Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-01 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! v .0 ■^.ÍGÓT^' NOGRAD AZ MSZMP LAPJA 1­XLV. ÉVF., 179. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1989. AUGUSZTUS 1.. KEDD flz országban a hetedik Autóalkatrész Áruház Sámsonházán Egyelőre a nagykereskedelemnek, később mindenkinek Természeti adottságai alapján közismerten ked­vezőtlen adottságú a Nagy- bárkányi Kis-Zagyvavöl- gye Mgtsz. Ahhoz, hogy nyereségesen gazdálkodjon, eiengedhetetlenül szükség van az alapon kívüli tevé­kenység fenntartására, sőt bővítésére. -Ugyanakkor az is köztudott, milyen súlyos gond megyénkben az autó­alkatrész-ellátás. A kocsi- tulajdonosok a megmondha­tói, mennyi utánajárással szerezhetők be a különféle kellékek, ám gyakran a sok lótás-íutás is hiábavaló, olyan tetemes a hiánycik­kek listája. E két tényező tette le­hetővé az Autóalkatrész Áruház létrehozását a me­zőgazdasági " üzem sámson- házi központi ipari tele­pén. Mindez azonban még kevésnek bizonyult volna az „üdvösséghez”, kellett a vállalkozáshoz a partner, az Autótechnika Gépjármű és Alkatrész Termelőesz­közkereskedelmi Vállalat érdekeltsége is. Az idén 3,5 milliárd forint forga­lomra számító cég tovább kívánja bővíteni hálóza­tát, ezáltal növelni árbevé­telét, s erre lehetőség adó­dik az áruház létesítésével. így aztán a hétfői meg­nyitó után elégedetten nyi­latkoztak az érdekeltek. Tu- za István, a tsz elnöke mondta: — Régi vágyam volt va­lamilyen kereskedelem „meghonosítása”, s ez most sikerült. Személyes kapcso­lat révén jutott tudomá­somra, hogy a vállalat kész­séggel együttműködik, ha előteremtjük a tőke felét. Nos, megszereztük a szük­séges 10 millió forintot. Üresen állt ez az 500 négy­zetméteres csarnok, mivel abbahagytuk a drótkerítés készítését, szépen rendbe hoztuk, berendeztük. A tár­gyalástól az áruház mai megnyitásáig mindössze négy hónap telt el, de mi még így is sokalljuk ezt az időt. Boda Iván, a partnercég kereskedelmi vezérigazga­tója vette át a szót: — Nem hittem volna, hogy a termelőszövetkezet ilyen gyorsan és célszerű­en alakítja majd az üzem­csarnokot. A berendezés, a Máris gazdag a választék a áruházban. szakembergárda első osztá­lyú. Ilyen zökkenőmentesen még sehol az országban nem alapítottunk boltot, holott tíz saját üzletünk és hat nagykereskedelmi áru­házunk, szaknyelven: ra- jonunk van. A maga nemé­ben ez a hetedik, amely azonban különbözik a töb­bitől. Igaz, egyelőre csak a nagykereskedelem számá­ra forgalmazunk autóalkat­részeket és különféle au­tós kellékeket, de legké­sőbb októbertől valameny- nyi autósnak a rendelkezé­sére állunk majd. Meg­jegyzem, a tsz agilis elnö­ke szeptemberben jelölte meg ezt az időpontot. Ad­digra kell megteremtenünk a számítógépes számlázás feltételeit. Králik Pál boltvezetőt, a Nógrád Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat­tól „csábította el” a tsz-el- nök, ámbár őt is „feldobta” a lehetőség. — A vállalat profiljába vágó személygépkocsikhoz árusítunk alkatrészeket és egyéb cikkeket. Ezek a tí­pusok a következők: Lada, Trabant, Wartburg, Volga, Moszkvics, Zasztava. Az in­duló készlet közel 15 mil­lió forint értékű, ezt 20 millióra akarjuk emelni. A csarnok mellett épül egy 500 négyzetméteres nyitott raktár, az is a célt fogja szolgálni. Végezetül Rátz Csaba, az fl legfontosabb bizonyítékok a koponya, a meredek homlok és a nagyon keskeny arc... Sajtótájékoztató a Petőfi-expedíció munkájáról A Megamorv Petőfi-bizottság a magyar kormány­nyal karöltve kívánja folytatni a Petőfi-expedició munkálatait, de fenntartja magának a jogot Petőfi Sándor földi maradványaival kapcsolatosan a továb­bi ügyintézésre — jelentette be a Megamorv Pető- fi-expedíciót finanszírozó Morvái Ferenc, a Mega­morv Kazánfejlesztő Iroda vezetője és tulajdonosa a sajtó képviselőinek hétfőn a Magyar Sajtó Házában. (Folytatás a 2. oldalon) rekordidő alatt létrehozott Fotó: bábéi Autótechnika gazdasági ve­zérigazgató-helyettese fej­tette ki a véleményét: — Az első évre 60 millió forintos forgalmat céloz­tunk. meg. Ám úgy gondo­lom, a későbbiekben a 100 milliós értékesítés is elér­hető. Ez esetben hétmillió forint tiszta nyereséggel számolhatunk, amelyet fe­le-fele arányban osztunk majd meg a tsz-el. Ez pedig tetemes ered­ményjavulást jelent majd a nagybárkányi kollektívá­nak. Tudniillik a múlt év­ben alig több mint 4 mil­lió volt a nyeresége... (kolaj) A megyei szakszervezeti szövetséget Az alap­szervezetek hozzák létre Hétfőn, az SZMT elnöksé­ge a többi között megvitat­ta Vincze János SZMT-titkár írásos előterjesztésében, a megyei szakszervezeti szö­vetség alapszabály-terveze­tét. Ugyanis a szakszerveze­tek megyei irányításának ré­gi formája megszűnik. A létszámot eddig 50 százalék­kal csökkentették. A testület tagjai tételesen és részletesen megvitatták az előterjesztést és közös megegyezéssel alakították ki végleges elképzelésüket, amelyet az alapszervezetek­nek küldenek majd ki ta­nulmányozás és döntés cél­jára. A tervezet szerint a me- gvei szövetséget kétféle mó­don lehet létrehozni. Az egyik: ha három ágazati­szakmai szakszervezethez tartozó 20 alapszervezet egyetértőén kinyilatkoztatja megalakulási szándékát és hogy elfogadja az alapsza­bályt. A másik: ha az alap­szervezetek 10 százaléka teszi ugyanazt, mint az előbbiek. A szövetséghez csatlakoz­hatnak az iparági, ágazati, vagy szakmai szövetségek, továbbá azok, akik közvet­lenül fizetik meg a tagdíjat az országos kongresszuson el­fogadott százalék szerint. A tagok jelképesen, sze­mélyenként egy évre egy forint tagsági díjat fizet­nek, amely alapját képezné annak az alapítványnak, (Folytatás a 2. oldalon.) Munkahelyi érdekegyeztetés A munkások valamilyen követelést támasztanak, ezt a vállalati vezetés nem fogadja el — például azért, mert a kezét megkötik a jogszabályok, vagy mert az igények teljesítésére nincs pénz, de még to­vábbi okokat is lehetne sorolni —, mivel hogy ma már joguk van a dolgozóknak sztrájkolni, hát be­szüntetik a munkát. Az elképzelések szerint ekkor indul be az egyeztetési mechanizmus. A munkáltató­nak és a helyi szakszervezeti bizottságnak asztalhoz kell ülnie, hogy kinyilvánítsák az álláspontjaikat. Ha nem tudnak megegyezni, akkor kerülhet csak eggyel magasabb szintre a békéltetés.’’ (Cikkünk a 3. oldalon.) Változatok az érzékenységre „Itt voltak Mátraalmáson ezek a jámbor hollan­dok, finnek, oroszok, bolgárok, szlovákok, magyarok, összesen tízen — ezért inter a symposion —, tehet­ségesen, esetenként remekül és föltétlenül szorgal­masan dolgoztak egy hónapon át, jó, sőt, sokszor ra­gyogó műveket hagytak itt nekünk. Rólunk, több­nyire persze inkább a mátrai miliőről jó emlékeket vittek magukkal — mondhatni — az Atlanti-óceán­ig és Szibériáig.” (A Nógrádi Sándor Múzeumban rendezett kiállí­tásról értékelő írásunk a 4. oldalon.) Vészjelzések: kor- és kórtünetek „A népbetegséggé hatalmasodott neurózis, az ide­gek megbetegedése a századvég egyik nemkívánatos kísérőjelensége. A nemek közti arányát tekintve már a nők viszik a prímet, aminek a magyarázata kézen­fekvőnek tűnhet: velük szemben több az elvárás, s bár igyekeznek megfelelni igazán sokoldalú szere­püknek, közben felőrlik magukat, vagy másokat. A férfiak sorsa is lehet hasonló. A kiutat közülük töb­ben keresik az alkoholmámorban és sokuk már ké­sőn eszmél: ez nem menedék, hanem újabb csapda.” (Írásunk az 5. oldalon.) Nemzetközi értekezlet Magyarország és Lengyelország megsegítésére Ma Brüsszelben 24 nyu­gati ország jszakértői ül­nek össze, hogy egynapos ér­tekezleten megvitassák: mi­ként segíthetnék a magyar és a lengyel reformokat. Két héttel ezelőtt a hét leggazdagabb ipari ország párizsi csúcsértekezletén megbízták a Közös Piac végrehajtó szervét, a bizott­ságot a segítség szervezésé­vel. A keddi értekezletet a bizottság hívta össze az EK székhelyére. A résztvevők : a Közös Piac 12 tagállama, az EFTA hat tagja, az Egye­sült Államok, Kanada, Ja­pán, Ausztrália, Űj-Zéland és az időközben- ugyancsak meghívott Törökország. Tel­jes jogú résztvevő az EK bizottsága is, amelyet Horst Krenzler, a külkapcsolato- kért felelős főigazgatóság vezetője képvisel, ö is fog elnökölni a mai értekezleten. A tanácskozás napirend­jén a Lengyelországnak nyúj­tandó élelmiszersegély sze­repel, valamint elképzelések és ötletek arra, hogyan bő- víthetnék a „24-ek” gazda­sági és kereskedelmi együtt­működésüket Magyarország­gal és Lengyelországgal. A boltok különböző vá­lasztékú, de bőséges áru­készlettel várták a vevőket a tegnap megkezdődött nyá­ri vásáron, mely két hétig tartja nyitva kapuit. Az el­ső napon még kíváncsiskodó is kevés akadt, a vásárlók éppen csak „csipegettek”, sok helyen csakúgy, mint más hétfőkön. Általában 30—40 százalé­kos az árengedmény, mely még így sem vonzó, de az ÉVI Divatházban például női készruhákat, szoknyákat, blézereket féláron lehet vá­sárolni. Ugyanitt gyermek és férfipólókat, fürdőru­hákat szintén olcsóbban kí­nálnak a mintegy egymil­lió forint értékű árufélesé­gekből. A cipöosztály a nők­nek kedvez inkább az Évi­ben: a leárazott lábbelik többségét nekik ajánlják. A korábbi évekhez képest jócskán megcsappant a for­galom a vásár nyitónapján Ez a vásár, már nem az a vásár. Centrum-árkádvásár nézclődőkkcl a Pécskö Üzletház konfek­cióosztályán, ahol bakfis- szoknyákat, férfinadrágo­kat és női ruhákat adnak kisebb áron. A kötött-divat részlegen a kétmilliós érté­ket is- eléri az árualap. Eb­ből 400 darab a póló, ezek ára 122 és 698 forint között mozog. A szécsényi Palóc Skála dolgozói sem túl bizakodóak a kezdet láttán, pedig ná­luk 4,2 milliós a készlet. Zenés „vevőcsalogató” fo­gadja a betérőket. Az en­gedményes áruk köre szé­les: kapható női. férfi- és gyermeking, cipő, szandál, fürdőruha, szoknya, blúz, pantalló és méteres anya­gok is megtalálhatók a pol­cokon, ám itt is kevés fogy ezekből. A vevők kifogásol­ják a magas árakat, az el­adók pedig jobb napokra várnak... Kép: Rigó T. A vásárlókosár egyelőre üres. Gazdag kínálat, gyér kereslek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom