Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-12 / 136. szám

1989. JÚNIUS 12., HÉTFŐ NO(ÏRAI) 3 Évente ötvenféle csempedekorációt terveznek a Romhányi Építési Kerámiagyár ipar­művészei. Az újnál újabb termékekből a vevők igényeihez igazodva tizenötfajta kerül ki a gyártószalagra a tervezők keze alól. Az idei slágertermék a tervezők szerint matt- fehér felületen fényes halványszínű dekoráció. Felvételünk a csempetervezők műter­mében készült. Dóczi Gabriella és munkatársai műtermi anyagpróbát készítenek. —Rigó— Változó munkásőrség Nem Dárfhadserea 81 'fb m » a Wm m m SS NI H W 4MP 8M 8 • Olcsóbb a reguláris erőnél • Pártállástól független felvétel • Esetleg névváltozás? Nem a munkásőrség az égye- rtiili, amely az ulohbi időben a támadások kereszttüzében állt. Vitatták létét, kétségbe vonták tevékenységét, sürgették azon­nali feloszlatását. Nem véletlen, hogy élénk érdeklődés kísérte az MSZMP Központi Bizottsága május 8-i ülését, amelyen állás­foglalás született a munkásőr­ség eddigi tevékenységéről, to­vábbi feladatairól is. A változó körülményekben gyökerező meg­ítélés hatással volt az önkéntes szolgálatot vállaló nógrádi mun­kásörökre is. Ez is kiderül ab­ból a beszélgetésből, amelyet Nagy Gáborral, a munkásőrség Nógrád megyei parancsnokának helyettesével folytattunk. — Miért volt szükség az MSZMP KB említett állás- foglalására? Valóban meg­szűnt a közvetlen pártirá- nyítás ? — Kétségtelen tény, hogy a munkásőrség megalakulása óta közvetlen pártirányítás alatt állt, s ez az egypárt- rendszer kereteiben ter­mészetes is. Egy 1978-as kor­mányrendelet azonban már kimondta, hogy a testület felügyeletét és ellenőrzését a Minisztertanács látja el, va­lamint kinevezi a vezetőjét. Az említett jogforrás ren­delkezik a munkásőrség szer­vezetéről és feladatáról. Az 1976. évi honvédelmi tör­vény a fegyveres testületek közé sorolja a munkásőrsé­get, így tehát nem hiányzik a törvényes szabályozás. Sze­retném azt is megjegyezni, hogy a munkásőrség fokoza­tosan készült a többpárt­rendszer kereteiben való működésre, a nyitottság szándékát bizonyítja a szol­gálattal, a kiképzéssel a rendezvényekkel foglalkozó igen sok NÖGRÁD-publiká- ció is. A május 8-i KB-ál-- lásfoglalásra visszatérve: szükségszerű lépésről van szó. A társadalomban ta­pasztalt folyamat részeként került sor a közvetlen párt­irányítás idején kiadott hatá­rozatok visszavonására. Ál­lami feladatokat ellátó, ön­kéntes fegyveres testületként működik tovább a munkás­őrség, s ezzel megszűnt po­litikai intézmény jellege. — Ez azt jelenti, hogy po­litikamentessé vált a testület? — Nem erről van szó. A munkásőrök nyolcvan száza­léka tagja az MSZMP-nek, sokan képviselőként, tanács­tagként, párttestületek tag­jaként, szakszervezeti akti­vistaként vesznek részt a közéletben. A politikai véle­ményalkotás ugyanis tovább­ra is a munkásőr állampol­gári joga. A testület azonban politikai kérdésekben nem biglai állást. A feladatunk az, hogy a társ fegyveres erőkkel és testületekkel ösz- szehangoltan, szabályozott munkamegosztásban részt ve­gyünk az ország védelmében, a törvényes rend biztosításá­ban, a katasztrófák követ­kezményeinek elhárításában. — Erre azt mondják, hogy e feladatokat ellátja a had­sereg, a határőrség és a rendőrség. — Mindenki tudja, hogy a regurális erők fenntartása igen költséges, ezért nálunk jóval gazdagabb országok is szükségét látják a miénkhez hasonló védelmi erőnek. A munkásőrség sem a hadse­reg, sem a rendőrség helyett nem alkalmazható, tevékeny­ségük kiegészítésére azon­ban a jövőben is szükség le­het. Erre való tekintettel a közeljövőben a miniszterel­nök várhatóan új rendelet­ben szabályozza a munkás­őrség feladatait, szervezetét, tevékenységét. — Sokat beszéltek egy esetleges új elnevezésről is. — Nem tartom kizártnak az esetleges névváltozást, amely tükrözi az önkéntes, társadalmi alapon szervezett véderő jelleget. — A közelmúltban tapasz­talt sokoldalú bírálat mi­lyen hatással volt az állo­mányra? — A nyilatkozatháborút természetesen figyelemmel kísértük. Saját - magunk vé­delme érdekében szópárbajt nem kívántunk vívni — tör­vényesen, legitim testület­ként dolgozunk —, a párbe­szédtől és a véleménycseré­től azonban nem zárkóz­tunk el. Ehhez hozzáteszem, hogy szívesen találkoznánk az alternatív szervezetek képviselőivel, hogy jobban megismerjük egymást, le- kiizdjük rossz beidegződése­inket. A képhez hozzátarto­zik, hogy politikai okokból — a jövőtől való félelem miatt — Nógrádban senki sem lé­pett ki a testületből, az állomány utánpótlásában vi­szont érződött a bizonyta­lanság. A KB-ülést követő­en azonban egyre többen je­lentkeztek, sőt a tartalékos állományúak is jelezték visszatérési szándékukat. Ez különösen Salgótarján, Ba­lassagyarmat és Pásztó ter­sében jellemző. Határozott véleményem, hogy amennyi­ben az említett kormányzati döntés megszületik, tovább­ra sem lesz gond az állo­mány utánpótlása. — Ha már az utánpótlás­nál tartunk, milyen szem­pontok érvényesülnek a je­löltek kiválasztásánál? — Elsődleges az önkén­tesség. A munkásőrségben minden magyar állampolgár­nak helye van, aki a 18. élet­évét betöltötte, a szolgálat­ra egészségileg alkalmas és büntetlen. — A felvétel tehát füg­getlen a pártállástól? — Igen. A törvényes rend tiszteletben tartása és meg­védése, ennek esküvel való megerősítése a követelmény. — Mindez azt jelenti, hogy politikai szempontokat nem vesznek figyelembe? — Társadalmi valósá­gunkból, a pluralizmusból következően 1989-től már nem. A jelentkezők felvéte­léről a szakaszkollektívák döntenek, s ha az említett követelményeknek megfelel­nek, nem lehet elutasítani. A munkásőrség az egész nép fegyveres testületé, nem „párthadsereg”. Nincs ez másképpen Nógrád megyé­ben sem. — Ha így van. akkor mi­ért őrzik a pártbizottsági épületeket és miért biztosít­ják a pártrendezvényeket a munkásőrök? — A fontos középületek őrzése, a rendezvények biz­tosítása — nemcsak az MSZMP eseményeire gondo. lók — eddig feladatunk volt. Ez folyamatosan megszűnik, a feltételek megteremtésével egyidejűleg a jövőben min­den szerv maga gondoskodik saját objektumai őrzéséről, rendezvényeiről. — Végezetül: milyen ma a munkásőrség politikai arcu­lata? • — Természetes a ránk vo­natkozó döntések, jogszabá­lyok végrehajtása, ugyanak­kor számos jelét tapasztal­tuk, hogy a nógrádi mun­kásőrök a megújulásban, a fejlődésben érdekeltek. Mun­kahelyet, hasznos munkát, jobb megélhetést, szilárd közbiztonságot, gyermekeik­nek biztos jövőt akarnak. Mint mindenki más, ezért dolgoznak, ezt tükrözi embe­ri és politikai kiállásuk, ezt fogadták esküjükkel. Viták, nézetkülönbségek vannak, a nézetazonosság azonban tel­jes abban: a munkásőrök készek mindannak a befo­gadására. ami az előreha­ladást szolgálja. Kelemen Gábor „Nem hagyom cserben a nógrádi szénbányászokat”- mondta dr. Zsákay János miniszteri biztos Válságos időket él át me­gyénk bányásztársadalma. Mint az köztudott, tetemes adósságai miatt szanálták a Nógrádi Szénbányákat, ám a megállapodás feltételei roppant szigorúak. Anélkül, hogy belemennénk a rész­letekbe, a lényeg: a vállalat ez év végéig összesen 800 millió forint állami támoga­tást. kap fizetőképességének újbóli megteremtéséhez, melyből 675 milliót már ta­valy igénybe vett, a jövő esztendőben azonban már saját erejéből kell veszte­ségmentesen gazdálkodnia. De úgy hírlik, a kollektíva képtelen élni a felkínált utolsó lehetőséggel, nem tud eleget tenni a vele szemben támasztott követelmények­nek. — Igaz-e a szóbeszéd, misze­rint a vállalat nem teljesíti a szanálási megállapodásban fog­laltakat? — kérdeztem dr. Zsá- kay János miniszteri biztost. — Ezt én ilyen katego­rikusan nem jelenteném ki! Ami tény: roppant nehéz helyzetben vagyunk- Megle­het, hogy részleteiben nem tudunk majd eleget tenni a megállapodás pontjainak, de mindenképpen nullaered­ménnyel akarjuk zárni az évet. — Mit jelent az, hogy esetleg részleteiben nem teljesítik a sza­náló szervezet szabta feltétele­ket? — Például valamelyik ak­na termelése elmarad majd a tervtől, ám az előirány­zott 680 ezer tonna szenet feltétlenül kibányásszuk. — Ezek szerint mégiscsak igaz a hír, hogy súlyosak a problé­máik. Milyen gondokkal küsz­ködik a vállalat? — Jelentős a lemaradás a termelésben, kisebb a vágat­hajtásban. A felszínre ho­zott szén minősége rósz- szabb a vártnál, s ennek is betudhatóan számottevő az árbevétel-kiesés. Nem talá­lunk vevőket eladásra szánt ingatlanjainkra, holott ezek­ből 330 millió forinthoz kel­lene jutnunk, így nem sok pénzünk van az egyszám­lánkon. — Megkérdeztem a termelési osztálytól az idevágó adatokat. Ol hónap után a termelés terv­hez viszonyított lemaradása meghaladja a 27 ezer tonnát, az elovájók 247 méterrel kevesebb vágatot hajtottak ki a célul tű- zöttnél. Árbevételben 81 millió forint az adósság. Kik a hibá­sak e negatívumokért? — Nézze, minden szakem­ber tudja, hogy a mélymű­velésű bányákban a terme­lés feltételei döntően adot­tak, az embertől függetle­nek. Mindemellett az is igaz, hogy a körülményeket lehet javítani. Nos, az el­múlt esztendők hiányosságai most ütnek vissza. Kányáson például az elővíztelenítés elmaradása. miatt ment tönkre a 40. számú front, az ott maradt biztosítóberen­dezéseket aprólékos munká­val, darabokban muszáj ki­menteni. Ezen túlmenően hiába rendelkezik az akna kétszáz méter fejtési hom­lokkal, nincs .ember a meg­felelő teljesítmény elérésé­hez. Nem várt ütemben csökken vállalatunk létszá­ma, már négyezer dolgozónk sincs. Külön gond, hogy kü­lönösképpen a termelésben foglalkoztathatók száma mér­séklődik. Ménkesen öreg vágatok harántolása mi­att akadozik a fronti mun­ka. Sajnos, egyes régi vága­tok rajta sem voltak a tér­képen, így fel sem lehetett készülni a feladatra. Általá­nos probléma a gépi beren­dezések elhasználódottsága. — Tehát azt mondja: kizáró­lag objektív nehézségek miatt marad el a vállalat a tervtelje­sítésben? — Ezt én nem állítottam! Sajnos, vannak emberi hiá­nyosságok is, mint mindenütt az országban. Miért lenne ez alól kivétel a Nógrádi Szénbányák? Fegyelmezet­tebb munkával javítani le­hetne az eredményeken. Azt azonban a teljesség kedvé­ért igenis el kell mondanom: összehasonlíthatatlanul jobb ma a munkamorál, mint például tavaly volt. Ezért volna felelőtlenség kijelen­teni: márpedig vállalatunk nem képes eleget tenni a ve­le szemben támasztott kö­vetelményeknek! Igaz, en­gem is értek kellemetlen­ségek, de mégis bizakodom abban, hogy megmenthető a nógrádi szénbányászat. — Mi a véleménye a kányási dolgozók azon felhívásáról, melynek értelmében el kell tá­volítani közülük azokat, akik nem tesznek meg mindent a si­kerért? — Erkölcsileg nagyra ér­tékelem a kezdeményezést. Bár öt évvel ezelőtt lett volna ilyen erős a törekvés az egység megszilárdítására, akkor nem tartana itt a vál­lalat! — Május 24-én jelent meg la­punkban a NÖGRAD-ban az Ipari Minisztérium pályázata a Nógrádi Szénbányák vezérigaz­gatói munkakörének betöltésére. Felébredt a gyanú az emberek­ben. Azt beszélik, hogy ön, a miniszteri biztos belefáradt a létért való csatározásba és ma­gukra akarja hagyni a nógrádi bányászokat. Igaz a pletyka? — Jól mondta: ez valóban csak pletyka. Az újabb hat hónaora vállalt megbízatá­som szeptember végén jár le, s nem az az ember va­gyok, aki megfutamodik, megszegi az ígéretét. A vá­laszom tehát a kérdésére: nem hagyom cserben a nógrádi bányászokat! Sőt, kettőzött erővel dolgozom azért, hogy a majdan kine­vezésre kerülő vezérigazgató a mostaninál könnyebb hely­zetbe kerüljön, biztosítva legyen a kollektíva jövője. — Mit kívánnak tenni a ká­tyúból való kilábalásért? — Július .elsejétől áttérünk az egységes bányaüzemi rendszerre. A mélyművelésű és a külszíni bányák, továb­bá valamennyi szénnel kap­csolatos tevékenység egy rendszerbe tartozik majd. Az üzem vezetőjét is kine­veztem már Morvái Ernő személyében, ismert a fő­mérnöke és a főkönyvelője. Azt várjuk ettől az intéz­kedéstől, hogy az eddiginél jobban koncentrálódnak majd az erők, az embereket, a technikát ütőképesebben lehet mozgósítani a felada­tokra, s ennek előnye az eredményekben is megmu­tatkozik majd. Folytatjuk a salgótarjáni központból az osztályok költöztetését Nagy- bátonvba, ezzel az irányító apparátus közelebb kerül a termeléshez. A szénen kívüli tevékenység részlegeinek ugyanazon követelményt szabtunk: nyereséget kell hozniuk! Tőkeerős társulások létrehozásán fáradozunk. Tervezőink beléptek a Pa­lóc mérnökirodába, földmé­rőink, az OKGT-vel hoznak létre közös vállalkozást. A fuvarüzem is hasonló mód­szerrel maradhat talpon. Folytatjuk a vevők kere­sését nélkülözhető ingatlan­jainkra. s eladtuk húszmillió forintért a nagybátonyi ok­tatási központot. — Végül is eljutottunk a pénz­hez. Horribilis adósságokról be­szél a közvélemény. Meg tudja cáfolni a híreszteléseket? — Adósságunk 450 millió forint. Nekünk 180 millió forinttal tartoznak más cé­gek. Ha sikerült volna a remélt áron eladnunk a kü­lönböző létesítményeket, ak­kor ma nem fájna a fejünk. — Őszintén: valóban bízik ab­ban, hogy fennmaradhat a Nóg­rádi Szénbányák? — Igen. Legfeljebb a mos­taninál szűkebb formában. Megbíztam Kazinczi András műszaki vezérigazgató-he­lyettest, hogy június végére akár külső szakértők be­vonásával is dolgozzanak ki egy nagyobb és egy kisebb termelést alapul vevő kon­cepciót. Ügy kell majd gaz­dálkodni a lehetőségekkel, hogy a maximumot hozzák ki a vállalatból. Nem ki­zárt az elkövetkezendő évek­'ben a termelés 500 ezer ton­nára való mérséklése sem, ha csak így biztosítható a veszteségmentes gazdálkodás. Kolaj László Újabb szerkezetváltásra kényszerülnek A Jobbágyi Vasipari Kis­szövetkezet az idei termelési programjának összeállításá­nál figyelembe vette az el­múlt évi tapasztalatokat, a mozgásteret beszabályozó közgazdasági előírásokat, valamint a várható ár­emelkedéseket. Ennek isme­retében 46 millió forint ár­bevétel elérését irányozta elő 3 millió forint nyereség és 15—20 százalékos bruttó- jövedelem-növekedés mellett. Ügy alakítják termék- struktúrájukat. hogy egyre nagyobb arányt képviseljen a közvetlen kereskedelmi forgalomban értékesíthető termék, mivel üzleti part­nereik a kereskedelmi vál­lalatok közül kerülnek ki. Pillanatnyilag e termékek az árbevétel 20 százalékát képviselik. Ezzel nem elé­gedettek, mert úgy vélik, hogy a követelményekhez képest e téren még csak el­mozdultak. Választékuk felöleli a me­zőgazdasági, a közlekedési, az építőipari, a vegyipari termékek egy részét, a rész­egység- és az alkatrészgyár­tást. Élelmiszer-ipari termé­keik közül a hústároló ra- koncákból eddig Egyiptom és Etiópia részére gyártot­tak, újabb megbízás alap­ján az idén is szállítanak. A horganyzott csúszásmen­tes acél raklapok pedig a húsiparnak teremtenek jó tőkésexport-lehetöséget. Fo­lyamatban van a tőkés im­portot kiváltó brojlercsir- ke-szállító konténer gyártá­sa. Július végéig van elegen­dő megbízatásuk. Ennek el­lenére az első negyedév idő­arányos termelési és árbe­vételi előirányzatát nem ér­ték el. Rendkívül magasra szökött a befejezetlen állo­mány, -ugyanakkor erőtelje­sen megnőtt a fizetéskép­telen megrendelők szá­ma. Tetézi a gondokat, hogy az árak emelkedését termékeikben nem tudják érvényesíteni, ezért a közel­jövőben újabb szerkezetvál­tásra kényszerülnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom