Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-12 / 162. szám
2 NOGRAD 1989. JÚLIUS 12.. SZERDA Hazánkba érkezett George Bush (MTI) (MTI) Azt is vegyük 1-udomásul, ami jó meg. Folyamatossá vált a szovjet—amerikai párbeszéd, biztatóan alakul a fegyverzetkorlátozás és a regionális válságok rendezésének ügye, előrehaladt a helsinki folyamat. Történelmi változások bontakoznak ki a Szovjetunióban és Kelet-Európá- ban. Mindez kedvező feltételeket biztosít a magyarországi reformok számára. Ezért törekszünk arra, hogy külpolitikai tevékenységünkkel mi is hozzájáruljunk a biztató nemzetközi folyamatok visszafordíthaGeorge Bush üdvözlő beszéde Az amerikai elnöknek többször is meg kellett köszönnie a lelkes üdvözlést. ,,Nézzék, eltépem beszédemet, hadd szóljak önökhöz tiszta szívemből, rövid leszek, éppen eleget álltak már itt az esőben” — fordult tréfálkozva az őt üdvözlők felé. — Barbara és én szívből köszönöm ezt a meleg fogadtatást. Üdvözlöm Magyarország vezetőit, a népet, üdvözlöm a reformokat, a változásokat, amelyek most az önök csodálatos országában végbemen- nek. Azért jöttem ide az Egyesült Államok elnökeként, mert országunkban, különösen szívélyes érzésekkel viseltetünk Magyar- ország népe iránt. Nagyon örülünk, hogy itt lehetünk. Sajnos, csak igen rövid időre vagyunk itt, két estére és egy napra. Örömmel tekintek a konzultációk elé. amelyeket ennek a nagyszerű országnak a vezetőivel folytatok majd. Átadom majd nekik az amerikai nép meleg üdvözletét, tolmácsolom az Egyesült Államok népének azt a meggyőződését, hogy együtt kell működnünk Magyarországgal, együtt akarunk működni Magyarországgal, az önök vezetőivel együttműködve előbbre tudjuk vinni az önök országában végbemenő reformokat. — Köszönöm ezt a fogadtatást, és remélem, holnap szárazabb helyen hallhatA Minisztertanács rendefete A Minisztertanács rendeletét alkotott Kádár János július 14 - i temetésével kapcsolatban, A kormány elrendelte, bogy a temetés napján aa állami zászlót vonják le1, majd eresszék féiárbocra. Az állami intézményekre tegyenek gyászlobogókat. A vendéglátóhelyeken, szórakozóhelyeken a temetés befejezéséig a kormány megtiltotta a zene- és műsorszolgáltatást I) sok eső visszavetette az aratást (Folytatás az 1. oldalról.) gyarországon. Meggyőződésünk, hogy az eseménynek üzenete van, amely a világnak is szól. Az üzenetet mi úgy értelmezzük, hogy az Amerikai Egyesült Államok felismerte a magyarországi fejlődési folyamat történelmi jelentőségét és az elnöki látogatással az amerikai nép szimpátiáját, támogatását kívánja kifejezésre juttatni. Hasonló bátorító üzeneteket Keletről és Nyugatról egyaránt kapunk. Ezekre nagy szükségünk van, hiszen most is, miként történelmünk folyamán mindig, népünk csak akkor számíthat felemelkedésre, ha törekvéseit más népek is támogatják. Elnök úr! Szimbolikus jelentőséget tulajdonítok annak, hogy üdvözlő beszédeink elmondására Kossuth Lajos szobra előtt, a róla elnevezett téren kerül sor. Most újra „reformkor” van Magyarországon. Ám hisszük, hogy a történelmi sorrend ezúttal más lesz. Túlvagyunk vérveszteségeinken, halottainkat is eltemettük, végre tisztességgel. Most a „kiegyezés” következik. Ezt várja el a magyar nép és minden, az országért, a nemzetért felelősséget érző politikai-társadalmi erő. Csak a legszélesebb összefogás, egy igazi nemzeti konszenzus biztosít» hatja, hogy Magyarország a harmadik évezredben ne csupán földrajzi értelemben legyen európai ország, hanem a társadalmi szerveződés, a demokrácia, a szabadságjogok, a gazdasági és kulturális fejlettség terén egyaránt elérje az európai jelzőhöz évszázadok óta kapcsolódó minőségi mértéket. Közel hat esztendeje annak, hogy elnök úr — akkor az Egyesült Államok alelnö- keként — meglátogatta országunkat. Az akkori nemzetközi helyzetet a két nagyhatalom viszonyának elhide- gülése, a kelet—nyugati párbeszéd csaknem teljes hiánya jellemezte. Az elmúlt hat év alatt a világ nagy utat tett Évek óta semmi nem nőtt ebben az országban jobban, mint a fennálló állapotok, a folyó események felett gyakorolt kritika. Ez jó, mert csak az a társadalom képes a fejlődésre, amelyik nem hiteti el önmagával, vagy amelyikkel nem sikerül elhitetni a vezetésnek, hogy minden jól megy és a lakosság meg lehet elégedve. Szükségszerű is, hiszen az elmúlt évtizedekben az volt a jellemző, hogy a hibákról nem volt szabad szólni, az eredményeket fel kellett nagyítani, sőt nem is létező eredményeket kellet kitalálni. Ennek éljük meg ma a reakcióját. Végzetes hiba az, ha a vezetés azt hiszi, hogy min- dervt a legjobban csinál, ennél csak az a nagyobb hiba, ha ezt sikerül a közvéleménnyel is elhitetnie. Érthető tehát, hogy nem az elégedetlenség ellen akarok szólni, az nemcsak indokolt, hanem szükséges is. Van azonban másik végiét is, amikor az eredményeket nem veszik tudomásul. Én ennek e jeleit is látom egyre jobban elszaporodni. Mikor a társaságomban pan as zko dókat, bír álókat megkérdem: most jobb, vagy akárcsak egy évvel ezelőtt? Gondolkodás nélkül rávágják, hogy most. Aztán jönneg a dek. A következő kérdésem : vártál ennyi pozitív változást egy évvel ezelőtt ? A gyors válasz: nem. Tehát egyetértést tapasztalok abbain, hogy az események a vártnál jobban és gyorsabban alakultak. Természetesen ez csak általánosságban igaz, mert egy sor területen nincs javulás, sőt. Ameny- nyire azonban hiba volna az eredményekkel való álr talános megelégedettség, any- nyiira hiba’, ha nem látjuk, hogy lehetünk elégedettek is. Én négy területet emelek ki, amelyeken indokolt és hasznos volna látnunk ag eredményeket. A politikai életünk gyorsabban és zökkenőmentesebben demokratizálódott, mint azt bárki külföldön és itthon elképzelte volna. Nem állhattunk meg ott, ahová eljutottunk, de a folyamatok sínen vannak, és hitem szerint visszafordíthatatla- nok. Ebben a tekintetben nemcsak az elmúlt 40 évre igaz, hogy alig történt valami az elmúlt évhez képest, de az én korosztályom az élményei alapján tudhatja, hogy 1945. és 1949. között is sokkal kevesebb történt érdemben. Ha az elkövetkező két-három évben így folytatjuk, a történelemben eddig egyedülállót sikerül megvalósítani. tatlanná tételéhez. Párbeszédre, kapcsolatokra, kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszünk minden országgal, amely erre készséget mutat. Tisztelt elnök úr és Bush asszony ! Kívánom hogy hasznosan és kellemesen töltsék idejüket nálunk. Ismerkedjenek meg népünk helyzetével, gondolkodásával, az ország vezetésének törekvéseivel és élvezzék a hagyományos magyar vendégszeretetet. nak majd engem — tette hozzá az amerikai elnök. Meggyőződésem, hogy már régen elmúlik majd az eső. de én még mindig emlékezni fogok arra a meleg fogadtatásra, ' amelyben Magyarország népe részesített. Köszönöm önöknek ezt — mondotta az amerikai elnök, aki végül Isten áldását kérte Magyarországra. ☆ Az amerikai elnök 8 órakor lépett be a Parlament épületébe. A Nándorfehérvári terembe kísérték, ahol Straub F. Brúnó — Kovács László külügyminisztériumi -államtitkár társaságában — megmutatta a falon levő freskókat, majd megkezdődött a kötetlen megbeszélés, amely mintegy fél óra hosz- szat tartott. ☆ Az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és az MSZMP elnöksége adott díszvacsorát az amerikai elnök és felesége tiszteletére. A Kupolacsarnokban Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, valamint Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és felesége köszöntötte az érkező elnöki párt. A Vadászteremben a díszvacsora elején Nyers Rezső mondott pohárköszöntőt. Ezt követően George Bush mondott válaszbeszédet. A magyar külpolitika évszázados távlatban mérve is kiemelkedő eredményekre, a nemzet érdekeit képviselő stratégiára lehet büszke. Az elmúlt kétszáz esztendő során a magyar külpolitikát még mindig Ady által oly találó megfogalmazás, a komptermészet jellemezte. Ezalatt azt kell érteni, hogy külpolitikánk, vagy az egyik nagyhatalom oldalán kötött ki, vagy a másikon. Ha az egyik parthoz kötötte szorosan magát, akkor a másikról hitte, hogy az lenne esetleg a jobb. Ehhez még egy másik tényt is hozzá kell tennünk: az állam külső tekintélyét nagyobbra értékelte, mint a nép érdekeit és a világpolitikai realitásokat. Az igazságügyi szerveink, s jogszabály-előkészítésünk is kiváló munkát végzett. E téren is egy év óta több történt, mint előtte egy évszázad alatt összesen, különösen igaz ez a színvonalára és arra, amennyire sikerült elszakadnia a napi politikai csatározásoktól. Ez annál nagyobb dicséretet érdemel, mivel az elmúlt negyven évben e téren uralkodtak a legszomorúbb álla-) potok. Sokszor elmondtam a múltban, hogy milyen súlyos hiba, hogy a jogász- társadalom 1949 után szinte teljesen elvesztette koÜlést tartott az MSZMP Politikai Intézőbizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intézőbizottsága július 11-én, kedden ülést tartott. A testület az ősszel megrendezésre kerülő kongresszus napirendjére és ügyrendjére tett javaslatot vitatott meg. Megállapította: a kongresszus ügyrendi szabályait, munkaszervezeteit, időbeosztását a politikai célok figyelembevételével kell kialakítani. Ezek közül különösen fontos annak hangsúlyozása, hogy a párt új útra lép, új szocialista politikát és magatartást képvisel. A jövő felé fordul, megvalósítható javaslatai vannak a társadalmi problémák megoldására. Az MSZMP demokratikus párt, amely teret ad a nézetkülönbségeknek, de képes az egység megteremtésére az alapvető kérdésekben. A testület javaslatot fogadott el a kongresszusi jelölőbizottság összetételére, a tanácskozás megrendezésének módjára és költség- vetésére. Az MSZMP Politikai Intézőbizottsága véleményt cserélt a párt, valamint a pártszervek 1989-es gazdálkodásának helyzetéről. Hangsúlyozta: az a cél, hogy, a párt gazdálkodásában messzemenően érvényesüljenek a takarékossági követelmények. A testület állásfoglalás- tervezetet tekintett át a nemzet és a nemzeti kisebbségek néhány időszerű kérdéséről. A témát további, mélyebb vizsgálatra utalta. Irányadó elvként úgy foglalt állást, hogy az MSZMP mind markánsabban törekszik a valós nemzeti érdekek érvényesítésére. A Politikai Intézőbizottság áttekintette a párt programnyilatkozatára javasolt téziseket, majd különfélékről tárgyalt. rábbi politikai szerepét. A reformkortól kezdve a jogászok a társadalmi fejlődés, a reformok követelésének élvonalát képviselték. Ebből a szerepből kizárták őket, és nem is sikerült még a hátsó ajtókon sem visszajönniük. Ezért aztán annál nagyobb a jelenlegi szerepükért járó elismerés. Az elmúlt év során talán ők tehették a legtöbbet a reform megvalósítása érdekében. A nap minden órájában látható leglátványosabb eredményt azonban a hírközlésben értük el. Az újságok, a folyóiratok, a könyvek, a rádió, a televízió mondanivalójának értéke egy év alatt a többszörösére emelkedett. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a felemelt árak ellenére nőtt az újságok iránti kereslet, és ennél is sokkal jobban, y megvásárolt újságból elöl, vásott anyag mennyisége. Mindez az emelkedő költségek ellenére csupán azért, mert az újságírók munkája klasszisokkal jobb, mint korábban volt. Lehetett volna még más eredményekről is szólni, nemcsak a helyhiány miatt, de ezt azért sem tartottam indokoltnak, mert a hibák és hiányosságok száma ennél is sokkal nagyobb. Kopátsy Sándor (Folytatás az 1. oldalról.) lő 4,9 tonna helyett valamivel nagyobb átlagtermésre számítanak. A betakarított mennyiségből 380 vagont kap a gabonaforgalmi, 80 vagon a saját igényeiket elégíti ki, a vetőmagszükséglet 50 százalékát pedig ugyancsak az idei termésből biztosítják. A káliói termelőszövetkezetben Puskás József,' növénytermesztési főágazat- vezető tájékoztatása szerint kedd reggelig 60 milliliter eső áztatta a kalászos- gabona-földeket is. Szombaton 25 hektárról sikerült betakarítani az idei őszi búzát Mivel ez kényszerérésű volt, (Folytatás az 1. oldalról.) mányos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének szóvivője. Véleménye sokban eltért a SZOT titkáráétól. Elmondta, hogy nem értettek egyet például a sztrájk- törvénnyel, sőt azt eredeti formájában határozottan károsnak tartja. Azokat a nemzetközileg is elfogadott jogokat kell végre a szak- szervezetek számára biztosítani, amelyeket a világ haladó szellemű országaiban már mindenütt garantálnak, s amely egyezményekhez hazánk is rendre csatlakozott. A következő hozzászóló a meghirdetett programban nem szerepelt, csupán a szünetben jelezte — írásban, — a felszólalási szándékát. Takács András, a Szolidaritás nevű szabad, független szakszervezet nevében fejtette ki álláspontját. Ez a szervezet — ma körülbelül 1500 főt számlál — 1989 májusában a budapesti Jurta Színházban alakult meg és pályafutását több látványos politikai kudarc és botrány kisérte. — (Szerk.) Tulajdonképpen egy kortesbeszédnek lehettünk tanúi, amely nyíltan és kevéssé válogatott eszközzel és kifejezésválogatással támadta a Szakszervezetek Országos Tanácsát. Takács András szerint, ők a szó valódi értelmében a munkások érdekeit képviselik, s munkásnak tekintenek minden dolgozót Magyarországon. Ha kell — s most így lehet —, minden emberhez személyeEgyre kevesebben veszik igénybe az iskolákban megszervezett étkezési lehetőségeket. Az iskolai büfék kínálata szegényes, a nyersanyagnormák sem mennyiségben, sem összetételben nem elégítik ki az igényeket — állapította meg a Fogyasztók Országos Tanácsának élelmiszer-szakértői bizottsága kedden tartott ülésén. A tanácskozáson élénk vita bontakozott ki Németh Miklós miniszterelnök javaslata körül: az ifjúságnak állampolgári joga legyen a napi egyszeri ingyenes étkezés. A bizottság tagjainak csupán 4,5 tonnás átlagot jelentett. A közös gazdaság a jelentős gabonatermelők közé tartozik megyénkben és kiterjedt a határa. Amennyiben az időjárás kedvezőre fordul, két nap múlva megkezdik az 1600 hektárnyi területet elfoglaló őszi búza aratását. Egy hét után a kombájnosok átmennek a 450 hektáros tavaszi árpa, táblákba, s ott befejezve fel, adatukat, újra a búzatáblákban dolgoznak. A 12 kombájnos és a szállításban tevékenykedők július 31-re végeznek a nyári betakarítással. sen eljutnak s meggyőzik. (Ámbár tudni kell róluk, hogy infrastrukturális lehetőségek hiányában még egy lakásban működik a központjuk. — Szerk.) A SZOT-hoz való viszonyukat legjobban egy nyelvbotlásával érzékeltette a hozzászóló. Kijelentette: A szervezet erjesztését... bom- -/ lasztását segítjük elő... s ezzel ösztökéljük a változásra. (Lehet. Am véleményem, hogy egyetlen szervezetnek sem lehet becsületes programja a másik bomlasztása, de még erjedésének elősegítése sem. Ez semmiképp nem szolgálja a közös érdekek megtalálását. Egy múlttal még nem rendelkező s így hibátlan szakszervezet számára ez könnyű, de hosszú távon eredménytelen taktika. — Szerk.) A fejlődést valóban elősegíthetik a szakszervezetek demokratikusabbá, pluralis- tábbá válása. De csak a „játékszabályok” közös tiszteletben tartásával. S politikai kultúra tanúsításával — emelte ki előadásában dr. Sándor László. A hallgatóság tapogatózó érdeklődéssel figyelte az elhangzottakat. A kérdéseik is ezt fejezték ki. A nyíltság minden bizonnyal bizalmat kelt. de a céltalan vagdal- kozásnak. a mindenáron való csatározásnak legalább belső ügyünknek kellene maradnia. Ügy látszik, a demokráciát még tanulnunk kell... többsége — gyakorló pedagógusok, tanácsi és minisztériumi dolgozók — úgy vélekedett, hogy ehhez nem adottak sem a pénzügyi, sem a technikai, sem pedig a személyi feltételek. Többen úgy vélekedtek, hogy az ingyenes ebéd bevezetése már csak azért sem lenne célszerű, mert még több élelmiszer menne veszendőbe. Itt merült fel a minőség kérdése. a pocsékolásnak elsőrendű oka az, hogy nem ízlik az étel a gyerekeknek. Egy múlt évi felmérés szerint például a megvizsgált ételek 42 százaléka minőségileg kifogásolható volt. Beszélő viszonyban kell maradnunk! Csa'a Péter FOT-tanácskozós az iskolai étkeztetésről
