Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-06 / 131. szám
1989. JÚNIUS ó.. KEDD NOGJRAI) 3 Az önállóság kezdeti tanulságai Miért mennek el a nők a BUFI-ból? Á türelem huszonöt év után elfogyott?! Az új elektronikus biztosítóberendezés beépítése Felkészülten várja a nyári utasforgalmat a Keleti pályaudvar Nem könnyű manapság az önálló, vagy az új szervezeti formában történő gazdálkodás útját járni. Igaz ' ez még azokra a vállalatokra, részvénytársaságokra is, amelyek rövid idő alattiátható eredményt tudtak felmutatni. Miért ne volna hát érvényes egy olyan vállalatra, amely hosszú évtizedeken át pesti központ irányításával termelt? o A Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyáregysége — hasonlatosan a nagyvállalat többi egységéhez — részvénytársasággá alakult. Fél év végén találkozunk — állapodtunk meg akkor, Forrai Ferencné igazgatóval. Hogy nem vártunk hat hónapig azt az magyarázza; S.O.S. jelek érkeztek a gyárból. Híre ment a városban : tömegesen hagyják el a dolgozók az üzemet. Mi az oka a távozásnak? — ötvennégy dolgozónk hagyta el a gyárat, közülük negyvennyolcán fizikaiak voltak, köztük harminckilencen pedig teljesítménybéres területen dolgoztak — mondja Béres József igazgatóhelyettes. — Tavaly 5266 forint volt az átlagbér, ez most 5898 forintra nőtt. A körülmények firtatása előtt meg kell jegyezni: az önállósulás részben kényszerű volt. A BFK 4,5 milliárdos adóssága már tarthatatlannak minősült ezért kellett gyáregységeinek valamilyen új formában kiválni. Ok kötelezettek az adósság bizonyos hányadának visszafizetésére. A gyarmatiaknak ebből hétmillió jutott. — Igaz, hogy kényszerű is volt az önállóság, azonban az önelszámolást mindenképpen megvalósítottuk volna, hogy a gyárat saját értékén mérjék a cégen belül — teszi hozzá Béres József. e Az okokat keresve, először a távozottak szempontjából soroljuk: sokan falujukban helyezkedtek el, hiszen sok a bejáró. Legtöbben az Ipoly Cipőgyár új részlegéhez mentek, ez a városközpontban van, költségvetésből fizet, sokkal jobban... — Mennyire igazi az önállóság, a függés a korábbi, más gyáregységektől? — kérdezem. — Az alapanyagot ma is Rákospalotáról vásároljuk. A központtól pedig szolgáltatásképpen vesszük a gyártmányfejlesztést, mert ennek a szakembergárdája még nem alakult ki nálunk. Két technikusra s egy kereskedelmi vezetőre éppen ezért lesz szükségünk — így a válasz. — ... és a marketingmunka? Hiszen, ha jól tudom , nagy részben exportra termelnek! — Az egyik legnagyobb exportpiac a Szovjetunió. Az ide szóló szerződések államközi megállapodásoknak megfelelően köttetnek. A tőkés piacon a legjelentősebb a bérmunka, itt NSZK-beli, holland, francia, amerikai partnereink vannak — így a válasz. Hozzá tartozik az üzletkötéshez, hogy ezen a területen — igaz ebben már a beszélgetéskor sem értett velem egyet az igazgatóhelyettes — úgy érzem, csak amolyan látszatönállóságuk van. Hiszen a BFK és a korábbi külkereskedelmi partnervállalatok kiválasztják a piacot, a gyarmatiaknak csupán arra van lehetőségük: ha tetszik, megkötik a szerződést. Piackutatást ők nem végeznek. Igaz, ennek feltétele volna a helyi gyártmányfejlesztés is. Véleményem szerint csak a bérgazdálkodásban, költségekben van igazi önállóságuk, hiszen az alapanyagot a korábbi partnertől kapják, a gyártmányokat szintúgy. Béresf József azonban másként latja. o Jelenleg a négyszáz fős gyár 30—40 százalékban belföldi piacra termel. Az évi 7—800 millió forintos exportból a tőkés kivitel csak 100 milliót képvisel. Gyakran változnak a termékek, sok az átállás. Nagy szériák csak a szovjet piacra készülnek. Ám ez nem lenne nagy gond. Az sem lehet jogos vád, hogy nem keresik az új piaci lehetőségeket. Az igazgatóhelyettes asztalán vaskos dossziék, külföldi tárgyalások jegyzőkönyvei, a magukkal vitt mintadarabok jegyzéke. Az igazgató legutóbb Franciaországba két konténernyit vitt magával. Béres József pedig előzőleg Amerikában próbált szerencsét. — Korábban kellett volna ez az önállóság, s az elszakadás a rákospalotai alapanyagszállítótól — ezt már Szathmári Pálné műszakvezető mondja a csarnokban, amikor arról kérdezem: érez- tek-e valamilyen változást az elszakadás óta. Elmondja, hogy főleg a minőségi elvárások erősödtek. De hozzáteszi hogy ez a csapat, sokra képes, ő bízik bennük. Az asszonyok, valahányat csak megszólít az érdeklődő, szűkszavúan, névtelenül válaszolnak. Nem panaszkodnak, nem is újjongnak. Valamivel nyíltabban beszélnek az eltávozottak. — Huszonöt évig dolgoztam a BUFI-ban, s 7600 forint volt a fizetésem műszakvezető létemre — mondja Herczeg Istvánné, aki már az Ipoly Cipőgyár új felsőrészvarró üzemében művezető Jött vele a brigád is. Erdélyiné szintén nem panaszkodik — új helyére. Azután sorolják eljövetelük okát: a szervezetlenség, és a szakértelem hiánya, minden szinten. Az alapanyag-ellátás, és a késői szakítás a nagyvállalattal. A fizetést csak utolsónak említik. Hiszen ebben türelmesek voltak... o Hasonló türelemre intenek sokan. Még új a forma, ezért vannak gondok. Azonban az, hogy ilyen régi szakemberek ennyi év után megelégeljék a dolgot... Igaz, eddig talán nem volt jobb lehetőség, ám arra ha több, mint félszáz dolgozó kilép egy cégtől már oda kell figyelni. A BUFI-ban fontolgatják az egy műszakos termelésre való áttérést. Ez költségcsökkentő lehet. E mellett azonban másra is szükség volna, önállóságra, igazira, a felsőbb irányítástól, és nem utolsósorban a régi megrögzött szokásoktól! Hlavay Rirhárd Jelentős energiamegtakarítás Energiatakarékossági szempontból ígéretesnek látszik az az amerikai kutatók által kifejlesztett eljárás, amellyel már sikerült tömör üvegfém rudakat és -tömböket készíteni. A gyártás kiindulási anyaga egy keverék, legalább három fémnek a porából áll (például nikkelből, vasból és borból, illetőleg rézből, palládiumból és szilíciumból). Ha e keveréket rövid ideig a hagyományos robbanóanyagok okozta nagy nyomásoknak teszik ki, különleges tulajdonságú, egységes, tömör testek keletkeznek. A fémporkeverék a robbanáskor olvadni kezd, de csak nagyon rövid ideig, igy nincs rá lehetőség, hogy szabályos kristályos állapotba kerüljön, mint ahogy az a forró olvadékból való megdermedés során történik. Így alakul ki a nem kristályos, rendezetlen belső üveg- fém szerkezet, s így hozhatók létre az előre elkészített formákban való belerobban- tással a nagyobb üvegfém alkatrészek, munkadarabok. Rák nélküli cápák A cápák birodalmában csaknem ismeretlen a rákbetegség. Sok éven át csaknem 30 ezer tengeri ragadozót megvizsgálva, mindössze két rákgyanúsat találtak közöttük. Honnan van az immunitásuk? Van-e olyan anyag a szervezetükben, amely az embernek is hasznára lehetne a betegség, leküzdésében? Napjainkban behatóan tanulmányozzák ezt a kérdést. A cápaszérum nemcsak a baktériumokra és a vírusokra bizonyult mérgező hatásúnak, hanem a daganatsejtekre is. Legújabban a rendkívüli mértékben rákkeltő vegyület, az afla- toxin elleni ellenálló képességüket vizsgálják. Ha az aflatoxinnal szemben is re- zisztensek a cápák, meg kell találni azt az anyagot, amely ezt a hatást kiváltja. Feltehetően olyan enzim van a cápák szervezetében, amely a törzsfejlődés során eltűnt az emberi testből. A nyári vasúti mentrend életbelépésével egyidőben, befejeződött a Keleti pályaudvar első 13 vágányának korszerűsítése. Az újonnan beépített elektronikus váltóvezérlő és biztosítóberendezések lényegesen megkönnyítik az irányító személyzet munkáját, s biztosabbá teszi az utazásokat. A külső peronok fölé emelt tetőszerkezet pedig növeli a pályaudyar komfortját. Az eddigi beruházás értéke mintegy 1 milliárd forint. A DOMINO '70 jelzésű biztosílóberrntlezés vezérlő pultja. 1mmmmmmmmmmmm Megállunk a kovács- műhely közepén. Az oregúr tesz-vesz, közben mesél. Van miről. Ahogy hallgatom, egyre inkább meggyőződöm: élete, munkássága egy regényt is megérne. Napra pontosan emlékezve adja elő élete legfontosabb mozzanatait. Ki gondolta volna, hogy ez 1908. október 23*án napvilágot látott kicsi Andrásból kovács lesz? Talán csak apja aki molnár volt Szécsényben. Andris fia már kisgyerekként állandóan a gépeken mászkált. Ha meghibásodtak azok, ár- ! gus szeme.kkel figyelte, : hogyan javítják ki, mi a , teendő ilyenkor? I Tizennégyből hatan ma- i radtak testvérek. A többiek ; fiatalon meghaltak. Kiss András Ferencnek segítenie kellett a nehéz körülmények között élő családon. Bár, jóeszű gyerek volt, elvégezte a négy elemit, meg a két polgárit, mégsem folytatta tovább. Tanárai ugyan marasztalták, ő mégis a szakmatanulást választot- . ta. Varga Gusztávnál, az or- ; szágosan is ismert szécsé- nyi mesternél sajátította el I a szakma alapjait. Nála I szerzett segédlevelet. Mind- j ez 1926-ban történt. Zöldfülűként, alig néhány évvel később Kiss András megnősült. 1928-ban, már nős emberként ke.rült Bihar megyébe, Csákópusztára, Itt, apósa birtokán „hódolhatott” mesterségének. Aztán jött a katonaság majd leszerelése után, 1933-ban, megvásárolta azt a szécsé- nyi házat, melyben ma is él és dolgozik. Elhatározta: önállóan gazdálkodik. Kovácsműhely volt az épületben, hisz Balogh Dánielnek, a környék legnevesebb mesterének volt rezidenciáját vásárolta meg. A szomszédban Ocskó Lajos kerékgyártó személyében jó társra talált. Az akkoriban alapvető szolgáltatásnak számító munkákat közösen jól el tudták végezni. A sors azonban közbeszólt. Bár volt Kiss Andrásnak egy cséplőgépe, meg egy jól menő vaske.reske- dése is, a háború elszólította őt a család, a munka mellől. Irány a front, majd a nem tervezett hadifogság. ’44. április , 18-tól ’47. szeptember 4-ig orosz fogságban volt. Kovácsmesterként dolgozott, s máig is jól emlékszik ukrán tanítványa nevére.: Makoviczki Sztaniszlavnak hívták. A fiú megsiratta őt, amikor R BMW nem eladó A kovácsmester kalandos élete Kissé hajlott háta az öregkorra utal, gondolkodása, jókedve azonban a fiatalságot idézi. Kiss András Ferenc, közledve nyolcvanegyedik életévéhez, korát meghazudtoló módon él és dolgozik. Bandi bácsi személye — ahogy Szé- csény-szerte ismerik — már már legenda: a régi kovácsmesterek egyedüli képviselője a környéken. az öreg haza indulhatott Magyarországra. Élete újabb, szívesen felejtendő szakasza hazatérése után kezdődött. Negyvennyolcban elkobozták tőle a cséplőgépet, ’ felszámolták vaskereskedését — melyet a háború pusztításai, után helyreállított. — Ku- láknak bélyegezték. Sok esélye nem volt a hatalom ellen. 1956 eseményei érzékenyen érintették. Bár éppen fizetés nélküli szabadságon volt, és építette verandáját, mégis a bűnösök -sorába került. Nyolc hónapot ült Tökölön, de utána újra becsülettel bekapcsolódott a termelőmunkába. Így ment nyugdíjba 1968. december 1-én. Azóta sem tétlenül telnek napjai. Mit csinál ma? Bandi bácsi újabb mesébe kezd. Naponta kétszer kijár a temetőbe, az asszony sírjához. Nemrégiben vesztette el szeretett feleségét. Az öreg egyedül maradt. Mos, főz magára. Persze két gye,reke, meg az unokák gyakran látogatják. örül is nekik. Büszke rájuk, legújabban Tibor fiának gyermekére, aki jelenleg az Egyesült Államokban, Blacksburgban végzi hároméves kutatómérnöki tanulmányait. Mondja az öreg, ha ez szóba kerül a cikkben, nehogy kifelejtsem Andor fiának két gyermekét. Közülük az egyik mérnök, a másik fiú pedig most végzi egyetemi tanulmányait. Állunk a kovácsműhelyben. Élvezettel hallgatom az öreg kovácsmestert. Még sok mindenről, sok-sók érdekességről regél. Mikor búcsúznék, újabb kuriózummal szolgál. Mondja, nézzem meg gépparkját: a 30 éves Panni robogót. az R 75. BMW motor- kerékpárt. a 30 éves 407-es Moszkvicsot, no meg pótkocsis traktorját. Mind üzemképes. Használja is őket. Tavasszal még szántott a traktorral, gyakran beül a kocsiba is, jogosítványa mindenre van, de a motor a leginkább használt „szerkentyűje”. Mondom, készítek egy fotót. ,Az öreg egy rúgással „bepöccinti” a BMW-t és az udvarban fordul egyet vele. Én meg lekattintorru Megkér, inkább a motor Játszódjék a képen, mint ő. Mert sokak számára a gép többet ér mindennél! Es ígyvan ezzel ő is. Nincs az a pénz, amiért bárkinek i» odaadná... Vaskor István \
