Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-13 / 163. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... Q§>- TELEXEN ÉRKEZETT... Menetrend-változtatást kérek a MÁV-tól Szerkesztőségünkhöz több olvasód és telefonon elhang­zó panasz érkezett, nyilvá­nosságot kérve a vasúti me­netrend olyan irányú vál­toztatásához, amely a hét órakor kezdődő munkaren­det. valamint tanórakezdést is figyelembe veszi. Mi is valójában a Hatvan—Salgó­tarján között utazók pana­sza : „ ... A MÁV az új menet­rend kialakításakor nem vette figyelembe azt a ké­rést, miszerint a hétórai munkakezdéshez is igazod­jon egy járpt. Ennek kö­vetkezménye, hogy a 4.40- kor Pásztóról induló vonat­tal kénytelenek utazni, és 5.30-tól már Tarjánban lé­zengenek a munkakezdésig a dolgozók és a tanulók egyaránt... Reggelente egyáltalán nem megnyugta­tó a piacon, várótermekben őgyelgő gyermekek látvá­nya. .. A korai vonat nem is a hat órakor munkába állóktól, hanem a „hete­sektől” zsúfolt. ☆ A jelzések alapján úgy tűnik, jogos az vtasok kéré­se. 'Különösen az oktatási időszakban, hiszen előfor­dult, hogy a gyermekeket ilyen korán az intézetbe sem engedték be... A ké­rést továbbítjuk a MAV-nak, abban a reményben, hogy valamilyen megoldást talál­nak. Hiszen munkahelyeken, intézményekben folyó mun­kát, annak kezdését még­sem a menetrendhez kell igazítani. Habár van „ru­galmas munkakezdés” is. Előzzük meg az illetékesek még több zaklatását és az aláírások gyűjtését... R. A. Á kenyér minősége nemcsak a liszten múlik Ez év elejétől jó minőségű, ízletes kenyeret és más pék­árut vásárolhatnak a vá- mosmikolai ABC-ben. Mind­ez annak a következménye, hogy ettől az időponttól a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat balassagyarmati 28- as számú üzeme a szállító. „ ... A bogyós gyümölcsök szüretelésének idején köz­ségünk lakossága megduplá­zódik és korábban nagyon sok gondot okozott a ke­nyér- és péksütemény-ellá­tás. .. Egy fél éve azon­ban nincs jelentősebb gond; a lakosság, kirándulók, tu­risták, kiskerttulajdonosok elégedetten távoznak az üz­letből. .. Köszönet a jó munkáért, a sütőipari dol­gozók becsületesen dolgoz­nak, csak ezek után azt nem értjük hogy miért dol­goznak más lisztből a gyar­matiak? Vagy nem a liszt minőségében van a problé­ma?... Koroknai Gábor Vámosmikola A pékáruellátás kedvező tapasztalatairól olvasóinkat levelezőnk tájékoztatta. Környezetünk védelméért A bennünket körülvevő természet szándékos rongá- lói különös módszerekkel „dolgoznak”. A tettenéré­sük csak ritkán fordul elő, de gyakran az „észlelők” sem jelzik, vagy jelentik, ha ilyet látnak, vagy erről tudomásuk van. Névtelen és lakhelyt fel nem tüntető levelek, nevüket nem mon- dó személyek jelzik a meg­történt eseteket, várják az intézkedéseket, amelyekről a közvélemény általában nem értesül... „Madárfiókákat szednek úgy el, hogy kivágják a fészkeket tartó fát, a gyü­mölcsérés idején hasonló módon szüretelnek...” ol­vassuk, halljuk. Felháborodott hangvéte­lű levélben írja a magát — szintén — meg nem ne­vező tanácstag, hogy „köz­ségükben úgy szedik a hársfa virágát; hogy le­vagdossák az ágait.” A NÓGRÁD sokat nem tehet ennek a — sajnos — szélesedő jelenségnek a megfékezésére, de vállal­juk a természet védelme­zőinek támogatását a nyil­vánosság lehetőségével, amelyben együtt kívánunk működni a természetet óvó, őrző olvasóinkkal. Adalékok a Petöfi-rejtélyhez 4. Szeretett gyalogolni A politikai foglyok sírjának egy csoportja. A 3-as számmal jelzettet tulajdonítják Petőfi Sándorénak. Morokova visszaemléke­zése. Az első mesélő húga, 1841-ben született. írástu­datlan parasztlány. L. E. Eliaszov jegyezte le 1937- ben és a burját könyvki­adó archívumában, a „Baj- káli legendák és hagyomá­nyok” c. könyvének nem közölt kéziratrészében buk­kantunk rá, „Feltámasztott” a címe. A mesélő arra emlékszik, hogy még gyermek volt, mikor Petőfit megismerte, gyakran vitt neki valamit a szüleitől. Később Marija Innokentyevna (Morokova) barátkozott Petrovics öz­vegyével, Anna Kuznyeco- vával, aki a dekahrista M. K. Kjuchelbeker feleségé­nek unokatestvére volt. Az idegen száműzött előző éle­tére vonatkozó adatokat Petrovics felesége mondta el igen nagy titokban, férje halála után. Minden jel arra mutat, hogy Petrovics „nem ha- zánkbeli volt, nem a mi or­szágunk fia”, szegénysége és szerénysége kitűnt a töb­bi közül. Nagyon részlete­sen leírt egy történetet, Petrovics királyával, Fe­renccel vívott harcának történetét, akj katonai se­gítségért fordult I. Miklós orosz cárhoz. A kegyetlen csata leírását adja, amely a „petrovicsi” felkelők és a megtorlók között játszódott le. A csata kimenetelét az orosz kozák lovasok döntöt­ték el kardjaikkal, váratla­nul hátulról a kukoricától-* dön támadva az ellensé­get. A halottakat és a sebe­sülteket egy nagy közös sírba temették. Velük együtt dobták oda a sebesült Pet- rovicsot is, de a temetke­zési brigád egyik tagja megmentette őt, a sebe­sültet egy közeli bokorba húzta. Amikor Petrovics felocsúdott, friss zöldhan­tot látott társainak sírja felett. „Hol volt ezután Petrovics — emlékezett M. S. Morokova — senki nem tudja, de csak 1 vagy 2 év múlva titokban hozták Barguzinha és itt Annuska Kuznyecovánál szállásol­ták el. Minderről mesélt feleségének, ő pedig ne­kem.” Később M. I. Morokova azt is említi, hogy Petro­vics igen szeretett gyalo­golni, bejárta a barguzin.i terület falvait, de Agafo- novóba tilos volt mennie. Már írtunk erről, hogyAga- fonovót lengyel vagy más külföldi száműzöttek alapí­tották a XIX. sz. közepén. Meggyőzően állítják, hogy Petrovics értett a lakatos- mesterséghez is, nem hitt Istenben. Tudott festeni, ikonokat festett, halászattal is foglalkozott. Van egy érdekes utalás arra, hogy nem tudott hegyet mászni, valószínű betegsége • és a lábsérülése miatt. Petrovicsnak megtiltot­ták, hogy a helybeliekkel politikai témáról beszélges­sen. Ez okból a helyi meg­bízotthoz hívatták, akitől szomorúan távozott. A bar- guziniaknak azon a kérdé­sén, hogy a sírból való fel­támadásának története igaz-e, Petrovics kezdetben mo­solygott, mesének nevezte, de nem sokkal később el­gondolkodott és bánatos lett. Morokovék verse Petro- vicsról. L. E. Eliaszov jegyezte le a Morokov testvérek által ezekben az években el­mondott verset, amely „A munkás Szibéria népkölté­szete” c. könyvéberí jelent meg. Morokovék elmond­A festői környezetben lévő diósjenői strand újjávarázso­lása a szezon kezdetére nem készült el. A július 15"i át­adási határidő előtt nagy tempót diktálnak az ORIGÓ Ipari és Szolgáltató Kisszö­vetkezet jelenlévő dolgozói. Magyar László építésvezető szerint, már megtelt a 25 mé­ter hosszú, 13,5 m széles nagy medence vízzel. A gyermek­pancsoló 8-6 méteres lesz. A víz tisztaságát mindkét he­lyen vízforgató berendezés garantálja. A gyermekmeden­ce vizét pedig napkollektorral melegítik fel. Jelenleg a különböző épü­letekben a belső berendezé­sek elhelyezése, a szo­ciális helyiségek vég­leges kialakítása folyik, kint pedig kertészeti'csinosí- tási munkálatokat végeznek. Akármilyen figyelemmel vi­gyázzák az itt dolgozók, hogy ne kerüljenek az építkezés te­rületére gyerekek, a fürdőzni vágyók mindig megtalálják a. lehetőséget a medence vi­zének kipróbálására. Napjá­ban többször parancsolják ki a vállalkozó, vízre áhítozó srácokat. ták, hogy ezt a Petrovics- ról szóló -tréfás verset a szüleiktől hallották a XIX. sz. közepén. Az apa I. F. Morokov, Petrovics legköze­lebbi barátja -volt, gyakran vendégeskedtek egymás­nál, a száműzött, ünnepek alkalmával sokszor járt a fürdőbe. Egyszer barátja múltjára vonatkozó kér­désére Petrovics kitért a választól. Megígérte, hogy majd később elmeséli, de „Morokov meghalt és Pet­rovics így maradt ismeret­len, titokzatos ember.” Te Petrovics, Petrovan, Te nem mulatozol, Pálinkát sem iszol, nem . dohányzol, senkivel nem mókázol? Petrovan, kedves Petrovanunk, Te nem vagy a mi Ivánunk? Aki a Sémánkén gyantát főz, léket vág a jégen, ablakot nyit a halaknak. Petrovant vendégségbe várjuk, Arra tanít minket, hogyan kell élni itt, Hogyan lehet elfelejteni a bánatot. (nem szomorkodni a bánattól) A medencéket és a visszaforgató! o nyíregyházi OPTIMAL Kis* szövetkezet tervezte. A NOTTÉV által tervezett létesítmények: személyzeti rész, a für* dözők részére női, férfi iogasos öltözők és kabinok.- Kép: RT ­Amennyiben július 15'én, a műszaki átadás napján a vég­zett munka minden tekintetben megfelel a követelményeknek, akkor a fürdőzni vágyók bir­tokukba vehetik az új létesít­ményt, amely 33 millió forint* ba kerül. Áz átképzés az orosznyelv-tanároknak nem kerülhet pénzbe A munkaügyi kormány­zat még azelőtt vállalta, hogy hozzájárul az orosz- nyelvtanárok átképzésé­nek költségeihez, mielőtt arról megkötötték volna a megállapodást a Művelődé­si Minisztériummal; az elő­zetes egyeztetések alapján az ÁDMH korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az átképző nyelvtanfolya­mok költségeinek 6b száza­lékát térítené meg a fog­lalkoztatási alapból, a fenn­maradó 35 százalék pedig az átképzésben részt vevő tanárokat terhelné, de azt átvállalhatják a helyi ta­nácsok, iskolák is. A Mű­velődési Minisztériumnak a távirati irodához szerdán eljuttatott közlése szerint, az újabb egyeztető tárgya­lások eredményeképpen, olyan állásfoglalás született, hogy az átképzés költségei még részben sem fjzettet­hetők meg a pedagógusok­kal. Ezért a nyelvtanfolya­mok költségéből a központi támogatáson túl' fennmara­dó 35 százalékot az átkép­zésben érintettek iskoláját fenntartó tanácsnak, vagy magának a munkáltató is­kolának kell megtérítenie. Az orosznyelv-tanárok átképzésével kapcsolatos művelődési miniszteri út­mutató a Művelődési Köz­löny 14. számában jelenik meg. Műholdak irányítása Ebben a versben van né­hány érdekes részlet. „Pét- * rovánnak” hívtak az ősi bajkálontúli területen minden kényszermunkást. Ez a gúnynév, a petrovi gyár nevéből ered, ahol igen sok politikai és más bűnös dolgozott. A „Te nem vagy a mi Ivánunk” az ő külföldi származására utal. Bebizonyosodik a halászat­hoz való vonzódása és fon­tossága, mint a barguzini- ak okos nevelője és ta­nácsadója. Említést tesz a vers a gyantafőzés mester­ségéről, amelyet a Bargu- zin közelében lévő Samansz- ka-hegyen űztek. A vers kiemeli a száműzött lelki­világát is: valószínű, a hon­vágy miatt elég zárkózott. (Következik: Zander köl­tő volt) Az Egyenlítő felett mint­egy 36 000 kilométeres ma­gasságban geostacionárius pályán keringő (a Földhöz képest állandó ponton ál­ló) hírközlő mesterséges holdak lassan letérnek a pályájukról. Emiatt e hol­dak hajtóműveit rendsze­resen be kell indítani, hogy a holdakat visszatérítsék eredeti pályájukra. Erre a célra fordítódik üzemanya­guknak mintegy 90 százaléka, s ez általánosan két évre korlátozza élettartamukat. Az amerikai Comsat Cor­poration nevű vállalat olyan eljárást dolgozott ki, amely ezt a pályaelhagyást nem hajtóművek működtetésé­vel, hanem más módon el­lensúlyozza. Egyfelől némi­leg módosítják a holdak dőlésszögét, másfelől a Föl­dön olyan új, elfordítható antennákat helyeznek el, amelyek a pályamódosulás­nak előre kiszámított mér­tékével számolva minden­kor a mesterséges holdra irányulnak. Ezen a módon a hírköz­lő hold évi üzemanyag- fogyasztása mintegy a ti­zedére csökkénthető. így ez a rendszer vagy arra ad módot, hogy könnyebb mesterséges holdakkal old­ják meg az eddigi felada­tokat, vagy arra, hogy na­gyobb teljesítőképességű műholdakat bocsássanak fel, és megduplázzák a mai holdak élettartamát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom