Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-18 / 167. szám
MAIAJÁN KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Hogy tetszik lenni? Nyugdíjasok műsora 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben. (Élő) 11.00: Zenés délelőtt 11.02: „Muzsikának szép a hangja” XXIV/12. rész 11.24: A kolorádóbogár Rákosy Gergely regényének rádióváltozata 12.45: Európa jövője — álom vagy valóság 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok — a magasvérnyomásról 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót. . . Az egészséges gyermekekért. 15.20: Nóták 16.00: Tizenhat óra. Hírmagazin 16.10: Szívesen hallgattuk 17.00: Vízilabda Világkupa, NSZK—Magyar- ország mérkőzés 17.30: Beszélni nehéz 17.45: A Szabó család 19.15: A ludiadák. (1988.) Luis de Camoos műve (11*2. rész) 20.14: Jelenidőben 20.45: Operabérlet. Donizetti: Don Pasquale 22.45: ..Hajszálgyökerek.” 22.30: Üj kompakt lemezeinkből 23.38: Régi lengyel kórusmuzsika PETŐFI RADIÖ: 8.05: Kölyökrádió, szünidőben 8.48: Okos Marci és az oroszlán. Kalandos történet folytatásokban 9.05: Granadai vásár. 9.30: Maximális sebesség nincs. . . Forma—1. híradó. 9.40: Rivaldafényben: Lemezújdonságok 11.05: Világújság 11.10: Térkép és útravaló 11.30: Balatonrádió 12.10: Asztali muzsika 13.05: Az aranyember. Jókai Mór regénye rádióra alkalmazva 13.35: Recsep basa borbélyai Móra Ferenc elbeszélése 14.00: Sokféle. Szórakoztató irodalmi magazin 15.05: Könyvről könyvért. Irodalmi rejtvényműsor 15.15: Csúcsforgalom. 17.30: Kakofónia 18.40: Popregiszter 19.35: Hagyományápolók 20.00: ..Ábrándos szép napok” 21.05: Indul a bakterház. Rideg Sándor regénye rádióra alkalmazva. (X/l. rész) 21.33: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságaiból 23.15: Zeneközeiben a hallgató. (Élő.) BARTÓK RADIO: 9.08: Évszázadok kamarazenéié 9.48: Zenekari muzsika 10.50: Smetana: A két özvegy. Kétfelvonásos vígopera 13.05: Rockzene CD-n. 14.00: A kamarazene kedvelőinek 14.40: Magyar művészek operafelvételeiből 15.20: Sokszemközt az egészségről 15.50: Népszerű dallamok fúvósátiratban 16.01: Asconai ünnepi játékok, 1988. VIII/3. rész. A Római Szent Cecília Akadémia zenekarának hangversenye 17.31: X. Európa Cantat, Pécs, 1988. XXX/29. rész 18.30: Na maternjem jeziku. A Magyar Rádió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről 19.05: in der Muttersprache A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről 19.35: Purcell-művek korabeli hangszereken 20.35: Kapcsoljuk a szombathelyi Bartók- termet. A nemzetközi Bartók-fesztivál nyitóhangversenye 22.45: Halál délután. Ernst Hemigway regénye rádióra alkalmazva MISKOLCI STŰDIŐ: Műsora hétfőtől péntekig változatlan. MAGYAR I TELEVÍZIÓ: TV 19.05: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10: Képújság 9.15: Arany. Olasz dokumentumfilmsorozat, V/3. rész: Dél-Afrlka aranya. (Ism.) NÓGRÁDI TÁJAKON. TELEXEN ÉRKEZETT... LATUNK 9.50: Telelottó. 10.00: Panoráma. Világpolitika percről percre, (ism.) 10.45: Mozgató Tévétorna mozgás- korlátozottaknak 10.50: Képújság 17.10: Hírek 17.15: Pannon krónika. A Pécsi körzeti stúdió híradóműsora. Déldunántúli hírek, információk, események 17.25: Nachrichten. Hírek német nyelven. A pécsi körzeti stúdió műsora 17.30: Unser Bildschirm. A pécsi körzeti stúdió németnyelvű nemzetiségi műsora 18.00: RTV közönség- szolgálat 18.05: Hello Einstein. / Francia—magyar tévéfilmsorozat. IV 3. rész 19.00: Műsorajánlat 19.05: Reklám 19.10: Esti mese. Mirr-Murr. Macska-egér szerenád Magyar bábfilm 19.20: Reklám 19.25: Közlemények. Müsorajánlat 19.30: Híradó. 20.00: Reklám 20.05: A világ nélküled. Francia tévéfilm- sorozot, VIII/2. rész 21.00: Reklám 21.05: Stúdió. 89. A televízió kulturális hetilapja 21.50: Fényképek. Dokumentumfilm. 23.00: Híradó. 3. TV 2. Kudlik Júliával és Dombóvári Gáborral 17.25: Képújság 17.35: Tv 2. Benne : Reklám Riportok Időjárás. Zene 18.00: Telesport. 18.25: Gyerekeknek! Alvin és a mókusok. Amerikai rajfilmsorozat. 1. A M-csoport. 2. Mókás-mókusbalett 18!49: BUMM!!! Telefonos játék 19.00: Az úr árnyékban marad. NDK bűnügyi tévéfilm. 20.26: Tv 2. 21*00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Meghökkentő mesék. Angol tévéfilmsorozat. A halottak nem lopnak. 21.56: Tv 2. 22.00: Nézőpont. A Művészeti Főszerkesztőség műsora 22.45: Tv 2. Napzárta. BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 8.55: Az arany kapu (zenés szórakoztató műsor gyermekeknek) 9.45: Tv-játék. (Ism.) 11.05: Sportvisszhangok. (Ism.) 12.10: Tv-börze 16.25: Riportfilm 16.50: a tudományról és technikáról 17.30: A nap percei 17.40: Objektív (magazin) 18.20: A természetvédelemről 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Meghívó. Lengyel film 21.55: Az elnök magánháborúja. Angol dokumentumfílm 22.30: Koncert (komolyzene) 2. MŰSOR: 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30; Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: El van intézve. Tévéfilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Dirty Dancing (Piszkos tánc) Színes, zenés, amerikai film. — Kamara: Férfiak. Színes, szinkronizált NSZK-beli film. — Kohász: Rémült rohanás. Színes, szinkronizált USA- krimi. — Balassagyarmati Madách: Ikrek. Színes, szinkronizált, amerikai filmvigjá- ték. — Kamara: Éjszakai motorosok. Színes görög film. — Bátonyterenyei Bányász: Az embervadász. Színes, szinkronizált, amerikai krimi. — Bátonyterenyei Petőfi: A magányos farkas. Színes amerikai kalandfilm. — Pásztói Mátra: Szellemirtók. Színes, szinkronizált amerikai horror- bohózat. — Rétság: Moonwal- ker. Színes, zenés amerikai fantasztikus film. Szünidő... Fotó: Sz. L. Brinkmann professzor botrányos válása Klausjürgen Wussow alias Brinkmann professzor, a Klinika-sorozatból, válik. A nyugatnémet bulvársajtó olvasóinak kedélyeit azonban nem az borzolja, hogy a hatvanéves, deres halántékú. ámde kopaszodó szívtipró beleszeretett egy 28 évvel fiatalabb újságírónőbe, Yvonne Viehoeferbe. Ilyesmi mindenkivel megeshet. „Brinkmann professzor”, amint azt a Bild Zeitung sötét színekkel ecseteli, a fiatal kedves kedvéért hajlandó 26 évi házasság után sárba tiporni két gyermekének anyját, Ida Krotten- dorfot. — Szeptemberben egy bécsi bíróságon „az év legpiszkosabb pere” kezdődik >— így a Bild. Yvonne Viehofer azt hí- resztelte az asszonyról, hogy alkoholista, notórius hazu- dozó és lelkileg sérült, „reggelire, azaz reggeli helyett dupla rumot hajt le, thogy alkoholszintjét egyensúlyban tartsa”. Ida Krottendorf jogorvoslatot kereset és talált. Wussow azonban az új liaison kedvéért még arra is hajlandó, hogy a feleség ellen tanúskodjon. A Bild végezetül magát Klausjürgen Wussowot idézi, aki egyszer állítólag ezt mondta: „Mindig olyan szuverén s egyben jóságos akartam lenni, mint Brinkmann professzor.. .” Mátraalmás : a nemzetközi művésztelep vendégei, IX. Pataki Ferenc Több évtizedes termékeny alkotói múlt van már Pataki Ferenc festő- és grafikusművész mögött. Munkásságának emelkedő íve, egyenletes beérése kitérőktől és törésektől mentes. Ez a szívósság és folyamatosság jellemzi ma is művészi tevékenységét. Sokat dolgozik, szeretettel, sőt szenvedéllyel. Manapság, amikor a politikai vagy annak nevezett érdekérvényesítési csatározások közepette sokan változatlanul úgy érzik, fejük fölött, azaz tőlük függetlenül alakulnak ki a folyamatok, mint az idei nyár gyakori záporai és zivatarai — ők legföljebb lent megáznak —. önkéntelenül adódik a kérdés, mi magyarázza ezt az alkotói kedvet? — Sokan szólnának, de nincsenek eszközeik, hiszen nem lehet mindenki, ideértve a művészeket is, politikus — jegyzi meg. — Így hát lógunk a levegőben. Az ember ilyenkorsaját hitére támaszkodva igyekszik megőrizni magát a vágyott jobb időkre. Kicsit olyan ez — bár a hasonlat nem pontos —, mint amikor hibernálmak valakit. A művész, a nézőhöz hasonlóan szurkol egy darabig, várja, hogy megkeressék. Nem tudunk beleszólni a dolgokba, mert nem vagyunk politikusok. Marad téhát a munka. — Mostanában nem a legeredményesebb érdekérvényesítési módszer. — Nem is ez a művészetek szerepe. Azért csinálom, mert valamit tennj kell a disszonancia ellen. Szükség van valamilyen ellenpontra, a harmónia keresésére. Elsősorban önmagunkban kellene föllelnünk ahhoz, hogy egyszer talán a külső világban is létrejöhessen. Pataki Ferenc Szegeden született 1941-ben, ma is ott él. A képző- és ipar- művészeti gimnáziumban érettségizett 1960-ban, képzőművészeti főiskolai tanulmányait 1966-ban fejezte be Budapesten, festőszakon végzett, Kmetty János és Bernáth Aurél voltak a mesterei. Szegeden 1969-től szabad foglalkozású művész, közben 1974-től 1976-ig tanított az ottani Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, s vezetett egy grafikai szakkört, ami később önálló stúdióvá alakult át, mára megszűnt. Több egyéni kiállítást rendezett 1970-től (Szeged, Budapest, Miskolc, Mór, Gyula, Makó, Kecskemét, Balassagyarmat stb.). Ugyancsak több alkotói és nívódíjat mondhat rqagáénak, például díjakat nyert a szegedi nyári tárlatokon, megkapta Szeged város alkotói díját, a békéscsabai Alföldi tárlat, a hódmezővásárhelyi őszi tárlat díjait. A salgótarjáni országos grafikai biennáiék szereplője. A művész legújabb grafikai lapjai (akvarell, tus, diófapác, toll- és ecsetrajz) a többi között improvizációs gazdagságukkal, eleganciájukkal. távlatos mélységükkel1, gyakorta a keleti tusrajzokat idéző rendkívül pontos gesztusaikkal tűnnek ki. Tájszőttesei meggyőznek abszolút ritmusaikkal, zenei sodrásukkal. Hegyi tájai több szólamúak, alapvető kifejezési nyelvük elsősorban a vonal dinamikájára épül, és sokszor meglepően könnyedén folytatódik a legváltozatosabb tónusokban. Vonal és tónus szervesen összefügg, kom- pozícióis egységet alkot. Nem csoda, hogy kedvelt motívumai közé tartozik a repülés (Kerub). Ez az angyali suhogás tájélményeit, mozgásváltozatokat fölvonultató nagyszerű kísérleteit (Távfutó) is meghatározza. Érzelmi-indulati ti* pusú művészként úgyszólván azonnal és hevesen reagál a valóság jelenségeire, ugyanakkor roppant fegyelmezetten, kitűnő absztra- hálási technikával efneli ki a lényeget, akár tájról, akár emberről, akár saját fantáziáiról vagy álmairól van szó. Már az ősember beleél- zett bizonyos ábrákat, a barlang falába, s erre Pataki Ferenc is képes, falba, felhőbe álmodja játékos figuráit, pedig tudja — jeles sorozatokat, lapokat is készített erről, mint a Határzár. Menekültek emléke —, hogy a világ saját tájainkon sem csupán álmokkal kecsegtet, jelen van határainkon a szögesdrót ma is, nem tűnt el az antihu- mánum. amit az emberiség oly gyakran átélt, és átél. Talán ezért is olyan fontos, hogy az állandóan leselkedő intolerancia fenyegetettsége közepette legyenek közöttünk emberek, művészek, akik rendelkeznek azzal a lelki eleganciával, amely nélkül nem maradhat fönn a remény. Tóth Elemér Karajan haláláról A nemzetközi zenei élet mélyen gyászolja Herbert von Karajant. Az osztrák mestert Salzburg melletti otthonában, vasárnap délután fél kettőkor érte a halai, amit — mint a központi televízió közölte — szívelégtelenség okozott. Szombaton még részt vett a salzburgi fesztivál próbáján. Ö vezényelte a fesztivál nyitányának szánt Verdi- nperát, az Álarcosbált. Franz Vranitzky osztrák kancellár kijelentette, hogy Herbert von Karajan halálával a fesztivált „hosszú ideig pótolhatatlan veszteség érte”. Dmitrosz Szgurosz görög zongoravirtuóz hangsúlyozta, hogy őszinte és mély fájdalommal tölti el a század egyik legnagyobb maestrojának és zenei géniuszának halála. Erich Leinsdorf amerikai karmester, aki 1930-ban Karajan tanítványa volt Salzburgban, szintén mély megrendülését nyilvánította ki. A Berlini Filharmonikusok élén befutott nagy karrier viharaira és Karajan áprilisi leköszönésére utalva annak a véleményének adott hangot, hogy a mester halálához hozzájárult a „legutóbbi élményekből fakadó frusztráció” és így „halála pszichológiai halálnak” tekinthető. Gyászolják Herbert von Karajant Nyugat-Berlinben is, ahol hosszú évekig a Berlini Filharmonikusok „örökös karmestere” volt. Walter Momper, a város kormányzó polgármestere hangoztatta, hogy „Berlin zenei nagykövetének” halála pótolhatatlan veszteség. Berlin zenei kritikusait egyébként éveken át megosztotta a karmester megítélése. A többség szerint méltán ért el nemzetközi hírnevet, míg másokat zavart az, hogy annak idején Karajan a náci párt tagja volt. Nem mindenki bocsátotta meg neki a hírnév iránti „csillapíthatatlan szomját” sem — írják a megemlékező hírügynökségek. Vélemény Eliííninek nyilvánítva... Nem vagyok sem a krimi, sem a horror, sőt sem az életből merített bűnügyek adaptációinak lelkes nézője. Most is az éjszakai álmatlanság, no meg a Bush-láto- gatás közvetítése miatti műsorcsúszás nézette velem a tévé képernyőjét. Riport-do- kumentumfilmet jelzett a sebtében átolvasott műsorelőzetes, s így egy kicsit a cím is inspirálta ébrenlétemet. Hiszen az Eltűntnek nyilvánítva... cím már foglalt volt. Costra-Gavras ugyanis méltán aratott világsikert politikai krimijével, amelyet e címszó alatt ismert meg a közönség. A múlt keddi késő este vetített filmet magyarok csinálták. Egy nagyon feszes, kitűnően megkomponált riportösszeállítást tett le az asztalra Simon Balázs rendező irányításával a szerkesztő-riporter Csurgay Judit. Az újságok hasábjain gyakran feltűnik a Ki tud róla? közlemény, mellette fénykép a keresett személyről. Ezek az ország lakosságát segítségül hívó esetek, de különösen a gyermekeltűnések jnindig felrázzák a közvéleményt, s örökös találgatásokra adnak alkalmat. Vajon miért váltak láthatatlanná egyik óráról, napról a másikra? Ezt a szálát göngyölíti fel az országos rendőr-főkapitányság munkatársai közreműködésével az alkotógárda. Szándékosan vagy véletlenül naponta 20—30 ember tűnik el az országban. A tavalyelőtti 5 ezer fő 1988- ra 7 ezer körülire növekedett. Ezeknek több mint a fele egy hónapon belül megkerült. de sokuk se élve, se holtan többé nem bukkant fel. Minden negyedik eltűnt intézeti növendék, 16 százaléka gyermekkorú. Hogy ki mikor és mi okból fordít hátat megszokott környezetének arra igen változatos magyarázat adható. a kalandvágy, a világlátás, az új életkezdés lehetősége, a túlzott szülői szeretet és törődés előli menekülés rendszerint csak átmeneti elszakadást jelent az otthontól. A magáramara- dottság, az életuntság, a sze- retethiány, a súlyos anyagi gondok, a munkahelyi problémák miatt már gyakrabban torkollik tragédiába a menekülés. Azok, akik bűnözők vagy balesetek áldozataivá válnak azok ügye nem mindig önszántukból kerül az „Eltűntnek nyilvánítva” dossziéba. A rendőrség rendkívüli erőkkel indul a keresésekre, különleges esetekben igénybe veszi a lakosság, a katonaság és a munkásőrség segítségét is. A felderítés, a kutatás jelentős anyagi kiadásokkal is jár, például a babakocsiból ellopott csecsemő megtalálása 8 millió forint többletköltséget jelentett. A bemutatott, a fotókkal és riportokkal szemléletesen illusztrált esetek többsége megdöbbentő emberi nemtörődömségről tanúskodnak. Elsősorban a szülők felelőtlensége motiválta perifériára szorulás, majd a narkó és az öngyilkosság intő jelek mindnyájunk számára. Az így elveszett gyermek és hozzátartozó mindig hiányozni fog, ha másként nem, hát égő lelkiismeretként az érintettek számára. De mit szóljunk akkor, amikor a környezetnek fel sem tűnik, ha valakit évekig nem lát. A 12 évig bezárt lakásban holtan fekvő tulajdonos ügyesen álcázta öngyilkosságát. A hivatal pedig ennyi idő alatt nem jutott el az ajtó felnyitásáig. A társadalom szélére szorult emberek, a gyökértelenek, a talajtvesztettek, akikre nem kíváncsi senki, akik már nem kíváncsiak senkire, úgy tűnnek el, mintha a föld nyelte el volna őket. Látszólag nyomtalanul, mint magányos hajók a Bermuda-há- romszögben. A rendőrség tehetetlen. Az akta húsz év múlva elévül. Buzafalvi Győző
