Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-24 / 172. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF.. 172. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. JÚLIUS 24.. HÉTFŐ Drága világban élünk. A magas árakat, ha fogcsikorgatva is, de magától értetődően fizetjük ki- Ha viszont valami mégis olcsó — felébred bennünk a gyanú. Mi lehet vajon emögött? Be akarnak csapni talán? A Karancslapujtői Ka- rancs Mgtsz igazán hozzáférhető áron méri ki nagyüzemi művelésre alkalmatlan földjeit. Egy hozzávetőlegesen ezer négyzetméteres parcelláért húszezer forintot kér a gazdaság az új birtokostól. Ismerve a mai telekárakat, ez —, ahogyan mondani szokás — bagó pénz. Ezért hát némelyek hátsó szándékot sejtenek mögötte, mások meg nem akarják elhinni, hogy ehhez bizony nem kell protekció, aki kér belőle, kap! Hatezer hektáron gazdálkodik a Karancs Mgtsz, földjeiből 150 hektárt jelölt k' parcellázásra. A választék is bőséges, öt község (Karancs- lapujtő, Karancskeszi, Ka. rancsberény, Karancsalja és Etes) határában karózzák ki a hétvégi, hobbikertnek valót. Július 22-én Gyurtyá- nosban adtak birtokba hét-1 ven parcellát. — Nem kell a tsz-rtek a föld? — kérdezem Dudok György termelési elnökhelyettestől. — Azon a darabon, melyet most adtunk oda, tavaly még búza ringott — így az elnökhelyettes. — A] látvány szép volt, nem mondom, a termés azonban na*' gyón gyenge. S ma már nem* Gyurtyánosi birtokosok csak az számít, mit fizet a föld, hanem az is, milyen áron ! — Sa kisgazdák? Nekik; majd jobban fizet? — A kiskertként müveit földből lényegesen jobb produktum jöhet .ki. Akár ötszörös is, mint a nagyüze- mileg művelt táblákból. Kiegészülhet a családi, jövedelem, nem is szólva arról, milyen hasznos a füstös városi levegőhöz szokott embernek a friss karancsi levegő! Kár, hogy a hivatal’ ügyintézés csigatempóját nem tudjuk gyorsítani. A tájra csak ezt lehet mondani: csodálatos. Még jó, hogy a látóhatárt a Karancs ismerős vonulata szegélyezi, különben azt gondolhatná az ember, valahol Svájcban nézelődik. A parcellák fekvése is ideális. Az enyhe lejtő alighanem csak azért van benne a dombokban, hogy el ne feledje senki, a dimbes-dombos Nóg- rádban van! Margaréták bólogatnak a nyári szélben. A vadvirágos táblákban fiatalember fürkészi a földet. Gombázik, vagy karót keres. Az utóbbi a helyes találat. — Ez az, végre megvan’ — hajtja szét a füvet a salgótarjáni Kiss Tamás, a Gödöllői Állattenyésztési Vállalat megyeszékhelyi állomásának üzemmérnöke- — Ez itt a birtokom határa. Mit szól hozzá? Ugye szép? Egy harmadik emeleti panellakásban lakik a Kiss család, kétéves kisfiúkkal. S, hogy mihez kezdenek majd földjükkel? — összeült már a családi tanács megvitatni — újságolja az új „földesúr". — Hallottuk, a gazdaság facse- mete-lerakatot létesít, meg málnával is foglalkozik. Re mek! Pont erre a kettőre gondoltunk mi is! — sz. m. — S míg ballagunk ki a földes út felé, Kiss Tamás megsúgja: — Tudja, mit? Bolond ember az, aki nem kap két kézzel egy ilyen lehetőség után. Az én darabka földem öt év múlva az ötszörösét éri! Itt ne érné, kőhajN tásnyira a városközponttól? Befejeződött a 39. villamosipari találkozó Elégedetten távozott a 800 vendég Igazán sportembereknek való feladat várt a 39. VOTT résztvevőire, hiszen a fárasztó pénteki utazás, a hosszúra nyúlt akkreditá- ció és sorsolás után szóm’ baton reggel már négy szálon futott a cselekmény. A terepverseny résztvevői már hajnalban keltek, és hat órakor indultak neki a több kilométeres, nagy szintkülönbségű pálcának, a négyfős csapatok. Ezzel párhuzamosan zajlott a város' ismereti verseny is. A nevezetteknek ugyancsak jól kellett ismerniük a várost, hiszen a maximális 750 pontot még őshonos tarjániak sem igen érték volna el. Ráadásul az időjárás is ne hezítette dolgukat. hiszen az ideális strandidő nem kedvezett az egész város bejárását igénylő feladatnak. A harmadik „szál" a tájékozódási futóverseny volt, ahol több kategóriában a tizenévesektől a se- niorokig mintegy félszá.zan tették próbára gyorsaságukat és tájékozódási képességüket. Hogy ezt jól csinálták, erre bizonyság, hogy senki keresésére nem kellett segítséget igénybe venni. Az iparág dolgozói között szép számmal találhattunk amatőr rádiósokat is. ök rádiós éterverseny keretében mérték össze tudásukat. Akik nem sportoltak, azok számára színvonalas fakultatív programokat biztosított a rendezőség. Több autóbusszal kirándultak Csehszlovákiába, és akik itthon maradtak Ipolvtarnóc, Szécsénv és Hollókő nevezetességeivel ismerkedhettek. így mind a 800 résztvevő számára biztosítva volt, hogy délutánra kellemesen elfáradjon, különösen, ha a vasárnapba átnyúló diszkót is végigtáncolták. A versenyrendezők és a számítógépes értékelő csoport számára ez az éjszaka lázas munkával telt. Vasárnapra az eredmény- hirdetés és a záróünnepség maradt. A sportbarátok egy jól sikerült hét vége emlékeivel térhettek haza, megfogadva Czeglédy Ferenc üzemigazgató zárómondatát: találkozzunk valamennyien 1990-ben is Szolnokon, a 40. jubileumi rendezvényen ! Balázs József Miirt sztrájkoltak a Kuznyecki-medence bányászai? A feszültség fokozódásában az ellátás romlása, rosszabodása játszott nagy szerepet. Az emberek, amikor néhány hónapja, Riskov elvtárs járt a megyében, már akkor szenvedélyesen szóvá tették körülményeik elviselhetetlenségét. Sajnos, a helyzet azóta sem javult. Amikor azonban már szappant és mosóport sem tudtak venni az emberek, ezt nem tűrték tovább... El kell mondani, hogy. a követelések természetesen nemcsak egy-két hiánycikk pótlására vonatkoznak, hanem kiterjednek a környezetvédelem radikális javítására is. (Az interjú a 3. oldalon) Csillag a musical színpadán „Zenei pályára készült. Először zongorázni, majd énekelni tanult. Tizenhat éves kora óta Sőtér Magdolna a tanára. Elsőre jelvették a színművészeti főiskola prózai szakára. Sorra jöttek a prózai szerepek és vizsgák, ahol, „mindent’’ kellett énekelnie. A szerep — bármekkora is — iszonyúan fontos mert színház! Példaképei: Bajor Gizi, Latinovits, öze Lajos, Szemes Mari. Célja azoknak az eszközöknek birtokába jutni, amelyekkel eszköztelen lehet.” (Portré a 4. oldalon.) Bánki körkép a szezon derekán „Megyénk egyik legszebb része Bánk. A tó selymes, lágy hullámai cirógatják az embereket. Suhog a nád, játékos kardcsaták szemlélője lehet a látogató. A stégeken a horgászok csendes őrületbe merülnek. Este koncerteznek a békák. A víziszínpadon változatos programok között válogathatnak az érdeklődők. A környéken fürdésre alkalmas helyet alig lehet találni. Balassagyarmaton hosszú évek óta nincs víz a strand medencéiben. A Nvírjes vize, a KÖJÁL szerint alkalmatlan fürdésre. Marad tehát a Bánki-tó. . ." (Riportunk az 5. oldalon) Játékvezetőink felkészítője a Nyirjesben Hiába várták dr. Laczkó Mihályt, a Magyar Labdarúgó Szövetség főnökét, megyénk játékvezetői a futball első számú vezetője nem érkezett meg a Balassagyarmat melletti Nyírjesbe, ahol 3 napon át készültek a nógrádi NB III-as és a megyei első osztályban közreműködő bírók a közelgő bajnokság feladataira. Dr. Laczkó helyett telefonértesítés érkezett: egyéb munkahelyi elfoglaltsága miatt mondta le a részvételt. (A táborozásról írásunk a 7. oTdalon) Munka(erö)védelem Nemrégiben egy, a megye és az ország munkahelyi baleseteiről szóló dokumentum került a kezembe. Tanulsága szerint Nógrádban egy évben megközelítőleg 2500 baleset történik munkavégzés közben, s ebből eredően 76 ezer táppénzes nap esik Jei a munkaidőből — és ez még csak 5 százaléka az összes betegen töltött napoknak. Az országos helyzetről csupán egy adat: évente 13 milliárd forint ikár származik a munkahelyi balesetekből. A passzus arról is árulkodik, jelentős szerep jut ebben annak a ténynek, hogy a korszerű, biztonságos technológiák és berendezések helyett a munkáltatók még mindig az olcsóbb egyéni védőeszközöket részesítik előnyben. Eszembe jut a dokumentum olvasása közben, az at igazi szakszervezet által érdekvédett munkás, nyugatabbra, akitől a cég — ha nem teljesíti normáját — — megkérdi mit változtasson a munkahelyen. Netán alacsonyabbra, vagy magasabbra kéri a munkadarabot hozó szalagot, vagy másfajta világítást szeretne, netán tart a köszörűtől, ezért masszívabb biztonsági burkolatot kér? Csak, ha ezek után sem ilesz meg a norma, következik az elbocsátás. Nincsenek információim arról, arrafelé hogyan alakulnak a baleseti statisztikák, de gondolom, a nálunk tapasztalt számokat ott nem érik el. Ennek egyik oka talán a megfogalmazásban kereshető, hiszen ott nemcsak munka-, hanem munkaerő- védelemről van szó. Ami pénz és haszon kiesése, veszteség. (—vay—)
