Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-16 / 192. szám

telexen Érkezett. Az újrakezdők, pályakezdők vállalkozási kölcsönéről Egy határozat margójára Alapítvány a nógrádi diákok ösztönzésére Még nem látott napvilá­got a jogszabály a Magyar Közlönyben, máris ellent­mondásokkal teli riport je­lent meg e jogintézmény­ről egyik napilapunkban. Arról, hogy mennyi akadá­lya lesz a folyósításnak, hogy nem a tervezett idő­tartam szerint kamatmen­tes. Remélhetőleg az elkövet­kező időszak azt fogja bi­zonyítani, hogy nem for­mális jogszabály született. Bár" az a kitétele, misze­rint a kölcsön igénylésére való jogosultság a pénz­intézetet nem kötelezi a kölcsönszerződés megköté­sére, még sokaknak fog csalódást okozni. Ez a kölcsön csak a vál­lalkozásokhoz szükséges ki­adásokhoz használható fel. A jogszabály maga felso­rolja, hogy mely tevékeny­ségi formákat tekinti vál­lalkozásnak. Személyenként maximálisan háromszázezer forintot lehet kérni. Az egy vállalkozásban résztvevők kölcsönösszege hatmillió lehet. A kölcsön lejárati ideje tíz év, ebből négy év kamatmentes. Feltéve, ha a vállalkozó tevékenységét fő- foglalkozásként végzi. Kik kaphatják meg a köl­csönt? Tulajdonképpen mindazok, akik kereső fog­lalkozást nem tudnak foly­tatni, mert hiába kilincsel­tek megfelelő munkáért a munkaerő-közvetítőnél. Né­hány kivételt felsorolt a jogszabály. Aki ugyanannak a vállalkozásnak lesz tagja, amelynek korábban alkal­mazásában állt; aki a részé­re korábban folyósított köl­csönt nem fizette vissza; akinek munkaviszonya „ki­lépett” bejegyzéssel szűnt meg — az hiába kéri ezt a kölcsönt. Az előbbiekben említet­tük- a megfelelő munka fo­galmát. Mit is értünk pon­tosan ezen? Nyilvánvaló, hogy a jogszabály alkotó­ja nem kívánja, hogy egy pedagógus elfogadjon egy szövőgyári állást. A mun­ka akkor tekinthető megfe­lelőnek, ha az megfelel a munkavállaló képzettségé­nek, no és nem utolsósor­ban egészségi állapotá­nak. A várható kereset el­éri a korábbi kereset szint­jét, feltéve, hogy- a megelő­ző két évben kereső foglal­kozást folytatott az illető. A munkahelyre történő oda- és visszautazás ideje nem haladja meg a három órát. A kölcsönt igénylőnek legelőször is el kell men­nie a lakóhelye, vagy mun­kahelye szerint illetékes megyei (fővárosi) tanács munkaügyi szakigazgatási szervéhez. (Van olyan te­lepülés, ahol ezt a felada­tot a munkaerő-közvetítő szervre bízzák.) A jogosult itt kaphat olyan igazolást, hogy eredményesen igé­nyelheti a kölcsönt a pénz­intézetnél. Nemcsak az OTP kapcsolódik be (re­mélhetőleg) ebbe a hitel­akcióba. Az igazolás két hónapra szól. A feltételek fennállása esetén meg kell hosszabbíttatnL A kölcsön egyidejűleg csak egy pénz­intézettől igényelhető. Dr. Kertész £va Felsölokú oktatási intézmények hallgatóinak támogatása gazdálkodó szervek segítségével A kibontakozás egyik nélkülözhetetlen feltétele me­gyénkben is az emberi erőforrások további gyarapítása, és ennek szerves részeként a jól felkészült értelmiségi utánpótlás. Megköveteli a friss szellemi potenciált a szer­vezetváltás meggyorsítása, a szakmastruktúra korszerű­sítése is. A reformjellegű társadalmi, gazdasági változások elérésében is meghatározó szerepet játszik az egyetemek­ről, főiskolákról kikerülő, korszerűbb ismeretekkel bíró, magasan kvalifikált, az új iránt fogékony, fiatal szakem­bergárda. egyetemi és főiskolai hall­gatók számára. Egyetértés alakult ki ab­ban, hogy más módon, min­den eszközzel elő kell se­gíteni, hogy a szellemi mun­ka bekövetkezett érték- vesztése kompenzálódjék, rangja emelkedjen. Olyan társadalmi légkör kialakí­tására, a tudás valóságos elismerésére van szükség, amely a korábbinál ked­vezőbb feltételeket, foga­dóteret teremt a kívülről érkező értékeknek. Csak így válihat nyitottabbá éa vonzóbbá a megye, és csak így várhatjuk el, hogy azok a fiatalok, akik az ország más tájain tanulnak, ér­dekeltté váljanak szűkebb hazájukba való visszatérés­re. Hátrányos helyzet " 1 »f " ■ 1 ..... M indenki megelégedésére Megyénkben egyetlen fel­sőoktatási intézményként működik a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgó­tarjáni Intézete, melynek tanári kara és diáksága aktív részese szellemi és társadalmi életünknek. Jól demonstrálva azt, hogy a fiatal szakképzett szellemi erőforrás milyen mobili­tással viseltetik a közélet­ben. A főiskola végzős di­ákjai közül minden évben sokan találnak otthont és munkát megyénkben, kama­toztatva felkészültségüket, egész szűkebb pátriánk ja­vára. Ugvaríakkor az előbbiek­ből adódóan természetes kö­vetkezmény, 1 hogy az or­szág több mint 50 felsőok­tatási intézményében az 500 főt is meghaladja a nógrádi fiatalok száma, akik A fentiek miatt emelt szót egyik legutóbbi ülésén a megyei tanács művelődé­si bizottsága a felsőfokú in­tézményekkel és tudomá­nyos szervezetekkel való együttműködés és az ebben rejlő szellemi lehetőségek kiaknázása érdekében. Amint a bizottság elé kerü­lő előterjesztés is hangsú­lyozza, a megyei tanácsnak megyén kívül folytatják ta­nulmányaikat. Köztük bi­zony nagyon sokan nem térnek vissza a diploma megszerzése után Nógrád megyébe. A helyzet ellent­mondásosságát csak tetézi, hogy a megye adottságai ré­vén — sajátos, korántsem korszerű iparszerkezet, ked­vezőtlen adottságú mező- gazdasági termőhelyek, re­latíve alacsony színvonalú, infrastruktúra — kevésbé, vonzó a magasan kvalifikált szellemi munka számára. Ezen túlmenően is a me­gyében igazán kevés a tu­dományos szervezet, kul­turális intézmény, nincs szellemi műhelyként is funkcionáló egyetem, mi­nimális a tradicionális, kul­turális értékörökség, nem bontakozott ki látványos, pezsgő kulturális, szellemi tevékenység. ugyan kiterjedt kapcsola­tai vannak a felsőfokú ok­tatási intézményekkel, a hallgatók beiskolázása, a társadalmi-tanulmányi ösz­töndíjak odaítélése, a vég­zősök elhelyezése stb. terén, ám ezek az érintke­zési pontok korántsem elég­ségesek ahhoz, hogy me­gyénket lényegesen von­zóbbá tegyék a végzős Kétségtelen tény az is — a szülők és diákok pana­szolják nap mint nap —, hogy a különböző iskolatí­pusokban, kiváltképp az egyetemeken,. főiskolákon tanulóknak egyre rihgyobb anyagi nehézségekkel kell megküzdeni tanulmányaik során. E felismerés alap­ján a megyei tanács, az MSZMP megyei bizottsága veztése és az- országgyűlési képviselők megyei csoportja közös társadalmi összefo­gást kezdeményezett, fel­hívást intézve a megye gaz­dálkodó szerveihez egy kö­zös alap létesítésére, mely­nek felhasználása révén a különböző egyetemeken, főiskolákon tanuló legki­válóbb Nógrád megyei hall­gatók tanulmányainak tá­mogatása biztosítható. A kezdeményezés ked­vező visszhangra talált, eredményeként a megye gazdálkodó szervei — vál­lalatai és szövetkezetei — csaknem 300 000 forintot ajánlottak fel erre a célra, egyszeri támogatásként. Az összeg felosztásáról dön­tött a közelmúltban a Nóg­rád Megyei Tanács VB. A felajánlás és az álapítvány felosztásának rendező elvei között szerepelt a hiány­szakmák támogatásának primátusa, az ágazati és a többségi szempont. Magya­rul: a megyei 'végrehajtó­bizottság azokat az egyete­meket és főiskolákat prefe­rálta — részesítette előny­ben a sorsolásnál —, ame­lyek a tanácsi hiányszak­mákra, (jogász, közgazdász, építész, képeznek, továbbá azokat, ahová a legtöbb nógrádi hallgató jár, s azo­kat amelyekhez a szpon­zorok érdekei fűződnek. Az alapítvány — á támo­gatás — célja, alapvetően az egyetemek, főiskolák nappali tagozatos nógrádi hallgatói közül legkiemel­kedőbb teljesítményt nyúj­tók díjazása, elméleti és gyakorlati tanulmányi mun­kájuk minél magasabb színvonalú végzésének elő­segítése, társadalmi-közös­ségi tevékenységük ösz­tönzése. A kezdeményezést, majd a megyei végrehajtó bizott­ság döntését a kijelölt ok­tatási intézmények egyér­telműen kedvezően fogad­ták, nagyra értékelték és elismeréssel nyugtázták. Az előzetes megbeszélések so­rán egyetértés volt abban, hogy a diákok ily módon történő erkölcsi-anyagi ösz­tönzése elsősorban gesztus. Ugyanakkor a gondoskodás, a törődés érzetének felkel­tésével a megyéhez való kötődés erősítésének esz­köze is. Dr. Baráthi Ottó Célszerű kezdeményezés A tűzijáték tudománya Augusztus 20-a legnép­szerűbb látnivalója Buda­pesten a tűzijáték. A szín­pompás szórakozás — ame­lyet Kínában a puskapor felfedezése nyomán már i. e. 2000 évvel ismertek — Eú- rópába a XIV. Magyarország­ra a XVII—XVIII. században jutott el. Uralkodók, nagy­urak kerti mulatságait ko­ronázták meg vele A re­formkorszak elején már a vagyonosabb polgárok is megengedhették maguknak, hogy családi összejöveteleik, szüreti mulatságaik fényét emeljék vele. A pompás lát­ványosság ugyanis nem volt olcsó szórakozás. Amikor Ferenc József Pestre érke­zését 1857-ben tűzijátékkal ünnepelték, tízezer akkori forintot fizettek érte. Ezt a tűzijátékot az osztrák Stur- ver tűzszerész állította össze, csakúgy mint azt, amelyet 1867-ben rendeztek Ferenc Józsefnek magyar királlyá koronázásakor. A tűzijátékok megfelelő tartályokba (hüvelyekbe) préselt lisztfinomságú ve­gyi anyagok egyenletes keve­rékei. Tartalmaznak égő, a könnyű égést biztosító oxi­dáló és lángfestő anyagokat. Egy részük még hajtóanyag­ként fekete füstös lőport, ezenkívül a préseléshez szükséges kötő-, és az égést lassító anyagokat is foglal magába. A tűzijátékszérek fény- és mechanikai hatásuk alapján világító-, szikratűz­és hajtókeverékek néven csoportosíthatók. A világító keverékek mindegyikében van oxidáló­szer (káliumklorát, -nitrát), égő anyag (kén, foszfor, gyanta stb ) és lángszínező (stroncium-, bárium-, nátri­umnitrát). Ez utóbbi fémsók a lángot a rájuk jellemző színűre festik, például a stroncium vegyületek kár- minpirosra, a bárium sói zöldre, a káliumé téglavö­rösre stb. A világító tűzi­játékkeverékek egyike a bengáli — vagy görögtűz. Lassú, nyugodt, színes vi­lágító lánggal ég, és emiatt például épületcsoportok, színházi díszletek megvilá­gítására alkalmazzák. A második fajta tűzijáték- szernek a szikratűzzel égi tűzijátéknak vagy „kínai tűz”-nek szikráit elégő fém- részecskék (vas. alumínium, magnézium) okozzák. A szikratűz keverékei tehát mindig tartalmaznak fém­porokat, ezenkívül oxidáló anyagként salétromot, káli- umklorátot, égő anyagként szenet, gyantát stb., és vi­lágító keverékből álló szem­cséket is. A keveréket egyik végén szűkített nyílású, vas­tag falú papírhüvelybe pré­selik, szűkített részébe he­lyezik a gyújtózsinórt. En­nek meggyújtása után nagy hevességgel égő. szökőkút- szerű sugárnyaláb keletke­zik. Az ilyen hüvelyeket függőleges állványra szere­lik, s azon égnek el. A tűzijátékok harmadik csoportját alkotják a szenet, ként, salétromot és lőpor­lisztet is tartalmazó hajtó­keverékek. A lőporliszt itt nem mint „dobó töltet” sze­repel, mint az előbbi eset­ben, hanem az alapanyag egyik fontos alkatrésze, s az a feladata, hogy a belőle fejlődő gáz az égő anyago­kat változatos, aktív.mozgás­ra késztesse. A világ sok városában ün­nepelnek valamilyen törté­nelmi eseményt tűzijáték­kal, így Moszkvában a má­jus elsejét. Párizsban a for­radalom évfordulóját, júli­us 14-ét, Budapesten Szent István napját. Balatoni pihenő (Oravecz Balázs felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom