Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-28 / 150. szám

1 MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 1.20: Eco-mix. Gazdasági magazin. *.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Az URH-adókon. Egész napos közvetítés az Országgyűlés üléséről. 9.00: Napközben 11.00: Társalgó 12.45: Törvénykönyv 13-00: Klasszikusok délidő­ben 14.10: A magyar nyelv szá­zadai 14.25: Operaslágerek 15.00: A Népzenei Hangos Újság melléklete. 16.00: Tizenhat óra — Hírmagazin. 16.10: Szívesen hallgattuk 16.56: Rólunk van szó! 17.00: Hol vannak a ház­mesterek. 2. rész. 17.25: ipargazdák 17.30: Beszélgessünk zenéről 17.50: Győré Zoltán: Visz a vonat, jaj, de messzire — hangoskép az I. világháborúból 18.01: Újraolvasva Veres Péter: Tiszántúli történetek. 19.15: Hangszerszólók 19.30: Az áruló. Sánta Ferenc kisregé­nye rádióra alkalmazva. 20.36: Sohasem felejtem el. Riporter: Screiber György. 20.51: Etológia, hatalom, tulajdon. 21.20: Táncházi muzsika 21.30: Egri György Kanadá­ban élő író és üzletember magyar- országi portréja. 21-45: Radíoton-korongokról 22.00: Hírvilág 22.30: A tudományos kutatás és a sport közös játékszabályairól. 22.45: A Purcell Énekegyüt­tes angol madrigálokat énekel. 23.00: Zenekari muzsika. PETŐFI RADIO: 8.05: Kölyökrádió — szünidőben 8.50: Olgeborge kapitány. Szerb György és Urbán Gyula mesejátéka. 9.05: Idősebbek hullám­hosszán. 9.50: Rivaldafényben: Éneklő színészek 11.05: Világújság 11.10: Térkép és útravaló 11.30: Balaton-rádió 12.10: Verbunkosok, nóták 13.05: ARESZ—5 jelentke­zik. Donászy Kálmán fantasztikus rádiójá­téka. 13.33: „Az én szívem más”. Észak-amerikai indián népköltészet. 14.00: Védőkar 15.05: Zenerulett (Elő) 17.05: Nyáridő Benne: 17.30: ötödik sebesség 18.30: Popregiszter 19.05: Garázs 19.30: Albumajánlat Kb. 20.20: Esti kitekintő. 21.05: Húsz év múlva 21.28: Operetthistóriák — XII 1. rész. 22.30: Moszkvából érkezett. Zenés összeállítás 23.15: „Szívemben bomba van”. Postássy Júlia és Dévényi Adám énekel. BARTOK RADIO: 9.08: Zenekari muzsika 10.00: Gundula Janovitz operaáriákat énekel 10.30: Pillanatkép 10.35: Magyar szerzők da­laiból. ll.00: Zenekari muzsika 12.00: Donizetti: A csengő, Egyfelvonásos opera. 13.05: A Heavy Metal ked­velőinek 13.36: Muzsikáról versben, prózában. Jean Cocteau. 14.07: Az OKISZ Monteverdi Kamara­kórusa énekel. 14.30: Szonda 15.00: Dohnányi: Rurafia Hungarlca — szvit. 15.24: Orosz operákból 16.14: Karinthiai nyár — 1988. 17.30: Zeneközeiben a magnósok 18.30: v materinskom jazyku. A Magyar Rádió szlo­vák nyelvű nemzeti­ségi műsora Szegedről. 19.05: Thais. Részletek Massenet operájából. 20.05: A Szovjetunió állami kamarazenekarának Vivaldi-hangversenye az Orosz tél művé­szeti fesztiválon. Közben : Kb. 20.40: Külföldi tudósoké a szó. Kb. 20.55: Jégzajlás. Illyés Gyula versei — ism. Kb. 21.00: A hangverseny-köz­vetítés folytatása. Kb. 21.45: Bécsi muzsika 22-29: Az öreg... Gáli István regénye rádióra alkalmazva. 23.21: A Magyar Néphad­sereg rézfúvós-kvin- tettje két Pezel-szo- nátát játszik. MISKOLCI STODlO: (Hétfőtől péntekig állandó műsorszámok.) MAGYAR TELEVÍZIÓ: I. MŰSOR: 7.55: Tévétorna nyugdí­jasoknak 8.00: Szünidei matiné 8.10: Stúdió ’89. 8.55: Az Országházból jelentjük... Tudósítás az Ország- gyűlés ülésszakáról. 17.00: Hirek 17.05: Déli videoújság A szegedi körzeti stúdió műsora. 17.15: Správy. Hírek szlovák nyelven. 17.20: Gyémántdíjasok fesztiválja '88. 17.40: Reklám 17.45: A hattyúk ideszánnak. Kirgiz film. 19.00: Műsorajánlat 19.05: Reklám 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.25: Közlemények. Műsorajánlat. 19.30: Híradó 20.00: Az Országházból jelentjük... 20.40: Reklám 20.45: „Egy szoknya — egy nadrág”. Zenés kalan­dozás a divat körül. 21.30: Reklám 21.35: Panoráma — külön­kiadás. 22.20: Tv-tükör. 22.35: Híradó 3. TV 2. Kudlik Júliával és Déri Jánossal. 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne : Reklám Riportok Időjárás Zene Tévétorna. 17.45: Torpedó. Telefonos játék. 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! 18.46: Tv 2. 19.00: Kapitány. Görög film. 19.44: Tv 2. Benne: A rock gyermekei. A könnyűzenei után­pótlás műsora. 20.10: Tv 2.-klub. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. Benne : Népdalkórusok. Karai József: Sárközi karikáző. Felkínálom. 22.15: Nana. Francia tévéfilmso­rozat. Kb. 23.15: Tv 2. Napzárta. BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: Óvodások műsora 9.45: Egy kis muzsika 9.55: ír tv-sorozat —ism. 10.50: Csak nőknek! 17.35: A biotechnológiáról 18.05: Dokumentumfilm. 18.20: Esti meée 18.30: Honvédelmi magazin 19.30: Híradó 20.00: A sarajevói merénylet — csehszlovák—jugo­szláv film. 22.05: Balett Janacsek zenéjére. 2. MŰSOR: 16.00: az Incheba-filmfesz- tívál műsorából. 16.45: A nap percei 16.55: Válaszúton — NDK- tévéfilm. 18.25: A bizalom megnyerése — a fiatalok nézetei­ről. 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Tévéfilm. 21.00: Portréfilm 2Í.25: Egy kis muzsika 21.35: Híradó 22.05: Világhiradó 22.20: Kulturális revü MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Az embervadász. Színes, szink­ronizált amerikai krimi. — Kamara: Zártkörű filmklub­rendezvény. — József Attila Kert: Rocky 'Horror Picture show. Színes, zenés amerikai film. — Balassagyarmati Ma­dách: Fél 4-től: Macskafogó. Színes magyar rajzjátékfilm. Háromnegyed 6-tól: Volt egy­szer egy Amerika I—II. Szí­nes amerikai kalandfilm — Madách Kamara: Lenullázott légió. Magyar dokumentum­film. — Bátonyterenyei Bá­nyász: Három férfi és egy bébi. Színes, szinkronizált ame­rikai filmvigjáték. — Bátony­terenyei Petőfi: Moonwalker. Színes, zenés amerikai fan­tasztikus film. — Pásztó: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája. Szines, szinkroni-i zált olasz film. NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Hangszóró mellett Lekáderezelf káderesek Peresztrojka ű szovjet könyvkiadásba» A szovjet könyvkiadásban komoly változásokra van szükség — véli a Szovjet­unió kiadói, nyomdai és könyvkereskedelmi állami bizottságának elnöke, Mihail Nyenasev. A peresztrojka keretei kö­zött máris megkezdődött a kiadói tevékenység demok­ratizálása. Megtették az el­ső lépést ahhoz, hogy a könyvkiadók önállóan, döntsenek a tervezés, a szerkesztés, a nyomtatás kérdéseiben, tehát a kiadók megszabaduljanak a felüli­ről jövő adminisztratív be­avatkozásoktól. Ma már megszűnt a kéziratok köte­lező cenzúrázása. Hogyan kell egyesületet alapítani? Elsősorban az egyesület­alakítás gondolatával fog­lalkozóknak és a már műkö­dő társadalmi szövetségek, országos és helyi egyesüle­tek tagjainak, tisztségviselői­nek készült. A megújuló egyesületek működésének szabályai című kötet, amely néhány napon belül elhagy­ja a nyomdát. Dr. Szabó Lajos könyve, amely az Ag- roinform gondozásában je­lenik meg, tartalmazza a legújabb jogszabályokat s azok értelmezését. A szer­ző gyakorlati tapasztalatait is, közreadja közérthető, ol­vasmányos formában. A kötetet. az Agroin- formnál lehet megvásá­rolni. Talán mégis tanulni lehet — különösen mai vizslatók- nak — Hegyi Imrétől azt, miként kell egy-egy témát úgy körüljárni, hogy miköz­ben végig megmarad a sokoldalú megközelítés me­zején, egyben sugallmazni is képes valamiféle általáno­sítható értékű véleményt. Ezúttal a káderesekről, a ká- derezésről és annak változá­sairól. ☆ Kovalik Márta szerkeszté­sében hallhattuk az elmúlt hét elején a Kossuthon a Húszas stúdió legutóbbi adá­sában a Mestersége: káderes című riportot. Maga az indí­tás, a teljesnek mondható kör kiindulási pontja igazi felütésként elmarasztaló, már-már gyűlölködő meg­jegyzéseket tartalmazott a régi káderesekről. Ez volt az a véglet, amivel tulaj­donképpen elindult ez a sok tekintetben portrésort is megvalósító jól szerkesztett riport. A káderes — így a kérdezett, egykori „dek- lasszált elem” — olyan em­ber volt, aki semmihez sem értett, négy elemije volt mindössze és üldözte a jól képzett műszaki és más ér­telmiségit... Valljuk be: so­kunknak ugyanez a véle­ménye még manapság is! A káderezés pedig nem is le­het más mint a sztálini el­nyomó rendszer hatalomvé­delmi intézménye, az „éber­ség” fokozott megvalósításá­nak első és legfőbb működé­si pontja a vállalatoknál, intézményeknél, a hadsereg­ben, a minisztériumokban és így tovább. A káderes tehát az a valaki, aki volt (nem túl régen), és akit mai eszünkkel mindenképpen meg kell vetnünk. A káde­res és a káderezés a rossz emlékű közelmúlt és kész. Szerencsére Hegyi Imre nem ezt a pontot bővítgette. Nem csak ezt a szempon­tot — ami amúgy nagyon is elterjedt, tehát akár ko­molyan is vehető lenne — „gazdagította” továbbfeérde- zésével. Ezúttal is a teljes- körűségre törekedett mint minden más riportjában. Más szóval mindig közelké­pet készít azokról is, akik szó szerint megtestesítik a témát, legyen az akár „ve­szélyes” is. Végeredmény­ben mindig megtalálja em­bereit s ez csak úgy lehetsé­ges. ha az előkészítés-felké- szüiés gondos-alapos és fő­ként szakszerű. Hivatásszerű. A jó riport az, ami to­vábbgondol kodásra készteti az embert. Állásfoglalásul, önmaga életszakaszainak tisztázására hallgatóként is! Hegyi riportalanyait hall­gatva kikerekedett ez a sok misztikummal is terhes világ, „beugrott” például az a magyar származású ame­rikai professzor, aki nemré­giben a magyar televízióban arról beszélt — milyen vas­kos és rendkívül alapos sze­mélyi aktákkal találkozott a bécsi illetékes levéltárban, amikor a Monarchia tisztjei­nek nyilvántartására volt ki­váncsi. Aktavastagságú ká­derlapok fogadták. Napra kész jelentések arról, ki kivel tart kapcsolatot, mi­lyen a családi környezete és fillérre pontos kimutatás az adósságairól ! Már csak ezért is összeomlott volna a Mo­narchia mára, tegnapra — ki győzné követni ezt a válások idején az adósságok tengerén át... Egy másik példa a héten bemutatott Pano/rámából tu­datosul a nézőben, hallgató­ban a SZER belső dolgairól: a káderezést a rádióhoz je­lentkezők esetében mindig az amerikaiak végzik és fel­tehetően nem liberálisak. Ezt amúgy senkitől nem le­het (ett) elvárni a múltban sem. A lényeg a teljes lo­jalitás a hatalom i iránt a kérdezett-vizsgáit sze­méllyel kapcsolatban. De amit Hegyi Imre is kimond riportalanyaival — hatal­mas nagy tévedés azt vél­ni, hogy a káderezés és a káderes a sztálinizmus „gyü­mölcse”. Az egyik alany például (maga is főkáderes volt a katonaságnál egy Időben) arról beszélt, mi a helyzet az NSZK-ban. A nálunk fejlettebbnek ítélt nyugat­német demokráciában nem viselhet közhivatalt olyan polgár, aki a kommunista párt tagja... Ez persze nem nagyon megy káderezés nél­kül. És lojalitás nélkül sem! A válaszok sorjázásából ki­rajzolódott kép azt mutatja, hogy káderezés egy bizonyos szinten felül mindig volt és mindig lesz is, s hogy sze- menszedett hazugság azt terjeszteni, miszerint a kö­zeli múltban vagy akárcsak tegnap(ma?) minden vezető hülye és gazember és külö­nösen áll ez a káderesekre, akiket jó ideje amúgy sze­mélyzetisnek neveznek. So­kan kerültek erre a nagy tu­dást, emberi beleérzést is követelő munkába régen a párt megbízása alapján és „akkor menni kellett...” Hegyi Imre káderes port­résora teljes volt ezúttal is. Mérleg egy káderesről a so­ron belül: kilencezer fo­rint körüli nyugdíjjal, har- mincvalahány négyzetméte­res lakással és semmi más. Senkit nem tett tönkre és bele tud nézni a tükörbe. Arra gondolok: ugyanezt el­mondhatják-e mindazok is, akiket életében lekádere- zett...?! (T. Pataki) Még egyszer a sárospataki diáknapokról Javaslatok helyszíni tapasztalatok birtokában A Művelődési Minisztérium és a KISZ KB közös kiírása alapján az idén 15-ödször rendezték meg az országos diáknapok rendezvényso­rozatát. A közelmúltban le­zajlott eseménysorozatra ez­úttal Sárospatakon került sor. Lapunkban már többször foglalkoztunk a nógrádiak szereplésével- Hruska Tí­mea balassagyarmati diák, aki a zsűri tagja volt, már beszámolt tapasztalatairól. Ellentmondásos kép alakult ki a rendezésről, a szerep­lésről. A megyei csapat fel­készítését végzők fáradságot nem kímélve dolgoztak a si­ker érdekében. Végül fele­másra sikeredett a szerep­lés, azonban erről sem ők, sem a lelkes szereplők nem tehetnek. A közönség vas­tapsa és a hivatalos zsűri véleménye közötti különbség szembetűnő. Most készült el az az összegzés, amely fel­tétlenül segíti a tárgyilagos értékelést. Mai társadalmunk átme- ti állapotában érzékelhető, hogy a társadalmi értékrend jelentősen felborult. A me­gyei műsort szerkesztők vé­leménye szerint a megye középiskoláinak kulturális élete ebben az értékrendben egyre inkább hátrányba ke­rül. A kultúrával kapcsola­tos kiadásokat olyan alap­kiadásoknak tekintik, ame­lyek hosszú távon minden­képpen kifizetődnek- Éppen ezért tartják kiemelten fon­tosnak a diáknapi rendez­vények folyamatának to­vábbi folytatását. Ennek zá­loga lehet a megyei diák­napok évenkénti megrende­zése, az amatőr diák mű­vészeti mozgalom megfelelő rangra emelése. Az évenkénti megyei bemutatkozási lehe­tőség nem jár jelentős anya­gi ráfordítással, a folyama­tosság fenntartása ennél lé­nyegesebben nagyobb ha­szonnal jár. A konkrét tapasztalatokat figyelembe véve a szerkesz­tők Sárospatakot megfelelő­nek tartják a diáknapi prog­ramok rendezésére. Azonban a diáklétszám nagysága mi­att a jövőben Sárospatakot csak akkor javasolják, ha a résztvevők száma nem ha­ladja meg az ötszázat. Az eddigi hagyományok Eger­hez kötik a rendezvényt. Az egri rendezéssel kapcsolatos jó tapasztalatok, valamint a két város (Salgótarján) jó­szomszédi viszonya erősíté­sének fontossága alapján javasolják az egri helyszínt. Megfontolásra ajánlják me­gyénknek, mint házigazdának a rendezés vállalását. Hely­színül Balassagyarmatot tartanák megfelelőnek- A rendezés lebonyolításához felkészült szervezők ajánlot­ták fel segítségüket. Szükség esetén Fűrész István tanár személyes védnökségével. A sárospataki helyszíni tapasztalatokat figyelembe véve a szerkesztők megál­lapították, hogy a város boltjai túl -korán zártak be, nem figyeltek oda a nagy létszámú diáksereg igényei­re. Az ünnepeket sem sike­rült beépíteni a programok­ba. Nem sikerült a rendez­vény amatőr művészeti ta­lálkozójellegét hangsúlyoz­ni. A program egészében nem kaptak megfelelő hang­súlyt az alternatív műso­rok. Ezek hiánya és a szűk befogadóképesség miatt a szabadtéri rendezvényeket helyettesítő esőprogramok nem tudták betölteni felada­tukat. Az előadásokon meg­jelenő nagyszámú lumpen­elem jelenléte a szabadtéri profiprodukcióknak volt az eredménye. Ezért javasolják ezek számának lényeges csökkentését, esetleg elha­gyását- A tapasztalatok fi­gyelembevétele esetén a diáknapok eseményei vissza­kapnák a szakmai, minősítő bemutatójelleget. Ez felté­telezi a diáktanács és a zsűri kiválasztásának új mechanizmusát a cél válto­zásának megfelelően. Fontosnak tartják továbbá, hogy diákok is legyenek a zsűriben, olyan pártatlan felnőttek, esetleg színművé­szeti főiskolás fiatalokkal együtt, akik a szakmai mi­nősítéshez kellő ismerettel rendelkeznek. Kívánatos lenne, ha a közönségdíj az eddigieknél nagyobb rangot kapna. Az ilyen megméretés lehetőséget adna arra, hogy a nem hivatalos produkciók is értékelődhetnének. Sáros­patakon a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium színjátszó csoportjának elő­adásán nem volt zsűri és így a tartalmas produkciót kizárták a megmérettetésből. Szükséges a szerkesztett műsor fogaiménak a tisztá­zása is. Ennek hiánya több ellentmondáshoz veze­tett Sárospatakon is. A me­gyei szerkesztett műsor szükséges és indokolt­A megyében folyó közmű­velődési tevékenység koor­dinálására szükséges egy a témával foglalkozó szakta­nácsadó működési feltételei­nek megteremtése. A szer­kesztők a diákmozgalom amatőr kulturális tevékeny­ségének erősítése érdekében meggondolásra érdemesnek tartják: megyei szintű kó­rustábor szervezését, énok- és táncverseny hirdetését a középiskolás korosztálynak. A diáknapok sikerét nagy­mértékben javíthatná az is­kolák vezetőinek nagyobb odafigyelése. Megszívlelendők ezek a javaslatok. Annál is inkább fontosak ezek az észrevéte­lek, mert a rendező-szerve­zők és a diákok lelkesedése — a körülmények miatt — semmibe veszhet. A sárospataki diáknapon szerzett tapasztalatok tanul­ságait, az átgondolt javasla­tokat a szerkesztők eljuttatták Kapás Józsefnek, a megyei tanács művelődési osztálya vezetőjének­Adám Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom