Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-14 / 190. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett. Állalkcrti pillanatok Koppány György- felvételei Új szerkezeti anyag Két jajain cég teherhordó betonszerke/etek megerősítésére olyan végtelenített, szén- vagy aramid&zálas (mesterséges rost) betéteket készít, amelyek ötszörte- tízszerte erősebbek az acélnál. A szálakat csévélik, majd egy önműködő öntőgép háló alakjában rendezi el őket. Az így kapott háló tizedannyit nyom, mintha acélból volna, s teljesen korrózióálló. Szilárdsága a szálakat alkotó összetevők arányának megváltoztatásával módosítható. □éj várható ■ eseményei Hétfőn tartja a Szécsényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága ülését. Értékelik az 1989. évi gazdasági feljesztési terv első féléves teljesítését. Bá- tonyterenyén összeül a városi tanács végrehajtó bizottsága. Napirendjén szerepel a helységgazdálkodás és az első féléves gazdasági terv végrehajtása. Ugyancsak ekkor kerül sor a Balassagyarmati Városi Tanács vb-ülésére. Elemzik az első félévi gazdasági terv végrehajtását, és odaítélik a Böjtös- alapítványt. Szerdán Rétságon a Hazafias Népfront fórmot rendez a város környezetvédelméről. Pénteken a salgótarjáni Balassi Bálint Nógrád Megyei Könyvtárban lesz a népművelők napi ünnepség. Vasárnap népművészeti találkozót tartanak Hollókőn. flz ágy története Éjszakai nyugalmunk, ritka délutáni álmunk színhely az ágy. A kényelmes, matracos hagyományos ágy, az ággyá alakítható heverő, az összecsukható fekhely, g kényszerűségből elővett fotelágy, s ki tudná felsorolni valamennyit. Nincs pontos adatunk, hogy mely országban mikor használtak elődeink először — a maihoz hasonlatos — fekhelyet. De tudjuk, hogy az egyiptomiak, a régi görögök és a rómaiak már ismerték a lábakon álló ágyat. A fáraók sírjában találtak összehajtható tábori fekhelyet, amelyet utazásai során magával vitt az uralkodó. Az egyiptomi ágy az ülőalkalmatossághoz hasonlított, csak méreteiben különbözött. Az állatlábakkal alátámasztott keretre feszített szíjpántok adták a fekvőfelületet, amelyre matracpárnákat tettek. Fejük alá párna helyett nyaktámaszt használtak. A görögök lakomáinak az ágy volt a színhelye. „A vendégek, ahogy megérkeztek, sarujukat levetették, kezet mostak, s elhelyezkedtek a kereveten. A lakomákon csak a fiúk és a nők ültek, a férfiak feküdtek, karjuk alatt párnával. A kerevet fából vagy fémből készült, szélei közt hevederek voltak kifeszítve. Erre kerültek a gyapjúval vagy tollal töltött matracok, takarók meg szőnyegek, a házigazda anyagi helyzetéhez mérten, s az évszak szerint változóan” — írja Ritoók Zsigmond. A németek faágyaikra állatbőröket terítettek, s amikor a bőröket lombbal párnázták ki, feltalálták a matrac ősét. A keleti népek, a kínaiak, japánok nem európai fogalmak szerinti fából, vasból való ágyban alszanak. Rizsszalmával töltött matracot — futont — raknak o földre, amelyet a hagyományos keleti lakásban ugyancsak rizsszalmából és műszálból szőtt gyékény fed. Erre ágyaznak, virágot, madarat ábrázoló, festett hu- zatú pehelypaplannal, és icipici kőkemény párnával. Az előkelőségek régen porcelánpárnát használtak. A nagy családi ágy a XIV. században kezdett divatba jönni. Ekkor már ismerték a tolipárnát, és sokszor drága takarókkal fedték a fekhelyet. A francia királyi udvarban a rokokó idején központi szerepet kapott a hálószoba. A király ágyban fekve fogadta a kérelmezőket, s a baldachinyal díszített ágy előtt játszódott le az udvari szertartás számos jelenete. A XIX. században megjelennek a kényelmes, hajlított hátú és oldalú, szép vonalú pamlagok. Az ágyak egyszerű felületekkel, ívelt végekkel készültek. S a korábban oly kedvelt ágymeny- nyezetek, baldachinok és függönyök teljesen eltűnnek. A huszadik században az egyszerű szépség, a célszerűség lép előtérbe a bútorkészítés terén is. Szériabútorok között megtalálható a szekrénysorba illesztett, nappalra felállított ágy, a sár okhever öböl kihajtogatható fekhely, a hosszába, széliébe nyitható, tolható, variálható alvóhely. Nálunk is kapható az állítható magasságú, és a gerinc vonalát követő hajlított ágy. Ismét divatos a francia ágy, és a szecessziós, festett vaságy is. Van, aki a kemény, más a puha fekhelyet részesíti előnyben. Az orvosok szerint a kemény matrac, a lapos párna és a könnyű takaró az egészséges. Kádár Márta Mit vihetünk — kifelé? Az utazókat, turistákat bizonyára nemcsak az érdekli, hogy mit, s milyen feltételek mellett hozhatnak be az országba, hanem az is, hogy induláskor mit tehetnek útipoggyászukba, mennyi forintot, élelmet, ajándékot vihetnek magukkal. A megengedett mennyiség belföldieknek személyenként 400 forint, legfeljebb százforintos címletekben. A ki nem vihető, de a vámvizsgálat során önként bejelentett 400 forinton felüli összeget a vámhivatal letétbe veszi; Az összegről a pénzügyőr nyugtát ad. Mennyi útiélelmet szabad engedély nélkül kivinni? A kiutazó magyar állampolgárok 5 kilogramm élelmiszert, ezen belül 2 kg húsárut, vihetnek ki magukkal személyenként. Ebbe a két kg húsáruba bele kell számítani a húskonzervet, de a nyershúst nem. Kávé, kakaó még útiholmiként sem vihető külföldre. Ki lehet vinni 200 darab cigarettát vagy 50 szivart vagy 200 gramm dohányt. Ezek közül választani lehet, nem együttesen vihetők át a határon. Két liter bor és egy liter égetett szeszes ital csomagolható a pakkba. Ez a mennyiség is személyenként értendő. Dohányárunál és szeszes italnál csak a 16. életévüket betöltötték jöhetnek számításba. A legújabb rendelkezések értelmében utasforgalomban ajándékként háromezer forint belföldi • értéket meg nem haladó összértékű ajándéktárgyat vihet magával minden kiutazó. Az említet értékkereten belül 200 forint értékben vihető ajándékozás céljára élelmiszer is — beleszámítva a bort és szeszes italt. Az ajándékozásra szánt ételek között nem lehet kávé, tea, kakaó, déligyümölcs, táblacsokoládé, importból származó ital és fűszerek, nyers és füstölt hús, libamáj, szalámi és kolbászáru, füstölt szalonna, húskonzerv, zsír, zsírszalonna, mű- és természetes bél, étolaj, margarin, cukor, rizs, liszt, tejtermék. Nem vihető ajándék címén külföldre arany, platina. ezüst, valamint ezekből készült tárgyak, továbbá múzeális tárgyak, bélyegek, és a Magyar Nemzeti Bank közleményében felsorolt alábbi áruféleségek : gyógyszer, mosó- és mosogatószer, babaápolási termékek, legójáték, papírzsebkendő, egészségügyi papír, kötött alsó ruházati cikkek, gyermektréning, gyermeklábbeli, harisnya, zokni, harisnyanadrág, függöny, szőnyeg, csecsemőruházati cikkek, (ideértve a pelenkát is), fényképezőgép, filmfelvevő és vetítőgép, barkácsgép, rozsda- mentes evőeszköz. Üzemanyagot csak a járművek erre a célra szolgáló tartályában lehet külföldre kivinni, póttartályban (kannában) üzemanyagot kivinni tilos. j;it Az első újsághírtől JIIII» kezdve fokozott figyelemmel kísértem a Petőfi-^xpedíció szibériai kezdeményezését. Már a húszas évek végén hallottam Egri Endre és Küster Lajos salgótarjáni irodalomtanároktól Petőfi rejtélyes eltűnéséről. Ha- sonlóakat mondott el Krúdy Pál atyai barátom is, aki nagy Petőfi-rajongó volt. Segesvárnál (Ispán-kút- nál) senki nem látta Petőfi holttestét. A sokat emlegetett Haydte oszrák őrnagy tanúvallomása sem lehet meggyőző, mert ő is Havnau tábornok beosztott törzstisztje volt, akiknek érdekében állott, hogy elcsituljanak a költőről terjengett hírek: hátha életben maradt? Hogy pontot tegyenek a Petőfi-ügy végére, Haynau sarkallta Szendrey 'Júliát férjének holttá nyilvánítására, nem Júlia igyekezett az „özvegyi fátyoltól” menekülni. Egyetlen forrást önmagában nem lehet hitelt érdemlőnek ' elfogadni, márpedig a hírhedt Haynau tábornagy és Haydte őrnagy egyértelműen a Kamafillát szolgálták. Talán soha nem derül fény arra. hogy az orosz cári hadsereg mennyi hadifoglyot kísért száműzetésbe a világosi vereség után. Háborúban jaj a legyőzőiteknek ! Vittek foglyot a tatárok, a törökök, éppen a győzedelmes cári hadsereg ne ezt tette volna? Ha valaki kizárólag csak a Kamarillának hisz, rosszul értelmezi a történelmet, nem ismeri a győztesek észjárását. Igen, nemcsak hadizászlókat, sajnos szabadságharcosokat is vittek magukkal... Azt az érzést, hogy mi megy végbe egy száműzött. vagy hadifogoly életében, csak az tudja valamelyest megérteni, aki egy-két évet hadifogságban töltött el. A létbizonytalanság, a lét- fenntartás minimális volta, s a gondolat, hogy élve haza kerülhet-e valaha is még? Sok-sok hadifogoly a reménvvesztettségnek köszönhette halálát! Mennyivel kínzóbb lehetett ez Petőfinek a Baj- kálon túli Barguzinban! Az odag.yalogoltatásuk is borzalmas kényszermenet lehetett, s bizonyára sokan elhulltak a hocszú út alatt, mert feltehetően nem teveháton vitték őket! Petőfi az átélt borzalmak után tudta, érezte. onnan nincs visszaút! A helyében minden józan gondolkodású ember ugyanezt tette volna, amit ő is tehetett, nem volt más választása! Újból megnősült, s hogy a postamester lányát vette-e nőül, vagy más valakit, az majdnem lényegtelen. Ami pedig Morvái Ferenc nagyrédei többszörös feltaláló hazafias szervező- és áldozatkészségét illeti, az minden tiszteletet megérdemel. Mindig voltak, vannak és lesznek megszállott amatőrök, akik életüket, vagyonukat te-* szik fej kitűzött céljuk elérésére. Találunk történelmünkben példát ógörög ásatások feltárására, hieroglifák megfejtésére ambiciózus amatőrök részéről — miért nem fordulhatna ez elő napjainkban is? Hogy Morvái Ferenc millióit mire költi, az kizárólag az ő joga. Elkölt- hetné pénzét Monte-Carlo játékkaszinóiban, lóversenyre vagy éppen földkörüli „kéjutazásra” is. de ő e nemes célra áldozza millióit! De nemcsak erre! A Magyar Szent Korona című szép kiállítású könyvet 56 ezer példányban, ajándékba osztogatja érettségiző diákoknak, abból kiindulva, hogy egy diák aligha tudja 170 forintért megvásárolni. A mezőtúri Szivárvány — citera- zenekar sokezer nagylemezének önzetlen támogatása sem olcsó mulatság, erről is keveset hallunk. — Sokan — főleg tudósaink körében — tamáskodnak, „kivagyiságot” tételeznek fel, és szemére vetik Morvainak, hogyan merészel amatőrként pro-, fiijukba avatkozni? Beleavatkozni az általuk eldöntött, 140 évig érvényben lévő igazságba, hogy Petőfit csakis Segesvárnál kell és szabad keresni. A suszter és kaptafa elmélettel védik a mundér becsületét! Szomorú jelenségként kell konstatálnunk, hogy az úgynevezett „illetékesek” elismerés helyett, ahol tudják, akadályozzák a Petőfi Emlékbizottság tiszteletet érdemlő munkáját. Pedig attól, hogy az expedíció útját siker kísérte, még nem dől össze a világ, legfeljebb az érintett kutatók nimbusza lett halványabb. Meggyőződésem, hogy Morvái Ferenc többszörös feltaláló szívből gratulálna annak a nem szakmabeli magyarnak, aki a MEGA- MORV-kazánoknál moder- nabb, nagyobb teljesítményű és többet tudó szemétégető kazánt konstruálna. Nem sértené őt, hogy azt amatőrök teszik. Talán helyesebben tennénk, ha a sok kierőszakolt kérdőjel helyett a költő méltó, újbóli eltemetésére gondolnánk! A Petőfi-ügy nem lehet egy kis csoport ügye, úgy érzem, közös nemzeti üggyé kell válnia! Sándor H. Rudolf nyug. tört. szakos tanár Suszter maradjon a kaptafánál? Dr. K. E.
