Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-09 / 134. szám

* NYUGDÍJASOKRÓL - NYUGDÍJASOKNAK # Z agyvaróna, őrhegy út 101. Takaros lakóház, gondosan karban­tartott porta. Az épület vé­gében húzódik meg a szó szerint parányi cipészműhely. Amikor mentem, éppen egy férfi kuncsaft adta le a rendelését, s alakja annyira elfogta a bejáratot, hogy ne­kem már csak az ajtóban, azon is kívül jutott hely. Persze a nyolcvanharma­dik évében járó Tótok Ist­ván cipész kisiparost ez a szűkösség cseppet sem za­varja, éppen ellenkezőleg, még hasznára is van, hiszen a csiszoló- és a fúrógépet is úgy állíthatta be, hogy ül- tőhelvében szilárd támaszo­kat talál munkás kezének, ami pedig a jó, a pontos munkavégzés egyik alapkö­vetelménye. És Pista bácsit nem zavarja az sem, ha va­laki suszternak nevezi. Meg­szokta. hiszen suszterájban — a salgótarjáni acélgyáriban — tanulta a szakmát, s ak­kor e szónak, noha idegen, német eredetű, még nem volt pejoratív értelme. — Négyen voltunk testvé­rek én a legkisebb. Édes­apám mozdonyfűtő volt az acélgyári vonatokon A gyárban, lévén. hadiüzem, suszterájt nyitottak még az első világháborúban, bőrrel is ellátták. Édesapám mond­ta, menj oda, fiam, legalább annyit megtanulsz, hogy ma­gatoknak tudsz lábbelit csi­nálni. Hát én megtanultam rendesen ! Beszédes az öreg, bár már kissé nagyot hall, mert vagy tizenöt éve fokozatosan gyengül a hallása: lecsavar­ja a vidám nótát kürtölő rádió hangját, hogy jobban hallhassuk egymást. — Négy évre elszerződ­tem inasnak, de 1924 kö­zepén, két és fél év múlva, úgy hozta a helyzet, felsza­badultam. Olyan jól sike­rült gyerekcipőt csináltam, hogy a' gyári főmérnök aján­ló és kérelmező levelet írt mindjárt a főszolgabírónak. Jöhetnének a fiatalok! így lettem segéd. Persze a levélre azért is szükség volt. mert a gyári suszteráj a sok városi, kevés munkával bíró mester állandó sürgetésére megszűnt. Kismestereknél dolgoztam hat éven keresz­tül. Aztán elmentem Salgó­tarjánban a Friedmann Jenő cipőgyárába, és öt évet húz­tam le ott. Végül megelé­geltem, hogy sokszor este hét-nyolc óráig dolgoztunk, s mire gyalog hazaértem — akkor még busz nem közle­kedett — már csak lefe­küdhettem, semmi szórako­zás nem volt. Az acélgyár dróthúzójába került, és ott kereste kenye­rét 1935-től egészen 1967-ig, nyugdíjazásáig. Többször tüntették ki kiváló dolgozó jelvénnyel. — Itthon azonban nem tudtam megmaradni. Hiány­zott a munka. Elmentem a Salgó cipészszövetkezethez. Kilenc évig voltam náluk, megbecsült emberként. Any- nyira szerettek, hogy már vagy öt éve — mert nem volt sohasem olyan könnyű a megfelelő anyagot besze­rezni — onnan kapom a gu­mitalpat, a ragasztót, min­den kelléket, ami szükséges. Csak hát az árak, azok na­gyon mennek felfelé, három­négy hónaponként biztosan, már követni alig tudom. Közben a rádió hírekre vált, kicsit jobban odafigye­lünk. — Ezeket azért figyelme­sen meghallgatom este, be­fejezve a munkát. megné­zem a tévéhíradót. Valami nem tetszik nekem a poli­tikában — mutat a mester egy, a műhelye falára ra­gasztott, kivágott újságcik­ket: „Bezárnak a kisiparo­sok.” — Tudja, miért? Emel­kednek az árak, ahogy mond­tam, egyre nehezebb az anyagbeszerzés, és nagy az adó is, bár én ezt leráztam magamról. Közben márkás motorke­rékpárjával megérkezik mű­vezető veje, aki Tótok bácsi nagyobbik, pénzügyi főisko­lát végzett lányát vette fe­leségül, s nyárra — hiszen az öreg se idővel, se erővel nem bírja már a nagy kert művelését — kiköltöznek Zagyvarónára a városból. — Kisebbik lányom élel­miszer-kereskedő lett, de ne­ki is jól sikerült az élete — vidámodik a mester. — Or­szágos versenyen második lett 132 induló közül, még tanulókorában. A főnöke majd kibújt örömébén, ami­kor a hírrel hazatelefonált. Három unoka sürgölődik még időnként a cipészmű­hely körül. — Feleségem, sajnos ki­lenc éve meghalt, pedig csak 58 éves volt. De sok bajjal küszködött, öt éve, hogy a kisebbik lányomék — ügyes lakatosmester a férje — fel­építették a házukat Salgó­tarjánban, addig itt laktak velem, de azóta magányo­san élek. Bár, mint említet­tem, a gyerekeim nem hagy­nak magamra. Igaz. néha magam is főzök, de ők főz­nek, mosnak, takarítanak, művelik a kertet, nevelik a jószágokat. Újabb ügyfél érkezik. An­gyal Józsefné hetedikes lá­nya saruját hozza: leválófél­ben vannak a talpak. Együtt sopánkodunk vele, saját ta­pasztalataink birtokában, milyen rosszul ragasztják fel általában a cipőtalpakat. — Pista bácsi majd jól megcsinálja — mondja az asszony. — Mindent idehor­dok, mert nagyon megva­gyok a munkájával elégedve. Csak élne még sokáig, lega­lább húsz évet. — Egy salgótarjáni orvos­nő is azt üzente, éljek csak száz évig — meséli az öreg, aztán huncutkodik: — Él­nék én tovább is, szoktam mondani, ha egy szép asz- szonnval hálhatnék. Beszélgetésünk végére az édesanyjától rámaradt, mí­ves kis vaskályhában el­hamvadt a tűz. Nem baj, ekkorra általában már a nap is mindig melegít. — Tudja, még bírok dol­gozni, búr már egy kicsit könnyebben elfáradok. De kellenének ebbe a szakmába is a fiatalok! Szép munka ez. S látva Tótok István ke- zemunkáját, megismerve megrendelői véleményét, iga­zat adok szavainak. Alkotó tevékenység ez is, még ha csak javításra is korlátozó­dik. Hiszen az agyonstrapált cipők szakértelme, figyelme és nemegyszer ötletei által újulnak meg, szereznek örö­met tulajdonosaiknak. Sulyok László Mit mond a jogász? Az életjáradéki szerződésről Az életjáradéki szerződés alapján az egyik fél megha­tározott pénzösszeg vagy terménymennyiség idősza* konkénti szolgáltatására köteles. A másik fél a meg­állapodástól függően —• rendszerint halála esetére — bizonyos tulajdont vagy hagyatékot juttat annak, aki vele életjáradéki szer­ződést kötött. Idős emberek számára, akik még el tudják látni magukat, de alacsony nyug­díjuk miatt jövedelemkiegé­szítésre szorulnak, ez nagy­szerű megoldás. Ezért aki­nek saját háza, saját tulaj­donú lakása vagy nyaralója van, bízvást választhatja a plusz pénz szerzésének ezt a módját. De jó tudfti, hogy tanácsi bérlakásra életjá­radéki szerződést nem lehet kötni. Tanácsi bérlakásra kötött szerződés esetén együtt kell laknia a gon­dozónak és a gondozást (tartást) élvezőnek, tehát mindjárt az indulásnál nem lehet olyan kikötést tenni, hogy a gondoskodó havonta bizonyos pénzösszeget fi­zet, és nem lakik a jogosult­tal egy lakásban. Ezt csak a saját tulajdonú ingatlan terhére lehet megtenni. Más kérdés, hogy ha az eltartott és eltartó nem fér meg békésen egymással, és köztük az eltartás termé­szetbeni formája lehetetlen­né válik, akkor maga a bí­róság változtatja át a tar­tási szerződést életjáradéki szerződéssé. Ha a szerződés ellenszol­gáltatásaként az életjáradé­kot élvező ingatlanának átszállását jelölték meg, csatolni kell a szerződéshez az eltartó tulajdonszerzési korlátozás aláli mentessé­gét. Dr. Kertész Éva Gyógyító növényeink Orbáncfű A kertekben ma még ke­vés helyen termesztik ezt a szántóföldön, út- és erdő­szélen. dombon és réten jú­liustól szeptemberig virág­zó, sokhasznú növényt, az orbáncfüvet (Hypericum perforatum). A mintegy fél méter magasra növő. felső részében dúsan elágazó or­báncfű felismerését, illetve azonosítását megkönnyíti, hogy összenyomott friss vi­rágaiból piros színű nedv folyik. Az idegekre való jóté­kony hatását régóta isme­rik. Teája segít a beszéd­zavarnál, nyugtalan alvás­nál, hisztériás rohamnál, gyerekek ágvbavizelésénél, és a levertségnél is. A ha­tás erősebb, ha teájának rendszeres fogyasztása mel­lett — a fenti panaszoknál — ülőíürdőt is készítünk orbáncfűből. Ehhez egy vö- dörnyi füvet — szárral és virággal együtt — éjszaká­ra hideg vízzel felöntve áz­tatunk. majd felmelegítve a meleg ülőfürdőbe öntjük. Húszperces fürdés után még egy órát töltsünk el ágyban, utógőzölésre. Ez­után még hat este vegyünk lábfürdőt, meleg orbáncfű- ves fürdővízzel. A tizen­négy napos szünet után megismételt kezelés min­denféle rendellenes idegál­lapotra jó hatással van. Fiatal lányoknál rövid ideig fogyasztott napi két csésze orbáncfűtea elősegíti a női szervek kifejlődését, s megelőzi a havi ciklus rendellenességeit. Egy csé­szére egy teáskanál fűvet számítunk, ezt forrázzuk le, majd a teát rövid állás után leszűrjük. Igen jó háziszer az or­báncfűolaj, amelyhez teljes virágjában álló szirmokat teszünk tíz napra olíva­olajba, az üveget pedig napra, vagy tűz.helv mellé állítjuk. Az olaj igen rövid idő alatt megpirosodik. Ez a szer jó eredménnyel hasz­nálható sebek gyógyítására, mirigvduzzanások, derék- zsába és más deréktáji fá­jások enyhítésére. Égési sé­rüléseknél és forrázásoknál is gyógyító hatású. Az orbáncfű több fontos teakeverék nélkülözhetet­len alkotó része. Az egyik­ben a magas vérnyomás el­len hat: Orbáncfű (20), cic­kafarkfű (20), galagonya­virág (20), ezerjófű (20), pásztortáskafű (10), fa­gyöngy (10). Egy másik ösz- szetételben vizelethajtó sze­repe van: arany vesszőfű (5), lapugyökér (5). csalánlevél (5) , bodzagyökér (5), iglic- gyökér (5), lestyángyökér (6) , medveszőlőlevél (5), nyírfalevél (5), orbáncfű (5), petrezselyemgyökér (5), ta­rackgyökér (5), zsurlófű (5). A zárójelben lévő számok a súlyrészt jelzik. Az orbáncfű évelő .nö­vény. Felismerve sokolda­lúságát, kertünkben is meg­honosíthatjuk. Egy kisebb parcella növényállománya elegendő lehet házi tea­szükségletünk kielégítésé­hez, emellett alapanyagot szolgáltathat az orbáncfű- olaj készítéséhez is. Kulin Imre Összeállította: Sulyok László Ahol emberség, nyugalom és béke honol Kilencven idős embert gondolnak jelenleg o szentkúti megyei szociális ott honban, amely jövőre ünnepli működésének harmincadik évfordulóját. A gon dozottok kitűnő körülmények (között tölthetik itt napjaikat. Ellátásukat negyven- lös kiszolgáló személyzet biztositjo, köztük 14 szakképzett ápolónő. Az intéz menyben szövődtek mar gyengéd erzelmek, így házasságkötésre is sor került Ilyen az élet. Persze csők ott, ahol emberseg, .nyugalom és beke honol, mint például Szent kúton. Fotó: Bábel László ÖREG SUSZTER, NEM YÉN SUSZTER

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom