Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-10 / 160. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: MO: A hét zeneműve Bruckner: I. szimfónia 8.50: A hét költőié: Pablo Neruda 9.00: Napközben. 11.00: Zenés délelőtt 11.15: Zeneiskolásoknak zeneiskolások muzsikálnak 11.25: A kolorádóbogár. Rákosy Gergely regényének rádióváltozata 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A francia forradalomról Fekete Sándor sorozata, 3. rész 14.30: Szőnyi Erzsébet népdalfeldolgozásaiból 15.00: Az olvasás gyönyörűsége. 15.30: Kóruspódium. 16.00: Tizenhat óra. Hírmagazin 16.10: Szívesen hallgattuk 17.00: Eco-mix. Gazdasági magazin 17.30: „Kerek istenfaja, szép tizenkét ága...” Az évkör népszokásai Illéstől Szent Bertalanig. 19.15: Kék mezőben ötven csillag. Georgina 19.45: Táncházi muzsika 20.27: Hangos-WK 20.30: Változatok és viták 21.00: Aranylemezek 21.50: Gong. 22.00: Hírvilág 22.30: Zenés portré Giuseppe Patanéról. 23.00: Mérték. Művészeti magazin. 23.36: Mario Filippeschi operaáriákat énekel. PETŐFI RADIO: 8.05: A Gyermekrádió műsora 9.05: Szerelmi kettősök operettekből 9.30: Délelőtti torna 9.40: Rivaldafényben: Réges-régi slágerek 11.10: Térkép és útravaló 11.30: Balatonrádió 12.10: Ifj. Járóka Sándor és Járóka Sándor népi zenekara játszik. 12.25: Kis magyar néprajz 13.05: Miska bácsi levelesládája. 14.00: Kettőtől ötig. . . 17.05: Nyáridő 17.30: ötödik sebesség 18.30: Popregiszter 19.30: Daráló. 20.00: Szentendrei sziget- kerülő 21.08: A Zsebrádió-színház bemutatója. Hallgatni arany 21.28: Nóták. 22.00: „Randevú Szentendrén*' 23.15: Könnyűzenei stúdiónk új felvételeiből 23.55: A Return To Forever dzsesszegyüttes játszik BARTÓK RADIO: 9.06: Virágh András orgonahangversenye, A Mátyás-templomban 10.14: Operakettősök 10.38: Zenekari muzsika 11.55: Magyar szerzők fúvós- kamarazenéiéből 12.16: Würtz Klára zongora- hangversenye, a Zeneakadémia kistermében 13.05: Lemezek a tegnap slágereiből 13.46: Spirituálék. kórusátiratban 14.05: Zenekari muzsika 15.40: Varsói ősz, 1988. VII/I. rész. 16.15: Kilátó A Rádió világirodalmi hetilapja, ism. 17.00: Kalmár Magda operaáriákat énekel. 17.28: Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat, űj Vivaldi- lemezét 18.30: A hét zeneműve. Bruckner: I. szimfónia. 19.05: Csajkovszkij: Anyegin. Háromfelvonásos opera 21.52: A 180-as csoport felvételeiből 22.07: Claudió Abbado vezényli a bécsi filharmonikus és a londoni szimfonikus zenekart MISKOLCI STÜDIÖ: 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás, útinform. 6.00: Krónika. (Kossuth.) 6.15: Közelkép mikrofonnal. 6.20: Eszak- magyarországi krónika. — 0.30: Hírek, lapszemle. (Kossuth.) 6.55: Útinfonm (országos és körzeti). 7.00: Krónika (Kossuth) 7.20 : Észak-magyarországi krónika — Körzeti időjárás. 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.45: Tájak, arcok, színek és vélemények. 7.55: Napi összefoglaló és a másnapi műsor ismertetése. Reklám. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 19.00: Képújság 9.05: Tévétoma 9.10: A HÉT. 10.10: Delta. 10.35: Képújság 16.40: Hírek 16.45: Déli videoújság. 16.55: Stlrl. Hírek román nyelven. 17.00: Három nap tévéműsora 17.05: A Mongol Népköz- társaság nemzeti ünnepén 17.25: Berkes Péter: Utánam, srácok Gyermekfilmsorozat. VI/2. rész: Bicajozn: tudni kell. (Ism.) 17.55: Egy szó mint száz. Nyelvi fejtörőjáték. Egri János műsora 18.40: Műsorajánlat. 18.45: Reklám 18.50: Esti mese. 19.00: üj cim-cim. Irodalmi rejtvény- műsor gyerekeknek. Mátyás király, Il/l. rész. 19.20: Reklám 19.25: Közlemények. Műsorajánlat 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Betonbiztos alibi. Csehszlovák bűnügyi történet 21.10: Panoráma. Világpolitika percről percre. 21.55: Reklám 22.00: Gránitország. Rácz István vallomása Finnországról 22.35: Híradó 3. TV 2. Endrei Judittal és Dömsödi Gáborral 17.25: Képújság 17.35: Tv 2. Benne : Reklám Riportok Időjárás Zene 18.00: Hétfőn hatkor 18.25: Gyerekeknek! Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal. NSZK-rajzfilm- sorozat. Á Nagy Madár-tó, ism. 18.50: Kérdezz! Felelek.' Egri János műsora 19.00: A Forsyte Saga. Angol családregény. XXVI'2. rész: Családi botrány, ff. (Ism.) 19.50: Tv 2. 20.00: Körzeti tévéstúdiók műsora — Budapest — Pécs — Szeged 20.55: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Telesport 23.00: Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 15.50: Szlovák mesefilm 16.45: A nap_ percei 16.55: Katonák műsora 17.45: Pozsonyi magazin 18.20: Publicisztikai műsor 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Egy éjszaka géniusza. Tv-játék 21.00: Dokumentumsorozat, ff. 21.30: A feleség. Feliratos mongol film, ff. 2. MŰSOR: 18.00: A titokzatos sziget. Tv-sorozat, befejező része 18.30: A hét eseményei magyar nyelven 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Sportvisszhangok 21.00: Folklórműsor 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Az új pacifik. angol dokumentumsorozat 22.35: A pozsonyi Lyra műsorából. (Karel Gott) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Ikrek. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Kamara: Szörnyek évadja. Színes magyar film Jancsó Miklós rendezésében. — Zagyva- páifalva: Bűnvadászok. Színes, szinkronizált olasz krimiparódia. — Kohász: Frances (16). Színes, szinkronizált angol film. — József Attila Kertmozi: Godzilla a Meohagod- zilla ellen. Színes, szinkronizált japán fantasztikus film. — Balassagyarmati Madách: fél 4 és 8-tól: Rémült rohanás. Színes, szinkronizált amerikai krimi. Háromnegyed 6- tól: A hölgy kissé bogaras. Magyar film. — Kamara: Bambuszvirág. Színes koreai akciófilm. — Bátonyterenyel Petőfi: Tuti dolog. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Pásztói Mátra: 6-tól: Mózes I—II. Színes, szinkronizált angol—olasz film. — Szécsényi Rákóczi : A hal neve: Wanda. Színes, szinkronizált angol krimikomédia. — Karancslapujtő : viharos hétfő. Színes angol krimi. — Jobbágyi : Nyolc szamuráj legendája I—II. Színes, szinkronizált Japán film. — Nagyidé : Iskolamozi: Nebulók. — Érsek vadkert: Vörös zsaru. Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi akciófilm. — Rétság: Az embervadász. Színes, szinkronizált amerikai krimi. NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Beszéljük meg! A vitához partnerek kellenek Alea iacta est — a kocka el van vetve. így kezdődött ez a nyilván nos vitánk jS az iskolatanácsokról, amelyet ezzel az összegzéssel próbálunk lezárni. A szerkesztőségi műhelytitkok közé tartozik — a terebélyesedő és izmosodó nyilvánosság korában ennek az olvasóval való megosztása sem számíthat szentség- törésnek —, hogy aligha lett volna vita lapunk hasábjain ebben a témában, ha a pásztói Dózsa György Általános Iskola igazgatója nem reflektál a pásztói Tittel Pál Kollégium vezetőjének néhány, általa sarkosnak ítélt észrevételére. Valóban két markáns vélemény ütközik. Az egyik elégedetlen a jelenlegi helyzettel, a -másik — nyilván a működést teljesen változatlanul ő sem képzeli — lényegében elfogadja azt. A vitában még féltucat- nyian sem kértek szót. E tényt többféleképpen magyarázhatjuk, nagyjából azonos eséllyel indokolva. Elképzelhető, hogy az adott időben a nevelők nem tartják olyan fontos kérdésnek az iskolatanácsok témakörét, hogy elmondják róla a véleményüket. Lehetséges továbbá, hogy a napi bokros teendők mellett a nevelőknek nem jut idejük, erejük a vitatkozásra, amelyről az elmúlt években különben sem szereztek valami jó benyomást, hiszen sokszor csak látszatként, feszültséglevezető szelepként funkcionált. És adódhat olyan magyarázat is, hogy a nevelők még mindig nem mernek kellően, határozottan véleményt mondani saját dolgukban sem, mert — lévén munkájuk az iskolán belül és kívül is túlontúl szubjektív megméret" tetésű — kiszolgáltatottnak érzik magukat, nem érzékelik szűkebb és tágabb környezetükben a demokratizmust. Szó se róla, a demokráciáról és a demokratizmusról eddig jobbára csak jelszavakat, üres frázisokat hangoztattunk, és ha valaki komolyan vette, az köny- nyen falba ütközött. S olykor nem csak megalázták, de igazából lehetetlenné is tették, miközben jogos védelmében eredményesen senkihez és semmiféle fórumhoz, beleértve a szakszervezetei, a pártot, nem fordulhatott. Végül is lényegében ezért állunk azok mellett, akik az iskolatanácsok megalakítását szorgalmazzák. Ha azok a törvényben javasoltak szerint alakulnak meg, működnek, akkor — nem egészen képletesen értve — akár gazdái is lehetnek az iskolának, valódi társadalmi felügyeletet gyakorolva az intézmény fölött. Mi tartózkodunk attól, hogy pro vagy kontra álláspontjáért bárkit is megrójunk, vagy megbélyegezzünk. Nem reakciósok és haladók, nem diktátorok és demokraták állnak ugyanis egymással szemben — mint vitánkban esetenként sajnálatosan ez irányba csúsztunk —, hanem különböző tapasztalatokkal,, ismeretekkel, érdekekkel, szándékokkal és törekvésekkel gondolkodó emberek. Senkit ne címkézzünk hát! Értékeljük mondanivalóját reálisan, tényszerűen, indulatoktól mentesen, kizárólag az állítást — és nem a személyt — mérlegelve. Mi, mint kívülállók, de akik gyermekeik révén érdekeltek, illetve akik közül többen pedagógusoklevél- lel rendelkezünk, egyértelműen az iskolatanácsok létrehozására voksolunk. Nem üres bizottságosdiinak tekintjük, hanem a társadalmi kontroll olyan lehetőségének, amelyik az iskola- hálózatot kiemelheti az erkölcsi és szakmai hullámvölgyből. Befejezésül néhány gondolat vitánk vadhajtásairól. Már utaltunk rá: esetenként szubjektivizmusba, személyeskedésbe csúsztunk. A nyílt beszédet megköveteli a demokratikus nyilvánosság. Tehát: a pásztói Dózsa iskola igazgatója, nevelőtestülete és szülői munkaközössége, illetve a korábban ebben az iskolában dolgozó pedagógusok közötti polémiáról van szó. Nem tartozna feladatunkhoz, de valóságos nyomozómunkát kellett folytatnunk, kinek van igaza. A szemben álló felek mindegyike tudott — és nyilván tud is — támogatókat maga mellett megnevezni, s mindkét tábor álláspontjában vannak elfogadható elemek, illetve kifogásolhatóak. Mj az igazságot aligha fogjuk kiosztani, hiszen ehhez tényleg nincs jogosítványunk. De nem is vállalkozhatunk rá még magánszorgalomból sem, mert úgy tartjuk, ilyen formában nincs közünk az egészhez. Helyi szak- és irányítófórumoknak kell tisztázni a helyzetet, bevonva a szülőket is, nem csupán a szülői munkaközösséget. Mi azt szerettük volna, ha a szemben állók a lovagiasság szabályai szerint végül is megmérkőznek. Ehelyett — a személyes találkozás eredménytelennek bizonyult — egészében és kategorikusan utasították vissza az írást, egyszerűen vádaskodásnak minősítve a tartalmát, tényeit. Sajnáljuk, hogy a dózsások nem éltek jól az általunk felkínált lehetőséggel. A vitának ez a nem várt kimenetele viszont világossá tette a számunkra, hogy az iskolai demokratizmus témája olyan lényegbe vágó, hogy a következő tanévben — s erre inspirálnak jelenkori társadalmi változásaink is —, érdemes lenne erről véleményt cserélnünk. Persze ehhez partnerek kellenek, s egyáltalán nem vagyunk biztosak abban, hogy e kényes, a szubjektivizmus veszélyét szintén magában rejtő kérdéskörben résztvevőkre találunk. Bárcsak ne igazolódna sejtésünk! Olyan léptekkel haladna előre demokráciánk — benne az iskolai is —, jogállamiságunk, hogy sutba vághatnánk minden félelmünket! Sulyok László Mátraalmás: a nemzetközi müvésztelep vendégei, II. Kszcnija IMi/ilcolajcvrta Krúdy Gyulaemlék- alapítvány Kövi Pál, gasztronó■ miai szakiró, a New York-i Four Seasons étterem tulajdonosa Krúdy Gyula-emlékalapít- ványt tett a hazai gasztronómiai írók, újságírók kiemelkedő munkásságának elismerésére — jelentették be pénteken a Magyar Sajtó Házában. Kövi Pál azt szeretné, ha a magyar sajtóban, irodalomban ismét helyet kapnának a hazai ételekről, étkezési kultúráról és vendéglátásról szóló írások. A díjat — 500—500 dollárt évente egy alkalommal két alkotónak ítéli oda az Írókból és művészekből álló 5 tagú kuratórium. Moszkvai' filmfesztivál Szombaton reggel egy lengyel és egy francia ver- semyfikn sajtóvetítésével kezdetét vette a XVI. moszkvai nemzetközi film- fesztivál versenyprogramja. A korábbitól eltérően az idei versenyprogram mindössze húsz filmből áll. A versenyfilmek közt van például a „Láva” című lengyel film, amely a korábban tabutémának számító orosz—lengyel viszonyt boncolgatja, vagy a „Nyár kísértetekkel” című japán alkotás, amely misztikus elemeket tartalmaz. Kszenija Nyikolajevna Szokolova meseillusztrációit, ezeket a palehi népművészeti alkotásokat is emlékezetbe idéző, bár azokkal sem műfajilag, sem tartalmilag nem azonos színes linómetszeteket nézegetve az ember időnként hajlamos arra, hogy legalább egy-egy pillanatra a végtelennek látszó titokzatos orosz középkorba képzelje magát. Megelevenedik a történelem, és főként az orosz ősköltészet elsősorban a bilinákat, a hősi énekeket idéző lapokon. Ahhoz, hogy érzékeljük a meseillusztrációk idő- és térbeli tudatosságát utalni kell arra, mi is az a bilina? A orosz népköltészet epikai műfajáról van szó. A hősi énekek más népek naiv eposzaihoz hasonlóak. Az énekek hol lazább, hol tömörebb ciklusokba szerveződnek, keletkezésük ideje a XI.-tői a XVI. századig tart, de még a múlt században is éltek a nép ajkán, bár első lejegyzésük két-három száz évvel ezelőtt történt Az orosz hősi énekekből azonban a történelmi fejlődés következtében nem alakult ki egységes népeposz, fejlődésük korábbi fokon állt meg. Mindazonáltal bizonyos ciklusegységek jól felismerhetőek. Elsősorban a három nagyobb szláv történeti központot szokták emlegetni, amelyek körül a hősi énekek csoportosíthatóak. A két leghíresebb a kijevi, illetve a novgorodi ciklus. Előbbi középpontjában a térítő nagyfejedelem, Vlagyimir és három vitéze, Ilja Muromec, Dobriny Nyi- kityis és Aljosa Popovics, az utóbbi ciklus inkább helyi jellegű, két legismertebb hőse Szadko, a gazdag kereskedő és Vaszka Buszlajev, a csatangoló vitéz. a moszkvai ciklus bili- nái főként Rettenetes Iván személyéhez kapcsolódnak. Még annyit, hogy a bili- nákhoz hasonló történeti énekek később is születtek, Nagy Péter, II. Katalin, I. Sándor cár nevéhez fűződtek, de ezek már csupán halvány másolatai az ősi mintáknak. Ezek után nyugodtan elmerülhet a néző a művész meseillusztrációinak szemlélésében, bizonyosan találkozik egy-egy ismerőssel valamelyik énekből. Ha pedig még azt is megjegyezzük, hogy a művész illusztrációs munkája során különösen kitüntető figyelemmel fordul az orosz népmesékhez és Puskin hoz is, akinek híres meséjét is illusztrálta, akkor érzékelhetővé válik az a vonulat, amely munkásságának egyik meghatározója. A mese a Szaltán cárról színes világával magam is találkoztam, történetesen egy nyugat-szibériai város, Belovo freskósorozatát szemlélve, ezt palehi mesterek készítették. A művész munkái között az illusztrációkon kívül a másik meghatározó helyet a tájképek — főként akva- rellek — és a csendéletek fogalják el. Ezek a művek tematikailag és részben az erős realista formai hagyományt tekintve az orosz tájképfestészet gazdagságának ösztönzőhatására is utalnak. Mindenekelőtt a Moszkva környéki tájak érdeklik. S jóllehet formanyelve nem jelent szakítást a realista hagyománnyal, annak bizonyos, elsősorban lírai hangulatokat előtérbe állító továbbfejlesztése, bár a látványt nem hangolja át látomássá. Moszkva környéki tájképei elsősorban az ember érzelmi világát mozgatják meg. Az erdők, mezők, folyópartok sejtelmes légköre válik érzékelhetővé ezeken a világos és egyszerű fogalmazású képeken, amelyek nagy nyugalmat árasztanak, mint valami régi történet egy mesében, ami a csodafurulyával rendelkező szegény pásztorról szól. A pásztor hosszú álomba merül s amikor fölébred, igyekszik emlékezni arra, hol is hagyta el a dalt, amidőn álomba merült. De hát — láttuk — a művész fogékony a mesékre. Végül néhány adat. Kszenija Nyikolajevna Szokolova 1941-ben született Moszkvában, ahol ma is él. A moszkvai művészeti intézetben szerzett rajztanári képesítést. A grafikus művészek szövetségében dolgozik, önálló kiállítása még nem volt, de művei, főleg akvarelljei és rajzai szerepelnek a köztársasági és az országos kiállításokon Moszkvában, Leningrádban és másutt, A linó, a hidegtű és az akvarell áll legközelebb hozzá. Mátraalmáson akvarelle- zik és sokat rajzol. Elsősorban a népi hagyomány és a táj érdekli. Tóth Elemér ■r i
