Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-08 / 159. szám
4 nograd 1989. JÚLIUS 8., SZOMBAT Egy kislány annak a 30 oldalas, több mint 8 tonna súlyú úriáskönyvnek a lapjait nézegeti, amelyet a Privat kiadóvállalat alapításának 150. évfordulójára készítettek. A i mx3 m nagyságú könyvet, amely a világ legnagyobb könyve, 1989 júniusában állították fel Toulouse egyik terén. Kéne egy kis romantika Az úttörő népszerűségi indexei Beszélgetés Gaál Gabriellával a MUSZ megyei elnökével A megyei úttörőelnökség széles körű felmérést végzett a gyermekmozgalom jelenlegi helyzetéről. Gaál Gabriellával, a MUSZ Nógrád Megyei Elnöksége elnökével a felmérés tapasztalatairól beszélgettünk. Hogyan vélekednek a mozgalomról a legérintettebbek, a gyermekek? Mit jelent számukra a szövetség tagjának lenni? — A gyermekek számára a szövetséghez tartozás egy közösséghez való tartozás élményét jelenti. Egyesek szerint sok a kötelező program. Ne avassunk fel mindenkit automatikusan úttörőnek, s ne a tanulmányi munka legyen a mérvadó, mondták többen. Ami minden csapatvezető számára elgondolkodtató, hogy egyénre szabott feladatokat kérnek a tanulók. A megfogalmazásból kiderült: hatékonyabban tudnak részt venni a programok megvalósításában ott, ahol amun- katervék a gyermekek javaslataira épülnek. Több esetben elhangzott, hogy az osztályfőnöki órákon foglalkoznak mozgalmi kérdésekkel, vagy az úttörő-ösz- szejövetelek túl tanítási óra ízűek. Sok helyen az őrsi összejövetelek unalmasak, az őrsvezető nem tud ren det tartani. Volt viszont olyan vélemény is, hogy az őrsi összejövetel a legérdekesebb, a legvonzóbb programok közé tartozik. Az egyenruha tetszik a pajtásoknak. Szeretnék, ha sapka, jelvény, póló, esőkabát egészítené ki az uniformist. — Melyek a legvonzóbb çs legunalmasabb programok? — Népszerű: a túra, akirándulás, a játék, a vetélkedő, a táborozás, a klub- foglalkozás, a sportrendezvények, a diszkó és a tanítás nélküli munkanapon szervezett programok. Igen alacsony viszont a népszerűségi indexe az évről évre ismétlődő unalmas ünnepélyeknek. a hulladékgyűjtésnek, a formális csapatösszejöveteleknek. — Hogyan vélekednek a mozgalom jelenéről, jövőjéről a pedagógus úttörő- vezetők? A felnőtteknél a társadalomban jelentkező problémák tükröződnek vissza. Pedagógusaink túlhajszoltak, sokan elveszítették a mozgalomba vetett hitüket, lelkesedésüket, kedvüket. Mindezt csak felerősítette az egzisztenciális visszaesés, az egyre nehezedő élet- körülmények. Megfogalmazták: tisztázni kell a hová tartozásukat. Szeretnék. ha a csapatvezető függetlenített .lenne, hasonlóan a szabadidő-szervezőhöz. Nagyon sok pedagógusban még így is elevenen él a mozgalom, amelyet a gyermekszeretet táplál, ök azok, akik táborozni, túrázni, kirándulni viszik a gyermekeket. Számítunk rájuk! Azon vagyunk, hogy megkapják az. anyagi, erkölcsi elismerést. — Az úttörőmozgalom a KISZ-nek volt a testvérszervezete. Várható-e itt változás? — Igen. Mi önálló gyermekszervezet kívánunk lenni. ' — Ügy tudom, hogy a szülök véleményét is kikérték. — Megítélésük szerint kisdobosnak lenni élmény a gyermek számára. Az úttörőkorban ez a hatás erősen csökken. Ennek egyik oka a gyermekek sokirányú elfoglaltsága, zenetanulástól a nyelvtanulásig. Így kevesebb idő jut a mozgalomra. A szülők csak alkalomszerűen vesznek részt a csapat munkájában. — Hogyan látják a mozgalom helyzetét a társadalmi és tömegszervezetek? — Véleményük szerint a mozgalom jellege elveszett. Hiányzik a romantika. Célszerű lenne az osztályt és a rajt szétválasztani. Jobban kell építenünk az életkori sajátosságokra. Elmondták, hogy a különböző ünnepélyeken a gyermekek ne legyenek dekorációk. Az egy üzem egy iskola mozgalmat is több tartalommal kell megtölteni. Nagyon helyesen ítélik meg, amikor azt mondják, hogy a családnak meghatározott szerepe van a nevelésben. Épp ezért fontosnak tartom az iskola, a családi ház és a szövetségünk hatékonyabb együttműködését. — Hogyan látja a mozgar lom jövőjét? — Gyermekközpontú, az iskolával és a családi házzal jól együttműködő, önálló gyermekszervezetre van szükség. Olyanra. amely nem a felsőbb elvárásoknak. hanem a helyi igényeknek és követelményeknek akar megfelelni. Ebből az is következik, hogy a kialakult értékeinkre, a helyi lehetőségekre jobban kell építenünk. Az önálló arculatú csapatokat így képzelem el. Szenográdi Ferenc Benne lesznek az amerikai tévében ? Sikert kozott a Szentendrei nyár a szurdokpüspöki asszony kórusnak Akármerre megfordul újabban a szurdokpüspöki asz- szonykórus, műsoruk nyomón természetes mórmár o hangos tetszésnyilvánítás. Nem történt ez másképp a minap sem a Szentendrei nyár rendezvénysorozatán, - amelyről egyébként filmet forgatott egy amerikai tévétársaság -, hiszen a háromnegyed órás előadásuk annyira megnyerte a közönség és a rendezők tetszését, hogy máris megszületett az egyezség az augusztusi „újrázásra". Am amíg ennek a napja elérkezik, addig sem ülnek tétlenül az asszonyok. Július 3Q*án a Vajdahunyadvárba hivatalosak egy 25 perces matiné erejéig, aztán augusztus 19*én a budai várban szórakoztatják fél órán keresztül a nagyérdeműt, majd másnap Hollókőn mutatkoznak be a Palóc szőttes rendezvényén. Mátraalmás : a nemzetközi müvésztelep vendégei, I. Pirjo Saanio Fülledt, zivataros idők járnak. Nap se süt, mégis bőrünkhöz tapad a ruha, csorog rólunk a verejték. Minap jegyezte meg valaki a Ferihegy I. repülőtéren gépe indulására várakozva, hogy utoljára Bangkokban érezte így magát, talán csak egy kicsit volt nagyobb ott a fülledtség, de nem sokkal. Helsinki és Budapest között jóval kisebb a távolság, a Suomiból ide érkezett vendég, Pirjo Saanio számára mégis az első meglepetések közé tartozik ez a „trópusi” hangulatot idéző magyarországi nyár.. Számára szokatlan, hogy egyik pillanatban zuhog az eső mintha dézsából öntenék, de amint eláll, máris lehet könnyű blúzban sétálni az erdőben, mert nem hűl le a levegő, mint például otthon, Finnországban. Mondják neki, hogy azért itt sem mindig ilyen a nyár. Gondolom, hiszi is, nem is. Apropó, erdő „Metsa on Suomen tuki" (Az erdő Finnország támasza) — olvasható az egyik kies földnyelven az országút mentén élősövényből kialakítva a jelmondat. Valóban, az ország több mint hetven százaléka erdő. Ez nemcsak a gazdasági élet egyik máig fontos meghatározója, de a fa egyik alapja a finn építészetnek, iparművészetnek, szobrászatnak is. Természetesen, jelen van az irodalomban, a művészetekben is, csakúgy, mint a rövid nyár. Például maga a finn szobrászat szintén a középkori faszobrászattal kezdődött, a templomok mellett mindig ott állnak a színes faszobrok, perselyként szolgálva. Maga az erdő tehát nem lehet szokatlan a festőművésznő számára. Nem is az. De mégis egészen más ez a táj, a hegyvidéki erdő, a Mátra. Pirjo Saanio az ország egyik legjelentősebb északi városában a mintegy százezer lakosú, nagy történelmi múlttal és mind a mai napig kiemelkedő gazdasági jelentőséggel bíró Oiduban született 1955-ben. A Szabad Művészeti Főiskolát Helsinkiben végezte (1979—1983), ugyanitt az iparművészeti főiskola grafikai szakán is diplomát szerzett (1983—86). Jelenleg szabad foglalkozású művészként a Helsinki melletti Vanfaaban él és dolgozik. Történetesen egy régi gyárban. — A gyárat, miután megszűnt benne a termelés, restaurálták és a vantaai művészek rendelkezésére bocsátották — magyarázza Pirjo Saanio — A gyár háromemeletes, s van egy alagsora is. Teljes restaurációja még nem fejeződött be. de máris alkotóházként működik, pillanatnyilag heten dolgozunk benne a földszinten. Pirjo Saaniónak eddig több egyéni kiállítása volt, a többi között Helsinkiben. Inkább festőnek, mint grafikusnak tartja magát, bár például erősen foglalkoztatja a japán fametszettechnika is. Idén ősszel egyéni tárlatot rendeznek műveiből Kö- zép-Finnország egy kis falujában, erre készül. — Tájképeket állítok ki, Finnország, a Kanári-szigetek és Magyarország tájainak élményeiből születtek azok a képek, főként akva- rellek, amelyeket bemutatok — mondja. — Terveim között szerepel az is, hogy 1990-ben négy hónapot Olaszországban töltök tanulmányúton. Ezt a Finn Művészek Szövetsége szervezi, van egy római stúdiónk is. Elsősorban festeni szeretnék majd. Mátraalmáson akvarelle* zik. — Kicsit úgy vagyok, mint az impresszionisták, gyorsan kapom a benyomásokat. De maga a kép lassan készül el bennem. Nemcsak arról van szó, hogy a szín- és a formarendszer technikai — azaz külső — kivitelezése is viszonylag lassú Inkább arról, hogy a táj motívumai átal meghatározott atmoszféra kialakulásához kell több idő, belül. Ez nem látványos folyamat, bár szándékom szerint, elsősorban ez jelenik meg látványként majd a képen. Egy pillantás az akvarel- lekre és máris érezzük, hogy Pirjo Saanio érzékeny művészi kedélyvilággal rendelkezik, s ez festői lírában nyilvánul meg. Atmoszférikus akvarelljei azt a pillanatot ragadják meg, ahol a költészet és a valóság találkozik. Úgyszólván vizeszöld színtengerben úszik a táj, a középhegységi erdőség a lapokon, mint az elvesző harmónia reménye. Tóth Elemér Pályázatot nyert művelődési káz Lapunk olvasói értesülhettek már arról, hogy az Országos Egészségvédelmi Tanács pályázatán — amelyet mint ismeretes, a lakosság egészségmegőrzését szolgáló helyi kezdeményezések támogatására hirdettek meg — jó pénzekkel dukáló, szép nógrádi sikerek születtek. Az alaposan „megdíjazot- tak” egyike a salgótarjáni Kossuth Művelődési Ház lett, amely ismeretterjesztés céljára 120 ezer forintot kapott. Vajon mit takar konkrétan ez a bizonyos ismeret- terjesztés, vagyis mire használják fel az erre a célra kapott összeget? — ezt kérdeztük Szabó Pétertől, a művelődési ház igazgatójától. — Egy egészségvédelemhez és környezetvédelemhez kapcsolódó komplex programmal pályáztunk. Ebbe beletartozik a témákhoz kötődő videofilmek, propagandaanyagok készítése, sokszorosítása és terjesztése; kiállítási anyagot hozunk össze, emellett egészségügyi könyvtárat és ezzel együtt információs bázist alakítunk ki. Fontos szerepet szánunk ebben a programban a fiatalok egészségének megőrzése érdekében tett megelőző- és felvilágosító tevékenységnek. Gondolok itt a kábítószer és az alkohol veszélyeire. A kiállítási anyagunkat elvisszük az iskolákba, ahol előadásokat, felméréseket, orvosi tanácsadást rendezünk, a készülő videofilmeken bemutatjuk tájegységünk, szűkebb hazánk megőrzendő szépségeit, valamint az egészségmegőrzés városunkban kínálkozó lehetőségeit. És mindezek után szeretnénk lemérni, milyen eredménnyel jártunk, programunkkal mennyire tudunk hatni az emberekre. .. — Önök egyébként nagy pályázó hírében állnak... — Valóban. A szakszervezethez is benyújtottunk egyet, ezúttal sportlétesítmények építésére. Terveinkben szerepel tekepálya, szabadtéri légfegyveres lőtér és konditerem összehozása, amelyek nem csak az öblös- üveggyár dolgozói, hanem a nagyközönség számára is lehetőséget nyújtanának pingpongozni, bodyzni, súlyt emelni, s egyebeket. .. (balás) A Magyar Rádió Kabarészínpada, az Óbudai Művelődési Központban rögzítette magnószalagra „Fejcsere” címmel a júliusban hallható műsorát. A (elvételen Balázs Péter, Pécsi Ildikó.
