Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-14 / 138. szám
2 NOG R A I) 1989. JÚNIUS 14., SZERDA „A demokrácia mámora” Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások A londoni The Independent politikai szemleírója — Peter Jenkins —, aki egy héten át szem- és fültanúja volt Moszkvában a népi küldöttek kongresszusában lezajlott vitának, „A demokrácia mámora” címmel összegezte benyomásait. „Miközben a tankok csontokat zúztak a Tienanmen téren, a Kremlben sebes, időnként haragos szavak röpködtek. Kitörőben volt valami figyelemremél- tóan hasonlatos a demokráciához” — kezdi Írását a tekintélyes brit közíró. Éppen Genna- gyij Geraszimovot interjúvolta, a szóvivő külügyminisztériumi hivatalában, amikor a bekapcsolt tv-készülék képernyőjén Rizs- kov miniszterelnök benyújtotta kormánya lemondását. „Figyeljen — szólt Geraszimov brit vendégéhez —, ez történelmi pillanat: a Szovjetuniónak nincs kormánya”. Majd hozzátette: „Nincs szükség Hyde parkra, amikor van televízió.” „Ez a megjegyzés — írja Jenkins — talán még a szándékoltnál is mélyértelműbb volt, hiszen a kongresszus legfontosabb vívmányának éppen az bizonyulhat, hogy a balti államoktól Vlagyivosztokig 280 millió szovjet állampolgárhoz juttatta el a televízió a történteket. Denn ckráciaformáló élmény volt ez a demokratikus hagyományokat nélkülöző népek számára. A brit szemleíró szerint moszkvai értelmiségi körökben összeomlás vagy szétesés, sőt államcsíny eshetőségét is teljesen nyíltan vitatják. Záró beszédében Gorbacsov is utalt a „küszöbön- álló bukást” emlegető híresztelésekre. Sokan úgy vélik azonban Moszkvában — írja Jenkins —, hogy Gorbacsov nagyon is mesterpolitikus ahhoz, semhogy meg legyenek számlálva napjai. A centrumból hadakozó Gorbacsovot, írja Jenkins, a „moszkvai csoport” radikálisai a jogok megnyirbálásával vádolják, de még nagyobb ellenzékbe ütközik a kevésbé szókimondó konzervált ivók részéről, akik a rendszer veszélyeztetését vetik a szemére. A radikálisok alternatív peresztrojkaprogramot ajánlanak: szocialista piacgazdaság politikai pluralizmussal. A konzervatívok viszont tiltakoznak a hagyományos értékek feladása ellen, és az ellenőrzés elvesztésének veszélyeire figyelmeztetnek. A Gorbacsovval szembeszegezett mindkét alternatívát — hangsúlyozza Jen- Teins — „most befelhőzték a Tienanmen téren történtek.” A napilapok árának korábbi nagymértékű felemelése egyes településeken szinte sokkolta az előfizetőket, ennek következtében sokan lemondták, nem vásárolták a megszokott újságokat. Ám egy idő múlva nem jutottak el a hírek, tájékozatlanság érzése támadt, tévé, rádió sem pótolta az olvasott hír hiányát, különösen nem megyénk vonatkozásában. Egyed Lajosné a Magyar Posta mihálygergei hivatalának vezetője azonban az országos napilapok és elsősorban megyénk lapja, a NOG- RÁD iránti megnövekedett érdeklődésről informált. — Községünkben a NOG- RÁD a legnagyobb példányszámban olvasott napilap, minden különösebb szervező- munka nélkül fokozatosan emelkedik az előfizetők száma. Júniusban 75-en fizették elő, még a Népszabadságot csak 50-en. Egyébként a községben 47Ó előfizetője van a postai terjesztésű napilapoknak és kiadványoknak — tájékoztat készséggel a kiváló címmel már háromszor is kitüntetett hivatal veJegor Jakovlev, a Moscow News főszerkesztője erről igy nyilatkozott: „Kína tévedése az volt, hogy nem adott elsőbbséget a politikai reformoknak — számunkra ez a tanulság”. A konzervatívok erre a cikkíró szerint ezt válaszolják : „Lám, mi történhet akkor, ha engedik kicsúszni a dolgokat a kézből”. „Minden vitánk ekörül forog” — magyarázta Jakovlev a brit újságírónak. „A peresztrojka logikája — ez Jenkins következtetése — a demokrácia irányába tör előre, a demokratizálás logikája viszont a politikai pluralizmus és a többpártrendszer felé nyomul. Gorbacsov a pluralizmus nyelvén szólal meg, de meghúzza a határvonalat nemcsak a többpártrendszer, hanem a frakciók és a formális ellenzékiség előtt is. Csakhogy a vélemények pluralizmusa — amely kirobbant a népi küldöttek kongresszusán is — nem ismer ilyen határokat, s utat tör a frakcióknak, ha nem is éppen a pártoknak. Az engedélyes politizálás határai egyre tágulnak. Ez történt, rréahozzá roppant sebességgel, a kongresszusi ülésszak legutóbbi két hetében is.” Személyes benyomásait és érzelmeit Peter Jenkins végül így összegezi: „A kongresszusi palota üléstermében, az immár oly ismerős anyajegyet viselő, kopaszodó fejet nézve először ijesztőnek, de végül már szívderítőnek tűnt, hogy egyetlen embertől függjön az emberiség oly sok reménye. Lenin groteszk szobra alatt eltörpülve, magányosan ült ez a kis ember, azzal a feladattal, hogy felülkerekedjék, ne csupán a bolsevik történet hetven évén, hanem az orosz tradíció évezredén is. Hogyan lehet ezt véghezvinni? Talán nem is lehet. Mégis, ez a két elképesztő hét — amelynek egyikén átéltem a szemtanúság mámorát — olyan embert mutatott fel, aki hatalmas politikai erőforrásokkal, nagyon erős jellemmel és mesz- szetekintő képzelőerővel rendelkezik. Olyan embert, aki szívében radikális de — hála Istennek — birtokában van a fokozatos haladáshoz szükséges hősies bátorságnak zetője, majd személyes véleményét is elmondja. — A NÖGRÁD tartalmasabb, frissebb, sokszínűbb lett, érdekes témákat közöl és ütköztet. A hosszú cikkek helyett a rövid írások a meghatározóak, amelyeket az olvasók szeretnek. Bátrabb lett a megyei lap és ez előnyére válik, és érződik abban is, hogy fokozatosan emelkedik az előfizetők száma, amelyek között sok az új előfizető — utal a lapszerkesztés és a lapírók megváltozott munkastílusára ‘ is egyben. — Mikorra jut el a napilap az olvasókhoz? , — Zsély Lászlóné postai egyesített kézbesítő reggel 8 órától viszi a címzetteknek. Délután fél 3-ra fejezi be általában a munkáját. Már tudja, hol várják a „reggeli” és hol a „napközi postát”. Nekünk fontos, hogy mind több legyen az előfizetők száma, de úgy érzem, ezért legtöbbet a lapok dolgozói tehetnek. A NÖGRÁD, úgy hiszem, jó úton jár, merem ajánlani mindenkinek az előfizetését. — rácz — A június 10-én született történelmi jelentőségű megállapodásnak megfelelően a Parlament vadásztermében — Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének elnökletével — kedden délután megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások. Az asztalnál három egyenrangú fél — az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint a megállapodásban felsorolt társadalmi szervezetek — delegációi foglaltak helyet. Szűrös Mátyás köszöntötte a tárgyalás valamennyi résztvevőjét, üdvözölte a jelenlévőket, majd megnyitotta a tanácskozást. — Az ország lakossága, a világ magyarsága tekintetét most a magyar népfelséget jelképező Országházra veti. Mindenki várakozással tekint a meginduló magyar—magyar tárgyalásokra, amelyek lezárhatnak egy korszakot, és megnyithatnak egy újat, ha a felek megtalálják a nemzet sorsát jobbító megoldásokat, és egyezségeket — mondotta az Országgyűlés elnöke, majd beszédét így folytatta: — Jussanak eszükbe Deák Ferenc bölcs és időszerű szavai : „A hazáért mindent lehet kockáztatni, de a hazát kockára tenni soha nem szabad” — mondotta Szűrös Mátyás, majd bejelentette, hogy a június 10-i Honvédségből néphadsereg Honvédségből néphadsereg címmel — a Co-Nexus Print-ter Kft. gondozásában — megjelent Király Béla könyve. A szerző az 1944-es nyilas hatalomátvétel előzményeitől 1956. november 11-ig tekinti át saját élete és az életét átszövő történelem eseményeit. A Naey Imre és mártírtársai temetésere hazaérkezett Király Béla június 14-én, szerdán, 16.00 órától dedikálja könyvét a Téka Könyvértékesítő Vállalat Könyvértéka könyvesboltjában (Budapest V., Honvéd u 5.). Ülésezett a Politikai Bizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága június 13-án, kedden ' ülést tartott. A testület megvitatta az MSZMP kongresszusának összehívásával és előkészítésével kapcsolatos főbb feladatokat. Javaslatait a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti, melyet június 23-ára hívott össze. A Politikai Bizottság foglalkozott a belpolitikai helyzettel és mélyreható vitát folytatott az utóbbi időszak eseményeiről. ü végső tiszteletadás rendié A X. kerületi Kozma utcai új köztemető június 16-án Nagy Imre és mártírtársai temetési szertartásának zavartalan lebonyolítása érdekében délután 17 óráig zárva lesz. A temetési szertartáson — a családtagok kérésének, valamint a nemzetközi szokásoknak megfelelően — csak szűkebb gyászoló közönség vesz részt, akik erre az alkalomra a Történelmi Igazságtétel Bizottság által kiadott belépővel mehetnek be a temetőbe. Mindazok, akik a síroknál még aznap kívánják leróni tiszteletüket, azt 17 és 20 óra között tehetik meg. A rendező szervek kérik az új köztemetőben nyugvók hozzátartozóinak megértését és együttműködését. A június 16-ai gyásznap rendezősége, fővárosi temetkezési intézet. megállapodást aláíró valamennyi párt, illetve szervezet képviselői jelen vannak. Ezt követően átadta a szót Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége vezetőjének. — Mai zaklatott világunk nem bővelkedik reményt keltő eseményekben. Sokakban él szorongás, bizonytalanság a jövővel kapcsolatban. Ezért is engedjék meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében bizalommal és bizakodással üdvözöljem az itt jelenlévőket. Hazánkban 1988 májusa óta történelmi léptékű átalakulás van kibontakozóban. Fokozatosan, de gyorsuló ütemben távolodunk egy belső tartalékait kimerített, részleteiben már nem megjavítható hatalmi szerkezettől. Szeretném hangsúlyozni: nem áll szándékunkban a demokratikus jogállam kiépítésének eddigi eredményeit sem eltúlozni, sem kisajátítani. Az a véleményünk, hogy a Magyar- Szocialista Munkáspárt reálpolitikai felismerése mellett ebben jelentős része van az itt jelenlévő társadalmi szervezeteknek és mozgalmaknak, a most formálódó pártok konstruktív erőfeszítéseinek. A háromoldalú megbeszélés első szakaszának befejezését követően Grósz Károly az Országház KupoNem akarunk rendőrállamban élni! — olvastam egy táblán, amelyet az idei május elsejei felvonuláson tartott a magasba két fiatal. Mennyi a valósága ennek a követelésnek? Mostanában több olyan esetre derül fény, amely árnyékot vet a rendőri munkára. Brutalitás, önkény, törvény- sértés. Gyakran emlegetett fogalmak manapság. A nyilvánosság, a sérelmek kiderítése minden esetben szükséges és a demokráciát erősíti. De az már baj, hogy rossz szokásainkhoz híven, az egyes esetekről azonnal általánosítunk: rendőrállamban élünk. Eszembe jut erről egy ismerősöm által mesélt történet. Egy nyugati állampolgár — majd két évtizede hagyta el Magyarországot — rokoni látogatásra érkezett megyénk egyik városába. Este véletlenül a kocsijába zárta a slusszkulcsot. Éppen a gépkocsi feltörésével foglalatoskodott, amikor egy URH-járőrautó fékezett le mellette, és az abból kipattanó rendőrök közrefogták. A külhoni „szabad ország” fia szó nélkül terpeszállásba helyezkedett, a kezét a kocsija tetejére tette. Mikor a dolog tisztázódott, udvariasan köszönt és, ismét az abbamaradt kocsifelnyitással próbálkozott. Elgondolkodtató. Nálunk —, ahol pedig egyesek szerint rendőrállam van — egészen másképp viselkednek az állampolgárok. De erről leginkább maguk a rend őrei tudnak szólni. Vas János rendőr törzsőrmester és Zöldesi Gyula rendőr főtörzsőrmester már évtizede teljesítenek URH- járőrszolgálatot Salgótarjánban és a város vonzás- körzetében. Sok tapasztalatuk gyűlt össze az évek során. — A „mélyvízben” dolgozunk — kezdi Zöldesi Gyula-csarnokában összegezte benyomásait az MTI, a Nép- szabadság és a Magyar Hírlap munkatársának. Hangsúlyozta: a tárgyaló partnerek részéről konstruktivitást tapasztalt, együttműködési készséget, azt a természetesnek tekinthető szándékot, hogy a sokféle ellentmondás közös akarattal oldódjon fel. — A szakértőkre nehéz munka vár, de bizakodom, mert amint az eredmény is mutatja, eddig is sikeresen készítettük elő ezt a találkozót — mondotta, hozzátéve, hogy nemcsak szándék dolga, hanem nagyon sok részkérdésen is múlik: megoldódnak-e a problémák. — Nem elsősorban a politikai csomagra gondolok, hanem a gazdaság terheinek feloldására, amelyeknél fontos a szándék, a megfelelő, alkotó társadalmi légkör, azonban gazdasági feltételekre is szükség van. Korrektnek tartom tehát a partnerek álláspontját amelyek e vonatkozásban messzebb nem mehettek, mint amit megfogalmaztak. A főtitkár — utalva elhangzott szándéknyilatkozatára — kiemelte: az elmúlt időszak kormányzati munkájában felhalmozódott feszültségekért az MSZMP senkit nem kíván felelőssé tenni, a felelősséget a pártnak magára kell vállalnia. Arra a kérdésre, hogy a Politikai Bizottság ülésén la. Általában a járőrszolgálatot riasztják elsőként, nekünk kell a helyzetet azonnal felmérve megtenni az intézkedéseket. — Melyek a leggyakoribb esetek? — Legtöbb — és sokszor a legkínosabb — munkát a családi veszekedések, perpatvarok adják. A szóváltások során könnyen mondják ki: rendőrt hívok — azután, amikor a rendőri intézkedésre sor kerül, már sokszor nem tetszik. Megmondom, nem szívesen avatkozunk be a családi ügyekbe. csak a már tettlegességig elfajult esetekben intézkedünk. Gondot jelentenek a fizetési napok és a hét végék. Nem ritka, hogy ötven, hatvan bejelentés érkezik a kapitányságra. — Milyen az állampolgárok viselkedése? — Változó. Sokféle ember van. A becsületes állampolgárokkal nincs is baj, de sajnos, mi a legtöbbször a másik réteggel találkozunk. — Hogyan intézkednek? — Ezt a szolgálati szabályzat pontosan előírja. Csak bizonyos esetekben, a ‘saját biztonságunk, és a többi jelenlévő állampolgár érdekében alkalmazhatunk testi kényszert, esetleg gumibotot, vagy sprayt. A fegyverhez csak veszély esetén nyúlhatunk, mi sem szívesen tesszük. -Egyébként minden intézkedésünkről utólag írásos jelentést vagyunk kötelesek tenni. — Volt-e olyan esetük, amikor támadás érte önöket? — Sajnos, előfordul. Egyszer például egy édesanya hívott bennünket, hogy fékezzük meg a barátai társaságában ittasan garázdálkodó fiát. Amikor a helyszínre értünk, a házból különböző tárgyakkal bombáztak bennünket, és csak kisebb közelharc árán tudtunk a randalírozókkal szemben intézkedni ! milyen útravalót kapott a tanácskozásra, leszögezte: nem a mostani testületi ülés tárgyalt a kerékasztallal kapcsolatos elképzelésekről. Hónapokkal ezelőtt a Központi Bizottság bízta meg őt a delegáció vezetésével. A szakértők egyébként többször tájékoztatták a Politikai és a Központi Bizottságot az előkészületekről. A továbbiakban szólt arról is, hogy a megbeszélések első szakaszában hárman — ő, Fejti György és Pozsgay Imre — képviselték az MSZMP-t. A küldöttség a június 21-re tervezett plenáris ülésen kiegészül Nyers Rezsővel és Berecz Jánossal. A Központi Bizottságtól azt a megbízatást kapták, hogy konstruktivitásra törekedjenek, a megegyezés irányában keressék a megoldás útját a teljes egyenjogúságra, partnerségre építve. Egy további kérdésre reagálva Grósz Károly reményét fejezte ki, hogy a választások előtt befejeződnek a tárgyalások, s valamennyi alapvető, a törvények megalkotásához szükséges kérdésben egyetértés születik. Amint fogalmazott: minél hamarabb, annál jobb, mert világosan látni kell, az ország élete azt követeli, hogy döntések szülessenek. À megbeszélésen is érezhető volt, hogy mindenki megfelelő kómpromisszum kialakítására törekszik. — Lehetséges-e, hogy egy rendőr önkényesen járjon el? — Lehet. Nem szabad elfelejteni, közöttünk is sokféle ember dolgozik. Ha azonban kiderül, nagyon súlyos következményekkel jár. Nem sokáig marad a testületben. — Mi a véleményük a mostanában közismertté vált „rendőrsztorikról” ? — Elítéljük a törvénysértő magatartást. De azt is meg kellene nézni, hogy mi volt az adott esetben a brutalitás kiváltó oka. Tény, hogy ehhez a hivatáshoz jó adag türelemre van szükség. .. — Ihat-e szolgálatban a rendőr? — Nem. Előfordulhat azonban, hogy szolgálatán kívül is intézkednie kell, hiszen a rendőr házikabátban is rendőr marad. Az a fontos, hogy ilyenkor is megfeleljen az intézkedése a törvényes kereteknek. Egyébként a szolgálat alatt a rendőrt is bármikor szondázhatják. — Miért lesz valakiből rendőr? — Azért, amiért másból kohász, bányász, vagy orvos. Ehhez éreztünk kedvet, elhivatottságot. Egy biztos, nem a pénzért, és még kevésbé a nyugodt életért jönnek közénk. Tízéves szolgálati idő után tizenkétezer a bruttó fizetésem — mondja a főtörzsőrmester. — Tapasztalható mostanában rendőrellenesség? — Szerencsére itt Nógrád- ban ritkábban találkozunk vele. Nem kell szeretni a rendőrt! De az állampolgárok segítségére, megértésére szükségünk van. A rend, a nyugalom mindannyiunk érdeke. Azt hiszem, hogy ez a becsületes többség véleménye. .. Csala Péter Mihálygergén mondták „Mindenkinek ajánlom a NOGRAD-ot" Brutalitás? önkény? Állampolgári fegyelem? A járőr véleménye • A rendőröket is szondázzák! • Csak törvényesen!
