Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-28 / 150. szám

CDHDT­........................ o r'vJri 1 <-tL Atlétika » Készülnek a Karancs ugrógálára Nemcsak dokumentálni, szervezni is akarnak A Salgótarjáni Kohász SE atlétikai szakosztálya 1989- ben rendezi meg harmadik alkalommal a Karancs ug­rógálát. A hazai verseny- naptárban is jegyzett viadal főszervezőjét, Angyal Jánost, az SKSE vezető edzőjét, az előkészületekről kérdeztük. — Annyi már biztos — mondta Angyal —, hogy szeptember 15-én, pénteken 14.30 órakor a Karancs Szálló előtti téren rendez­zük meg a gálát. A hagyo­mányoknak megfelelően a résztvevők férfi- és női ma­gasugrásban, valamint rúd­ugrásban mérik össze tudá­sukat. — Az elmúlt két esztendő tapasztalatai bizonyították, hogy népszerű ugrógálájuk. Vajon miért? — Legfőbb oka, a látvá­nyosság. A nézőknek nagy élményt nyújt a rúdugró „röpködése”. A mienkhez hasonló — nem stadionban rendezett — viadalt csak Párizsban, az Eiffel-torony lábánál bonyolítanak le évenként. Teljesen más egy stadion tribünjéről nézni a rúdugrást, mint itt a téren, testközelből csodálni ezt a nagyszerű akrobatikát. S ugyanezt mondhatom el a magasugrásról is. Nem vé­letlen tehát, hogy koráb­Kedden délelőtt sokszor csörgött telefonom. Az egyik hívás nem informa, ciót tartalmazott. Az újság­írót, az újságírást felháboro­dott hangon becsmérlő vé­leményt hallgattam végig. Indulatos, érzelmekkel telí­tett, utasításokat osztogató szavakat. Hogy ki volt a hívó, édes­mindegy. A személyeske­dés, főleg a sajtó hasábjain — nem kenyerem. Ha pe­dig az lenne, már-már ro­vatot indíthatnék, naponkénti megjelenéssel arról: ki, miért próbálja a sportújságírót felelősségre vonni. Mondjuk — hogy a legegyszerűbb példánál maradjak — azért, hogy írni merészel? Az említett telefon, an­nak hangneme nem egyedi jelenség. Az elmúlt hetek­ben megnőtt „ügyfélforgal­mam”. Jóeső érzés ez szá­momra, hisz megkeresőim ezek szerint olvasgatják írá­saimat. Olykor nem csupán tele­fonon becsmérelnek, vagy okítanak. Gyakran szemé­lyesen, ritkábban levélben. No nem episztolákkal, in­kább amolyan mocskolódó rágalmakkal. Van így néhány tenni­valóm kevés szabad időm­ben is. Hallgatni, olvasni a gyakran nyomdafestéket nem tűrő megnyilvánulásokat, rendszerezni a panaszok, sé­relmek, kritikák sokaságát. Többségében olyanokét, me­lyek szóra sem érdemesek. A szurkolói hovatartozást nem titkoló, indulatokkal köritett vélemények számon- kérőek. Hogy mertem meg­írni, mi jogon publikáltam, ki adott felhatalmazást? Nem győzöm hangsúlyozni — és közel sem magyaráz­kodni — : az újságírás nem jog, merészség és felhatal­mazás kérdése. Egy szak­ma, mondjuk a maga ne­mében olyan, mint a sport­köri elnöki, a vagy edzői. Ezért sem értem, miért követelnek az újságírótól Szergej Bubka (balra) és Angyal János pozsonyi kéz­fogása. Talán ez a világbaj­nok indulását jelenti? bi versenyeinken is több ezer néző volt. — Hol tartanak a szerve­zésben? — Keressük a támogató­kat és előzetes megbeszélé­seket folytatunk a meghí­vott atlétákkal. Ma már az sem titok, hogy szeretnénk megnyerni Szergej Bubkát, a rúdugrás világcsúcstartó­„lehctetlen” dolgokat. Olya­nokat, melyek szakmai jel­legűek, s melyekhez vajmi kevés köze van egyesületi vezetőnek, aktívának egya­ránt. Jól néznénk ki, ha in­nen, az íróasztal mögül irá­nyítaná a sajtó munkatársa egy klub gazdasági ügyeit, netán összeállítaná az edző helyett a pályára lépő csa­patot! Mint ahogy ezek egyesületi dolgok, úgy az újságírói munka egy szer­kesztőség feladata. Elégedetlenkedők valószí­nűleg mindenkor lesznek. Ez „valahol” nem is gond, ha az nem érzelmekre épülő, indulatokra alapozott és sze­mélyeket nem sértő meg­nyilvánulás lesz. Például olyan, amely kétségbe von­ja lapunk sportrovatának sportmozgalmat segítő mun­káját, egy-egy klub segíté­sét, vagy „elnyomását”. A magunk nemében per­sze támogatók, ugyanakkor elnyomók is vagyunk. A jóról a szépet, a nemkívá­natosról a rosszat írjuk. De az érzelmeket és az in­dulatokat mellőzve. Mert így a tisztességes, miként az is, hogy e sorok írója ez­úttal mellőzte a személyes­kedést, hogy az a bizonyos húr ne feszüljön tovább. Egy-két esetben már úgy­is elpattant! Így hát a saját ügyüket védelmezőknek, az újságírót hazugnak és becstelennek minősítő, vádaskodó sport­barátoknak, vezetőknek.. csu­pán egy tanácsom marad. Ha majd mindenki a sa­ját portáján seper, akkor — kölcsönözve most egy labdarúgó "rólam írott, de nem nekem címzett „írás­művének” lírai gondolatát — nem „az ilyen Vaskor Istvánok miatt kell szégyen­kezniük. Maguk miatt!” Érzelmes kitörések és in­indulatok nélkül támadóim iránt is maradok tisztelet­tel: Vaskor István ját, hogy jöjjön el verse­nyünkre. Pozsonyban be­széltem vele. Tetszett neki az ötlet, s ha versenynaptá­rába is jól illeszkedik az időpont, akkor szívesen el­jönne Salgótarjánba. Biz­tos ellenben, hogy a ma­gasugró Juha Olga, Sterk Katalin és Németh Gyula — akik győztek már ezen a tarjáni versenyen — itt lesznek, miként a csehszlo­vák bajnok Ruffini is. Az USA-ban tanuló ifjúsági vi­lágbajnok rúdugrónk, Ba- gyula István jelezte részvé­teli szándékát, bár az ő it­teni szereplése az amerikai tanévkezdéstől függ. — Kik támogatják a Ver­senyt? — A Hungária Biztosító­val már kötöttünk megálla­podást és biztató ígéretünk van az ADIDAS budapesti központjától, valamint az ARTEX-től is. Bízunk ab­ban, hogy korábbi szponzo­raink — SKÜ, SVT, síküveg­gyár, öblösüveggyár, Ka­rancs Tsz, ceredi mgtsz, Ka­rancs Hotel, NSV, bánya­gépgyár — ezúttal is mel­lénk állnak. Tervezzük, egy­ben szeretnénk, ha új támo­gatókat is sikerülne meg­nyernünk. A Telesport egyébként azt tervezi, hogy összefoglalót ad a televízió­ban e rangos eseményről. Átigazolási hírek OLÁH. Oláh Béla, a^ SBTC labdarúgója válasz­tott. Mint ismert, mind r. Síküveggyár SE, mind az Eger szívesen látta volna. A kö­zéppályás végül a Heves megyei csapathoz írt alá, így a jövőben ott játszik. JUHASZ. Érdekes, hogy Oláh volt csapattársa, az SlBTC-s Juhász éppen a he­vesi megyeszékhelyről érke­zett vissza Salgótarjánba, ám nem maradt a Stécénél. A kiváló játékos az NB II-es Síküveggyárnak kötelezte el magát. VARGA. Sokan távoznak a jelek szerint az SKSE-től. Több fiatal bevonul, mások elkívánkoznak, így a kék­fehérek erősítésre szorulnak. A hírek szerint tárgyalásban állnak Vargával, a Bgy. HVSE labdarúgójával, aki szívesen játszana Horváth Gyula edző csapatában. Belgrádi esélyek Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság elnöke Zágrábban ki­jelentette: a jugoszláv fővá­rosnak, Belgrádnak reális esélyei vannak arra, hogy a közeljövőben nyári olimpiai játékok rendezője legyen. A vasárnap befejeződött férfikosárlabda Európa-baj- nokság alkalmából Zágráb­ban tartózkodó Samaranch, Janez Dmovsek jugoszláv ál­lamelnökkel és más állami és sportvezetőkkel folytatott beszélgetése során hangsú­lyozta, hogy jól ismeri az ország sportmunkásainak szervezőképességeit. — Tudom, hogy Belgrád már számos alkalommal megpályázta az olimpiai rendezést, és úgy vélem, hogy egy napon beérik a kitartás gyümölcse — mondta. ... Azért elszelelt jól ez a negyven év. S elfogyott köz­ben a maradék maradéka is. Most már kultúrálódha- tunk magunknak, ahogy csak akarunk. Lehet persze saj­nálni ezt az emberöltőnyi időt, ami eltelt, míg belátták az ügyeletes népboldogítók, hogy mind a tízmilliónk szabad idejét megtervezni és megszervezni igen nehéz... Mégha teszik is mindezt a legnagyobb jóindulattal és jóakarattal, no és nem raj­tunk kísérletezve, hanem importálván egy máshol, sokkal nagyobb országban addig immár „tökéletesen bevált” sémát... Szóval megint későn jöt­tünk rá valamire, no de hagyjuk a múltat. A lényeg az, hogy most nem akarnak mindannyiunkból azonos embereket „tömeggyártani”, hanem sokkal inkább magá­ra a jónépre bízzák, mivel akar foglalkozni, ha ép­penséggel nem a munkával nemesíti magát. Jöhetnek tehát megint az önszerveződő csoportok és egyesületek. Szaporodnak is, gombamód. Mutatóba már nálunk Nógrádban is akad néhány belőlük. Ilyen pél­dául a közelmúltban meg­alakult Nógrádi Sporttörté­neti Egyesület. Jelenleg tizenhármán vannak. Tagjai zömmel a megyeszékhely­ről és környékéről verbuvá­lódnak, de tevékenységüket a megye egész területére szeretnék kiterjeszteni. Hon­nan jött az alapítás gondo­lata? Erről faggattuk elöljá­róban Szabó Jánost, az egyesület titkárát, aki egyéb­ként „civilben” a szakszer­vezetek megyei tanácsának munkatársa. — Hát, nem mondanám, hogy valamilyen légből ka­pott ötlet alapján. Csapa­tunk egy régi, összeszokott baráti társaság. Lényegében már évek óta működünk, alapító tagjaink jó ideje fi­gyelemmel kísérik, szorgal­masan gyűjtik és kutatják az egyetemes, de főként a nógrádi vonatkozású sport­történeti tárgyi és írásos em­lékeket, dokumentumokat. Részt veszünk különféle ve­télkedőkön, s rendszerint az eredmények sem maradnak el. Csupán egyetlen élményt hadd ragadjak ki: tavaly az olimpia tiszteletére rende­zett vetélkedősorozat orszá­gos döntőjében — amit a rádió is közvetített — a második helyezést értük el. Kivonult miattunk a rádió ide Tarjánba, és a Pécskő utcából az éter hullámain váltottunk szót a München­ből bejelentkező Hesz Mi­hállyal. az egykori olimpiai bajnokkal. — Gondolom, immár egye­sületté, önálló jogi sze­méllyé szerveződve is ha­sonló dolgokkal foglalkoznak majd... — Természetesen. Az a szándékunk, hogy a megye sporttörténeti múltja iránt komolyabban érdeklődőket egy csapatba tömörítve, erőinket jobban összefogva tovább bővítsük az eddigi­ek során összegyűjtött tár­gyi és írásos dokumentumot. Ezt a próbálkozást támo­gatja a Nógrádi Sándor Múzeum baráti köre, így a gyűjtött anyagok szakszerű feldolgozására is lehetőség nyílik. Távlati tervünk egy sporttörténeti állandó ki­állítás létrehozása, emellett egy megyei sportfilmtár, hangtár, katalogizált fotótár és egy információs adatbank kialakítása. Reméljük, hogy ezzel — amennyiben meg­valósul — a magunk mód­ján hozzájárulunk a megye kulturális örökségének meg­őrzéséhez, s jó példát állít­hatunk a fiatalok elé a je­lentős hazai és nemzetközi sikereket elért, szélesebb körben nevet, tekintélyt szer­zett egyesületek, versenyzők és sportvezetők bemutatásá­val. — Hallottuk, hogy nem csupán elméleti ,téren ké­szülnek serénykedni... — Jól hallották. Szeret­nénk jobban bekapcsolódni a megye sportközéletébe. Gondolok itt arra, hogy közreműködnénk a külön­féle tömegsportprogramok, valamint a nálunk meg­rendezésre kerülő országos, illetve nemzetközi versenyek előkészítésében. lebonyolí­tásában. (balás) Ezen a héten Tímár Jó­zsef, a Nógrád Megyei Nyomdaipari Vállalat dol­gozója vállalkozott a tip- pelésre. A 39 esztendős nyomdász szakmunkás 1974 óta rendszeresen játszik, elsősorban sima szelvé­nyekkel, ám olykor kollek­tív játékkal is próbálkozik. 10 és 11-es találata szám­talanszor volt. 1988-ban pedig kétszer ért el 12-est. Nagy összegű nyeremény nem ütötte a markát, ám rendületlenül bízik a sze­rencsében. .. Esélyleső (A múlt héten Halmosi György és a NÖGRAD is TOTÓSAROK 12-es találatot ért el.) A 26. fogadási héttel elkezdődik a nyári Intertoto Kupa, az 1FC—Panasonic Cup küz­delemsorozata. A tippelők izgalmas hetek elé néznek, mert a korábbi esztendők tapasztalatai azt mutatják, hogy az Intertotóban gyak­ran felborul a papírforma, mint ahogy ez már a 26. héten is megtörténhet... Nyertesek Múlt heti pályázatunkra 386 darab szelvény érke­zett be. A két mérkőzés végeredménye: Dort­mund—Bremen 4—1, Co­mo—Napoli 0—1 volt. Két találatot egy játékos ért el. Majer Lajos, Nagybá- tony, Lenin út 18. szám alatti lakos, akinek nyere­ménye 10 darab szelvény. A 45 darab egytalálatos közül az alábbiak nyertek 5—5 darab totószelvényt: Fekete András, Nemti, Kossuth út 61., Király Zi­ta, Salgótarján, Alkotmány 1. Vác—FCS Tirol 1 1 X 2. Bröndby—Rába ETO 1 1 3. Lyngby—Tatabánya 1 2 1 4. Slavia Prága—Siófok 1 1 5. Luzern—Karlsruhe 2 X 2 6. Rostok—Nitra 2 1 2 7. Etir—Bellinzona 1 1 X 8. Grasshoppers—Admira Wacker 1 1 9. Lokomotív Leipzig—IFK Göteborg 1 1 2 10. Wettingen—Örebro 1 X 1 2 11. Bánik Ostrava—Vejle 1 X 1 12. Wismut Aue—örgryte X 2 1 13. Malmö—1903 Koppenhagen 1 1 14. Vienna—Kaiserslautern 1 1 15. Szpartak Várna—Rapid Bukarest 1 1 16. C. Z. Jena—Waalwijk 1 1 út 1., Fájd István, Salgó­tarján, Lcwy út 14., Ki­rály Albert, Tar, Május 1. út 41., Pusuma Miklós, Bátonyterenye, Lovász J. út 8., Pistyúr Attila, Ér- sekvadkert, Rákóczi út 67., Galcsik György, Szécsény, Komjáthy út 2., Izsó Ro­land, Salgótarján, Ybl M. út 63. A nyereményeket az OTP Nógrád Megyei Igaz­gatósága ajánlotta fel. Góltotó 1. VÁC—FCS TIROL végeredmény: 2. LUZERN— KARLSRUHE végeredmény: NÉV: LAKCÍM: Háttér Félre az indalatokkal!

Next

/
Oldalképek
Tartalom