Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-19 / 168. szám

2 NOGRAD 1989. JÚLIUS 19.. SZERD, Kuznyecki bányászsztrájk A követelések maradéktalan teljesítéséig tolytatják A kuznyecki szénmedence csaknem 110 ezer szerájkoló bányászát képviselő egyesí­tett sztrájkbizottság — a Nyikolaj Szljunykov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára vezette kormánybi­zottsággal Prokopjevszkben folytatott hosszas tárgyalá­sok eredményeként — ked­den úgy döntött, hogy a munka felvételére szólítja fel a bányászokat. A sztrájk- bizottság ajánlása szerint kedden a harmadik műszak­kal kellene véget vetni a munkabeszüntetésnek. Erről a sztrájkbizottság képviselői Nyikolaj Szljunykovval együtt rádión tájékoztatták a dolgozókat, majd pedig Pro- kopjevszkben nagygyűlésen isertették a tárgyalások ered­ményeit. A bányászok reak­cióiból egyelőre nehéz meg­mondani, hogy valóban vé­get ér-e a munkabeszünte­tés — írja beszámolójában a TASZSZ hírügynökség. A kormánybizottság hét­főn Kemerovóból érkezett Prokopjevszkbe, ahol haj­nali négyig tartott a tárgya­lások első fordulója a sztrájkbizottsággal, amely­nek vezetője a terület kép­viselője, T. Aviliani. A kuznyecki szénmeden­cében jelenleg 160 bánya- vállalatnál, gépipari, elektro­technikai és könnyűipari vál­lalatnál áll a munka. A prokopjevszki bányá. szók nem mutatnak haj­landóságot a munka felvéte­lére — erről számolt be kedd esti műsorában a Vrem- ja. A szovjet tv-híradó hely­színi riportja szerint a bá­nyászok figyelmen kívül hagyták a sztrájkbizottság és a Nyi'kolaj Szljunykov vezette kormánybizottság megállapodásait, mivel azok — a prokopjevszkiek sze­rint — csak félmegoldást je­lentenek, nem adnak garan_ ciákat a bányászok által felvetett problémák megol­dására. A sztrájkot a köve­telések maradéktalan telje­sítéséig folytatják — jelen­tették ki a prokopjevszki bányászok képviselői. Eközben az ukrajnai do- nyecki szénmedencében már csaknem negyven bá­nyára terjedt át a sztrájk, lé­nyegében a szibériai mun­kabeszüntetéshez hasonló okok miatt. A Vremja keddi jelentése szerint itt is már több tízezer bányász szünte. te be a munkát, s tüntet a bányászvárosok főterein, jobb munka, és életkörül­ményeket. követelve. A hely­színre érkezett Alekszandr Fiszunnak, a bányaipari mi­niszter első helyettesének közbenjárására sikerült a bányászok követeléseinek többségét kielégíteni, így rendezték a műszakpótlékok, pótszabadságok kérdését. A helyszínen nem rendezhető problémákat a bányászok a Legfelsőbb Tanácshoz to­vábbították. A szovjet tv- híradó egyébként teljesen jogosnak, igazságosnak ítél­te a bányászok követeléseit, s kommentárjában keserűen jegyezte meg, hogy az ukraj­nai kormány még csak nem is reagált e nagyszabású munkabeszüntetésre, képvi­selőit nem küldte a hely­színre. Husák— dós Santos Á bolgár lapok Horn Gyula szófiai tárgyalásairól találkozó Gustáv Husák csehszlovák államfő kedden fogadta Jo­sé Eduardo dos Santos an­golai elnököt. A szívélyes légkörű megbeszélésen dós Santos, aki hétfőn érkezett baráti látogatásra Csehszlo­vákiába, tájékoztatta ven­déglátóját arról, hogy az afrikai országok zairei csúcstalálkozóján elfogadott határozatok következetes végrehajtásával lehetséges a romokban heverő angolai gazdaság talpraállítása Hangsúlyozta: a zairei ta­nácskozás zárónyilatkozata megerősíti az angolai nép­nek azt a törekvését, hogy véget vessen a fegyveres harcnak, és egyben megte­remti a nemzeti megbékélés feltételeit. Hasznosnak és nyíltnak minősítik a keddi központi bolgár napilapok Horn Gyu­la külügyminiszter szófiai tárgyalásait. Georgi Antanaszov mi" niszterelnökkel és Petar Mladenov külügyminisz­terrel folytatott megbeszé­léseit értékelve a bolgár tömegtájékoztató eszközök azt emelik ki, hogy a ma­gyar külügyminiszter tár­gyalásai azoknak a véle­ménycseréknek a sorába tartoznak, amelyeket a szocialista országok képvi­selői folytatnak kapcsolata­ik javítása és korszerűsíté­se céljából. A Rabotnicseszko Delo, a BKP KB központi napi­lapja „A nyíltság és a köl­csönös érdekeltség szelle­mében'’ címmel részletesen tudósít Horn Gyula szófiai megbeszéléseiről. A cikk­ben kiemelték, hogy a két ország külügyminisztere a bolgár—magyar gazdasági együttműködés helyzetét elemezve elengedhetetlen­nek nevezte a kapcsolatok aktivizálását, a korszerűbb és hatékonyabb formák al­kalmazását. Horn Gyula kedden reg­gel külön repülőgéppel Vár­nába utazott, ahol találko­zott Todor Zsivkovval, a BKP KB főtitkárával, az Államtanács elnökével. A kora délutáni órákban tért vissza Szófiába, ahonnan Jugoszlávián keresztül ha­zaindult. „Jelentések az alagútból” A Pénzügykutató Rt..füg­getlen szakértői kedden saj­tótájékoztatón ismertették „Jelentések az alagútbái” című sorozatuk második kö­tetét, amelyben az 1988-as év gazdasági eredményeit elemzik és előrejelzéseket fogalmaznak meg az idei esztendőre. A szakértők szerint az 1988-as év legfőbb eredmé­nye az volt, hogy sikerült elkerülni a külföldi adóssá­gok átütemezését. Az elmúlt évben a kor­mányzat monetáris politi­kájában történtek a legje­lentősebb változások. A vál­lalati és szövetkezeti szfé­rában a hitelkivonás igen erőteljessé vált. A folyama­tos gazdálkodáshoz szüksé­ges banki pénzellátást 13 milliárd forinttal szűkítet­ték. A pénzügyi restrikció viszont nem terjedt ki az állami költségvetésre. A/ államháztartás adóssága 1988-ban 46 milliárd forint­tal emelkedett. Az állami költségvetés eladósodását tovább növelték a hazai és nemzetközi beruházások ..költségvetésen kívüli’’ tá­mogatásai. A független szakértők ösz- szegzése szerint miközben a pénzügyi irányítás pénzt vont ki a versenyszférából, a költségvetési támogatá­sokkal hozzájárult az el­avult termelési szerkezet fenntartásához. Ezzel .ma­gyarázható az is, hogy a veszteséges vállalatok szá­ma továbbra sem csőként. A szakértők szerint 1989- ben az államadósság tovább nő. Németh Miklós fogadta Josef von Ferenczyt Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke kedden, az Országházban fogadta Josef von Ferenczyt, a Német Szövetségi Köztársaságban működő Ferenczy sajtóügy­nökség tulajdonosát. Josef von Ferenczy készségét fe­jezte ki arra, hogy hozzájá­ruljon a magyar reformok, a magyarországi átalakulás fő irányainak megismertetésé­hez az NSZK-ban. Salgótarjáni reformkor: Az ellenzék nem ellenség! Az MSZMP salgótarjáni reformkoré július 11"i ülésén megvitatta a kongresszus elé kerülő szerveze­ti szabályzat tervezetét. A vita során felszínre ke­rültek a társadalom megújulásával, a párt tevékeny­ségével kapcsolatos egyéb kérdések is. Az alábbi ál­lásfoglalást fogadták el. O A szervezeti sza­bályzat nem szakítha­tó el a készült pártprog- tómtól, a folyamatosan vál­tozó társadalmi valóságtól. Noha számtalan ellent­mondásos, kiforratlan, itt- ott homályos elemet tartal­maz, alkalmas arra. hogy a pártértekezleteken és a kongresszuson vitaanyag­ként szerepeljen. A szervezeti szabályzatba be kell építeni olyan ele­meket is, amelyek megaka­dályozzák egy diktatórikus pártállam esetleges létre­jöttét. O A korábbi szervezeti szabályzat is — elvi­leg — lehetővé tette volna a part demokratikus műkö­dését. Ahhoz azonban, hogy a párt demokratikusan mű­ködhessék. törvényekkel, biztosítékokkal kiépített jogállamra, az MSZMP ál­tal is elismert és tisztelet­ben tartott többpártrend­szerre van szükség. A pár­tok és a különböző szer­vezetek működéséhez Sal­gótarjánban és Nógrád megyében is biztosítani kell az objektív és szubjek­tív feltételeket. Súlyos ká­rokat okoz megyénkben az MSZMP jelenének és jö­vőjének az a — különösen vezetői szinten — ma is erőteljesen létező nézet, amely az ellenzéket ellen­ségként, a párton belüli reformerőket fegyelmezet- lenkedő szélsőségként ke­zeli. O E1 kell érnünk, hogy az októberben tar­tandó kongresszus után egy megtisztult, a különbö­ző platformokat egyesítő, valódi mozgalmi-szolgál­tató MSZMP vegye fel a küzdelmet a különböző pártokkal a parlamenti vá­lasztásokon. Ennek érdekében: — A választási előkészü­letek, a városi és a megyei pártértekezletek során fel­színre kell segíteni a valódi megújhodást akaró szemé­lyiségeket, erőket. — Lehetővé kell tenni, hogy a küldöttek, a külön­böző platformok megis­merhetők legyenek. Teljes nyilvánosságot kell biztosí­tani számukra a sajtó es egyéb eszközök segítségé­vel. — A választások során a testületek kialakításánál ügyelni kell arra, hogy nyomokban sem éljenek tovább a pártállamra jel­lemző maradványok, ösz- szefonódások. — Az MSZMP közelebbi és távolabbi célkitűzése mi­att az alapszervezetek po­litizáló tevékenysége kulcs- fontosságú. Különösen fel­értékelődött a lakóhelyei- történő politizálás, ezért kel: megerősíteni az itt műkö­dő alapszervezeteket. Ki vánatos. hogy az üzemi, la­kóhelyi kultúrotthonokban. MSZMP székházában, kö­zösségi, politikai klubok működjenek, ahol a külön­böző pártállású emberek szórakozhatnak, véleménv: cserélhetnek. A reformkor nem ért egyet azzal a — job bára vezetők által hangoz­tatott — véleménnyel, hogy nálunk ma nemkívánatos.ve- zetőellenesség van. Ténv viszont, hogy a vezetők eg\ része nem népszerű, hiszen létezik még a dölyfös. a tévedhetetlenség látszatát keltő vezetői magatartás, a lefelé mutogatás, márpedu. a társadalom megújításá­ban, a nélkülözhetetlen mo­dellváltásban az MSZMP csak akkor kaphat szere­pet. ha az önmagukat lejá­ratott, hitelüket vesztett ve­zetőktől megválik. VÁLLALKOZÓK FIGYELEM! A Palóc Kereskedelmi Vállalat 1989. augusztus 1-toí bérleti vagy szerződéses üzemeltetési formában, versenytárgyalás nélkül 2 évre meghirdeti: 24. sz. Salgótarján, munkahelyi 1 fő Hősök u. 48. élelmiszer 91. sz. Bátonyterenye, él elmiszer­1 fő Táncsics u. 46. háztartási 172. sz. Salgótarján. munkahelyi 1 fő Hajek R. u. 1. élelmiszer 182. sz. Salgótarján, élelmiszer­1 fő Bajcsy-Zs. u. 37. háztartási 184. sz. Salgótarján, munkahelyi 1 fő Malinovszkij u. 63. élelmiszer 202. sz. Salgótarján, élelmiszer­1 fö Lovász J. u. 25. háztartási 205. sz. Salgótarján. munkahelyi 1 fő Rákóczi u. 247. élelmiszer 206. sz. Salgótarján, zöldség­1 fő vásárcsarnok gyümölcs 207. sz. Salgótarján, édesség­1 fő vásárcsarnok pavilon 213. sz. Salgótarján, élelmiszer­1 fő Határ u. 1. háztartási A pályázatokat írásban a vállalat által rendelkezés- i e bocsátott nyomtatványon 3 példányban 1989. jú­lius 28-ig kell benyújtani Salgótarján, Ady E. u. 3 b. címre. Az üzletek kiadása a jelentkezés sorrendjében törté­nik. A pályázatok benyújtásához szükséges adatokat és nformációt a vállalat közgazdasági és jogi osztálya Tisztességes munkáért, tisztességes bért! Jaruzelski vállalta az elnök­jelöltséget Wojciech Jaruzelski, a megszűnő államtanács eLnö- ke a LEMP KB első titkára hosszú huzavona után ked_ den vállalta, hogy a pártja őt jelölje a szerdán össze­ülő nemzetgyűlésben a köz- társasági elnök tisztére. Ez­zel minden jel szerint meg­oldódott az a politikai vál­ság. amely június végén tá­madt, amikor Wojciech Ja­ruzelski elhárította jelölte- tését, mivel úgy látszott, hogy még pártja szövetsége­seitől sem kapja meg a megválasztásához minimáli­san szükséges támogatást, Ábház helyzetkép Az elmúlt napok abháziai összecsapásaiban a kedden közzétett legfrissebb adatok szerint tizenhat ember vesz­tette életét és kétszázötven megsebesült. A zavargások­ban megsebesült négy rendőr és a belügyi csapatok négy- katonája is. A szovjet bel­ügyminisztérium keddi sajtó­tájékoztatóján elhangzott, hogy továbbra is feszült a helyzet a Grúziához tartozó autonóm köztársaságban. A térség városaiban többezres tömeggyűlések voltak, (Folytatás az 1. oldalról.) megmozdulásával. Hajlandó ehhez segítséget is nyújtani, mivel a népgazdaságban mind jobban előtérbe kerül­nek a foglalkoztatási gon­dok. Évek óta megoldatlan az ózdiak helyzete is. ’ A SZOT olyan gazdasági kon­cepciót szorgalmaz, amely elsősorban a foglalkoztatás oldaláról vizsgálja a veszte­séges termelést; igaz, hogy veszteségesen senki sem akar dolgozni, de leállítás esetén mindenki tudni akar­ja, hol folytathatja mun­káját. A személyi jövedelem- adóval kapcsolatban a SZOT álláspontja, hogy lényegesen csökkenteni kell ennek tel­jesítmény-visszatartó hatá­sát, s hogy az adózási rend­szer vegye figyelembe az eltartottak számát. Néhány szakmában — a bányászat­ban, a melegüzemekben, va­lamint az éjszakai műsza­kokban —, a munka nehéz­ségét elismerve megfelelő pótlékot kell fizetni a dol­gozóknak. A SZOT 15—20 olyan fontos kérdést tart napirenden, amelyek meg­oldásában hosszú idő óta nincs elmozdulás. Ezért kez­deményezi, hogy augusztus végéig a kormány ezekben az ügyekben — egyebek kö­zött életszínvonal- és szoci­álpolitikai kérdésekben — öntsön tiszta vizet a pohár­ba. Hasonlóképpen szorgal­mazza, hogy az MSZMP és a többi párt is foglaljon ál­lást a vitás ügyekben. A rendezetlenül maradt témák széles körű ismerte­tésére és a lakosság támo­gatásának megnyerésére szeptemberben szakszerve­zeti akcióheteket szervez­nek, ezalatt demonstráció­kon ismertetik a problémá­kat, és a szakszervezet sze­rint megteendő helyes lé­péseket. Kampányt kezde­ményez a SZOT annak ér­dekében is, hogy feltöltsék a sztrájkalapot. Ez alapvető­en kétféle módon oldható meg, tagdíjosztozkodással vagy külön hozzájárulással. A sztrájkalap feltöltését az indokolja, hogy ne csak jo­gilag nyíljon lehetőség a munka leállítására, hanem — ha már más eszköz nem marad —, anyagi támogatást is nyújthassanak a huzamo­sabb munkabeszüntetéshez. A háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon erő­teljesen kívánja szorgalmaz­ni a szakszervezet, hogy az eddiginél sokkal határozot­tabb állásfoglalás szülessen kedvező gazdasági és szociá­lis fordulat létrehozása ér­dekében. Amennyiben vég­képp nem jutnak megfelelő eredményre, akkor a szak- szervezet levonja a követ­keztetést, és elhagyja ezt a fórumot. Nagy Sándor végezetül rövid áttekintést adott a szakszervezeti választások országos helyzetéről. El­mondta, hogy eddig az alap­szervezetek több mint a fe­lénél fejeződtek be a vá­lasztások. A bizalmiaknak 30—40 százaléka cserélődött ki, s a tisztségviselők köré­ben csökkent az MSZMP- tagok száma. A központi vezetőség el­határozta: érdekegyeztető tanácsot hoz létre, hogy se­gítse a vezető testületeket az érdekek összehangolásá­ban. A testület állást foglalt a mecseki ércbányászok au­gusztus 30-ai demonstráció­jának támogatása mellett is. A központi vezetőség vé­gül személyi ügyekben dön­tött. Kovács László főtitkár korábban levélben kérte, hogy az elnökség járuljon hozzá lemondásához, ezt ko­rával és meggyengült egész­ségi állapotával indokolta. Az elnökség kérésére azon­ban vállalta, hogy a szak- szervezet kongresszusáig hátralevő hónapokban ellát­ja tisztségét. A központi ve­zetőség tudomásul vette, hogy Lájer László, a szak- szervezet titkára nyugdíja­zását kérte, s ezért érdemei­nek elismerése mellett fel­mentette tisztségéből, köz­ponti vezetőségi tagságát to­vábbra is meghagyta. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom