Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-17 / 166. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: A fyél zenemüve Schumann: ABEGG vál­tozatok Op. j. 8.50: A hét költője: Ladányi Mihály 8.00—11.00: Napközben Zenés délelőtt 11.00: isten áldja a tisztes ipart Móra Ferenc novellája 11.07: Sass Sylvia operett- dalokat énekel 11.28: A kolorádóbogar Rakosy Gergely regé­nyének rádióváltozata 12.45: Házunk tája A Falurádió műsora 13*00: Klasszikusok délidöben 14.10 : Az özvegy asszony és három lánya juszuf ldrisz egyiptomi író elbeszélése kb. 14.30: A Magyar Rádió népi zenekara játszik 15.00: Most jeleni meg Világirodalmi könyv­szemle 15.30: Kóruspódium lti.OO: Tizenhat óra Hírmagazin 10.10: Szívesen hallgattuk 17.00: Eco-mix — Gazdasági magazin 17.30: Musica rinata Emlékezés Vécsey Jenő zeneszerzőre 18.00: Levelekre — röviden 19.15: Első kézből 20.15: Népdalest 21*11: A Radiósz.inház bemutatója. Ella. Hhys Adrian rádiójátéka 21.50: Gong 22.00: Hírvilág 22.30: Lesz-e végre emlékmű? 23.00: Zenekari muzsika PETŐFI RÁDIÓ: 8.05—9.00: A Gyermekrádió műsora 9.05: Népdalkörök pódiuma 9.40—11.00: Rivaldafényben 11.10: Térkép és útravaló 11.30: Balatonrádió 12.10: Szijjártó Jenő népdal- kórusaiból 13.05: Az aranyember Jókai Mór regénye rádióra alkalmazva 13.38: Három Matyi— Móra Ferenc elbeszélése 14.00: Kettőtől ötig... (Élő) 17.00—21.00: Nyáridő 17.30: ötödik sebesség 18.30; Popregiszter 19.30: Daráló Folytatásos ifjúsági történet 20.00: Popkorong 21.05: Zeneközeiben (Élő) 22.00: Erkölcsi csapdák 23.15: ..Rockmobil” 23.45—0.14: Dzsesszarchívum BARTÓK RÁDIÓ: 9.06: Operafinálék 9.54: Horváth László (klarinét) és a budapesti Vonósok hangversenye a Pesti Vigadóban 11.12: A windsbachi Fúvóskórus hangver­senye. a berlini Mátyás-templomban 12.39: Magyar zeneszerzők rézfúvós kamara­zenéjéből 13.05: Lemezbörze helyett 14.00: Zenetörténeti értéktár 15.H : George Malcolm csembalózik 15.27: Moniuszko: Halka. Négyfelvonásos opera Közben : 16.15: Kilátó. A Rádió világirodalmi hetilapja 19.05: Holnap közvetítjük. A nemzetközi Bartók- fesztivál nyitó- hangversenye 19.35: Nagy mesterek kamarazenéjéből 20.41: Zsebrádiószinház Hallgatni arany. Vámos Miklós kishangjátéka 21.01; Nagy siker volt! 22.26: Szokolay Sándor müveiből MISKOLCI STÚDIÓ: 5.55: Műsorismertetés, hirek, időjárás, útinform. 6.00: Kró­nika. (Kossuth). 6.15: Közel­kép mikrofonnal. 6.20: Észak- magyarországi kfónika. 6.30: Hírek, lapszemle. (Kossuth.) 6.55: Útinform (országos és körzeti). 7.00: Krónika (Kos­suth). 7.20: Eszak-magyaror- BZági krónika. — Körzeti idő­járás 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.45: Tájak, arcok, színek és vélemények. 7.55: Napi összefoglaló és a másnapi műsor ismertetése. — Reklám. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1­9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.1«: A szerencselovag. NSZK—csehszlovák tévéfilmsorozat. Vili i. rész. (ism.) 10.10; A HÉT. (Ism.) 11.10: Delta. . Tudományos híradó. (Ism.) 11.35: Képújság 17.20: Hírek 17.35: Déli videoúj.ság A szegedi körzeti stúdió műsora 17.45; Hirek román nyelven 17.50: Berkes Péter: Utánam, strácck. Gyermek filmsorozat, VI 3. rész: BFK úr a mesterdetekliv. (ism.) 18.20: Három nap tévéműsora 18.25: Régi holland mesterségek. Holland iüvidfilm. Facipőkészités. (Ism.) 18.40: Müsorajánlat 18.45: Reklám 18.50: Esti mese. Szamóca apó találmányai Szamóca ízű rágógumi Csehszlovák rajzfilm 19.00: Uj cim-cim. Irodalmi rejtvény műsor gyerekeknek Zsigmond király. 19.20: Reklám 19.25: Közlemények. Müsorajánlat 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Az öreg. NSZK bűnügyi tévéíilmsorozat. Gyilkosság terv szerint 21.05: Panoráma. Világpolitika percről, percre 21.50: Reklám. 21.55: A Gondolkodó arcképcsarnoka. Vallomások Lukács Györgyről. Ütközések 22.50: Híradó TV 2. Berkes Zsuzsával és Rózsa Péterrel 17.25: Képújság 17.35: Tv 2. Benne : Reklám Riportok Időjárás Zene 18.00: Hétfőn hatkor 18.25: Gyerekeknek! Nils Holger.sson csodálatos utazása a vadludakkal 18.50: BUMM !!! Telefonos játék 19.00: a Forsyte Saga. Angol családregény. XXVT 3. rész: A boldogság üldözése, (ism.). FF. 19.50: Tv 2. 20.00: Körzeti tévéstúdiók műsora — Budapest — Pécs — Szeged 20.55: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Telesport 23.00: Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 16.15: Szovjet animációs film 16.45: A nap percei 16.55: Katonák műsora 17.45: Pozsonyi magazin 18 .20: Publicisztikai műsor 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Ez az ön dolga. biztos úr. Tv-játék 21.20: Dokumentum- sorozat. ff. 21.40: Hang. Feliratos szovjet film 2. MŰSOR: 18.30: A hét eseményei. magyar nyelven 19.00: Megyei magazinok 19.30: Híradó 20.00: Sportvisszhangok 21.00: Tavasz, nyár. . . (dokumentumfilm az Upro Roma” cigány- együttesről) 21.30: Híradó 22.00: Világhiradó 22-15: Az új pacifik. Angol dokumentum- sorozat MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Dirty Dancing (Piszkos tánc) Színes, zenés amerikai film. — Kamara: Betty Blue. (i8) Színes francia film. — Zagy- vapálfalva: Tex és a mély­ség ura. Színes, szinkr. olasz western — Kohász: Viharos hétfő. Színes angol krimi — József Attila Kert: Hajlakk. Színes amerikai film. — Ba­lassagyarmati Madách: Fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól: Ik­rek. Színes, szinkr. amerikai filmvígjáték. — Kamara: Éj­szakai motorosok. Színes gö­rög film — Bátonvterenyei Petőfi: A sárga folyó harco­sa. Színes hongkongi akció- film. — Pásztó: 6 és 8 órá­tól: Szellemirtók. Színes, szinkr. amerikai horror-bohó­zat. — Szécsény: A kém, aki szeretett engem. Színes an­gol kémkomédia. — Karancs- lapujtő: Rémült rohanás. Színes, szinkr amerikai kri­mi. — Jobbágyi: A hal neve: Wanda. Szine^ szinkr. krimi- komédia. — Nagylóc: Iskola­mozi: Varázslatos örökség. — Ersekvadkert : Nincs kegye­lem! Színes, szinkr. amerikai krimiakciófilm. — Rétság: Moonwalker. Színes, zenés amerikai fantasztikus film. NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Mátraalmás : a nemzetközi müvésztelep vendégei, Vili. Váli Dezső Vonzó program az áj évadra A második színházi évadot zárta a szécsényi új művelődé­si központ Kiss Tiborné igaz­gatóhelyettes elmondta, hogy a szezonra 110 bérletet adtak el. Jóllehet az előadások nagy ré­szét telt ház előtt játszották, gazdasági mérlegük ennek el­lenére negatív volt. A ráfize­tés egyik oka, hogy igen ma­gas a színházi előadások ára. Egy-e&y darabért átlag 50 ezer forintot fizettek ki. Ezzel szem­ben a bevételük — telt ház esetén is — alig 40 ezer forint. A nézőtéren 340 ülőhely van az átlaghelyár 100 forint. Az elmúlt évben a legdrá­gább előadás, a Marica grófnő volt. A művelődési központ 70 ezer forintot fizetett érte. Igaz, a legnagyobb közönségsikert is ez a bemutató aratta. Szép közönségsikere volt a Koldus­operának. a Csillag, Nápoly egén cimii musicalnak és Né­meth László drámájának, a Villám fény nél-nek. Milyen színházi előadásokat láthat a szécsényi közönség az új évadban? A Józsefvárosi Színház —, amely lassan ,,háziszínháza” lesz a városnak, hiszen évadonként 3—4 előadással szerepel, ősszel a Varrenné mestersége, a Cik­lámen, és a Tanítónő című da­rabokat mutatja be. A Mik­roszkóp Színpad társulata a Felettünk a béka című politikai kabaréval szerepel Szécsény- ben. A szolnokiak ismét egy operettel jelentkeznek: az Ör­döglovassal. Bemutatkozik Szé- csényben, a székesfehérvári színház, a Kaktusz virága cí­mű zenés játékkal. A programban szerepel egy táncegyüttes — több mint való­színű, a Magyar Állami Népi Együttes — műsora. Szécsénybe várják a Rádió Kabarészínhá­zát. A színházi évadot a szo­káshoz híven, a Radnóti Miklós Színház társulata zárja. Ami a gyermekszínházi elő­adásokat illeti: a Játékszín, a Fekete cilinderrel, az Állami Bábszínház, a Ludas Matyiva! vendégszerepei a városban. Dé­vényi Tibor Három kivár sás című műsorára is várják a gyerekeket. Sz. F. Vali Dezsővel legutóbb 1986-ban találkoztam Mát- raalmáson. Akkor a Zsidó' temetők című, már egyre nagyobb hírnek örvendő nagyszerű képsorozatán dolgozott. Az anyagot, mint Kelet-Közép-Eurőpa társa­dalom* és: művelődéstörté­netének a hatmillió euró­pai — s benne hatszázezer magyar — zsidó áldozatot követelő Holocaust után is fájdalmasan elhanyagolt, bál­áz európai kultúrának szer­ves részét jelentő témáját, a többi között hatalmas mű­vészettörténeti és folklo- risztikus értékeivel ő fe­dezte föl, s emelte a szá­zad kortárs magyar művé" szetébe. — Mi történt azóta? — A sorozatot 1987 nya­rán fejeztem be — mondja Vali Dezső. — Három és fél évig csináltam, körülbelül hetven táblakép maradt be­lőle. Közben sokat el is pusztítottam. Ekkor váku­umba kerültem, mert új programom nem volt. — Hogyan lett?. — Ügy szoktam tovább lépni, hogy ilyenkor kiürí­tek mindent, megszokott já- tékterületeimről lemon­dok, kedvteléseimet abba­hagyom. Most is így tör­tént. Műtermemet kiürítet­tem, tárgyaim, könyveim jó részétől megszabadultam, szinte halálos vákuumot teremtettem magam körül. Dehát a fizikai és a szel­lemi vákuum természete az, hogy megköveteli a meg­szüntetését. Ez negatív energia. Aztán a lecsupa­szított műtermemet elkezd­tem fényképezni, s hirtelen ötlettel ezt a fotótémát megfestettem. Ebből egy furcsa, romantikus kép szü­letett, idegen a gondolko­dásomtól, és a formavilá­gomtól. Egyéb ötleteny nem lévén, ezt a témát kezd­tem festeni. Pár hónap után a téma építeni, formálni kezdte magát, ága-<bogai nőttek, kezdett visszahat­ni az életemre, gondolata­imra. — Megszületett az új sorozat? — Igen, a Műterem-soro­zat. 1987 őszétől készül, most is ezen dolgozom. Kezdetben 120x120 centi- méteres négyzetes olajké­peket csináltam, aztán 60x60- as méretekben dolgoztam. Másfél év alatt körülbelül negyven táblaképem van. őszre meghívtak a kecske­méti Cifrapalotába egy ki­állításra. később várhatóan ezt Pesten bemutatom. — Miről szólnak a Mű­terem-képek? — Talán arról, hogy a bennem lévő ürességekkel, vélt hiányokkal, hogyan ha­dakozom. Természetesen tudni kell, hogy a művé­szetek — bár van bennük logika — nem a logikai, hanem az érzelmi tarto­mányban születnek. Ha csak az értelmemen keresz­tül nézem az életemet, nin­csenek benne ürességek és hiányok. Viszont azon mű­vészek közé tartozom, akik­nek nincsenek képzetei, irányelvei. Vitt Tibor mond­ta, hogy egyik szobra a következő szobor szerszá­ma. Nálam is egyik kép öt­letéből jön a következő kép gondolata. Frank János ta­lálta ki, hogy tudatos az életem, ám a tudatom nem képes irányítani a kezemet. Hála Istennek. — Életünk a szó szoros értelmében agyonpolitizált. Hovatovább az a benyomás alakul ki az emherben. hogy a nyolcvanas évek végé­nek Magyarországában nincs is más, csak politika. Minden bizonnyal optikai csalódásról van szó. hiszen az emberek most is szü­letnek, meghalnak, örülnek és szenvednek, munkájukat végzik, élik az életet, mi­közben talán akadnak, akik az élet értelmét is kutat­ják, mégis úgy gondolom, hogy a politizálási hajlam ilyen mértékű eluralkodása mindennapjainkon óriási csapda. Hogyan lehet ezt elkerülni? — Van egy példázatom az egri várról, ami ellenállt a török ostromnak. Az egri nők — és most nem azok­ról van szó. akik forró szu­rokkal öntözték a törökö­ket — végezték a napi dol­gukat. Szerepük az volt, hogy reggel föltették a tűz­helyre a bablevest, délre kész legyen. Lehet, hogy a férjük, a fiuk a délelőtti csatában elesett. De ha nem. akkor délben megvolt a bableves. Ahhoz, hogy a csata menjen, a levest dél­ben és este valakinek meg kellett főzni, és melegíte­ni. Ez független a napi győzelem-, vagy vereség­rátától. Ezzel én nem be­csülöm le a napi harcoso­kat, mert nélkülük bejönné­nek a törökök. De azt mon­dom, a levest is meg kell főzni. Ez — korszerű szó­val — munkamegosztás. Tóth Elemér Előadás Balassagyarmaton Komjáthy és Szabó Lőrinc költészete Komjáthy Jenővel, me­gyénk nagy szülöttével mostohán bánt a könyvki­adás: műveiből az utóbbi évtizedekben egyetlen kis válogatás jelent csak meg. Mindannyiunk nagy örömé­re, a Szépirodalmi Könyv­kiadó kiadta a Vers és pró­za című kötetet, amely Komjáthy műveinek mind­eddig legteljesebb gyűjtemé­nye. A könyv teljes egészé­ben közli — a halála napján megjelent — A homályból című kötetet valamennyi ver­sét, valamint az azóta el­feledett. hátrahagyott költe­ményeket, köztük olyanokat is ‘ amelyek itt jelennek meg első ízben. A gyűjte­mény második ciklusában Komjáthy Jenő esztétikai tanulmányait, irodalmi kri­tikáit olvashatjuk. A Vers és próza című kö­tetet Rába György válogat­ta rendezte sajtó alá, ő írta a bevezető tanulmányt is. Rába György költő, iroda­lomtörténész a közelmúltban a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság meg­hívását elfogadva, érdekes előadást tartott a balassa­gyarmati Madách Imre Vá­rosi Könyvtárban. Előadása, amely számta­lan kuriózumot tartalma­zott, nagyban hozzájárult Komjáthv Jenő jobb megis­meréséhez. Rába György részletesen elemezte a költő életművét. Rámutatott, hogy A homályból nem egységes, sliláris szempontból. Sokan a természet pontos megfigye­lőjét látják Komjáthyban. pedig tulajdonképpen a táj az ö lelke, önmagát vetíti a természetre. Többen úgy vélekednek, ezek a versek pesszimisták. Rába György tagadja ezt az állítást he­roikus erőfeszítéseket lát, az optimizmus irányába. A maga nemében páratlan a szerkesztő azon megálla­pitása, felfedezése, hogy Komjáthy foglalkozott a spiritizmussal, ez mégsem mutatható ki költészetében. Pedig ez lenne a logikus, mert például Davist beható­an tanulmányozta. Ugyan­csak rendkívüli módon ér­dekelte őt Spinoza filozófiá­ja. Végül is verseiben a panteizmus érhető tetten, de nem mentes a gnoszticiz- mustól sem. Mindezekkel együtt Komjáthy elsősorban költő volt és \nem ^filozófus. Rengeteg költői képet al­kalmazott. Igazából ptt tű­nik ki költői zsenije, ahol biztos kézzel alkalmazza a szimbólumokat. ahol láto­máshoz tapadnak képei. Megtudhattuk még. hogy Adyra milyen nagy hatás­sal volt Komjáthy, s hogy Babits egy róla irt tanul­mánnyal indult. Rába György a hagyatékban talált egy majdnem teljes kronológiát, továbbá egy olvasmányjegy­zéket. Utóbbiról nem dönt­hető el, hogy a rajta szerep­lő könyveket Komjáthy min­det elolvasta-e vagy csak el szerette volna olvasni azo­kat. Rába György a továbbiak­ban Szabó Lőrinc költészeté­vel foglalkozott. Szerinte Szabó Lőrinc csak ötödik könyvében mondott valami újat, akkor lett igazán nagy költő. A Te meg a világ című kötete mérföldkő köl­tészetében. A költő életé­ről szólva kifejtette. hogy szerette a statisztikákat, a menetrendeket. Volt nyolc­van üvegecskéje, amelyek­ben különféle szagokat tá­rolt. Amikor’ zongorázott, mindig az alkalomhoz illő üveget nyitotta ki. Ezeket a különcségeket tudatosan alakította ki. Költészetére legfőképp Goethe hatott. Egy lehetsé­ges világ az ember — vallja Szabó Lőrinc. A Tücsökze­nében ezt a világképet ra­gadja meg. Rábával ellen­tétben sokan a Huszonhato­dik évet tekintik költészete csúcspontjának. Az előadó két verset külön a hallgató­ság figyelmébe ajánlott. Ezek: A földvári mólón és a Mozart hallgatása közben. Köztudott, Szabó Lőrinc igencsak kedvelte a gyen­gébbik nemet. A nő és férfi kapcsolatának megfo­galmazásában is maradan­dót alkotott. A három részre tagolt elő­adás utolsó fázisában Rába György a mai magyar köl­tészettel foglalkozott. Weöres Sándor igazi nagyságát ere­deti hangja tükrözi. Az ős­költészet és a távol-keleti költészet magyar megfogal­mazásában senki nem szer­zett nála nagyobb érdeme­ket. Takáts Gyulát a termé­szet lírai rögzítéséért di­csérte. Lator László termé­szeti jelenségeket ír le. em­beri módon ez ad tágabb dimenziót költészetének. Verseiben emberi drámák alakulnak ki. Orbán Ottó kezdeti antilíráját idővel érett költészet váltotta fel. A szabadversek utolérhetet­len költőjét Tandori Dezső­ben látja. Rába Györgynek a mai magyar költészet reprezen­tánsairól vallott nézete t’i- tatható. A krónikás véle­ménye szerint Takats Gyula és Lator László nincs költé­szetünk élvonalában, bar két­ségtelen. jó költők ők is. Sok nagy költő nem fért be Rába György világába. De hangsúlyozta is, hogy válo­gatása szubjektív. összességében nagyszerű előadást hallhattak az ér­deklődök. Rába György mondandójából jobban meg­ismertük Komjáthy Jenőt és Szabó Lönncet. Uj ismere­tekkel gazdagodtunk. Adám Tamás A Somogy megyei Buzsákon az IBUSZ hagyományőrző folklórprogramként felelevenítette a buzsáki lakodal­mast A műsort a helyi önvenfös együttes adta elő. bemutatva a különböző népszokásokat a lány kikéré­sétől a lakodalmi vacsoráig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom