Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-14 / 164. szám
KÁDÁR JÁNOSNAK Kádár János Nógrádban 1945 Október 21-én Kádár János —, mint az MKP megyei képviselőjelöltje — választási beszédet mondott Salgótarjánban. A választásokon az MKP kétharmados "többséget szerzett a városban és Kádár Jánost is országgyűlési képviselőnek választották. 1946-47I A két esztendő alatt többször is Salgótarjánba látogatott, a találkozókon rendszeres .véleménycserét folytatott választóival. Az 1947. évi választásokon ismét Nógrád megyei képviselő lett Kádár János. 1956 Augusztus 12-én a város főterén rendezett nagygyűlésen a bányák, üzemek, intézmények és a városkörnyék falvai képviseletében húszezer ember jelent meg. A nagygyűlés előadója Kádár János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Vezetőség titkára. A rendkívüli érdeklődéssel kísért beszédben elsősorban a Központi Vezetőség július 18-i, nagy jelentőségű ülésének főbb kérdéseivel foglalkozott. Néhány részlet a beszédből : „...Ez az ülés nem ok nélkül keltett visszhangot hazánkban és hazánk határain túl is... Miért kell ma megemlékezve szólni a régi harcokról? Azért, mert hibákról is szólni kell... Meg- védtük, megvédjük és meg fogjuk védeni a jövőben is pártunkat minden arra támadóval szemben. Nem így állunk a pártunk munkájáNincsen talán ember, aki ezekben a napokban egy halálhír kapcsán ne tekintene vissza évekre-évti- zedekre. Hite, szellemisége, vérmérséklete szerint ki-ki véleményt is mond Kádár Jánosról és a nevével jelzett korszakról. Ezekből való az alábbi néhány villanás. ☆ Krizsanyik Zoltánná, zsúny- pusztai lakos, a szécsényi BRG antennaszerelője: — Csak azt mondhatom, amit a gyárban is kifejtettem, hiszen most mindenki erről beszél. Engem senki meg nem cáfolhat abban, hogy Kádár János mindig a kisemberek érdekében szólt. Ráadásul úgy, hogy az ő gyűlésein nem bóbiskoltak az emberek, mint mostanában. S hogy kik nem szerették? Azok, akik már a pénzes világban, a jólétben éltek. Akik nem érezték, hogy honnan jöttünk. Kovács Tibor, a Salgótarjáni Öblösüveggyár autószerelő csoportvezetője: — Határozottan azt mondom, hogy Kádár János rendkívül nagy politikus volt. Mutasson nekem egy olyan vezetőt az összes szocialista országban, akit úgv ban előfordult hibákkal; a hibákat nem védjük, a hibákat feltárjuk, leküzdjük és kiirtjuk. Pártunk vezetésében és munkájában az elmúlt évek során hibák, közöttük súlyos hibák is voltak... A második fontos feladat az állami élet demokratizmusának további kibontakoztatása...” 1957 Kádár János ismét Salgótarjánban járt, a február 2-i eseményen — aktívaértekezleten — pártmunkásokkal, az» alapszervezetek képviselőivel találkozott. A véleménycsere legfőbb témája: 1956 értékelése, a politikai konszolidációt és a gazdaság normalizálását szolgáló törekvések. 1958 Október 19-én választási nagygyűlés volt — mintegy hatezer résztvevővel — Ka- rancslapujtőn, ezt az eseményt összekapcsolták az új művelődési ház avatóünnepségével. Ünnepi beszédet Czottner Sándor, bánya- és energiaügyi miniszter, Nógrád megye listavezető képviselőjelöltje mondott, felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Néhány gondolat a. beszédből : „...Vannak jó tudósaink. Tényleg vannak! Jó technikusok, jó szakmunkások, jó bányászok, meg a földhöz értő parasztemberek is... Ha mi jobb életet akarunk magunknak, akkor nincs mást tenni, minthogy helyes irányba menni, másrészt dolgozni. Mert, amit termelünk, amink vgn, azt nem veszi el tőlünk a világon senki... Minket az érdeelfogadtak Nyugaton is partnernek, mint Kádár Jánost! Csak arra vagyok kíváncsi, hogy akik itthon az ő árnyékában felnőttek és meggazdagodtak, öt év múlva nem fogják-e kiforgatni a sírjából... ☆ Molnár István, a Pásztói Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke: — Mint puritán emberre emlékszem Kádár Jánosra, akire éppen ezért nagyon sokan tisztelettel felnéztek. Minden ember nyelvén tudott szólni, ezért vívhatott ki szimpátiát itthon még vallásos idős asszonyok részéről is, meg Keleten és Nyugaton egyaránt. Ezt személyesen is tapasztaltam külföldön, amikor véleményt mondtak róla. Körülbelül húsz év alatt nagyon nagyot alkotott, a nyolcvanas évek elejéig jelentős fejlődést érzékelhettünk. Akkor azonban bölcsebben tette volna, ha elfogadja a jelzéseket és visszavonul. Ügy talán a történelem kiemelkedő, jelentős személyiségeként többen őriznék emlékét, mert az utóbbi idő kissé elhomályosítja tevékenységét. kel, hogy ne engedjünk a szocializmusból, ne engedjünk a béke megőrzéséből, és ne engedjünk a munkáshatalomból... Kívánom önöknek, hogy a választáson megint mutassák meg, hogy Nógrád megye népe, a munkás, a bányász és a paraszt, meg az értelmiségi a szocializmus mellett van... " 1959 Salgótarjánban, a XI. bányásznap ünnepségén Kádár János 30—35 ezer ember előtt mondott beszédet. Szeptember 5-én sok más mellett az alábbi gondolatok hangzottak el: ....A mostani bányásznap ö römteli hangulatát növeli, hogy bányászaink az évben igen szép eredményekkel dolgoztak... Most és a jövőben is a bányászok kötelessége, feladata nem egyszerűen a mennyiségi többtermelés. Mindinkább arra kell törekedni, hogy a minőség is javuljon, a széntermelési költség kevesebb legyen... Tudnunk kell elvtársak, hogy, ha a szervező, irányító és vezető emberek a saját munkájukat nem megfelelően végeznék, akkor a bányász a szénfalnál meg is szakadhatna, akkor sem volna a munkájának olyan eredménye, amilyennek len-i nie kell... Emberek vagyunk és nem tudjuk, a jövő mit hoz, de az emberek most nyugodtak, mert tudják, ha a pártnak lesz egy új terve, megmondja a tömegeknek. És, ha az országban valami komoly nehézség van, szól róla... Hiába vannak itt maguk 30—35 ezren, akármilyen jót akarnak, ha nem segítik felülről, nem jól mutatják az utat, az irányt, a célt, nem tudnak dolgozni Mi meg hiába mutogatunk akármit, mint valami fából Kalácska Béla, a nógrádi egyházmegye evangélikus esperese: A kádári politikát megtestesítő személyt, egyszerű, visszafogott embernek ismerjük, aki fiatal korától sokat szenvedett. A keresztény ember előtt pedig mindig értékelendő erény, ha valaki kiáll a hitéért. Kádár pedig ezt tette, vállalva minden konzekvenciát, a börtönéveket is. Ebből a szempontból érdektelen, hogy mások szerint jó volt-e az, amit képviselt, a kiállása elismerésre méltó. Véleményem szerint a magyar történelem olyan rendkívül nehéz időszakában kellett sorozatosan döntéseket hoznia, véleményt nyilvánítania. ami egyedülálló. Mi több, erősen érezhetők voltak a sztálinizmus maradványai, s a döntéseknél a külföldi befolyással is számolni kellett. Ezekkel is magyarázható, hogy a har- minc-egynéhánv esztendő néhány döntése esetleg lehetett volna más is. Természetesen csak nagyon komoly történelmi vizsgálódásban lehet a pozitív és negatív hatásokat sorra venni. — A szövetségi politika gondolata Kádár nevével faragott próféta, ha nincsé- nek tömegek, amelyek kövessék a vezetőket...” 1196?] Szeptember 3-án ismét a bányásznapi ünnepségen vett részt Kádár János. Czottner Sándor nehézipari miniszter beszéde után a harmincezres tömeg előtt felszólalt Kádár János is. Mondandóját szemléltetik az idézetek: „...Mi elvtársaim, akiket sorsunk a közügyekért felelős posztra állított, még több munkát kérünk mindig. De meg kell mondanom, hogy nem egyszerűen ,az izmok nagyobb megfeszítésére gondolok, hanem arra, hogy a bányászmunkában dolgozó emberek — értve az egyszerű bányászt, a műszaki vezetőt, az adminisztratív vezetőt, a vállalati vezetőket — úgy fogják fel a több szénre vonatkozó igényt, hogy ne csak izmukat, hanem az eszüket, agyukat is kicsit használják jobban és próbáljunk több szenet termelni annak a jó közmondásnak alapján, hogy többet ésszel, mint erővel... Nagyszerű dolog volt, hogy ilyen nagy vidéki város, mint Salgótarján, több. mint 90 százalékban, maga a salgótarjáni járás 70 százalékban. a megye több, mmt 45 százalékban — sok párt versenyében — abban a nehéz, időszakban a kommunista párt mögött sorakozott fel, s ezzel is kifejezésre juttatta azt az akaratát, hogy legyen ebben az országban proletárdiktatúra és épüljön fel a munka társadalma... Ezzel a néppel, ha egyenesen beszélünk, megmondjuk, mit kell tenni, mi a nehézség, mindent el lehet érni... À munkást, osztály, a szocialista forradalom az értelmiség nélkül fémjelzett. Megint csak külföldi hatásra is, a hatvanas évek közepétől sok minden változott az egyházak szolgálatában, ha nem is olyan mértékben, mint azt az egyes tagegyházak szerették volna. Ez azonban nem változtat az egyértelmű pozitív megítélésen. Az természetes, hogy ehhez nemzetközi összefüggések, hatások is szükségesek voltak. Ezek eredményeképpen olyan folyamat indult el, hogy nagy remények vannak az igazi pluralizmusra. Arra. hogy társadalmi szinten az állam és az egyházak teljesen szétválnak és szabad egyházi élet valósul meg. ☆ Egy háziasszony, falusi portán: — Az utóbbi időben sok minden idegesít, rengeteg változást nem értek. Annvit mondhatok, hogy én Kádárpárti vagyok, miként az uram is. Az érveléshez azonban tartozik egy tény is: a vélemény nem való az újságba. ..Mert félek.” Ez is Magyarország. A megemlékező oldalakat írta és összeállította: Kelemen Gábor. Visszapillantó nem tud sem építeni, sem dolgozni. Komoly bányaművelést, mint, ahogy minden komoly építőmunkát az értelmiség odaadó támogatása nélkül nem lehet folytatni. Nekünk mindannyiunknak nagy megbecsülést és elismerést kell tanúsítanunk az olyan értelmiség iránt, amely a szocialista építőmunkából kiveszi részét és helytáll...” 1965 Kádár János Nagybátony- ban július 15-én találkozott a szénmedence ' szocialista brigádvezetőivel, Szécsény- ben megismerkedett a ÏI Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben végzett munkával, látogatását pedig Balassagyarmaton fejezte be. A szécsényi termelőszövetkezetben így fogalmazott: „...Olyan ez a látogatás, mint két jó ismerősé, akik régen látták egymást. Eljöttünk köszönni’, megnézni, hogy vannak, és erőt, egészséget kívánni a további munkához...” 1974 Május 11—12-én két napra Salgótarján vendége volt Kádár János és felesége. A megyei pártbizottságon a pártbizottság titkáraival folytatott véleménycserét, városnéző séta során megtekintette a Lakberendezési Áruházat, majd a karancs- berényi partizánmúzeumot. Salgótarjánban, a Gagarin Általános Iskolában és új lakótelepek építkezéseinek megszemlélésével folytatódott a program. 1986 Július 24-én Kádár János felkereste a Salgótarjáni Kohászati Üzemeket, aratókkal találkozott a Ka- rancs-völgyben, majd aktívaértekezleten vett részt a megyei pártbizottságon. Belpolitikai kérdésekről szólva, vitatkozott azokkal, akik kétségbe vonják a tervek megvalósíthatóságát, sürgette a jobb gazdálkodást. ☆ Az MSZMP főtitkára utolsó nógrádi látogatásáról az esti órákban indult vissza Budapestre. A megyei párt- bizottság épülete előtt a szemerkélő esőben várakozó sok száz salgótarjáni lakos —• köztük számos fiatal — tapssal búcsúztatta. Magyar Szocialista Munkáspárt Elnöke NYERS REZSŐ elvtárs Budapest Széchenyi rakpart 19. Nógrád megye párttagsága, lakossága körében is mély megrendülést keltett Kádár János elvtárs halálhíre. Temetése napján őszinte részvétünket fejezzük ki a Központi Bizottságnak, — amelynek évtizedeken át első titkára, főtitkára, illetve elnöke volt — és osztozunk özvegyének gyászában is. Mi, nógrádi kommunisták rendkívül tiszteltük, szerettük Kádár Jánost, aki egykor a megyeszékhely országgyűlési képviselője volt. Nagyra értékeltük a béke, a nemzetközi biztonság megőrzéséért, la szocializmus érdekeiért végzett áldozatos, következetes munkáját közvetlen, szerény személyiségét. Szívünkben megőrizzük e nagy formátumú politikus emlékét, aki egész életét, tudását, tapasztalatait a dolgozó emberek szolgálatának szentelte. Az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága nevében DEVCS1CS MIKLÓS, első titkár
