Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-25 / 173. szám
1989. JÚLIUS 25., KEDD n<h;rai) 3 Olasz licenc alapján A Budai Téglaipari Vállalat szurdokpüspöki gyáregységében olasz licenc alapján gyártják az építkezéshez szükséges FEJtT vasbeton gerendákat a magyar- országi szabványoknak megfelelően. Emellett különleges méretkívánságoknak is eleget tesznek. A kollektíva elképzelése szerint az idén 110 ezer folyóméter betongerendát állítanak elő. Valószínű elképzeléseiket módosítani kell, mert a beruházások továbbra is erősen mérséklődnek, ugyanakkor a lakosság pénzbevétele is csökken. Az előbbiek miatt erőteljesen mérséklődik a kereslet. Erre utal az I. fél Méretre vágja a gerendák papucstégláit Gyetvai Sándor és Tábi Tibor. Elszállításra várnak a FERR IT-gerendák. Fotó: Rigó évi eredmény is. Az eltelt 6 hónapban csupán 45 ezer fplyóméter legyártására jelentkezett vásárló. Amennyiben az építkezők, beruházók vásárlási képessége tovább csökken, nem biztos, hogy sor kerül az év elején elfogadott meny- nyiség legyártására. Másik termékükből a kovaföldből, 50 tonnát kívánnak előállítani. A kitermelt mennyiség egy részét a kisiparosok, a házi kazánok beszerzésénél használják fel. Nagyobb megrendelők között tartják számon a Budapesti Szigetelő Vállalatot és százhalombattai üzleti partnerüket. Ujcibb nagy üzlet A FIAT cég arról tárgyal a Szovjetunióval, miként kapcsolódhatna be a szovjet személyautó-gyártás fejlesztésébe. A Szovjetunió jelenleg évi 1 millió személyautót gyárt, és a termelést rövid időn belül meg szeretné kétszerezni. Nagy reményeket fűznek a Szovjetunióban a szovjet tervezésű, 1000 köbcentiméteres hengerűrtartalmú Oka típus gyártásához. A szovjetek ennek a típusnak a közös gyártásába szeretnék bevonni a FIAT-ot. A Szovjetunió vegyes vállalat megalapítását indítványozza, 30—35 százalékos kisebbségi olasz részvétellel. A Pirelli konszern szándéknyilatkozatot írt alá Moszkvában közös autógu- miabroncs-gyártás megszervezéséről. Évi 10 millió darab autógumit gyártó üzemet akarnak létesíteni, 90 millió nyugatnémet márka értékben. A gumik nagy részét az Oka autókba építenék be. Az Oka gyártása 1993-ban indulna be, évi 300 ezer autót állítanának elő. Gépek zúgnak az erdőn Az. Ipolvvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kerületeiben nehéz terepviszonyok között dolgoznak a szakmunkások és a termelés irányítói. A helyzet még csak romlik, hiszen a köny- nyen letermelhető, kivágásra érett erdők már elfogytak, a népgazdaság és a lakosság pedig igényli az ipari és a tűzifát. Balassagyarmaton a gazdaság központjában Fodor Imre műszaki igazgatóhelyettessel váltottunk szót. — Az erdei munka ma már elképzelhetetlen gépek nélkül, ezért mi is a legkorszerűbbek beszerzésére törekedünk. Világszínvonalú speciális, nagy termelékenységű faanyagmozgató gépeket vásároltunk. A kanadai TIMBERJAKT márkájú erdei szállítószerel- vénvből hármat vettünk, darabonként 4,4 millió forintért. Évente 14—15 ezer köbméter fát raknak fel, illetve szállítanak el. — Szívesen megnéznénk. — Ha úticéljuk Diósjenő, akkor az ottani kerületnél dolgozót ajánlom. A Börzsöny déli lábánál elterülő, csodálatos környezetben lévő Diósjenő főútcá- járól Királyháza felé ka* nyarodunk. Az erdő szélén a tölgyek árnyékában lévő régi erdészházban működik az erdészet kerületi irodája. Molnár József műszaki vezetőtől hallottuk: — Négyezernégyszáz hektáros területünkön idén 13 és fél ezer köbméter fát kell kitermelni. Szép ez a táj, de nehéz itt a munka. Meredek köves, mély árkokkal tagolt területekről, 8 ezer köbméter fát kell a rakodógépekre vinni. A nagy értékű rakodó- és szállítógép segítsége itt lehet igazán értékes. Királyháza felé és a déli irányban is csodálatos a panoráma. Védett erdei virágok pompáznak, a kövek között forrásvíz csillan. A távolból erőgép zúgása hallatszik, rakományával közeledik a szállítószerelvény. Rönköket szállít. Hihetetlen gyorsan, kis helyen fordul, ír néhány perc alatt lerakja terhét. A légkondicionált vezetőfülkéből Szabó István int. — Kiváló szakember, együtt él a géppel. Ismeri az erdei munka szépségeit, nehézségeit és veszélyeit, mutatja be Molnár József. Ezt a több milliós modern gépet is kiválóan kezeli. .. Újra szemügyre veszem a gyönyörű szálas erdőket, az újonnan telepítetteket, a vadaktól kerítéssel védett erdőket. Ilyen a börzsönyi táj. A szépség és felüdülés mellett megélhetést ad sok száz erdei munkásnak. Rácz András Fotó: Kulcsár József IBLhW-ír.tfr- * é ~'*^ • ’ , •• dHHHH jft^r.. ,.|-.u «. ■ . -wj& vJ 1 :v ffTTi 1,42. ^mi >*;,> w ^ <v ' î®. ' ' V ’ ■ V ■■ % % '$z'^&rt'Ésy$ '■' ,v,£ÿ*í -X Az előtérben jól látszik a hajdanvolt játszótér nyoma. Hogy mikor lesz itt bármiféle építmény... Kép: Czele János A balassagyarmati Mikszáth Kálmán úti lakásépítkezés elkezdése előtt igen nagy csata folyt a városi tanács, a Rákóczi úton (az IBUSZ és a Gelka fölött) lakók és a NÁÉV között. A harc tétje: a lakásokhoz tartozó játszótér, a kis parkkal, amelyet a lakókkal való előzetes megbeszélés nélkül elkerítettek, s kiszedték a beépített vasjátékokat. Annak idején lapunk is foglalkozott a kérdéssel. Akkor a bekerítés indoka az -volt, hogy a játszótér helyén ugyan majd garázsok lesznek, most azonban odakerül az építésvezetői irodaként működő faház. Az elképzelés helyességéről sikerül meggyőzni a lakóbizottság elnökét is, aki végül is elfogadta a tanács és az építők álláspontját. Mindenki megnyugodott tehát. Azonban nemrégiben egy magát megnevezni nem kívánó lakó újra megkereste szerkesztőségünket. Panaszának lényege: elkerítették a tenyérnyi zöldterületet, oda azonban semmiféle faházat nem telepítettek. Akkor mivégre volt a harc? Ezt kérdeztük mi is Szatmári Jánostól, a NÁÉV balassagyarmati építésvezetőjétől, aki láthatóan nem örült látogatásunknak. Végül azután mégiscsak sikerült szót váltanunk az elkerítés szükségességéről, és a tervekkel kapcsolatban is érdekes információkat kaptunk. — Arra az elkerített területre valóban szükségünk van. Amikor elfoglaltuk, úgy volt, hogy a Határ presszótól kezdjük a lakások építését — indokolta a döntést Szatmári János. Majd hozzátette, hogy később ez a döntés megváltozott. Mégpedig úgy, hogy nem a presszótól, hanem pontosan az ellenkező irányból a terület másik végéről kezdik az építkezést. — Mi ennek az oka? — Ha a presszótól kezdjük, a már elkészült házaknak nem lett volna megoldva a fűtése, mivel a kazánházat a tervező az utolsó (az Ipoly felé eső) házhoz tervezte — válaszolt az épí. tésvezető. Joggal vetődhet fel a kérdés, (mi is feltettük), akkor miért nem hagyták szabadon arra az időre n játszóteret, amíg odaérnek? Hiszen négy lakótömböt felépíteni nem egv-két hónapig tart (Magyarországon), főleg, hogy szerződésük még csak két épületre van! Erre azt válaszolta Szatmári János, hogy „már megvolt a területfoglalás”, amikor ők tudomást szereztek a változásról. Elém téve egy vaskos dossziét, amúgy bizonyítékként fellapozott egy jegyzőkönyvet: lássam én is, milyen későn került szóba a fűtési gond. vagyis a terv- változtatás szükségessége. Hiba csak ott csúszott a bizonyításba, hogy a jegyzőkönyv 1987-ben készült. Jóllehet a NÁÉV nem vett részt ezen a megbeszélésen, ám a beruházó, -, tervező (NOTTÉV) a városi tanács igen. Az információ valahol mégis elakadt. E sorok írója valószínűnek tartja — ez nem mentség azonban senkinek sem — hogy még az úgynevezett organizációs terv készítése előtti bejáráson sem volt ismert, vagy legalábbis nem kellő súllyal a fűtési gond. Ha így lett volna, akkor minden bizonnyal a lakók érdekét (is) képviselő tanács nem kardoskodott volna az eredeti kerítés — tehát a játszóteret is magában foglaló — nyomvonala mellett. Mik hát a tények: egy volt zöldterület a betontengerben gerendákra feszített drótháló mögött. Maradt egy elkerített beton focipálya. Ezzel kapcsolatban Szatmári János közölte, hogy ha nem ilyen „jószívűek”, a tervek szerint azt is el kellett volna keríteni. A tényéknél maradva. Az építkezés folyik, s a volt parkban csak nő a gaz, hiszen a kutya se néz feléje. Azaz vannak, akik füvet szedni bemehetnek, meg napozni is. Kucsik Bertalan, az építkezés művezetője, engedékenységükről szóló tanú- bizonyságként megjegyezte: csak amolyan áthágható kerítés van ott, direkt nem csinálnak erősebbet, hogy napozni odamehessenek. Majd ha odaér a munka, erősebb palánkot húznak. Marad a kérdés: mi végre a hasztalan kerítgetés, időnek előtte. Most (újból) csak az ottani gyerekek jártak rosszul. Legalább fiatalon megszokják a ma még sajnos jellemző fejetlenséget — építőiparunkban. (hlavay) Energia — ingyen Egyes országokban az utóbbi időben mind gyakrabban tűnnek fel olyan épületek, amelyeknek a tetején ferdén feltámasztott, üveggel borított szerkezet látható: napkollektor. A napenergia hasznosításával évezredek óta foglalkozik a tudomány, de századunk második felében — az olaj árának megugrása után — a kutatások felgyorsultak. A napenergia hordozója a sugárzás, amely látható ténysugarakból és nem látható ibolyántúli és infravörös sugarakból áll. A napsugárzás 9 százaléka a hősugarak tartományába esik. A Nap, ez a hatalmas izzó gázgömb legnagyobb részt hidrogénből és héliumból áll. Az energiaképződés folyamatát magfúzió biztosít-' ja, amelynek során a Nap másodpercenként 4 millió tonnát veszít tömegéből. A Nap felületén lévő 6000 C- íok hőmérséklet mellett a sugárzás intenzitása négyzetméterenként 70 000 és 80 000 kilowatt érték között van. Ennek az energia- mennyiségnek Földünk csak egy kis —, de számunkra mégis jelentős — hányadát kapja, mintegy 180 000 milliárd kilowattot, körülbelül 18 000-szer többet, mint az az energiamennyiség, amelyet eddig az emberek előállítottak. A Napból származó energiát leginkább vízmelegítésre használják, amely épületfűtésre éppúgy használható, mint közvetlen melegvízhasznosításra, vagy uszoda vizének melegítésére. A kutatások számos egyéb érdekes hasznosításra is kiterjednek.
