanakkor a gondoskodás, a törődés érzetének felkeltésével a megyéhez való kötődés erősítésének eszköze is. Dr. Baráthi Ottó Célszerű kezdeményezés A tűzijáték tudománya Augusztus 20-a legnépszerűbb látnivalója Budapesten a tűzijáték. A színpompás szórakozás — amelyet Kínában a puskapor felfedezése nyomán már i. e. 2000 évvel ismertek — Eú- rópába a XIV. Magyarországra a XVII—XVIII. században jutott el. Uralkodók, nagyurak kerti mulatságait koronázták meg vele A reformkorszak elején már a vagyonosabb polgárok is megengedhették maguknak, hogy családi összejöveteleik, szüreti mulatságaik fényét emeljék vele. A pompás látványosság ugyanis nem volt olcsó szórakozás. Amikor Ferenc József Pestre érkezését 1857-ben tűzijátékkal ünnepelték, tízezer akkori forintot fizettek érte. Ezt a tűzijátékot az osztrák Stur- ver tűzszerész állította össze, csakúgy mint azt, amelyet 1867-ben rendeztek Ferenc Józsefnek magyar királlyá koronázásakor. A tűzijátékok megfelelő tartályokba (hüvelyekbe) préselt lisztfinomságú vegyi anyagok egyenletes keverékei. Tartalmaznak égő, a könnyű égést biztosító oxidáló és lángfestő anyagokat. Egy részük még hajtóanyagként fekete füstös lőport, ezenkívül a préseléshez szükséges kötő-, és az égést lassító anyagokat is foglal magába. A tűzijátékszérek fény- és mechanikai hatásuk alapján világító-, szikratűzés hajtókeverékek néven csoportosíthatók. A világító keverékek mindegyikében van oxidálószer (káliumklorát, -nitrát), égő anyag (kén, foszfor, gyanta stb ) és lángszínező (stroncium-, bárium-, nátriumnitrát). Ez utóbbi fémsók a lángot a rájuk jellemző színűre festik, például a stroncium vegyületek kár- minpirosra, a bárium sói zöldre, a káliumé téglavörösre stb. A világító tűzijátékkeverékek egyike a bengáli — vagy görögtűz. Lassú, nyugodt, színes világító lánggal ég, és emiatt például épületcsoportok, színházi díszletek megvilágítására alkalmazzák. A második fajta tűzijáték- szernek a szikratűzzel égi tűzijátéknak vagy „kínai tűz”-nek szikráit elégő fém- részecskék (vas. alumínium, magnézium) okozzák. A szikratűz keverékei tehát mindig tartalmaznak fémporokat, ezenkívül oxidáló anyagként salétromot, káli- umklorátot, égő anyagként szenet, gyantát stb., és világító keverékből álló szemcséket is. A keveréket egyik végén szűkített nyílású, vastag falú papírhüvelybe préselik, szűkített részébe helyezik a gyújtózsinórt. Ennek meggyújtása után nagy hevességgel égő. szökőkút- szerű sugárnyaláb keletkezik. Az ilyen hüvelyeket függőleges állványra szerelik, s azon égnek el. A tűzijátékok harmadik csoportját alkotják a szenet, ként, salétromot és lőporlisztet is tartalmazó hajtókeverékek. A lőporliszt itt nem mint „dobó töltet” szerepel, mint az előbbi esetben, hanem az alapanyag egyik fontos alkatrésze, s az a feladata, hogy a belőle fejlődő gáz az égő anyagokat változatos, aktív.mozgásra késztesse. A világ sok városában ünnepelnek valamilyen történelmi eseményt tűzijátékkal, így Moszkvában a május elsejét. Párizsban a forradalom évfordulóját, július 14-ét, Budapesten Szent István napját. Balatoni pihenő (Oravecz Balázs felvételei)
