Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-24 / 172. szám
1989. JÚLIUS 24., HÉTFŐ NOC.RAJ) 3 Forog az amerikai kerék Csak egyszer vágta meg a kezét Salgótarján szélén, a ben- ■zinkúttcl átellenben talál- ható a Síküveggyár SE üvegmintaboltja. Amióta megnyílt itt dolgozik egv csendes ember. Aki ide betér, udvarias kiszolgálásban részesül, és szinte biztos, megkapja a kívánt üveget. — Ládahordóként kezdtem a munkát a síküveggyárban 1957. január má' scdikán — mondja Gyet- vai János. — öten voltunk testvérek, kellett a pénz, itt pedig elér Ál fizettek akkoriban. K' .ob kitanultam az üveg vágó-mesterséget. Azóta vágom az üveget egyfolytában. Sokan megkérdezték már tőlem, hegy nem unalmas ez? Bátran állítom, nem! Egy dolog viszont nélkülözhetetlen: szeretni kell ezt a szakmát. Minden mozdulatnak jelentősége van a vágásnál. Mi amerikai kerékkel, vágunk és ez nagyon jó Szerszám. Szinte elnyűhetb?' len, a nyele sokkal előbb elkopik, mint a kerék. Gyetvai János keze alatt nagyon ritkán törik el az üveg. A mintabolt hétköznap kilenctől délután két óráig tart nyitva. A vezeA nyugellátások helyzete kritikussá vált Magyarországon. A még jelenleg is működő rendszer ugyanis arra a megfontolásra épült, hogy a járulékokból az ellátások biztonsággal fizethetők. Ez addig igaz is, amíg az aktív lakosság lé- lekszáma és reáljövedelme növekszik, illetve a nyugdíjasok száma az aktív járulékfizetőknél kevésbé gyarapszik. Nálunk viszont éppen fordított a helyzet. Az elmúlt 30 esztendőben sokat változtak a nyugdíj- folyósítás feltételei. A legmarkánsabb differencia, hogy míg 1960-ban még 600 ezer nyugdíjas volt az országban, addig tavaly kis híján két és fél millió. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a jelenlegi módszerek további alkalmazásával 1990-ben legalább tízmilliárd forint hiánnyal zárja majd az évet a nyugdíj-biztosítási rendszer. S, ez a hiány a későbbiekben csak növekedhet. Mit lehet hát tenni, hogy ez ne következzék be, azaz a nyugdíjasok minden hónapban pontosan megkapják a pénzüket, s ma is nehéz, sorsukat még egy újabb, rajtuk kívülálló okokból származó baj ne tegye nehezebbé? Kézenfekvőnek tűnik, hogy meg kell emelni a nyugdíjjárulékokat, s ekképpen fedezni a növekvő kiadásokat. Igen ám, de sem a lakosság, sem a vállalatok nem képesek több terhet elviselni. Már ma is minden 100 forintnyi bér után 43 + 10 forint a társadalombiztosítási járulék (43- mat fizetnek a vállalatok, 10-et a keresők). S ebből az 53 százalékból éppen 30 jut a nyugdíjakra. A többiből kellene fenntartani az egészségügyet, fizetni a gyest, a gyedet stb. Más elképzelés s?erint meg kellene emelni a nyugdíjkorhatárt, így csökkenne a nyugdíjba vonulók száma, többen maradnának a járulékot fizető aktív dolgozók. Ez is logikusnak látszik. Ám mégsem hibátlan. tő reggel hat órakor kezdi a munkát, megrendelés szerint feldarabolja az üvegeket. Mire a vevők jönnek, a kívánt méretű üvegek ott sorakoznak a boltban. — Nálunk rendkívül jó minőségű üveget lehet kapni — folytatja Gyetvai János. — Hiánycikk nincs, mindenféle óhajt ki tudunk elégíteni. Kivétel csak egy van, mégpedig a Sávos szélvédő üveg. Ezenkívül az égvilágon minden kapható nálunk. Ha valakinek egyedi kívánsága van, az sem távozik üres kézzel. Az üzletvezető kevés szabad idejében a családi háza körül dolgozgat. Rendben tartja a kertet, kapál, gondozza a növényeket. Ha ideje engedi megnézi a televízió műsorát, hallgatja a rádiót. Másra nem jut idő. — Bevallom, egyszer megvágtam a kezem üvegdarabolás közben — mondja. — Amikor kezdtem a szakmát, az egyik vágásnál nem figyeltem eléggé, ez lett a vesztem. Siettem is. azt pedig végképp nem szabad. Azóta nem fordult Részben, mert akkor, amikor a munkanélküliség réme is fenyeget általánosan, munkában tartani egész korosztályokat, szerfelett veszélyes. Részben pedig azért, mert igazságtalan volna egy ilyen’ rendszer egyik napról a másikra bevezetése, hiszen a nyugdíjasok már évekkel előbb elkezdik a felkészülést arra az időre, amikor befejezik aktív pályafutásukat. Ennek érdekében megtakarítanak, beruháznak, átprogramozzák életüket. Hirtelen külső beavatkozás ezekben a folyamatokba beláthatatlan következményekkel járna. Ezért hát csak lassan, fokozatosan és rugalmasan lehetne a korhatár-módosítást bevezetni. Pontosabban szólva nem az életkorhatáron, hanem a kötelezően letöltendő szolgálati időn kellene változtatni. Akinek megvan a harminc, negyven, esetleg ötven év munkaviszonya, annak megfelelően kapjon nyugellátást. És ha valaki 55 évesen éri el a megszabott szolgálati idejét, az akkor mehessen nyugdíjba, aki meg csak 65 évesen, az csak akkor. Ehhez kapcsolódik, hogy a nyugdíjfolyósításhoz szükséges, kötelezően előírt szolgálati idő hosszát a szakértők szerint a jelenlegi tízről hamarosan húsz esztendőre kell változtatni. Valamint arra is szükség lesz, hogy megváltozzék az úgynevezett nyugdijskála is. Eszerint ma a munkában* töltött első évek után még kettő, az utolsó évek után már viszont csak fél sz.áz.ielő, nem lett véres a kezem. Egy üvegvágó elvégre ne a kezét vagdossa, hanem az üveget. Egyébként én még betegség miatt nem hiányoztam a munkahelyemről. Az utóbbi időben némiképp csökkent a kereslet. Ügy tűnik, az embereknek kevesebb a pénzük, kevesebb lakás épül. A mintaboltban lehet a környéken a legolcsóbban üveghez jutni. — A jövőben nem hiszem, hogy a bolt arculatát meg kellene változtatni —-, mondja a boltvezető-üveg- vágó. Ügy tudom, ezzel az üzlettel a vevők elégedettek. Ha így van. akkor meg miért nyúlnánk hozzá a jól bevált módszerhez. Csak azért változtatni valamin, hogy más legyen a neve. fölösleges. Én továbbra is ezt szeretném csinálni, jól érzem itt magam. Gyetvai János elégedett ember. Elégedettek lehetnek a vásárlók is, mert nem térnek haza üres kézzel. Az üzletvezető szereti a munkáját, és csak vágja csendesen az üveget. Ádám Tamás lék nyugdíjemelés jár. Az elképzelések szerint ezután viszont minden egyes évben egy százalékkal növekedne a nyugdíj. Ezzel párhuzamosan szükség van arra is, állítják a szakértők, hogy az induló alapot az átlagkereset 53 százalékáról 48 százalékra mérsékeljék. Sokakat irritál, hogy számosán igen magas nyugdíjat húznak. S gyakran ezt nem munkájukkal érdemelték ki, hanem az utolsó aktív években végzett különféle manőverekkel. Ezt a jövőben meg kell akadályozni! Az egyik elképzelés szerint egy bizonyos kereset feletti összeget már nem lehetne beszámítani a nyugdíj összegének kialakításába. Igen ám, de kérdés —, s erről ma nagy vita folyik —, hogy a járulékot a teljes fizetés után, avagy csak a határig kelljen-e fizetni. Mert, ha elengednék a befizetéseket, az azonos lenne a fizetésemeléssel, s így megint csak a magas jövedelműek járnának jól. A nézet képviselői szerint viszont az, akinek a jövedelme átlép egy bizonyos határt, ne vehessen részt a hagyományos társadalom- biztosításban, hanem magánbiztosítást kelljen kötnie. Egyébként ez a gyakorlat volt érvényben a harmincas években Magyarországon. Végül is ma a Társadalombiztosítási Főigazgatóság szakemberei úgy vélik, hogy 1990-ben meg kellene állapítani a minimális és maximális nyugdíjakat, illetve azt a rendszert, ami a kívánatos ellátások határait garantálná. NYUGDÍJASOK ÉS A NYUGDÍJ 1970. A nyugdíjak Összege <M Ft) 12958 A nyugdíjasok száma év végén (ezer fő) 1 453 A népesség százalékában 14.0 Egy főre jutó átlagos havi nyugdíj (Ft) 765 1980. 1987. 1988. 55 979 110 055 129 066 2 082 2 374 2 422 19,4 22,4 22,8 2 267 3 990 4515 Meixner Zoltán Változásra készen a nyugellátás? Miért sitrájkoltak a Kaznyecki-meíence bányászai? Beszélgetés a kemerovéi vendégeinkkel öt. napot töltöttek megyénkben a nyugat-szibériai Kemerovo megyei pártbizottság előadói. Anatolij A. Zjuzin és Jurij V. Popov találkozott munkásokkal, értelmiségiekkel és pártbizottsági dolgozókkal. Programjuk befejeztével beszélgetésre hívtuk őket a NÚGRÁD szerkesztőségébe, ahol kérdéseinkre válaszoltak és szóltak tapasztalataikról is. (A két vendég felváltva válaszolt a — Megyénk lakosai nagy figyelemmel nézték és hallgatták a televíziót, a rádió híradásait a testvérmegyénk városaiban folyó bányászsztrájkokról. Mi váltotta ki ezeket? — Valóban nagy érdeklődést tapasztaltunk az események iránt, ugyanis programunk során naponta többször is kérték, hogy adjunk tájékoztatást a történtekről. E nagy érdeklődés — mi úgy látjuk — nem csak figyelmességet, hanem szolidaritást is kifejez. A bányászsztrájk a megye egyik délkeleti területén lévő városban, Mezsdure- csenszkben kezdődött. Mezs- durecsenszk fiatal város, 1955-ben kapta rangját. Fejlődése a rendkívül jó minőségű fekete szénnel függ össze. Több jelentős üzeme van. Itt található a világ egyik legnagyobb bányája, a Raszpádszkaja, ahol évi 8 millió tonna szenet bányásznak, de alig marad el mögötte a Lenin-bánva, amelyből 6 millió tonna szenet hoznak felszínre. A helyzet ugyanaz, mint az országban másutt. Kell a szén,. ezért rendkívül gyors a bányászat fejlesztése, lakások ezrei épülnek, a jó kereseti lehetőség vonzása miatt, az ország minden részéről jönnek ide, nagyrészt fiatalok. Az emberek közérzetéhez, kötődéséhez, azonban nagyon szükséges volna az óvodák, az iskolák fejlesztéAnatolij A. Zjuzin sére, a jobb egészségügyi ellátásra, a sportolási lehetőségekre, mozira, színházra. Ez a város ugyanis a tajga szélében fekszik, s a közelben nincs olyan hely, ahová a fiatalok szórakozni mehetnének. Az üzemek nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy kedvezőbb legyen a dolgozók ellátása. Az említett bányák melegházakat működtetnek, a hulladék energia hasznosításával, hogy télen is legyen friss zöldség, hagyma, paradicsom. Aki már járt Szibériában, és ismeretei vannak az ottani viszonyokról, tudja: hogy ez milyen nagy jelentőségű dolog. Az emberek maguk is sokat tesznek azért, hogy körülményeik elviselhetőbbek legyenek. A feszültség fokozódásában az ellátás romlása, rosszabbodása játszott nagy szerepet. Amikor néhány hónapja Riskov elvtárs a kérdésekre.) Jurij V. Popov megyében járt, már akkor szenvedélyesen szóvá tették, hogy körülményeik elviselhetetlenek. Sajnos, a helyzet azóta sem javult! Amikor azonban már szappant és mosóport sem tudtak venni az emberek, ezt nem tűrték tovább... El kell mondani, hogy a követelések nemcsak egykét hiánycikk pótlására vonatkoznak, kiterjednek a környezetvedélem’ radikális javítására is. A levegő és a vizek tisztaságának védelmét, a lakáskörülmények jobbítását, és még sok mást is jogosan követelnek. A sztrájk rendkívül fegyelmezetten zajlott, és sorban csatlakoztak hozzájuk a megye,' illetve az ország más bányavidékeinek dolgozói is. Sőt: szolidaritásukról biztosították őket NoVokuznyeck kohászai is! Ismert, hogy a megyében a bányászat mellett a kohászat a másik fontos iparág. — Manapsá.g sok szó esik a nemzetiségi kérdésről is. Kemerovo megyében !.s vannak gondok? — Igen, nálunk is van nemzetiségi probléma, ám egészen másképp jelentkezik, mint például a Baltikumban, vagy a káukázusontú- li területeken, a megye 3,7 millió lakosának nagy része orosz. A déli területeken lévő magas hegyekben azonban laknak sorcok, akiknek a száma mindössze 13 ezer, de nem is olyan régen még 30 ezren voltak. Sajnos nyelvükkel, kultúrájukkal alig törődtek. Most ők is követelik jogaikat, és valószínű, autonóm területet kapnak. De hasonló sorsra jutottak p teleutok is. Számuk 6 ezer, és ősi kultúrájuk szinte teljesen felmorzsolódott. Prokopjevszkben és Novo- kuznveckben laknak németek, tatárok (ők nem a Krímből kerültek ide), akik ugyancsak sérelmezik nyelvük, kultúrájuk elhanyagolását. Ezeken a területeken például angol nyelvoktatás is van. de nincs német. Ez sajnos, nagy hiba és bár a bajok orvoslása elkezdődött, a megoldás lassan és vontatottan halad... — Négy évvel ezelőtt, amikor az átalakulást, a peresztrojkát Gorbacsov meghirdette, úgy tűnt, hogy egy erőteljesen felfelé ívelő társadalmi fejlődés fog bekövetkezni. Az utóbbi időben azonban mintha több lenne a probléma, mint az eredmény, Mi erről à véleményük? — Így van. Mi magunk sem gondoltuk, hogy ilyen nehézségekkel kell majd szembenézni. Gyorsabb fejlődésre Számítottunk. Mégis ezt kell tennünk. Ez az egyetlen helyesnek látszó út a ma gondjainak megoldásában. és a jövő érdekei is ezt követelik tőlünk. Mi azért úgy látjuk, hogy a peresztrojkának vannak eredményei. de elsősorban a politikai szférában. Az elmúlt: henanokban zajló választások ezt mutatják. Mi hisz- szük, hogy ez a tudati átalakulás, amely most zajlik, más területen is meghozza majd a jobb eredményt. Szeretném megemlíteni, hogy több volt hadiüzem termelése már polgári célokat szolgál. Megyénkben is például elkezdődött a mosógépek gyártása is. ami korábban nem volt. Még több mást is tudnék említeni, de a jelentősebb javuláshoz a munkakultúra emelése. az érdekeltség javítása és a nagvobb szervezettség is szükséges. Ezekben még sok a tennivaló... — Mint tapasztalták, .nálunk is jelentősek a változások. Ha csupán a plurali- zálódást a többpártrendszerre való áttérést említem, az is jelzi a gyökeres társadalmi átalakulást. Tapasztalatuk alapján, hogyan ítélik meg ezeket n szocializmus jövője szempontjából? — Valóban nagy a változás — kezdi a választ A. Zjuzin —, ugyanis én már két ízben is jártam itt, utoljára hat évvel ezelőtt. Amit én érzékeltem: az az árak nagymérvű emelkedése. Jegyzeteimet indulásom előtt megnézegettem és most, amikor itt az árcédulákat megláttam, nem akartam hinni a szememnek... Őszintén el kell mondanom — vette át a szót J. Popov —, hogy a beszélgetések során sok bizonytalanságot érzékeltünk. Mintha az emberek nem látnák eléggé világosan jövőjük alakulását. De hát ezek azért csak érzések, hogy valóban így van-e, ahhoz, még több tapasztalatra volna szükség. A szovjet emberek nagyon érdeklődéssel figyelik a magyarországi eseményeket, reméljük, hogy meg fogják oldani gondjaikat. Ami itt történik, az a szocializmus jövője szempontjából is nagy érdeklődést vált ki. — A magyar—szovjet kapcsolatokban változások várhatók. amelyek kiterjednek a politikai, gazdasági és kulturális területekre is. Ezeket figyelembe véve. hogyan ítélik meg a testvérmegyei kapcsolatok alakulását, jövőjét? — Kemerovo és Nógrád testvéri együttműködéséről, mi csak elismeréssel szólhatunk. Eleven, élő volt a munkakapcsolat 20 év alatt. Kár lenne szűkíteni! A most zajló folyamatok eredményei a következő években igen jelentős tapasztalatokat adnak a mi munkánkhoz is És ez fordítva is igaz. Reméljük, hogy amit felépítettünk az elmúlt évtizedekben —• az „Aranyhid”-at a hatezer kilométeres földrajzi távolság áthidalására — továbbra is összeköti a két megyét, és ha fénye esetleg haloványabb lesz is, izzá' sát nem veszíti el. Köszönöm o beszélgetést. Dr. Gordos János
