Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-21 / 170. szám

1989. JÚLIUS 21.. PÉNTEK ■ NÓGRÁD Tv-tányérozók Gombamód szaporodnak a kelet-európai háztetőkön a legkülönfélébb méretű és alakú műholdvevő anten­nák. A videoláz még min­dig nem csillapodik a vi­lágnak ezen a táján, ám en­nél is jobban izgatja az embereket a nyugati mű­holdas tévéadások vétele. Az NDK-’ban fellelhető különleges antennák főleg nyugati rokonoktól szár­maznak, de már lakótelepi közösségek is szerveződnek a vevőrendszerek megvá- sarlósára. Az ország posta- hivatala engedélyezi a pa- rabolaantennák használa­tát. Nincs értelme az olyan tilalomnak, amelyet nehéz betartatni — vélekednek a hatóságok. Az NDK-nak kü­lönösen a délkeleti részén szaporodnak ezek az anten­nák, itt ugyanis nehezen foghatók az NSZK tévécsa­tornái, amelyek műsorait az NDK lakosságának a 80— 90 százaléka nézheti. Csehszlovákiába egyrészt szintén Nyugatról kerülnek be a vevőrendszerek ; szét­szedve csempészik át őket ■a határon. Másrészt elter­jedt a műhold-vevőkészü­lékek házi .gyártása, az üz­letekben fellelhető elektro­nikából tákolják össze a rendszereket. Mindezen fel­buzdulva egy szövetkezet nemrégiben bejelentette, hogy hamarosan megkezdi az antennák sorozatgyártá­sát. Lengyelországban a kor­mány az év elején feloldot­ta azt a szabályt, miszerint engedélyt kellett kérni a műholdas vevőrendszerek­hez. A berendezések meg­vásárolhatók mind állami üzletekben, mind pedig kis­vállalkozásoktól, bár meg­lehetősen borsos áron. Ez 1500—2000 dollár között van, a havi átlagkereset viszont mindössze 100 dol­lárnak felel meg. Bulgáriában még mindig tilos a vevőrendszerek im­portja, persze legális bel­földi kínálat sincs belőlük. Akadnak azonban lelemé­nyes lakosok, akik mégü beszerzik külföldről a be­rendezéseket, vagy elkészí­tik saját maguk. A rendőr­ségnek azonban joga van elkobozni a vevőrendszere­ket. Romániában a hivata­los szemlélet szerint a nyu­gati műholdas adások nyo­mán „erkölcsi és szellemi szennyeződéstől" kell tar­tani. A kelet-európai országok többségében azonban az az általános vélemény, hogy a nyugati adások kihívására a hazai tévéműsorok javí­tásával kell válaszolni. Pályázati felhívás Az Ipari Minisztérium és a MTESZ Magyar Elektro­nikai Egyesülete a „Villa- mosenergia-rendszer fej­lesztése” című T—5 jelű tárcaprogram keretében pá­lyázatot hirdet, „a villamos- energia-szolgáltatás üzem- biztonságának fokozása, a beruházás gazdaságosságá­nak és a felhasználás haté­konyságának növelése” cím­mel. Pályázni lehet olyan ta­nulmánnyal, vagy műszaki leírással, amely egyrészt a villamosenergia-szolgál- tatás üzembiztonságának szintentartását szolgálja, különös tekintettel a kar­bantartási, a felújítási, a beruházási költségmegta­karítási fejlesztéseire; más­részt elősegíti a villamos- energia-gazdálkodás műsza­ki-gazdasági eszközeinek és irányítási módszereinek fej­lesztését az iparban, a me­zőgazdaságban és a kom­munális-háztartási szférá­ban. A pályaművek beküldési határideje: 1989. november 20. A pályamunkák leadási helye: Magyar Elektrotech­nikai Egyesület Titkársága. Budapest, V., Kossuth Lajos tér, 6—8. A részletes pályázati fel­hívást az egyesület titkár­ságán lehet kérni. Befejeződik a kupolók átépítése Még néhány nap, s befe­jeződik a Salgótarjáni Vas­öntöde és Tűzhelygyárban az öntödei kupolók átépíté­se. A beruházás kettős célt szolgál. Egyfelől: kiváltják a régi vasolvasztó kemen­céket, amelyek nagymér­tékben szennyezték porral és füstgázokkal a környe­zetet. Másfelől : azonos tel­jesítmény mellett, kevesebb energia felhasználásával, a korábbinál jobb minőségű vasat tudnak majd előállí­tani. Az NDK-beli GISAG cég által ' szállított harmadik ku- poló beépítésének határide­je július 25-e, s a munkák állása szerint tartható a program. Ezt követően ke­rül sor a próbaüzemelésre, majd két-három nap eltel­tével megkezdődhet a folya­matos termelés. A fejlesz­tés várható költsége 40— 42 millió forint lesz, mely­hez 12,6 millió forintot kör­nyezetvédelmi pályázat ke­retében nyert el a vállalat. Négy évtizedes kutatási és nemesítési múlttal rendel­kező egriek új, a hagyo­mányos fajtáktól korábban érő, minőséget adó szőlő­fajták előállításán fáradoz­tak. Munkájukat általában siker koronázta: Az Eger­vin Borgazdasági Kombi­nát szőlészeti, kutatási és fejlesztési központja kö- lyuk-tetői telepének üveg­házaiban beérett a Bor­nemissza és a Gáronyi Gé­za szőlőfajta. Georg Mautrer-Markoff interjúja a nóc.rAd -nak A bajokat csak feltárjuk Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága Romániát „vizsgáztatja" Szakbizottság Vizsgálja az emberi jo­gok biztosítását, — vagy inkább annak „lábbal tiprását” (szerk.) Romániában. Ezt tudtuk meg többek között Georg Markofftól az ENSZ Emberi Jogok Bi­zottságának osztályvezetőjétől, aki nemrég járt Salgótarjánban, hogy elő­adást tartson a nemzetközi ifjúsági nyá­ri egyetemen. Ezt követőén adott inter­jút a NÔGRÂD számára. Markoff úr! önt úgy mutatták be a hallgatóság­nak, mint az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának „spe­cialis eljárásokat igénylő” ügyekkel foglalkozó osztá­lyának vezetőjét. Mivel foglalkoznak ebben a mun­kacsoportban? — Az Emberi Jogok Bi­zottságának szerkezeti fel­építését előadásomban is igyekeztem ismertetni. A bizottságon belül, több al­bizottságot hoztunk létre, .i/zal a szándékkal, szak­értők bevonásával vizsgál­juk az emberi jogokat biz­tosító nemzetközi szerződé­sek betartását. Ezek a vizs­gálatok sokszor egy-egy adott országot vesznek „na­gyító” alá. Az általam ve­zetett osztályra futnak be a jelentések. Elemezzük, ér­tékeljük azokat, és időről időre az Emberi Jogok Bi. zottságának ülése elé tár­juk a tapasztalatokat. Milyen indokok alap­ján indítanak vizsgálatot? — Folyamatosan kapunk jelzéseket a világ valamenv­nyi országából. Elsősorban a tömegeket érintő jogsér­tésekkel foglalkozunk, de ha indokolt, és a sérelem olyan mérvű, egyedi esetekben is hallatjuk a szavunkat. Vizs­gálatot ott indítunk, ahol súlyosan megszegik a nem­zetközi szerződésben kö­tött megállapodásokat. Nem kevés csupán „szót hallatni”? Milyen eszközök vannak a bizottság kezében, hogy ha kell, akkor betar­tassa a megállapodásokat? — Nem hiszem, hogy bár­miféle szankció, vagy kény­szerítő eszköz alkalmazása eredményhez vezethetne. Nincs is ilyen lehetőség a kezünkben. A nemzetközi nyilvánosság, a tények fel­tárása által kiváltott szoli­daritás — és ha szükséges akkor az ezek nyomán tett konkrét intézkedések is — eredményesek lehetnek. Eddig számos országban folytattak vizsgálatot, pél­dául 1975-ben Chilében vagy 1982-ben Afganisztánban, legutóbb pedig 1988-ban Kubában. Terveznek-e ha. sonlót Romániában? — Természetesen. Az idén sor fog kerülni rá, Romá­nia is aláírója a nemzetkö­zi dokumentumnak. Elju­tottak hozzánk azok a je­lentések, amelyek a kisebb­ségek helyzetéről szólnak. Ezek alapján szükségesnek tartjuk a vizsgálatot. Jelen­leg a szakbizottság tagjai­nak kijelölése folyik. Többek között az ENSZ főtitkára is foglalkozik a szakértőcso­port szervezésével. Mivel Magyarország is érdekelt az ügyben, a vizsgálathoz ér­tékes adatokat szolgáltathat. Erre ígéretet is kaptunk Horn Gyula külügyminisz­tertől. Természetesen a je­lentést pártatlanságunk meg­őrzésével, a probléma ala­pos ismeretének és a helyi sajátosságok figyelembevé­telével állítjuk majd össze. Mennyit változtat ez a jelentés a kisebbségek sor. sán? — Mi csak feltárjuk a ba­jokat. Orvosolni sajnos mi sem tudjuk... Köszönöm a beszélge. tést! — Csala E bben a lavinaszerűen ránk tört kánikulában igazán irigylésre méltó a foglalkozása. Tudniil­lik Fekete László gátőr a hasznosi víztározónál. A 22 hektárra kiterjedő, helyenként 20—25 méter vízmélységű tó „jeges lehellete”, az errefelé gyak­rabban fel-feltámadó északi szél elvi­selhetőbbé teszi a perzselő forróságot. — Talán még meg is mártózik oly­kor a hűs habokban — mondom neki, ám nemet int a fejével. — Tilos a víztározóban fürödni. De, hogy őszinte legyek, nem is tudok úszni — teszi hozzá kissé restelkedve. — Sebaj — vígasztalom. — Külön­ben sincs szüksége a strandra járni napozni. — Az már igaz — nevet jóízűen, s megsimogatja széltől cserzett, bronz­barnára sült arcát. — A hatalmas víz­felület, akárcsak óriási tükör, felerő. sítve veri vissza a napsugarakat. Reg­gel 7-től délután háromnegyed 4-ig, amíg a műszak tart, van időm nap- kúrázni. Aztán a kukoricát, a szőlőt sem lehet a hívesből kapálni. A gátőr a hasznosi vizet szereti — Szóval munka közben szokott napfürdőzni... — így is fogalmazhatunk. Ámbár a görnyedéstől, az izzadástól szívesen el­tekintenék. Azt még nem említettem, hogy a fiam építkezik, s nála is elkél a segítség. — De, ahogy elnézem, bírja, jó erő­ben van — utalok zömök, vállas ter­metére, vaskos karjaira. — Nem panaszkodhatom — bólint rá —, nincs gondom az egészségem­mel, a kondíciómmal. Holott már az 54. életévemet taposom, s fiatal fiúcs­ka korom óta dolgozom. — Nemrégtől lehet gátőr, hiszen a víztározót pontosabban: a vízmüvet nyolcvanhat augusztusában adták át rendeltetésének. Azelőtt mivel foglal­kozott? — Ács a becsületes szakmám. Mint a Közmű- és Mélyépítő Vállalat alkal­mazottja, jómagam is részt vettem a műtárgyak építésében. A mostani be­osztásomat tavaly októbertől töltöm be. — Mi a gátőr feladata? — Ügyelnem kell a betonlapokkal kirakott rézsű tisztaságára, ne kerül­jön gaz, szemét a vízbe. Mert ezt a vizet közel 40 ezer ember issza. Ez idá­ig még sikerült megőriznünk a kiváló minőséget. A horgászokkal azonban sokat veszekszem, mert mindent szét­hagynak maguk után. A teendőim kö­zé tartozik a 220 méter talpszélességű gát figyelése, nehogy elszökjön a víz a tározóból. — Mit tud tenni a szemetelő pecá- sokkal ? — Semmit. Egyrészt figyelmeztetem őket a jómodorra. Másrészt hetente egyszer csónakkal körbeevezem a tavat és összeszedem a szétdobált ka­catokat. Érthetetlen, mennyire nem- törődömek képesek lenni egyes embe­rek... Elhallgat. Gondolatban talán ismét átéli valamelyik hanyag horgásszal adódott cívódását. Én meg a közeli hajdanvolt cserteri (hasznosi) vár romjait nézem, majd a távolabbi er­dőborította hegyeket fürkészem. — Sok hal van ám a tóban — jegy­zi meg Fekete László. — Tavasszal 15 mázsa ponttyal szaporítottuk az állo­mányt. Fogtak itt már 38 centis pon­tyot és 34 centis süllőt is. Jómagam, aki halőr is vagyok, csak elvétve pe- cázok. Egyébként sem szeretem a ha­lat, szívesebben elnézem a fickándo- zásukat. — Milyen a tó élővilága? — A mélybe lemerült könnyűbúvá­rok mondták, hogy igazán gazdag a víz növény- és állatvilága. Ami engem illet, sokszor látok fácánt felrebbenni, gólyát békázni, vadkacsát bucskázni. Egyszer negyvenhat récét számoltam össze. Ha időm engedné, órákig el­gyönyörködnék ezekben a vízi mada­rakban. — Sok a dolga? — Mindig akad elfoglaltságom De örömmel végzem a munkám. Ma már nem szívesen mennék vissza az ezt megelőző munkahelyemre, a téernká- ba. Innen kívánnék majd nyugdíjba vonulni. — Miért szeret gátőr lenni? — Csend, nyugalom honol idefennt. Friss levegőt szívok, a tágas szabad, ban tartózkodók. Része vagyok a ter­mészetnek. Sehol, soha nem tudok olyan jóízűt inni, mint itt, a víztáro­zóból. Kolaj László Fotó: Bábel László Kedvezmény a gyiimölcsfeivásárlóknak Kedvezményt kapnak azok a vállalatok, szövetkezetek, amelyek az ez évre leszer­ződött mennyiségen felül vesznek át a termelőktől kajszit, őszibarackot és kör­tét. Igv határoztak a MÉM. a Pénzügyminisztérium, a Kereskedelmi Minisztérium és az Országos Tervhivatal illetékesei. Az általános pi­aci intervenciós alapból a termékek felvásárlását szol­gáló hitel kamatát finan­szírozzák. Arról is döntöt­tek, hogy a vissza nem té­rítendő kamattal az érin­tett cégeknek legkésőbb jö­vő év március 31-éig kell elszámolniuk. A három gyümölcsből a tavalyi 170 ezer tonnával szemben idén mintegy 230—. 235 ezer tonna termett. A többlettermésből jelenleg mintegy 30—35 ezer tonná­nak a felvásárlása okoz gon­dot a konzervgyáraknak, a hűtőházaknak és más cégek­nek. Az áru átvételéhez legalább 320 millió forintos hitelre van szükségük, ami­nek a kamata hozzávetőleg 40—42 millió forint. Ezt fii nanszírozzák az elkövetkező hetekben az általános in. tervenciós alapból nyújtott kedvezményekkel. (MTI) Tanszéket kap a távérzékelés A mezőgazdaságban egy­re nagyobb az igény a kor­szerű termésbecslés mód­szereinek elsajátítására. Ez­zel a témával az úgyneve­zett távérzékelési eljárások ismerői foglalkoznak. Az ilyen szakember azonban nálunk egyelőre kevés, ezért a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium — a művelődési tárcával egyet­értésben — távérzékelési és térinformatikai tanszék lé­tesítését engedélyezte az Er­dészeti és Faipari Egyetem székesfehérvári földmérési és földrendezői főiskolai ka. rán. Az intézményben évente 30—35 szakember képeznek ki. Amint a szakminisztéri­umban elmondották, az új tanszék szervezetileg ugyan a székesfehérvári intéz­ményhez, tartozik, ám va­lójában a budapesti Föld­mérési és Távérzékelési In­tézetben tevékenykedik majd, mivel ennek technikai fel­szereléseit hasznosítják az oktatásban. A tanszéket az ősszel in­duló tanulmányi év kezde­téig megszervezik és ez­után a távérzékelési tan­tárgy hallgatása kötelező lesz az üzemmérnökjelöl­teknek. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom