Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-01 / 153. szám
Az ernyő alatt is jólesik... Az esökorszak kezdetén két tenyérnyi felhő felleggé tornyosult, s percek piáivá levegőben lógott ez ;eső lába. Mikor földet ért, hol játékosan fricskázott, paskolt, hol dörgedelmesen ömlött, zuhogott, jégkavicsokkal borzongatott. Hetekig itt páváskodott: szitált éjjel, szakadt reggel, csepergett délután - mértékletességről (tán sosem hallott? Vagy az eső nélkül múlott Medárd űzött ötromba tréfát velünk? Ha így volt, jó, hogy vége, mert már kiön- tődtünk bőrig .ázva, akár az ürge. Bosszankodva jöttünk ki a ‘fényre, tanakodva hogy mivégre kellett ez az bzön- viz. S csodálkoztunk: közben borongás rosszkedvűnk is oda - merthogy elmosta azt is az áradat jótékony sodra. Kulcsár József képriportja I ■ i . mgÉm ■ A
/
