Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-20 / 169. szám

i I i TELEXEN ÉRKEZETT... Több száz háziasszony kéri Legyen zöldség és gyümölcs az 58-asban „Jó tíz éve a Salgó út 5. szám alatt egy jó forgal- mű zöldség'gyümölcs áru­da üzemelt. Telt-múlt az idő a kínálat js bővült, elő­ször fűszer- és vegyes­árukkal. Zöldség és gyü­mölcs azonban még min­dig bőven volt. Három­négy évvel ezelőtt már olyan mértékben nőt az "áruda választéka, hogy bizony a zöldség-gyümölcs árukat már kis sarokba szo­rították, s egy éve a zöld­félék teljes vereséget szen­vedtek a vegyi árukkal szemben. Nem kevéssé ne­hezményezik ezt a kör­nyéken lakó háziasszonyok. Ha főzés közben kiderül, hogy nincs otthon elég burgonya, vagy - hagyma, két lehetőség van : vagy elmennek az acélgyári ka­punál lévő ABC-üzletbe, ahol szintén elég szűkös a választék, vagy lekutyagol­nak a városba 1—2 kg bur­gonyáért. A környéken lakó asszo­nyok kérik a Salgótarján és Vidéke Áfésztől, hogy az azóta önkiszolgáló árudá­vá fejlődött 58-as bolt is­mét forgalmazzon zöldséget és gyümölcsöt. Megoldható lenne kitelepüléssel is, mint például a Csemege Áruházban. vagy az áfész 8-as számú üzletében. Nagy befektetés ehhez nem kell, s így talán zöldség-gyü­mölcs árusításra télen is volna lehetőség...” t Mucsi Lajos, Salgótarján ☆ A környékbeli több száz asszony abban re­ménykedik, hogy kérésük meghallgatásra talál, s rö­vid időn belül üzemelni fog a pavilon. A fórum­ban örömmel adunk hírt erről is. „Kivirágzik az esőcsatorna" „...Három-négy évvel eze­lőtt vállalkozó kedvű gmk- sok újították fel — hét vé­geken —■ a salgótarjáni Rá­kóczi úti 83—97-ig számozott lakások tetőszerkezetét. Bi­zonyára jól megfizette őket az 1KV, hiszen a munkájuk akkori minősítése »kifo­gástalan« volt. Az itt lakók más jelzőt használnak. A csatornákból éppen az aj­tók fölött ömlik az esőví?, mossa a falakat is. Itt-ott a megcsúszott tetőfedő csere­pek jelentenek közvetlen veszélyt, és közelben van a gyermekjátszótér is! Az esőcsatornákban sarjad az élet. a benne megtelepe­dett növény virágzására kí­váncsiak az ittlakók, akik remélik, hogy ez nem növeli az eladásra kerülő lakások értékét. A lakókat képviselő ta­nácstag már többször emelt kifogást, de ennél ö sem tud többet tenni. A gmk tagjai úgy érződik garancia­mentes munkát végeztek a a népgazdaság terhére...” Személyes tapasztalatait az itt lakó levelezőnk írta. Tóth Gyula Salgótarján Szaktanfolyam és elhelyezkedési gond D.-né Sárközi Teréz ész­revételeit egy riporthoz kapcsolta, amely Vincze Györgynek az SVT CNC- programozójának újítói te­vékenységét mutatta be. Nyilatkozatában többiközt utalt arra, hogy „Tanfolya­mot tartok CNC-progra- mozásból, gépkezelésből.” Levélíróink levelében ol­vasom: „Én az NSZK-ban tanultam, az INGERSOLL- cégnél és itt, Salgótarján­ban képtelen vagyok elhe­lyezkedni ebben a szakmá­ban. Miért van ez így, ha a szakmára van igény...?” Levélírónk mellékeli a NÓGRÁD-ban is közölt ál­láskereső hirdetését, mely „nagy gyakorlat” jeligével jelent meg. Sajnos a le­vélből nem válik ismertté, hogy elhelyezkedési gond­jával megkereste-e a munkaügyi szolgáltató iro­dát, vagy történetesen az SVT-t. Bízunk abban, hogy le­vélírónknak elhelyezkedé­sében segítségére lesz az Olvasók fórumának nyil­vánossága. Újabb panasz a Gorkij-lakótelepröl Á lakbérengedmény nem megoldás Űjabb panaszos levél érkezett a salgótarjáni Gar- kij-lakótelepről, a levél tar­talma is ismerős: „beázik a lakásunk”. Farkas Györgyné és Pa- licza Piroska a Gorkij körút A/15 számú lakás negyedik emeletén lakik és nyolc éve! kéri a beázás meg­szüntetését, mindhiába. Mint írják „.. .lakbéren­gedményt már kaptak, de ettől a lakás az esőzések idején csatatér, a tapéta le­válik a falról, amely rá- , adásul még penészedik is, az egyik szoba sem száraz, és itt élnek geyrmekekkel és terhes kismamával...” A levél szerint az IKV sem tud mit csinálni. Ki a felelős a szakszerűtlen munkáért? A lakó, aki meg­fizette és hosszú éveken át törleszti a lakás árát nem ilyen lakást érdemel. Mit tartalmaznak a szerződé­sek? Bizonyára nem azt, hogy ,„ .. .penészes, be­ázó lakásokat kell építeni, és abban egy életet leél­ni...” — mint, ahogyan a levélírók vélik. Megtisztított halak szá­radnak a kötélen. A napon szárított halat a chilei ha­lászok a piacon értékesítik. —MTI— Rács mögött ringatózva A New York-i hatóságok tengeren ringatózó börtön­bárkákkal kívánnak enyhí­teni a metropolis fogházai­ban uralkodó zsúfoltságon — a rabok és a börtönőrök ál­talános megelégedésére. Ezek a bárkák ugyanis semmiben sem hasonlítanak azokhoz a börtönhajókhoz, amelyeket Nagy-Britannia és más tengeri hatalmak használtak a XVIII. és XIX. században a rabok szállításához, s amelyeken kriminális higiéniai körül­mények és vad brutalitás uralkodtak, mindennapossá téve a fogolylázadásokat. — Gyönyörű hely — ára­dozik a Bibby Resolution nevet viselő börtönhajó egyik új .„lakója”. — A párnák pehelykönnyűek, a szappantartó ezüstszínű, és szép bútorzatunk van. A hajó teljesen légkondicio­nált, szolgál rajta fodrász és orvos, könyvtár van és tor­naterem. Bár a folyosók szűkek, s a mennyezet ala­csony, valamennyi cellában van zuhanyozó, mosdó és mellékhelyiség. A 400 ágyas, száz méter hosszú hajó ab­lakait vasrácsok védik. a cellák övezetét vasajtó zár­ja el és a kikötő területét is kerítés övezi, a rabok mégis úgy érzik, luxuskö­rülmények közé csöppen­tek. A városi vezetőket persze elsősorban nem a foglyok kényelme vezérelte, egysze­rűen nem tudják hová ten­ni a bűnözőket, Gránátdobás IV. Ferenc István ügyében a megyei bíróság, mint bün­tetőbíróság nyilvános tár­gyaláson Balassagyarmaton 1957. február 21-én a kö­vetkező ítéletet hozta : 3 évi börtön, mint főbüntetés, valamint a büntetőtörvény­ben felsorolt egyes jogok gyakorlásától 3 évre szóló eltiltás, mint mellékbün­tetés. Az 1956. december 17-étől tartó előzetes letartóztatás idejét a börtönbüntetésbe beszámították, s egyben kö­telezték az elítélteket a per­költségek megtérítésére. Felzaklatott idegek Az ítéletnél a bíróság enyhítő körülményként vet­te figyelembe a vádlott erős felindultságát és azt a lég­kört, amelyben tettét vég­rehajtotta. Az a légkör ugyanis, amelyben a tün­tetés lezajlott, egymagában is alkalmas volt arra, hogy az ilyen eseményeket még soha nem tapasztalt fiatal­ember lelki egyensúlyát megzavarja. A kézigránát eldobása előtt közvetlenül lejátszódó döbbenetes dol­gok, a golyótól eltalált, föld­re rogyó emberek látványa, s különösen az egyik mun­katársának közvetlen kö­zelében történő sebesülése idegeit annyira felzaklat­hatták, hogy tisztánlátása a cselekmény elkövetésekor már elhomályosult. A vádlott bűnösségét ezért erős felindulás során elkö­vetett szándékos emberölés kísérlete és robbanószer jo­gosulatlan tartásának bűn­tettében, illetve ezeket ösz­szevonva, robbanószerrel megkísérelt bűntettben ál­lapította meg. A büntetés kiszabásakor a megyei bíróság még eny­hítő körülményként vette figyelembe a vádlott bün­tetlen előéletét, s azt, hogy nem rendelkezett kellő élet- tapasztalattal, s bűncselek­ményét Dancsák János be­folyása alatt követte el. Súlyosbító körülményként esett latba, hogy a sokkal tragikusabb következmé­nyek, végkifejletek elma­radása nem rajta, hanem a véletlenen múlott. A körülményekre való te­kintettel a megyei bíróság végül is úgy találta: a ki­szabott börtönbüntetés meg­felelő lesz arra, hogy az életpályája kezdetén álló, s agrárproletár családból származó vádlott megja­vuljon, s egyben alkalmas lesz arra is, hogy a jövő­ben visszatartsa újabb bűn­cselekmények elkövetésétől. Féltette állását A kihallgatás során és a tárgyaláson Ferenc István eléggé bizonytalan és el­lentmondó vallomásokat tett. Zavartság érződött rajta. Egyrészt úgy érezte, hogy az előtte bizonyára nagy te­kintélynek .örvendő Dan­csák János utasítását vég­rehajtotta, megtette azt, amit kért tőle. Nyilvánvaló, hogy tartott Dancsáktól, s féltette állá­sát is, mivel a telephelyen előzőleg fülébe jutottak olyan hangok, hogy őt is leváltják garázsmester be­osztásából. Bizonyítani akart tehát, s gondolta, így is le­het. A kíváncsiság is vezet­hette. Mivel ilyen kézigrá­nátot még életében nem lá­tott, érdekelte, hogy egyál­talán robban-e. Ez lehetett a motiváció, s nem a min­denáron való gyilkolás szándéka. Dolgozhatott benne az ital, s annak hatására a fiatalos hetykeség is. Nem gondol­kozott. Nem gondolta végig, mit tesz, s tettének milyen következményei lehetnek. Mérni nem lehet Sajnos, Ferenc István tet­tének ismeretében sem mondhatjuk el, hogy most már akár megközelítőleg is, eleget tudunk 1956. decem­ber 8-ának tragikus esemé­nyeiről. Attól még mindig messze vagyunk. Az azonban kimondható, hogy Ferenc István tette, ha nem is okozója, vagy előidézője volt a történtek­nek, mindenképpen hozzá­járult ahhoz a zűrzavar­hoz, amely ott eluralkodott, s elősegítette a szálak össze- kuszálódását, az indulatok még nagyobb mérvű elsza­badulását. Mindezt persze valami, lyen mértékkel is lemérni nem lehet. Csak annyit mondhatunk tehát: az lett volna a jó, ha sem lövöl­dözés, sem pedig gránátdo- bás nem történik azon a na. pon Salgótarjánban. (Vége) Boző Gyula Tűz a Brenner- alagútban Sérült járművek állnak az alagút füstölgő bejáratánál. 1989. május 12-én, miután tűz ütött ki, majd robba­nás történt az Ausztriát Olaszországgal összekötő Brenner-alagút északi irá­nyú közútján, néhány száz méterrel az osztrák határ után. A szerencsétlenség következtében két olasz munkás meghalt, négyen súlyosan megsebesültek. (MTI) A nőgyógyász válaszai „Szemérmeskedésnek itt nincs helye...” r i z asszony és a férfi ” mindig egymással szemben, törökülésben he­lyezkedtek el, s gyakorla­tilag önkielégítéssel élték át a házasélet gyönyöreit. A férfi—nő kapcsolatának szubvencionálás, hogy úgy mondjam hagyományos módján nem sikerült el­jutniuk az ejakulációig, il­letve az orgazmusig. Eljöt­tek hozzám, tudnék-e se­gíteni rajtuk. Nos, én csupán a férfi spermiumát tudom megvizsgálni, il­letve azt, hogy az asz- szonynak rendben van-e a peteérése, átjárhatók-e a petevezetékei. Organiku­san. azaz „szervileg” sem­V mi probléma nem volt ve­lük, a bajt másutt kellett keresni... Egy fővárosi kol­légám hipnózisban „taní­totta” meg őket a helyes nemi életre. Maholnap óvodába megy a gyerme­kük. Dr. Hiinka Tibor számos hasonló esetben nyújtott már segítséget a rászoruló asszonyoknak és férfiaknak. De melyik nem képvise­lőivel foglalkozik szíve, sebben ? —^Hölgyek és férfiak, egyaránt bízvást felkeres­hetnek. Nőgyógyászként dolgozom a megyei kór­házban, de évekkel ezelőtt feladatul kaptam az and- rológiai ellátás megszerve­zését is. Ez egy fiatal tu­dományág, a férfi med­dőségproblémájával fog­lalkozik. — ön tehát szexológus is egyben? — Nem, a szexológiával pszichiáterek, vagy inkább pszichológusok foglalkoz­nak. Én a szervi problémá­kon, ők a lelkivilág gond­jain igyekeznek segíteni. Tizenhét éve, amikor az egyetemen végeztem az ország legújabb, kórháza volt a salgótarjáni, Uroló­giai szakvizsgát tettem, és hat évig az osztályon dol­goztam Időközben elmé­lyedtem a sebészet szak­kérdéseiben. sokat ügyel­tem a „balesetin” is. Ér­dekelt a szülészet-nőgyó­gyászat, így hát szakvizs­gát tettem ebből is és ti­zenkét éve ezen a terüle­ten próbálok segíteni az arra rászorulóknak. — Sokan keresik IfeT? — Számos beteg jön hozzám, mivel — pillanat­nyilag — nincs szexológu­sunk, őket most Pestre kell fölküldenem, hiszen a pszichés torzulásokat leg­inkább hipnózisban, szug- gesztióval célszerű gyógyí­tani. Ehhez azonban túlsá­gosan is kevesen értenek. Azt hiszem az egészségügyi kormányzatnak az egy nagy mulasztása; nem tö­rődött a „lélekgyógyászok” képzésével. — A köztudatban az ön szakmáját egyfajta pikan­téria övezi. Nem 'szemér­mesek túlságosan a páci­ensei? — Nézze. Szeméremnek nincs helye, hiszen rop­pant fontos kérdésről van szó. Ahogyan a népi böl­csesség tartja, a nappal háborúsága éjszaka az ágy­ban békekötéssel ér vé­get. De ha már a szex sem jelent békét együtt- létet, nos ott kezdődnek az igazán mély családi konfliktusok. ■A1 (Mohai) Várjuk olvasóink házaséletre, nőgyógyászatra vonat­kozó kérdéseit. Kérjük küldjék be szerkesztőségünkbe! Napunk hasábjain dr. Hiinka Tibortól választ kapnak mindarra, amit eddig hiába kérdeztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom