Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-07 / 158. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF., 158. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1989. JÚLIUS 7., PÉNTEK Elhunyt Kádár János A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Országgyűlése, Elnöki Tanácsa. Minisztertanácsa mély megrendüléssel és fájdalommal tudatja, hogy Kádár János, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége hosszain tartó, súlyos betegség után elhunyt. Kádár János, az MSZMP nyugalmazott elnöke, több mini három évtizeden át első titkára, illetve főtitkára, az Elnöki Tanács tagja, országgyűlési képviselő, korábban két ízben miniszterelnök olyan politikus volt, aki egész életét, tudását, tapasztalatát és erejét mindenkor a magyar nép. a dolgozók boldogulását, az ország szocialista átalakítását szolgáló küzdelemnek szentelte. Megegyezésre törekvő emberségével, reformkezdeményezésekkel nehéz időszakokban törekvései mellé tudta állítani az ország haladó erőit, majd népünk túlnyomó többségét, elismerést szerzett külföldön is a magyar szocializmus ügyének. Kádár János kimagasló államférfi volt. Életútja, egész munkássága a magyar nép azon törekvéseit szolgálta, amelyek a társadalmi közmegegyezés talaján, a reformpolitika segítségével eljuttathatják országunkat a felemelkedéshez. Kádár János neve és emléke élni fog a kommunisták, a magyar nép, az emberek emlékezetében. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Népköztársaság Országgyűlése a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 1912. május 26-án született Fiúméban (ma: Rijeka, Jugoszlávia). Eredeti foglalkozása műszerész. Tizenhét éves korában kapcsolódott be az ifjúmunkás-mozgalomba. Kezdetben vasasifjúmunkások között tevékenykedett. 1931- ben belépett a Kommunista Ifjúmunkások Magyar- országi Szövetségébe (KIMSZ-be) és a Kommunisták Magyarországi Pártjába. 1931 novemberében letartóztatták. 1932 februárjában szabadult, s a K1MSZ egyik kerületi bizottságának, majd még ebben az évben a K1MSZ titkárságának tagja lett. 1935-ben ismét letartóztatták, s kétévi börtönbüntetésre ítélték. Kiszabadulása után a Magyar Szociáldemokrata Párt budapesti VI. kerületi szervezetének munkájába kapcsolódott be. és a szervezet ifjúsági csoportjának egyik vezetője lett. 1940—41-ben részt vett az illegalitásban működő Kommunisták Magyarországi Pártjának újjászervezésében; 1941-ben a párt budapesti területi bizottságának, 1942 májusától a párt Központi Bizottságának tagja, 1943 elejétől titkára volt. Magyarország német megszállása után — 1944 áprilisában — megkísérelte, hogy a határon illegálisan átjutva, a jugoszláv népi hadsereg segítségével kapcsolatot teremtsen B Szovjetunióban élő magyar kommunista vezetők és az illegális KMP Központi Bizottsága között. A magyar—jugoszláv határon elfogták. Kilétét sikerült eltitkolnia, ezért csupán szökési kísérlet címén emeltek vádat ellene és kétévi fegyházbüntetésre ítélték. 1944 őszén — a büntető intézmények evakuálása során — Nyergesújfalunál megszökött. Budapesten folytatta az illegális munkát, mint az antifasiszta ellenállási mozgalom egyik irányítója. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének és Politikai Bizottságának tagjává választják. Tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, s rövid ideig budapesti rendőrfőkapitány-helyettesként dolgozott. 1945 áprilisától a Magyar Kommunista Párt budapesti területi bizottságának titkára. 1946-ban — a Magyar Kommunista Párt 111. kongresszusa után — a Központi Vezetőség főtitkárhelyettessé választotta. 1948 augusztusától 1950 júniusáig belügyminiszter. majd a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének párt- és tömegszervezetek osztályát vezette. 1951 tavaszán koholt vádak alapján letartóztatták. 1954-ben rehabilitálták. 1954-töl 1956-ig a budapesti XIII. kerületi pártbizottság. majd a Pest megyei pártbizottság titkára. 1956 júliusában a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége kooptálta a tagjai sorába, megválasztották a Politikai Bizottság tagjává és a Központi Vezetőség titkárává. 1956. október 31-én a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának első titkára lett, egyúttal a Nagy Imre- kormány államminisztere. 1956. november 4-én az ö vezetésével megalakult a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. 19 57 júniusában az országos pártértekezlet megerösi tette első titkári funkciójában. 1985-től az MSZMP főtitkára, 1988. május 22- től 1989. május 8-ig a: MSZMP elnöke volt. Az MSZMP Politikai Bizottságának 1988. május 22- ig volt a tagja. 1989. május 8~án felmentették KB tagsága alól is. 1958-ban — kérésére — felmentették miniszterelnöki teendői alól. 1961-ig államminiszter. 1961 szeptemberétől 1965 júniusáig újra a Minisztertertanács elnöke volt. 1957 óta tagja a Hazafias Népfront Országos Tanácsának. 1958-tól ország- gyűlési képviselő, 1965-től a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja. Kitüntetései: MunkásParaszt Hatalomért Emlékérem, a Magyar Nép- köztársaság Érdemrendje, a Szocialista Munka Hőse, a Szocialista Hazáért Érdemrend. Háromszor kapta meg a Lenin-rendet. 1977-ben nemzetközi Le- nin-békedíjjal tüntették ki. Több más magyar és külföldi kitüntetéssel ismerték el érdemeit. (MTI) Bizottság alakult a temetés megszervezésére A Magyar Szocialista Munkáspárt Elnökségének döntése alapján bizottság alakult Kádár János temetésének megszervezésére. A bizottság tagjai: Nyers Rezső. az MSZMP elnöke, a bizottság elnöke. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Pozsgay Imre államminiszter, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Szűrös Mátyás. az Országgyűlés elnöke. À bizottság a temetés időpontját, helyét és a kegyelet nyilvánításának módját nyilvánosságra hozza. (MTI) Magyar küldöttség utazott a Varsói Szerződés tagállamainak csúcstalálkozójára Nyers Rezsőnek, az MSZMP elnökének vezetésével csütörtökön Bukarestbe utazott a Magyar Népköztársaság küldöttsége, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésen. A delegáció tagja Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Horn Gyula külügyminiszter és Kárpáti Ferenc vezérezredes. honvédelmi miniszter. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lukács János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. Kótai Géza, az MSZMP KB osztályvezetője. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter. Somogyi Ferenc külügyminiszté- riumi államtitkár. Jelen volt Traian Pop. a Román Szó cialista Köztársaság magyarországi nagykövete. Gorbacsov új fegyverzetkorlátozási javaslatai Strasbourgban Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke az átfogó európai egység megteremtését. ,.közös Európai Házunk" felépítését szorgalmazta Strasbourgbah az Európai Tanács parlamenti gyűlése, előtt. Gorbacsov részletesen kifejtette az új szovjet külpolitikai gondolkodás alapelveit és közölte, hogy a Szovjetunió kész csatlakozni az Európa Tanács több kbnvenciójához. A szovjet államfő mintegy félórás beszédében (Folytatás a 2. oldalon) Emberi jogok és peresztrojka Borisz Sztukalin nyilatkozata a NÓGRÁD-nak ..Jogokról, államokról és emberekről” szólt tegnap a salgótarjáni ifjúsági nyári egyetem neves előadója, Borisz Sztukalin. A Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét számos hallgatói kérdés ostromolta, melyek után lapunk is interjút kért néhány közérdeklődésre számot tartható témában. Az első ezek közül a joggyakorlat szovjet reformja volt. — Nagykövet űr, az ön hazájában sokan aggódnak a reformfolyamatok sikeréért. Számukra (és persze valamennyi állampolgár számára) csak a törvény által deklarált jogbiztositék, mely alanyi minőségben illeti meg a Szovjetunió különféle nemzetiségű lakosait. Elégedettek lesznek-e vajon az intézkedésekkel a peresztrojka hívei? — Az elkövetkezendő időszakban bőven lesz miről vitázniuk a honatyáknak, mintegy ötven törvénytervezet vár arra, hogy a parlament elfogadja, illetve életbe léptesse. Ezek közül különösen fontosnak tartom a lelkiismereti szabadság törvényét, amely egy szellemében is rég elavult 1929-es rendeletet hatálytalanít majd. A jelenlegi elképzelések szerint ez teljes összhangban lesz a nemzetközi joggal és a helsinki záróokmánnyal. Hasonló jelentőségű a tervezett bírósági reform is. Önöknél és nálunk csaknem egvidőben kezdődött vita a halálbüntetésről: megmaradjon — vagy el kell törölni? Az utóbbi hét esztendőben harmadára csökkent a kivégzett elítéltek száma, s most a büntető törvénykönyv módosításakor valószínű, hogy eltöröljük néhány bűncselekmény esetében a halál- büntetést. Gyakorlatilag már hatályon kívül helyeztük az ..emigránsok", vagy „disszi- densek” tetteit megtorló cikkelyeket is. -‘ — Találkozhatunk-e a magyar parlamentből már „ismerős" rendelkezésekkel is? — Bizonyos területeken ugyanazon feladatok állanak a szovjet és a magyar nép előtt. Nálunk is szükség van például arra. hogy törvényt alkossunk a nyilvánosságról és az egyesülésről. — E kérdés burkolt velejárójaként bennünk magyarokban felrémlik a többpártrendszer gondolata... — Egyelőre az egypárt- rendszer mellett maradunk, A Szovjetunió politikai intézményeinek mai fejlettségi szintjén a társadalom minden „nyitási" és demokratizálódási igényét ki tudja elégíteni. Bizonyítja ezt a népi küldöttek megválasztása is, hiszen számos körzetben tucatnyi jelölt közül kellett egy mellett dönteniük a választóknak. — Bocsánat, még az egy- párt monopóliumánál maradva: úgy tudom, több politikai tevékenységet folytató szervezet is „dolgozik” az SZKP melleit. — Több tízezerre, talán ötvenezerre is tehető a különféle egyesületek, érdek- csoportok, szervezetek száma. Közülük néhány kifejezetten „pártszerű” azaz rendszeresen gyűlésezik. határozatokat hoz, állást foglal. tagdíjat szed, ésatöbbi, ésatöbbi... Ilyen például a baltikumi népfront, vagy a talán már határainkon is túl hírhedt Demokratikus Szövetség. Ez utóbbi szervezet azért is érdekes, mert a polgári rend visszaállítását tűzte zászlajára, a legális közösségei mellett (kormányunk tudomásával) működik egy „földalatti” szárnya is. Addig azonban, amíg nem sértik alkotmányos rendünket, adminisztratív eszközökkel nem lépünk fel ellenük. Ugyancsak rokon vonás egyébként államaink politikai berendezkedései között, hogy e szervezetek, bár ténykednek, bejegyezve még nincsenek. Sem itt, sem ott... — Abalkin (a Szovjet Akadémia Intézetének vezetője) szerint a kormánynak rendkívüli intézkedésekre kell felhatalmazást kérnie... (Folytatás a 2. oldalon.) ...az etika ábécéjét is csak m egtanuljuk egyszer...” A Turjáni Tükör július 6-i számában ..Per a megyei napilap főszerkesztője ellen" címmel a közéleti hetilap igazgató-főszerkesztője tollából öninterju jelent meg. amelyben mai életünk és munkájuk néhány kérdésével foglalkozik. A cikkben egy nagyon konkrét kérdés, vád? rágalom? is szerepel, melyet a NÖCRÄD főszerkesztőjének címzett, A válaszból egyértelműen kiderül: a NOGRAD főszerkesztője nem követett el inkorrektséget a salgótarjáni ,helyi járati menetrend teközlésével. (A részletek megtudhatók a 3. oldalon megjelenő írásból.) Salgé-kupa előtt Immár 12. alkalommal kerül sor a Sulgó kupa nemzetközi leány- kosárlabda-tornáru Salgótarjánban. A jövő hét végi erőpróba előtt — melyen hat ország legjobbjai vesznek részt — többek között a ren- dezvénv teljes programját is közöljük beha- rangoxonkban. (írásunk a 7. oldalon olvasható.)
