Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-07 / 132. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. ^J\űttörösarok '/v »Barátunk az újság« Kedves pajtások! Ebben a tanévben az utolsó tudósításokat olvashatjátok, hiszen a búcsú percei következnek úgy az ÚTTORÖSAROK-tól mint a tanároktól, iskoláktól és a pajtásoktól. Számotokra is elérkezett o gondtalan pihenés, szórakozás ideje. Eves számvetésünket elkészitve örömmel tapasztaltuk: kis tudósitóink megállták helyüket e munkábon, jól tették dolgukat. Köszönet érte. De azoknak a tanároknak is, akik e tevékenységükben segitö kezet nyújtottak számunkra. Reméljük ez a jó kapcsolat a jövőben még erősödni fog - mindannyiunk hasznára. A legjobbb tudósitókat az idén is jutamazzuk. A megyei úttörőelnökség oklevéllel, szerkesztőségünk pedig egy szép könyvvel ismeri el munkájukat. Azoknak a pajtásoknak, akiknek lakáscímét nem ismerjük, iskolájukhoz juttatjuk el az ajándékot. S akik mindezt kiérdemelték: Annus Gyöngyvér Nagylóc, Antol Kitti Alsótold, Baráth Laura Alsótold, Fritz Noémi Nógrád, Godó Anett Salgótarján, Korcsok Csaba Karancsalja, Könczöl Szilvia Ecseg, Kecskés Ildikó Zagyvaróna, Kovács Csilla Nógrád, Katona Noémi Alsótold, Kovács Szilvia Kazár, Lászlók Nóra Nagylóc, Lászlók Krisztina Mát- raterenye, Magyar Zoltán Salgótarján, Makai Krisztino Kazár, Rafo Mária Diósjenö, Szabó Krisztina Litke, Tari András Jobbágyi, Tolmácsi Márta Csécse, Toronyi Anett Salgótarján. Ez történt Nézsán Május 1-én iskolánk tanárai programokat szerveztek részünkre. Voltak különböző tréfás vetélkedők, sportversenyek. Este hat órakor került sor az ünnepélyre és a díjkiosztásra. A nézsai pajtások egész évben érdeklődésüknek megfelelő szakörökben tevékenykedhettek, hiszen működik nálunk furulya-, számítástechnika-, kis matematikus, színjátszó, hagyományőrző, bábkészítő-szak- kör és kézműveskor. A DSK keretein belül az alábbi sporttevékenységek közül választhattak fiataljaink: kézilabda, kosárlabda, röplabda, túrázás, asztalitenisz, labdarúgás éé aerobic. Rendhagyó irodalomóra Iskolánk 7., 8. osztályos tanulói nemrégiben egy rendhagyó irodalomórán vehettek részt a Gerelyes Endre Ifjúsági Művelődési Házban. Egy háromtagú budapesti népi együttes műsorát tekintettük meg. A szórakoztató 45 perc alatt hallhattunk megzenésített Petőfi-, Tamkó Sirató-, Csanádi- verseket. csángó népdalokat, s régi pogánykori sámándalokat is. Közben megismerkedhettünk különböző érdekes hangszerekkel: a tekerővei, a kobozzal, a tárogatóval. Ez a műsor kiváló példája volt az irodalom és az ének-zene összefonódásának. Godó Anett St. Petőfalvi iskola Játékos vetélkedő Korcsok Csaba tudósítónk jelenti: Május 17-én a „Csillagok hete” keretén belül, az iskola előtti betonpályán aszfaltrajzverseny zaljott, ahol a gyerekek lxl méteres képekben rajzolták le elképzelésüket a világűrről. O O O O Május 19-én rendezték meg iskolánkban a „Családi váltó” című vetélkedőt, ahol a rajok tízfős — 3 leány, 3 fiú, 2 anyuka, 2 apuka — csapatokban mérték össze erejüket. o o o o Május 28-án a gyermeknap alkalmából ünnepséget tartottunk, ahol kitüntetéseket adtak át úttörőknek, valamint a gyermekekért sokat dolgozó felnőtteknek. De csapatvezetői dicséretben is több úttörő részesült. Májusi eseménynaptárunk Május l'én alsó- és felsőtagozatos tanulók színes, változatos kultúrműsorral szórakoztatták a közönséget. Május 6-án több osztály tanulmányi kirándulásra indult. Az 5.-esek a Dunakanyarba utaztak, a 6.—7. osztály a Hortobágy és a Tisza környékét nézték meg, a 2.—4.-es tanulók Miskolc, Tapolca, Lillafüred, Eger, Gyöngyös nevezetességeivel ismerkedtek. Eredményesen szerepeltünk az úttörőgárda járási versenyén, ahol a 3. helyezést értük el. Május 27-én kisdobos- és úttörőavatás volt, amelyet a Vörös nyakkendőért próba előzött meg. Katona Noémi, Antal Kitti, Baráth Laura Alsótold Iskolánkban minden pénteken teaházat rendeztünk, amelyet a csapatvezetöség, az 5. és a 8. osztály szervezett. Lehetett fogyasztani teát, üdítőt, palacsintát, házi süteményt és szendvicset, amit az étlapból megrendelőknek a gyerekek szolgáltak fel. Bóbis Katalin, Solniczki Krisztina Nézsa Honvédelmi verseny A Beszterce-telepi úttörőtáborban honvédelmi versenyre k.erült sor. Ellenfél hiányában a mi csapatunk vehetett részt a megyei versenyen Nagyorosziban. Odaérkezve megtörtént az eligazítás. Az 5 órás versenyen volt minden, amit egy honvédnek tudnia kell: rohampálya, lövészet, rendőrségi feladatok, munkásőr, pv. és elméleti kérdések, tűzoltás és még sok minden. Az eredményhirdetésnél örömmel hallottuk, hogy a honvédelmi szakalegység kategóriában csapatunk, a Szalvai Mihály honvéd úttörőgárda érte el az első helyezést, s mi képviselhetjük megyénket Zánkán az országos versenyen. Oravecz Gergely Zagyvaróna A pásztói Dózsa György Általános Iskola nevelői elhatározták: egy olyan játékos vetélkedőt rendeznek, amelyből mindenki csak tanulhat, A versenyre azok nevezhettek, a-kik legalább 300 forint értékű hulladékot gyűjtöttek. Ilyen feladatok vártak megoldásra: 13+1 illemtani totó kitöltése, album készítése szabadon választott témából. De volt utcai magnós riport készítése felnőttekkel arról, mi a véleményük a tanulók viselkedéséről. Terítési verseny, sport- vetélkedő is színesítette az összemérést. A nyilvános vetélkedőn pedig az öt legtöbb pontot szerzett osztály versenyzett az első három helyért. A győzelmet a mi osztályunk szerezte meg. Vác—Visegrád — Esztergom Mint az elmúlt évben, az idén is közös kiránduláson vettünk részt a 6. b. osztállyal. Vácig busszal, majd ' onnan hajóval utaztunk tovább, gyönyörködve a Dunakanyar szépségében. Vi- segrádon már várt az idegenvezető és a komppal érkezett buszunk. Először az Alsó-várat, a Salamon-tor- nyot, majd a Mátyás-palotát néztük meg. A sok látnivaló Esztergomban folytatódott, ahol a bazilika kupolájába 410 lépcsőfok megtétele után jutottunk fel. Ezután a kincstár következett. De a vár megtekintését sem hagytuk ki, ahol sok történelmi emléknek lehettünk szemtanúi. Visszafelé még megálltunk Szentendre-, Pap-szigeten is. Magyar Zoltán St. Lovász iskola Szerepeinam kellett mesejátékomban Biztos sok pajtásomat érdekli, hogyan lettem meseíró. Az újságokban olvastam, hogy a soproni Civitas Gyermekszínház meghirdette ezt a pályázatot. A tavaszi szünetet arra használtam, hogy megírjam mesémet, melynek „A jó boszorkány Sopronban" címet adtam. Nagyon örültem annak, hogy be is mutatják mesémet, s meghívtak a bemutatóra. Nekem is szerepelnem kellett a mesejátékban, üzenetet kellett átadni a boszorkányoknak, összabarátkoztam a szereplőkkel is, akik nagyon vicces jelmezeket viseltek. Az ufók fején és az orrukon lámpák villogtak, több szem volt /festve, rájuk és sok fülük is volt. A boszorkányok is rémisztőén néztek ki. Az ufóbirodalomban így köszöntek egymásnak: siity és sutty. Én is elköszönök. Sziasztok! Egyed Johanna Csesztve Labdarúgó Mikszáth-kupa Mikszáth Kálmán nevét viselő úttörőcsapatunk meghirdette a labdarúgó Mik- száth-kupát. A mérkőzéssorozatra meghívtuk a nagyoroszi, pataki, rétsági kisdobosokat is, akikkel már korábban jó kapcsolatot alakítottunk ki. Május 26-án, a gyermeknapi program részeként került lebonyolításra a kupa első fordulója. Sajnos, a szép kupát nem sikerült itthon tartanunk, mert a nagyoroszi pajtások — azonos pontszámmal, de jobb gólaránnyal — megelőztek minket, így egy évig ők képviselik a „kupavédő” megtisztelő címet. További helyezések: 3. Rétság, 4. Patak. A Mikszáth-kupa fordulókat szeretnénk hagyománnyá fejleszteni. A jövő évi mérkőzések megrendezését Nagyoroszi már vállalta is. köszönet Czinege Lajos nevelőnek a jó ötletért, s valamennyi felnőtt résztvevőnek a munkájáért. Pusuma Zsolt Horpács, nevelőotthon Vatázsitégx/zef Írjátok be a négyzetbe 14- től 38-ig terjedő számokat úgy, hogy a számjegyek ösz- szege valamennyi vízszintes és függőleges sorban, valamint a két átlóban egyformán 130—130 legyen, öt számot könnyítésül' előre beírtunk. Beküldési határidő: június 21. Legutóbbi fejtörőnk helyes megfejtése: C úton a 2-es fészekhez. Könyvjutalmat nyertek : Longauer Ákos Salgótarján, Kőszeghy Krisztián Balassagyarmat, Berecz Mátyás, Kelemen István Érsekvad- kert, ifj. Mező István Salgótarján. A könyveket postán juttatjuk el részetekre! SAROKSZERKESZTÖ: CXíYCjli „Ha nem hívnak, nem megyünk...” Színesedés osztódás ? A különbvalóság nagy erő. Vagy kis erő, ami ahelyett, hogy összehozná, szétválasztja az embereket. Balassagyarmat új színfoltja: megalakult tizenvalahány taggal egv új, önmagát autonómnak nevező egyesület (BAK), de egyelőre nem sokat lehet róla tudni. A lényeg, hogy megalakult, színezve a palettát, a város kulturális szervezettségét (vagy tovább- szervezettségét), differenciálódva és önmagából? újabb képződményt kinövesztve. Mindeközben a népfront új közművelődési bizottságot szervez, amelyből esetleg kinőhetne még a nagymúltú (de itt helyben igazán csak kevesek előtt ismert!) újkori Madách Társaság. Most megalakultak a kul- túrális autonómok s majd ők is akarnak valamit kezdeni mindazzal, amiről sokan úgy vélekednek, hogy több jobb mint máshol — a város kulturális életével. A különbvalóság-különállás ez. jellemző amúgy az egész városra. M it-már hisztérikus az a törekvés, hogy ne hasonlítsanak senkire-semmire, hogy „függetlenek" legyenek, néha meg a valóságtól is. Türelem és összefogás? További osztódás inkább. Lobbyzás a politikában, a kultúrában (ami gazdasági is), privatizálás gyakorta egymás ellen s főként a közönség- tól-nézőtől-olvasótól teljesen függetlenül. A kor ilyen vagy a város? Vagy jól egymásra talált a kettő? Valaki nemrégiben egy újabb (de minek? jellegű) bizottság megalakításakor felvetette a gondolatot — meg kellene szondázni a város üzemeit, intézményeit, tanácsot és a pártot, népfrontot és minden mást, vajon hány bizottság működik Gyarmat-szerte? Elképesztő szám jönne ki — így a vélemény. ami ellenőrizetlenül is elfogadható. Elég, ha az ember maga körül megszámolja a bizottságokat. Ehhez képest az. élet fejlődése csiga- tempójú; ehhez képest nem történik semmi vagy alig történik valami. A kor és egyesület, a bizottság és minden egyéb a magyar valóság talaján nem más mint követ hetetlen-ellenőrizhetetlen pótcselekvés. De a szín az persze szaporodik a palettán. Gyarmati ismerőseimet egy kezemen meg tudom számolni. ha az a kérdés, hogy ki él közülük valamennyi városi lehetőséggel? A nyilvános tanácsülés általános intézményéről sokan még nem is hallottak, de itt élnek azzal az etikett normával, hogy „ha nem hívnak minket, mi nem megyünk sehova..." Tiszteletreméltó alapállás, de várospolitikát nem lehet vele csinálni. S közben ..széles körben lehet hinteni a mákonyi”, hogy „direkte nincs várospolitikai fórum..” A város tovább differenciálódik megosztottságra hajlamos polgárai által, s így valóban nincs működő fórum. De van (lesz) újabb bizottság ki tudja még mennyi, egyesület és kör, városi lap is van már kettő. Ahelyett, hogy egy jó lenne akár hetenkénti megjelenéssel. Az elkapkodott, a különállást mindenáron jelképező polgári magatartás, amire alaposan rájátszik a kívülről, a városfalon túlról hozott ide- genség — több kárt okoz a megosztottsággal, mint amennyi haszon a nyilvánosság oltárán felmutatható belőle. Ugyanaz a kéthárom tu. catnyi ember löttyen ide meg oda „korszerű, független” indulatban egymást közömbösítve esetleg. A ki ki ellen és kivel, s hogy „mi ellen” az szinte a látszat a valós kérdések között. Valami kény- szeredettség érződik mindenütt s nap nem múlik el anélkül, hogy ki ne derülne, hogy éppen ki kivel veszett össze, kit hagyott ott, mit rúgott fel, amit eddig fontosnak vélt. Zajlik a városi élet, most is csak szordínó- val-tompítóval, de az érték nem lesz több és nem jut el több polgárhoz, mint eddig. A város ugyanúgy saját sejtjeiben osztódik (saját falain belül) idegen, itteni hagyománytól független hatásokra, anélkül, hogy egyetlen s mindenben a városi konszenzus-összefogás alapján létező, az országra kitámaszkodni tudó egyesületet hozna létre! Az. összefogás belátása ismeretlenné kezd válni ott, ahol az összetartás, a városi érdek (jó értelemben s nena más kárára) volt a jellemző vonás... Alternatívok, demokraták, reformerek, egyesületek s most már autonómok is, körök és lapok és olvasók és közönség (majd mindig ugyanaz), de a város életében nem növekszik a kultur- elem. Sem a politikában, sem másban ugyanilyen arányokban. Jöhet persze a nagy érv. Balassagyarmaton a múlt században és a század első felében számtalan egyesület és kör működött... De az a város nem ez a város. Más összetételben más neveltetéssel, polgári rendezettséggel és erkölcsökkel, kulturáltsággal és olyan rétegekkel rendelkezett, amelyeket ma sehol sem találni. Legfeljebb nyomelemekben a mai városban. Ami amúev meg telítve van „idegennel", beköltözöttel, akit vagy sikerül „beintegrálni” vagy nem, de inkább nem, mert nem a körök és egyesületek számán múlik ez sem, hanem a realitáson és inkább múlhatna a jól felismert közös cselekvésen Az összefogáson a valós városi erőket tekintve. A különbözés, a különb- valóság nagv erőt?). nagy szétverő erő. Esetleg. Ne le- gyen ieazam. A kor kedvez sok mindennek. A jónak is, amiről mindig csak jóval később derül ki. hogy jó volt (vagy ellenkezően). Egyéni sértődésekből, csoporthisztériákból lehet ugyan akár naponta megalakítani valamit, sőt az a valami még működhet is. Csak a polgár, az új meg a régi marad l$i mindenből. Marad távol a nyilvános tanácsüléstől. De azért „véleménye” így is van. Sokszor egészen kifacsarodott, mert a „piacról szerzi be az információit”. Nem ok nélkül érdemes majd szándék szerint a város lapjában, a Gyarmati Naplóban külön rovatban foglalkozni a „hangadó körökkel. ..” A sehol, soha nem két- vagy mindenoldalúan tárgyalható városi vélemé* nj'ek „mértékadása” tovább nem marad válaszolatlan. El kell menni arra, ami már van (volt, lesz). Véleményt kell mondani ott és akkor, amikor válasz is jöhet rá a kritizált oldalról; el kell menni a nyilvános tanácsülésre, különösen, ha mint legutóbb is, a városi lap ügyében háromszáz! meghívót küldtek szét (de senki nem jött el). Együtt kellene gondolkodni városi érdekből, ami közösségi érdek is egyúttal. Nem külön, előre rohanva. Nem válaszadás nélkül. Még a lehetőségét is elhanyagolva egy mindent összefogó konszenzusnak Balassagyarmat érdekében. T. Pataki László
