Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-22 / 171. szám
QDOPT SPORT SPORT jf orun 1 \ Se pénx, te potxtó Az idő nem a dejtáriaknak dolgozik A dicsőség a múlté. A dejtári sportélet, a helyi labdarúgás a megye képzeletbeli történelemkönyvének lapjain még szerepei. Jelene nincs. Meghalt a sport a településen. Mintha a focipálya közelében lévő temető is arra utalna: nincs itt már semmi. Csak egy gizgazos, libalegeltetést szolgáló terület és mellette egy düle- dező lerobbant állagú öltöző. Ez ma Dejtár sportja. Illetve nemléte. Látványos zuhanórepülés 1976. június 20. vasárnap. A megye I. osztályú labdarúgó-bajnokságban szereplő, de már kiesett Dejtár csapata 300 lelkes híve előtt búcsúzik a pontvadászattól, hogy megkezdje — akikor még ki tudhatta? — látványos zuhanórepülését, ezzel párhuzamosan a sportkör elsorvadását. NÖGRAD, 1976. június 23. szerda. St. Bányagépgyár—Dejtár 4-3 (1-1). Dejtár, 300 néző, v.: Baksa Dejtár: Mezei — Da- nicz, Maczkó, Farkas F. — Szalai, Hegedűs, Fábián — Zsiga, Nagy S. (Tóth G.), Kovács F., Pásztor. Felkészítő: Maczkó Mihály. A dejtáriak góllövői: Kovács F., Pásztor, Zvara (öngól). A dejtáriak legjobbjai: Maczkó, Fábián, Szalai. Kiállítva: Zsiga, a 70. percben talpalásért. Ennyi röviden a dejtári csapat búcsújának rövidített jegyzőkönyve. Azóta, azaz tizenhárom esztendeje nem olvashattuk a falu együttesének összeállítását. Mert a megyei I. osztályba nem sikerült visszajutniuk, sőt: egyre lejjebb estek, mígnem a járási bajnokságban találkozhattunk velük. Aztán már ott sem. 1987 óta sehol. Megszűnt a sportkör, megszűnt a csapat. A temető mellett elhaladva nemsokára a pályára Az olaszok ragaszkodnak Zavarovhoz Az olasz Juventus labdarúgócsapatának vezetői — bár korántsem voltak megelégedve elmúlt évi teljesítményével — továbbra is ragaszkodnak a szovjet Alek- szandr Zavarovhoz. A közelmúltban többféle híresztelés is terjedt a játékossal kapcsolatban: sokan tudni vélték, hogy Zavarov visz- szatér volt együtteséhez, a Dinamo Kijevhez. Balga József érünk. Kísérőtársam, beszélgetőpartnerem Balga József, a sportkör ez idáig utolsó elnöke. 1987-ben dobta be a törölközőt akkor, amikor a sportkör is az utolsókat rúgva — csak átmeneti álmot aludva? —■ kimúlt... Múltidéző (— Tudja — így Balga József —, (jó 15—20 éve pezsgő sportélet folyt a faluban. Mint minden ikis településen, itt lis a 'foci tartotta lázban az embereket. Volt úgy, hogy ötszázan is szorongtak a pálya körül egy-egy presztízscsatán. Arról meg nosztalgiázva beszélhetek, hogy hosszú éveken keresztül a megyei bajnokság élcsoportjában tanyáztunk. Azok voltak a szép idők!) Állunk az öltöző mellett és Balga József tovább mesél. Mondja, erre az épületre büszke volt mindenki a faluban, hisz társadalmi munkában építették. Dolgozott ezen kicsi és nagy, öreg és fiatal. Most meg úgy néz ki, mintha bombasérülést szenvedett volna. Betöredezett ablakok, hiányzó cserepek adják tanújelét: nincs az épületnek gazdája. (— Egyszer tanácstagi beszámolón felvetettem, hogy rendbe kellene hozni az Javában folynak az előkészületek, a július 29-én Balassagyarmaton és térségében sorra kerülő Palóc tri- atlon országos hármaspróba- versenyre. A pénzdíjas viadalt — a középtávon osztanak pénzeket — három kategóriában: sprint, diák- és középtáv rendezik meg. Révész László, a szervező- bizottság elnöke arról tájékoztatott, hogy minden korábbinál nagyobb érdeklődés tapasztalható a verseny iránt. Ez idáig százhatvanan küldték el nevezésüket, s ez a szám várhatóan a verseny napjáig, illetve még a helyöltözőt. Nem jelentene még o mai pénzszűke világban sem óriási terhet, de legalább kinézne valahogy. Tudja milyen választ kaptam a tanácstitkártól? Az öltöző lebontásra ítéltetett! Mint látja, mégis áll még. A múltkorában megszerveztük a Fradi és Honvéd szurkolók meccsét az itteni lakosok, sportszeretők között. Mivel két fradista vendégünk volt, Pintér és Fischer, arra az alkalomra valamelyest kitakarítottuk. Állaga azonban így sem javult, az idő pedig nem nekünk dolgozik.) Elmennek a tehetségek, nincs pénz Dejtáron mindig voltak tehetségesek. A teljesség igénye nélkül említ néhányat a volt sportköri elnök. Varga Sanyi innen került az SBTC-hez (de régen volt!), Trubin Feri útja szintén Dejtárról vezetett a BVSC- be, majd Balassagyarmatra. Itt kezdte pályafutását a most a Metripond SE színeiben futballozó Kovács Józsi, de Maczkó Misi is a faluból került a Vác együtteséhez. A maiak? Nem befutott játékosok ugyan, ám például a két Kónya srác Ersek- vadkerten kergeti a pettyest, míg Ipolyvecén négy. Patakon nyolc dejtári fiatal futballozik. Ez pedig már egy bő csapatra való játékos. (— Ahogy rosszabbodott a sportkör anyagi helyzete, úgy szállingóztak el tőlünk a fiúk — folytatja Balga József. — Amikor még önálló volt a helyi termelőszövetkezet, úgy, ahogy megéltünk. Amikor azonban az érsekvadkerti tsz-hez került, egyszeriben megcsappant a támogatás. Nem hogy pénzt nem kaptunk, illetve nagyon ikeveset, a cég buszát sem vehettük igénybe, tgy, fennállásunk utolsó évében már saját gépkocsikkal jártunk az idegenbeli találkozókra.) 1987-re aztán tarthatatlanná vált a helyzet Az év első felére még megkapták a hatezerötszáz forint (nem tévedés, ennyit!) támogatást, aztán az elnök bejelentette az unalmast. Távozásával a sportkör élete is bevégeztetett. Balga József azonban ma sem nyugodt. Reménykedik, hátha feltámad ideiglenes álmából a dejtári sportélet. Mondja, lenne kiút. Csak összefogás kellene. És nem utolsóként, a helyi tanács támogatása: ha nem anyagilag, legalább erkölcsileg. Hogy némi pezsgés induljon meg a faluban. Elhagyjuk a pályát, a temető felé sétálunk. így újra, önkéntelenül is eszembe jut: idáig jutott a dejtáriak sportja? Vaskor István színen is bővül. így bizonyára megdől a tavalyi részvételi rekord, amikor 226-an vágtak neki a különböző távoknak. Annyi már biztos, hogy igen erős mezőny gyűlik össze Balassagyarmaton. A magyar korosztályos és kategóriabajnokok közül jelezte részvételét Lenti Anita (Debreceni Oxygén), Baranyai Judit (Budai XI), Kindl Gábor (Budai XI, a tavalyi Palóc triatlon győztese), Em- hő Balázs (Budai XI), valamint Korsós Imréné, a magyar seniorbajnok. Az elárvult, madárlátta öltöző Palóc triatlon előtt „Ferencváros illik tudni, tudják ott a iabdát rúgni” (Egykori mondóka.) (Kulcsár József felvétele) Ferencvárosi elvárás: Méltón a hagyományokhoz — Mikor kezdték az 1989 90. évi bajnokságra a felkészülést? — Két hete, július első napjaiban indult az alapozás. A bajnoki kezdés előrehozatala, az augusztus 12-i rajt miatt sűríteni' kellett a felkészülés programját. A korábbi esztendőkben három hét alatt végigcsinált munkát most, két hét leforgása alatt végeztük el. Futottak is any- nyit a. gyerekek, mint a nyulak. Dicséretükre legyen mondva, hogy kivétel nélkül fegyelmezetten, és becsülettel teljesítették a feladatokat. — Edzőmeccset nem is játszottak? — Egy arab csapat ellen szerepeltünk, amolyan gesztusból. A Síküveggyár SE elleni találkozónk volt az első hivatalos edzőmecs- csünk. Annál is inkább örömmel jöttünk Tarján- ba, mert az összecsapás jól illeszkedett felkészülésünkbe az NB II. újonca ellen, valamint örömmel vettük Kokó meghívását. Mind a szakvezetés, mind a gárda tagjai azt erősítették korábban, hogy a volt válogatott labdarúgó iránti tiszteletből fogadjuk el meghívását. — A nyár az átigazolások időszaka. A Fradinál ezúttal nem történtek szenzációs dolgok, bár Zsibo- rás és Fischer távozása érzékeny veszteség lehet a jövőben! — Az átigazolásokról annyit, hogy nagy terveink nem is voltak, és különben a mai magyar élmezőnyből nehéz bárkit leigazolni, nem beszélve arról, hogy a választék is igen gyenge. Ami Zsibo- rást illeti, többször is hangoztattuk már: tisztességtelen dolog lett volna részünkről, hogy a múlt szezonban remeklő Józsát kitesszük a kezdő csapatból, csakhogy Zsiborás védhessen. Annál viszont jobb kapus Gábor, minthogy akár egy percet is a cserepadon üljön. Ezért mondtunk le róla, szinte fillérekért az MTK-VM-nek. Fischer esete más. Külföldi játékengedélyét megkapta, s mivel az Ajax hívta — mégha kölcsönjá- tékosként, egy évre is — nem lett volna korrekt, akadályt gördíteni a szerződéskötés útjába. Más kérdés, hogy a múlt szezon „őszi” Fischere nagyon hiányzik az együttesből, ám tavaszi produkciója alapján kevésbé. — Mi a helyzet Stausz- szal? — Laci már nem fért bele elképzeléseinkbe, most csapatot keres. — A jelek szerint a tavaly a Vácnak, míg az idény közben a Dunaújvárosnak kölcsönadott Zsi- vótzky és Zsinka sem tér vissza a csapathoz. — Igen. Zsivótzkynak Fradi. Százezrek szive dobban meg a szó hallatán. Csakúgy, mint más százezreké a Vasas, vagy mondjuk a Honvéd névé* nek említésekor. Egy tény azonban vitán felüli: ma kis hazánk legnépszerűbb és egyik legeredményesebb egyesülete a Ferencváros. A labdarúgás népszerűségéből adódóan, a zöld-fehér klub is a focinak köszönheti széles szurkolói bázisát. Nem véletlenül telnek meg vidéken a pályák a Fradi vendégszereplésekor, nem véletlenül szurkolnak átlagosan tízezernél többen a csapat hazai találkozóin. Kovács Istvánnak, a Síküveggyár SE labdarúgójának szerdal búcsúfellépésén is szép számú közönség látogatott el a Sugár úti pályára, többek között azért, hogy láthassa az ország legnépszerűbb, a múlt szezonban nyújtott teljesítménye alapján pedig kétségtelenül egyik legjobb honi együttesét: az FTC-t. A fővárosiak látogatását arra is felhasználtuk, hogy a Rákosi—Szűcs edzőkettős közül Rákosi Gyulával, a zöld-fehérek jelenéről, terveikről beszélgessünk. olykor teljesíthetetlen vágyai, elképzelései voltak és vannak, néha még szakmai területen is. Mióta pedig a válogatott keretbe is meghívták, magabiztossága is megnőtt. Ezért mondtunk le róla, ő az Újpesti Dózsába megy. Zsinka egyszerűen nem akart visz- szajönni hozzánk. Az a labdarúgó pedig, aki nem szívleli a zöld-fehér színt, annak nincs helye közöttünk. — Mi a helyzet Szeibert- tel? Köztudottan nehezen kezelhető ember, mégis maguk közé fogadnák? — Gyuri most több vasat tart a tűzben. Külföldi egyesületekkel is tárgyal. A Vasasnál csak azért edzett, hogy tartsa versenysúlyát, ne essen ki a formából. Amennyiben tisztázódnak körülötte dolgok, akkor leülünk ügyében. Egy jó, kitűnő rúgótechnikájú, emberileg is problémamentes, Széibertre nagy szükségünk lenne a középpályán. — Néhány nappal ezNÖGRÄD c. megyei lap előfizetés előtt sorsoltak az európai labdarúgókupákban. Ügy tűnik a magyar csapatok közül a KEK-ben induló Ferencváros kapta a leg- könnnyebb ellenfelet! — Látszólag így van, ám ma nem szabad ilyen megközelítésben tárgyalni egy csapatról sem, főleg nem a nemzetközi mezőnyben. Nincs könnyű és nehéz ellenfél. A kupák elmúlt évi ösz- szecsapásain többször is felborult a papírforma, ráadásul ellenfelünk a finn HAKA néhány esztendővel ezelőtt a meglepetésszerzők sorába tartozott. — Mit várnak a KEK- ben a csapattól? — Természetesen továbbjutást. Klubunkra és a magyar focira is ráférne a sikerélmény. Nagyon elszomorítana, ha a finnekkel szemben alulmaradnánk. Mindenesetre az első mécsesén, az Üllői úton annyi gólt kell rúgnunk, hogy az megnyugtató előnyt jelentsen a visszavágóra. — Hogyan alakul programjuk a bajnoki rajtig? Milyen szereplést várnak a fiúktól a pontvadászatban és az MNK-ban? — Most Antwerpenbe utazunk egy nemzetközi tornára. (A Ferencváros csütörtökön utazott el Belgiumba, az FC Antwerpen tornájára és péntek—szombati találkozók után vasárnap már haza Is érkezik. — A szerk.) Ezután hazai környezetben folytatjuk a felkészülést, edzőmeccsekkel és sok-sok tréninggel. A Fradi fennállásának 90. évfordulója tiszteletére rendezett tornánk, melyen mellettünk a Tatabánya, valamint a Bruges, és a Beerschot indul, jó erőpróbának ígérkezik. Mit várunk a bajnokságban és a kupában? Hadd ne konkretizáljak! A Fradi hagyományaihoz méltó szereplést ! i (v. i.) POSTAHIVATAL Helyben X
