Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-21 / 170. szám
1989. JÚLIUS 21.. PÉNTEK ■ NÓGRÁD Tv-tányérozók Gombamód szaporodnak a kelet-európai háztetőkön a legkülönfélébb méretű és alakú műholdvevő antennák. A videoláz még mindig nem csillapodik a világnak ezen a táján, ám ennél is jobban izgatja az embereket a nyugati műholdas tévéadások vétele. Az NDK-’ban fellelhető különleges antennák főleg nyugati rokonoktól származnak, de már lakótelepi közösségek is szerveződnek a vevőrendszerek megvá- sarlósára. Az ország posta- hivatala engedélyezi a pa- rabolaantennák használatát. Nincs értelme az olyan tilalomnak, amelyet nehéz betartatni — vélekednek a hatóságok. Az NDK-nak különösen a délkeleti részén szaporodnak ezek az antennák, itt ugyanis nehezen foghatók az NSZK tévécsatornái, amelyek műsorait az NDK lakosságának a 80— 90 százaléka nézheti. Csehszlovákiába egyrészt szintén Nyugatról kerülnek be a vevőrendszerek ; szétszedve csempészik át őket ■a határon. Másrészt elterjedt a műhold-vevőkészülékek házi .gyártása, az üzletekben fellelhető elektronikából tákolják össze a rendszereket. Mindezen felbuzdulva egy szövetkezet nemrégiben bejelentette, hogy hamarosan megkezdi az antennák sorozatgyártását. Lengyelországban a kormány az év elején feloldotta azt a szabályt, miszerint engedélyt kellett kérni a műholdas vevőrendszerekhez. A berendezések megvásárolhatók mind állami üzletekben, mind pedig kisvállalkozásoktól, bár meglehetősen borsos áron. Ez 1500—2000 dollár között van, a havi átlagkereset viszont mindössze 100 dollárnak felel meg. Bulgáriában még mindig tilos a vevőrendszerek importja, persze legális belföldi kínálat sincs belőlük. Akadnak azonban leleményes lakosok, akik mégü beszerzik külföldről a berendezéseket, vagy elkészítik saját maguk. A rendőrségnek azonban joga van elkobozni a vevőrendszereket. Romániában a hivatalos szemlélet szerint a nyugati műholdas adások nyomán „erkölcsi és szellemi szennyeződéstől" kell tartani. A kelet-európai országok többségében azonban az az általános vélemény, hogy a nyugati adások kihívására a hazai tévéműsorok javításával kell válaszolni. Pályázati felhívás Az Ipari Minisztérium és a MTESZ Magyar Elektronikai Egyesülete a „Villa- mosenergia-rendszer fejlesztése” című T—5 jelű tárcaprogram keretében pályázatot hirdet, „a villamos- energia-szolgáltatás üzem- biztonságának fokozása, a beruházás gazdaságosságának és a felhasználás hatékonyságának növelése” címmel. Pályázni lehet olyan tanulmánnyal, vagy műszaki leírással, amely egyrészt a villamosenergia-szolgál- tatás üzembiztonságának szintentartását szolgálja, különös tekintettel a karbantartási, a felújítási, a beruházási költségmegtakarítási fejlesztéseire; másrészt elősegíti a villamos- energia-gazdálkodás műszaki-gazdasági eszközeinek és irányítási módszereinek fejlesztését az iparban, a mezőgazdaságban és a kommunális-háztartási szférában. A pályaművek beküldési határideje: 1989. november 20. A pályamunkák leadási helye: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Titkársága. Budapest, V., Kossuth Lajos tér, 6—8. A részletes pályázati felhívást az egyesület titkárságán lehet kérni. Befejeződik a kupolók átépítése Még néhány nap, s befejeződik a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban az öntödei kupolók átépítése. A beruházás kettős célt szolgál. Egyfelől: kiváltják a régi vasolvasztó kemencéket, amelyek nagymértékben szennyezték porral és füstgázokkal a környezetet. Másfelől : azonos teljesítmény mellett, kevesebb energia felhasználásával, a korábbinál jobb minőségű vasat tudnak majd előállítani. Az NDK-beli GISAG cég által ' szállított harmadik ku- poló beépítésének határideje július 25-e, s a munkák állása szerint tartható a program. Ezt követően kerül sor a próbaüzemelésre, majd két-három nap elteltével megkezdődhet a folyamatos termelés. A fejlesztés várható költsége 40— 42 millió forint lesz, melyhez 12,6 millió forintot környezetvédelmi pályázat keretében nyert el a vállalat. Négy évtizedes kutatási és nemesítési múlttal rendelkező egriek új, a hagyományos fajtáktól korábban érő, minőséget adó szőlőfajták előállításán fáradoztak. Munkájukat általában siker koronázta: Az Egervin Borgazdasági Kombinát szőlészeti, kutatási és fejlesztési központja kö- lyuk-tetői telepének üvegházaiban beérett a Bornemissza és a Gáronyi Géza szőlőfajta. Georg Mautrer-Markoff interjúja a nóc.rAd -nak A bajokat csak feltárjuk Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága Romániát „vizsgáztatja" Szakbizottság Vizsgálja az emberi jogok biztosítását, — vagy inkább annak „lábbal tiprását” (szerk.) Romániában. Ezt tudtuk meg többek között Georg Markofftól az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának osztályvezetőjétől, aki nemrég járt Salgótarjánban, hogy előadást tartson a nemzetközi ifjúsági nyári egyetemen. Ezt követőén adott interjút a NÔGRÂD számára. Markoff úr! önt úgy mutatták be a hallgatóságnak, mint az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának „specialis eljárásokat igénylő” ügyekkel foglalkozó osztályának vezetőjét. Mivel foglalkoznak ebben a munkacsoportban? — Az Emberi Jogok Bizottságának szerkezeti felépítését előadásomban is igyekeztem ismertetni. A bizottságon belül, több albizottságot hoztunk létre, .i/zal a szándékkal, szakértők bevonásával vizsgáljuk az emberi jogokat biztosító nemzetközi szerződések betartását. Ezek a vizsgálatok sokszor egy-egy adott országot vesznek „nagyító” alá. Az általam vezetett osztályra futnak be a jelentések. Elemezzük, értékeljük azokat, és időről időre az Emberi Jogok Bi. zottságának ülése elé tárjuk a tapasztalatokat. Milyen indokok alapján indítanak vizsgálatot? — Folyamatosan kapunk jelzéseket a világ valamenvnyi országából. Elsősorban a tömegeket érintő jogsértésekkel foglalkozunk, de ha indokolt, és a sérelem olyan mérvű, egyedi esetekben is hallatjuk a szavunkat. Vizsgálatot ott indítunk, ahol súlyosan megszegik a nemzetközi szerződésben kötött megállapodásokat. Nem kevés csupán „szót hallatni”? Milyen eszközök vannak a bizottság kezében, hogy ha kell, akkor betartassa a megállapodásokat? — Nem hiszem, hogy bármiféle szankció, vagy kényszerítő eszköz alkalmazása eredményhez vezethetne. Nincs is ilyen lehetőség a kezünkben. A nemzetközi nyilvánosság, a tények feltárása által kiváltott szolidaritás — és ha szükséges akkor az ezek nyomán tett konkrét intézkedések is — eredményesek lehetnek. Eddig számos országban folytattak vizsgálatot, például 1975-ben Chilében vagy 1982-ben Afganisztánban, legutóbb pedig 1988-ban Kubában. Terveznek-e ha. sonlót Romániában? — Természetesen. Az idén sor fog kerülni rá, Románia is aláírója a nemzetközi dokumentumnak. Eljutottak hozzánk azok a jelentések, amelyek a kisebbségek helyzetéről szólnak. Ezek alapján szükségesnek tartjuk a vizsgálatot. Jelenleg a szakbizottság tagjainak kijelölése folyik. Többek között az ENSZ főtitkára is foglalkozik a szakértőcsoport szervezésével. Mivel Magyarország is érdekelt az ügyben, a vizsgálathoz értékes adatokat szolgáltathat. Erre ígéretet is kaptunk Horn Gyula külügyminisztertől. Természetesen a jelentést pártatlanságunk megőrzésével, a probléma alapos ismeretének és a helyi sajátosságok figyelembevételével állítjuk majd össze. Mennyit változtat ez a jelentés a kisebbségek sor. sán? — Mi csak feltárjuk a bajokat. Orvosolni sajnos mi sem tudjuk... Köszönöm a beszélge. tést! — Csala E bben a lavinaszerűen ránk tört kánikulában igazán irigylésre méltó a foglalkozása. Tudniillik Fekete László gátőr a hasznosi víztározónál. A 22 hektárra kiterjedő, helyenként 20—25 méter vízmélységű tó „jeges lehellete”, az errefelé gyakrabban fel-feltámadó északi szél elviselhetőbbé teszi a perzselő forróságot. — Talán még meg is mártózik olykor a hűs habokban — mondom neki, ám nemet int a fejével. — Tilos a víztározóban fürödni. De, hogy őszinte legyek, nem is tudok úszni — teszi hozzá kissé restelkedve. — Sebaj — vígasztalom. — Különben sincs szüksége a strandra járni napozni. — Az már igaz — nevet jóízűen, s megsimogatja széltől cserzett, bronzbarnára sült arcát. — A hatalmas vízfelület, akárcsak óriási tükör, felerő. sítve veri vissza a napsugarakat. Reggel 7-től délután háromnegyed 4-ig, amíg a műszak tart, van időm nap- kúrázni. Aztán a kukoricát, a szőlőt sem lehet a hívesből kapálni. A gátőr a hasznosi vizet szereti — Szóval munka közben szokott napfürdőzni... — így is fogalmazhatunk. Ámbár a görnyedéstől, az izzadástól szívesen eltekintenék. Azt még nem említettem, hogy a fiam építkezik, s nála is elkél a segítség. — De, ahogy elnézem, bírja, jó erőben van — utalok zömök, vállas termetére, vaskos karjaira. — Nem panaszkodhatom — bólint rá —, nincs gondom az egészségemmel, a kondíciómmal. Holott már az 54. életévemet taposom, s fiatal fiúcska korom óta dolgozom. — Nemrégtől lehet gátőr, hiszen a víztározót pontosabban: a vízmüvet nyolcvanhat augusztusában adták át rendeltetésének. Azelőtt mivel foglalkozott? — Ács a becsületes szakmám. Mint a Közmű- és Mélyépítő Vállalat alkalmazottja, jómagam is részt vettem a műtárgyak építésében. A mostani beosztásomat tavaly októbertől töltöm be. — Mi a gátőr feladata? — Ügyelnem kell a betonlapokkal kirakott rézsű tisztaságára, ne kerüljön gaz, szemét a vízbe. Mert ezt a vizet közel 40 ezer ember issza. Ez idáig még sikerült megőriznünk a kiváló minőséget. A horgászokkal azonban sokat veszekszem, mert mindent széthagynak maguk után. A teendőim közé tartozik a 220 méter talpszélességű gát figyelése, nehogy elszökjön a víz a tározóból. — Mit tud tenni a szemetelő pecá- sokkal ? — Semmit. Egyrészt figyelmeztetem őket a jómodorra. Másrészt hetente egyszer csónakkal körbeevezem a tavat és összeszedem a szétdobált kacatokat. Érthetetlen, mennyire nem- törődömek képesek lenni egyes emberek... Elhallgat. Gondolatban talán ismét átéli valamelyik hanyag horgásszal adódott cívódását. Én meg a közeli hajdanvolt cserteri (hasznosi) vár romjait nézem, majd a távolabbi erdőborította hegyeket fürkészem. — Sok hal van ám a tóban — jegyzi meg Fekete László. — Tavasszal 15 mázsa ponttyal szaporítottuk az állományt. Fogtak itt már 38 centis pontyot és 34 centis süllőt is. Jómagam, aki halőr is vagyok, csak elvétve pe- cázok. Egyébként sem szeretem a halat, szívesebben elnézem a fickándo- zásukat. — Milyen a tó élővilága? — A mélybe lemerült könnyűbúvárok mondták, hogy igazán gazdag a víz növény- és állatvilága. Ami engem illet, sokszor látok fácánt felrebbenni, gólyát békázni, vadkacsát bucskázni. Egyszer negyvenhat récét számoltam össze. Ha időm engedné, órákig elgyönyörködnék ezekben a vízi madarakban. — Sok a dolga? — Mindig akad elfoglaltságom De örömmel végzem a munkám. Ma már nem szívesen mennék vissza az ezt megelőző munkahelyemre, a téernká- ba. Innen kívánnék majd nyugdíjba vonulni. — Miért szeret gátőr lenni? — Csend, nyugalom honol idefennt. Friss levegőt szívok, a tágas szabad, ban tartózkodók. Része vagyok a természetnek. Sehol, soha nem tudok olyan jóízűt inni, mint itt, a víztározóból. Kolaj László Fotó: Bábel László Kedvezmény a gyiimölcsfeivásárlóknak Kedvezményt kapnak azok a vállalatok, szövetkezetek, amelyek az ez évre leszerződött mennyiségen felül vesznek át a termelőktől kajszit, őszibarackot és körtét. Igv határoztak a MÉM. a Pénzügyminisztérium, a Kereskedelmi Minisztérium és az Országos Tervhivatal illetékesei. Az általános piaci intervenciós alapból a termékek felvásárlását szolgáló hitel kamatát finanszírozzák. Arról is döntöttek, hogy a vissza nem térítendő kamattal az érintett cégeknek legkésőbb jövő év március 31-éig kell elszámolniuk. A három gyümölcsből a tavalyi 170 ezer tonnával szemben idén mintegy 230—. 235 ezer tonna termett. A többlettermésből jelenleg mintegy 30—35 ezer tonnának a felvásárlása okoz gondot a konzervgyáraknak, a hűtőházaknak és más cégeknek. Az áru átvételéhez legalább 320 millió forintos hitelre van szükségük, aminek a kamata hozzávetőleg 40—42 millió forint. Ezt fii nanszírozzák az elkövetkező hetekben az általános in. tervenciós alapból nyújtott kedvezményekkel. (MTI) Tanszéket kap a távérzékelés A mezőgazdaságban egyre nagyobb az igény a korszerű termésbecslés módszereinek elsajátítására. Ezzel a témával az úgynevezett távérzékelési eljárások ismerői foglalkoznak. Az ilyen szakember azonban nálunk egyelőre kevés, ezért a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium — a művelődési tárcával egyetértésben — távérzékelési és térinformatikai tanszék létesítését engedélyezte az Erdészeti és Faipari Egyetem székesfehérvári földmérési és földrendezői főiskolai ka. rán. Az intézményben évente 30—35 szakember képeznek ki. Amint a szakminisztériumban elmondották, az új tanszék szervezetileg ugyan a székesfehérvári intézményhez, tartozik, ám valójában a budapesti Földmérési és Távérzékelési Intézetben tevékenykedik majd, mivel ennek technikai felszereléseit hasznosítják az oktatásban. A tanszéket az ősszel induló tanulmányi év kezdetéig megszervezik és ezután a távérzékelési tantárgy hallgatása kötelező lesz az üzemmérnökjelölteknek. (MTI)
