Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-09 / 134. szám

1989. JÚNIUS 9.. PÉNTEK NO(iRAI) 3 A jelenlegi feltételekkel nem fejlődhet a kisipar Hűség nyilatkozat vagy képviselői kérés ? Az önvizsgálat A kisiparosság túlnyomó többsége sérelmesnek tartja, hogy az elmúlt hónapokban született jogszabályok és kormányzati intézkedések nyomán nem mérséklődött számottevően a magánvállal­kozók hátránya. A korábbi évek hibásnak bizonyult gazdaságpolitikáját egyelő­re csak szóban követik vál­tozások, a mesteremberek mindennapi munkájuk so­rán azokat nem érzékelik. Erről beszélgetett Fischer Pállal, a Kisiparosok Orszá­gos Szervezetének a közel­múltban választott főtitká­rával Mező Gizella, az MTI munkatársa. — A KIOSZ már hosszú ideje mondja, hogy az ép­pen érvényes gazdasági sza­bályozók nem kedveznek a kisiparosságnak. Most ter­veznek-e lépéseket vélemé­nyük érvényre juttatására? — Egyelőre nincsenek olyan eszközeink amelyek a folyamatos jelzésnél erőtel­jesebb lépéseket tennének le­hetővé. Véleményeztük az adóreformot: elmondtuk, hogy az nem élénkíti a vál­lalkozásokat Jelzéseinket nem vették figyelembe, és nem lehet elégtétel szá­munkra, hogy az élet végül is bennünket igazolt. A sze­mélyi jövedelemadó „alap- filozófiája’' szerint az állam­polgárnak csak jövedelme van — ebből az állam, sze­rintünk igen magas össze­get von el, és a kisiparosok­nak ily módon nincs lehető­ségük arra, hogy a gazdál­kodással együtt járó időn­kénti veszteséget kigazdál­kodjék. sem arra, hogy üzemfejlesztésre, beruházás­ra tartalékalapot képezze­nek, vagy a hullámzó vál­lalkozói teljesítményt ellen­súlyozzák. Hátrányosan érint- ti a kisiparosságot az ille­téktörvény is. amelv elha­lálozás esetén lehetetlenné teszi a családi vállalkozás továbbvitelét. — A KIOSZ alapszerve­zeteinél sokan panaszolják, hogy a 43 százalékos társa­dalombiztosítás túlságosan nagy terhet jelent. Ez tulaj­donképpen arra ösztönözhet­ne, hogy a magas részará­nyú élőmunkát gépekkel he­lyettesítsék. — Csakhogy a korszerű üzem kialakítása a jelenle­gi feltételekkel szinte lehe­tetlen. A hazai beszerzési le­hetőségek szűkösek a vám­rendelkezések pedig ugyan­csak hátrányosan érintik a kisiparosokat. Megszűnt a korábbi kedvezmény, misze­rint ötévente egy alkalom­mal 200 ezer forint értékha­tárig vámmentesen hozhatott be a kisiparos munkájához gépet, berendezést. Vélemé­nyünk szerint kevés a 300 ezer forintos újrakezdési köl­csön is az új vállalkozások indításához. Ha olyan gazda­ságot akarunk, amely szá­mol a kis- és középüzemek egymásra épülő hálózatával, akkor jól felszerelt műhe­lyeket kellene létrehozni. .Jelenleg 160 ezer kisipa­rosműhely van az ország­ban, ezekben mintegy 250 ezren dolgoznak, beleértve a szolgáltatókat is. Számítása­ink szerint — a szolgáltató­kon kívül — 60 ezer olyan termelőműhelyre lenne szük­ség. amelyekben összesen fél-háromnegyed milliónyian dolgoznának. A mai techni­kai színvonalat figyelembe véve ehhez műhelyenként 5 millió forint értékű termelő- eszköz üzemeltetése lenne szükséges. Vagyis 300 milli­árd forint technikai beruhá­zásra lenne szükség miha­marabb. — Ennyi pénzt előteremte­ni nyilvánvalóan lehetetlen. A KIOSZ milyen eszközöket kíván igénybe venni e fo­lyamat elindításához, a vál­lalkozások élénkítéséhez? Gyógyító nógrádi erdők, mezők • Külföldről a csipkebogyót, tarackot? • A hajnövesztő még mindig sláger • Azóta is szép ember a gyarmati kalauz Gazdagon termik a gyógynövényeket a nógrádi dombok, er­dők, mezők. Most a bodza, az akár, a galagonya virágzik, szezon­ja van a gyermekláncfűnek is, de nagy mennyiségű orbáncfüvet, somkórót, tavaszi kérieset, szagos mügét is begyüjtenek az álész- ek és a magánosok. A felvásárlással és késztermékké dolgozással az 50 esztendős Herhária Országos Gvóevnövénv-forcalmazó Közös Vállalat foglal­kozik. A cég megyei felügyelőjét, végre”. — Milyen kapcsolatokat épített ki a Herbaria a vi­lágban? — A gyógynövény-alap­anyagot és a készterméke­ket 37 országban adja el a cég. Sokfelől importál is. A Szovjetunióból, Albániából barackot, csipkebogyót. Ázsi­ából ginsenget. — Nem terem nálunk elég csipkebogyó? A tarack­ról meg azt hallani, ki sem lehet irtani! — Sok csipkebogyó van. csak aki leszedje, az kevés. A tarack meg a kiskerttu­lajdonosok bosszúsága. a mezőgazdasági művelés alá fogott nagy területeken már hire hamva sincs. — Mi minden készül a Herbária boszorkánytcony- háján? — Ne kívánja, hogy fel­soroljam, 120 fajta 'teát, élelmiszert, , aromát, koz­metikumot állítunk elő. Az ország minden táján 16 üze­münk van, évi 1 milliárd forint a termelési értékünk. — Eltekintünk a 120 sza­vas lajstromtól. Mégis, mik a slágertermékeik? — Rendkívül népszerű a •diópótló őrlemény, a dejo. Varga Istvánt kaptuk „ceruza­Rengeteg fogy a boróka-, fenyő- és más habfürdőkből, a Bánfy hajnövesztő szesz­ből és samponból, nagy a keletje a Herbanat kenő­csöknek is. — Jó verője Xógrád me­gye a Herbáriának? — Nemcsak a gyógynö­vények gyűjtésében, hanem a készítmények vásárlásá­ban is nagy a megye. Jó­magam értékesítéssel is fog­lalkozom, csak az én réve­men tavaly 36 ezer darab kozmetikum érkezett a me­gye üzleteibe, de a boltok saját maguk is rendelnek még. A nógrádiak főleg a gyógyteákat szeretik, gyógy­szerek helyett is, azokat ki­egészítve is fogyasztják. — Ártani nem árthat ala­pon. gondolom. De hasznai­nak is. valóban? — Látom. tamáskodik. Akkor hallgassa meg a ba­lassagyarmati kalauz, esetét. Sömörök jöttek ki rajta, ál­landóan hámlott a bőre. A pesti klinikáról azzal küld­ték haza. hogy nem tudnak rajta -segíteni. Herbária- tenméktől jött rendbe, az­óta is szép ember! — szendi — senkinek sem árt Hűségnyilatkozatokat gyűjtenek Hevesiem Miklós országgyűlési képviselő mellett — hallani sokfele, A szóbeszédre pedig az ad okot, hogy a Balassi Bálint Asztaltársaság reformköre önvizsgálatot sürgető fel­hívása után nemcsak támogató nyilatkozat látott nap­világot. megkérdezték tanácstagok, népfronthizott- sági tisztségviselők véleményét is. C. Beeker Judit, salgótarjáni tanácselnök és Petesházi Gábor városi néptronttitkár egyaránt arról tájékoztatott : képvise­lői kérésnek tettek eleget a „szondázással". Megerő­sítette ezt maga az érintett. Hevesiem Miklós ország­gyűlési képviselő is: — Elengedhetetlen a jogi szabályozás rendbetétele, olyan egységes vállalkozói törvény megalkotása, amely alkotmányosan tisztázza a magántulajdon szerepét a magyar gazdaságban Egy­szerűsíteni kell az adminiszt­rációt. nem lehet a kisipa­rosságot az allami tulajdon­hoz szabott nyilvántartásra kényszeríteni. Szükségesnek tartjuk azt is hogy a vál­lalkozások indításához a je­lenleginél lényegesen több támogatást kapjanak a kez­deményezők, ahogyan ez kül­földön jó gyakorlatnak bizo­nyult. Ugyancsak várjuk a bankok segítségét, mert csak a jelenleginél kedvezőbb feltételekkel vállalkozik a kisiparos, hitel felvételére. Fontos lenne az is, hogy a kisiparosnak legyen módja a külföldi tőke bevonására, ennek azonban ma még nincs meg a jogi feltétele. A KIOSZ-nak a gazdasá­gi érdekvédelmi, érdekkép­viseleti funkció megtartása mellett mindinkább be kell kapcsolódnia az aktív vál­lalkozásokba, Például olyan társaságok alapításában kell tőkével részt vállalnia — erről egyébként már meg­kezdődtek a tárgyalások —, amelyek a kisiparosság gaz­dasági felemelkedését segí­tik. Emellett nem mondunk le arról sem, hogy folyama­tosan tiltakozzunk a kisipa­rosságot hátrányosan érintő szabályok ellen. Munkánk eredménye legmérhetőbben a kisiparosság számának növe­kedésén, illetőleg a magyar gazdaságban képviselt rész­arányán mérhető le. Elem­zéseink szerint, ha a vál­lalkozásokat élénkítő prog­ram megvalósul, a magán- vállalkozók a nemzeti ! jöve­delemből a jelenlegi öt százalék helyett 10 even be­lül a 30—40 százaléknyit ál­lítanak elő. (MTI) Veszélyben a burgonya... A naponta ismétlődő csa­padék optimális feltételt te- remtett a burgonyavész fel­lépésének. Legtöbb házi­kertben a burgonvasnrok záródtak, ezért az ültetvé­nyek fogékonnyá valtak. A jelenlegi időjárás a burgo­nya vész-járvány elindítója lehet. Nagy figyelmet kell fordítani az ültetvények megelőző védelmére. Java­soljuk a megelőző perme­tezéseket megkezdeni és H— 10 nap múlva megismételni. Védekezésre felhasználható a Rézociklorid 50 \VP 0.4 százalékos. Dithane M—45 0.2 százalékos, töménységbe. — Az említett nyílt levél kiváltotta vita idején itthon sem voltam, az országgyű­lés ülésszaka megakadályoz­ta a tájékozódásomat. Sze­rettem volna azonban mi­nél szélesebb körből infor­málódni: mi az emberek véleménye? A kérés tehát tőlem indult ki: a tanácsta­gok, a népfront révén nyil­vánítsanak véleményt azok, akik ismerik a környezetük­ben az állásfoglalásokat. Ezt azért is meg kellett ten­ni. mert az igen gyakori képviselői beszámolókon ha­sonló bírálatok nem hang­zottak el. — Saját magunktól is megtettük volna a véljr ménygyűjtést, hiszen bár- mennyire is változik a nép­front közjogi funkciója, a képviselők és a lakosság kapcsolatának szervezésé­ben még ma is feladatok­kal rendelkezik a mozga­lom — mondja Petesházi Gábor városi néptronttitkár — Ezt a szándékot erősítet­te meg a képviselői kérés. A választókerületben dolgo­zó népfrontelnökök és -tit­károk megkérdezésével sen­kit sem akartunk a sárba- taposni. meg a mennyekbe emelni sem. A véleménycsokrot a népfront titkárral idézzük fel. s ez aligha nélkülözi a tanulságokul. Földi Péter, az idézett nyílt levelet köz­readó asztaltársaság tiszte­letbeli tagjaként elhatárol­ta magát az ilyen stílusú vi­tától. Hozzátéve: abban tá­madták a képviselőt, ami­ben a legtöbbet elért. A pe­remkerületek fejlesztése kapcsán hasonlóképpen vé­lekedtek Zagyvarónáról is. Földi mindehhez hozzátet­te: az értelmiség körében ugyanakkor eléggé negatív hangulat van Devcsics Mik­lóssal szemben, bár a bizal­matlanság az őt kiszolgáló apparátus révén jut kifeje­zésre. A summá/.at pedig így szólt: a képviselői mun­kával szemben nem talál kifogást, ez. azonban aligha választható el az első titká­ri tevékenységtől. Palik Ferenc szerint is szét kellene választani a képviselőséget és a part­munkát, így kellene ítéletet mondani. Ami p’edig a mód­szert illeti: le kellene ülni az asztaltársaság tagjaival, hiszen senkit sem szabad berendelni a dolgok tisztá­zása érdekében. Gáspár Vilmos úgy vélekedett, hogy nem a képviselői munká­ban, hanem a vezetői stílus­ban van probléma. Elítélendő az alpári vita­módszer és kezdeményezés, elismerésre méltó a képvi­selői munka, kifogásolható az emberi magatartás — igy foglallható ősszé Vincv.e István állásfoglalása. Benkő Győző a bármi­lyen beosztásban dolgozz) vezetők népszerűtlenségére való utalást követően azt is megállapította • az e mberek nem szeretik a parancsural­mi rendszert. A választóke­rület érdekében tett lépése­ket méltányolja Jakab Lász­ló. Azzal együtt: sok eset­ben nem mint képviselőért el eredményeket Devcsics Miklós, megyei tanácselnök­ként is nagyobbak voltak a lehetőségei. Karácsony Ag­nes: az ő körzetében nem eléggé ismerik Devcsics Miklós munkáját, szóbe­széd alapján viszont nem mer nyilatkozni sem pro. sem kontra. — E/ a beszélgetés .s megerősítette. hogy tehet egy ember bármilyen so­kat képviselőként, megyei tanácselnökként vagy éppen első titkárként is, ha nem sikerül kialakítani igazán jó ember: kontaktusokat, akkor nem fogadják el úgy. hogy értük cselekszik — sum­mázza Petesházi Gábor. A városi titkár tolmácsol még egy megnyilatkozást. A városi bizottság tagja. Sza­bo Ferenc igv vélekedett: ritkán. látja a képviselőt rendezvényeiken, s ha fel­szólal, akkor gyakran kiok­tató. A képviselő „olyan de­mokrata. akiben nincs haj­lam a demokratizmusra." Szabó Ferenc másik fóru­mon. a tanácstagok összejö­vetelen is elmondta vélemé­nyét, hiszen tagja a testü­letnek. Az itt megnyilatko­zó k s'>k jót " mondtak a képviselőről. Szabó kisebb­ségben maradt, — Nagy dicséretek hang­zottak el, így megkérdez­tem ezért hívtak? Mi az, amit hallani akarnak? A dicshimnuszok Devcsics Miklósnak sem használnak. Én a módszernél nem ér­tek egyet, hogy ha megtá­madnak. egy megyei vezetőt, akkor azonnal meg kell védeni, minden esszközzel. Ez a sztálinista módszer maradványa. Valószínű: nem kapott elég hangot, hogy a véle­ménygyűjtés kifejezett kép­viselői kérés alapján folyik. Szabó Ferenccel vitatkozva: pedig ha ez nem is a ta­nácstagok kompetenciája, választókörzetüket ismerve ők lehetnek igazán valósá­gos információk birtokában. Az eseményt felidézve úgy tűnik, inkább elégedett han­gok hallatszottak, s maga Szabó Ferenc sem tud — a módszeren kívül — rosszat mondani : — Igen. jót többet említ­hetek. igazából rosszat nem mondhatok. Sok dolgot megoldott, mint képviselő. Ehhez azonban gyakran ele­gendő volt egy támogató szava. A tanácstagtársaim, pedig többet tulajdonítanak a képviselőnek, mint '»meny­nyit valóságosan tett. Nem tudnak különbséget fenni. Devcsics Miklósnak ugyan­is a képviselői mandátum mellett pénz. és hutai' m is volt a kezében, befolyása van ma is. íme. a véleménycsokorból egy szemelvén'. Abból, amit nem a hűségnyilatko­zatokat kihajtó lihegés, ha­nem a képviselői t sztánlá- tús igénye serkente t. Pe­tesházi Gábor szerint: — Ha nem kém k erre bennünket, a tájékozódást akkor is megtesszük. En a ’.évéiről a sajtóból szerez­tem tudomást, bennünket senki sem keresett meg bí­rálataival. S változzanak bárhogyan is az idők, a je­lenlegi képviselők a nép­front jelöltjeiként indultak, igv a magunk csatornáin reagálnunk kell. Azzal együtt, hogy le kell vonni a szükséges következtetéseket. Ez. a felhívás bennünket is kötelezett. De tudjuk azt is: igazán helytálló értékelést csakis a tizenk.ilencezer vá­lasztó mondhat. A következtetéseket em­líti a legélesebben véle­ményt nyilvánító Szabó Fe­renc is: — A Képviselőtől a nyílt levélben önvizsgálatot kér­tek. ez pedig egyikünknek sem árt. Beléért ve a tanul­ságok összegzését is. K. G. Készül a szarvasmarhák téli ellátásához szükséges silótakarmány » szécsényi termelőszövetkezet majorjában. A csa­padékos időjárás bő hozamokat eredményezett a fűféléket termő területeken, várhatóan aa onnan begyűjtésre kerülő növényzet elegendő lesz aa állatállomány téli etetéséhez. —kj—

Next

/
Oldalképek
Tartalom