Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-28 / 150. szám
2 NOGRAD 1989. JÚNIUS -28., SZERDA Tanácskozik az Országgyűlés fFolytatás az 1. oldalról) kezdeményezésére és az. Elr nöki Tanács javaslatára.. Nyers Rezső áltemmimisztert, - — e megbízatása alól — ér- ' demei elismerése mellett 5 ellenszavazattal, 9 tartóz-,, kodással felmentette. A tudománypolitikai és műszaki-fejlesztési bizott\ ság megalakításáról szóló,, javaslattal foglalkozott ezután az Országgyűlés. A javaslathoz észrevétel nem érkezett, s a képviselők egyhangúlag megalakították az új bizottságot. Ezután Szűrös Mátyás javasolta, hogy a település- ■ fejlesztési és környezetvédelmi bizottság megüresedett titkári tisztségére Sas- vári Józsefet válasszák meg- - A javaslatot egyhangúlag elfogadták a képviselők. Moravcsik Ferencné (Bács* , Kiskun m., 19. vk.), választ várt Németh Miklóstól, hogy miért vállalt szerepet a párt elnökségében, ami- l kor miniszterelnökként is sok fontos és nehéz feladat hárul rá. Németh Miklós kifejtette: a KB-ülésen hosszú ideig gondolkodott, hogy vállalja-e az elnökségi tagságot. Végül is úgy vélte: az ország jelene, de még inkább jövője szempontjából döntő jelentőségű, hogy Magyar- országon a demokráciába való átmenet békésen, rendezetten, az alkotmányosság követelményeit szem előtt tartva történjen meg. Békési László expozéja Az 1988. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot Békési László pénzügyminisz- ter terjesztette elő- Mint mondta, a törvényjavaslat.* tárgyalása szerves folytató- • - sa az elmúlt parlamenti ülés“ - szakon tárgyalt gazdasági».,,'," mindenekelőtt költség-veté- .... si csomagtervnek. A szellemi, gondolati és társadalmi - kapcsolatot a magyar gazdaságban évek óta zajló ellentmondásos é® napjaink- -w. ra éles feszültségekhez, gaz-"* dasági válsághoz vezető fo-‘ ' lyamatok bemutatása, fel-^,“' tárása és elemzése adja. — .Noha a törvényjavaslat fel* --w adata az, hogy ejszámolj orr£- az elmúlt évi állami költ-' ségvetés végrehajtásáról, t nem kerülhetjük meg, hogy- röviden összegezzük a gazdaság mélyében zajló folya-_. mátokat, amelyek végül ist’ a bemutatott költségvetésig eredményekhez vezettek. " Pozitív és negatív folyama-,, tok egyaránt jellemezték gazdaságunk működését, ésutú a kormány gazda,ságirányí-*-“" tási tevékenységének ered- ményét 1988-ban — mon y» dotta. VA — A bruttó nemzeti ter- mêlés és a nemzeti jövede- ,, , lem terveinktől eltérően ». nem nőtt, hanem, ha kis mértékben is, 0,5—1 száza* *' lékkai csökkeni. Az ipari..-, termelés a tervezett növe-4» kedés helyett stagnált, az---' élelmiszer-gazdaság terme- lése a tervezettnél kisebb',' mértékben nőtt. Az ország*»., teljesítette nemzetközi kö--*- telezettségeit, megőrizte fi- “ zetőképességét, ennek meg- “ felelően a megtermelt nem-*,.' zeti jövedelem belső fel-- használása csökkent. A- csökkenés a lakosság f°- gyasztását és a beruházáso- , kát egyaránt érintette, mi-... közben ugrásszerűen, több mint 60 milliárd forinttal, ' növekedtek a gazdaságban. V .a készletek. A külkereskedő-..u.„ lem a tervezettnél jobb ■ eredményeket ért el- #".£• külkereskedelmi áruforga"’’^' lom 500 millió forintos ak- tívuma kiemelkedő ered- v- mény, jelzi az exportorientá-'-“ ció erősödését, az értékesítés, ,, szerkezetének átalakulását. A lakosság jövedelmei és- a fogyasztói árindex meg- * haladta a tervezettet, az' '' egy főre jutó reáljövedelem- és reálbér-csökkenése kisebb *'* volt a prognózisoknál. A gazdaság jövedelemviszo-,/ nyai is eltértek a tervezet-., tői. Miközben az országban megtermelt összes jövedelem nem növekedett, a jö-. vedelem elosztási arányai — nagyrészt a tervezettnél- > magasabb infláció, illetve az: * adóreform jövedelemátcso* , ' portosító hatására — meg.:.,, változtak. A tervezettnél • - , több jövedelem marad a vállalatoknál és szövetkeze- “ leknél, arányait tekintve ke*»,,' vesebb a lakosságnál és ft«- költségvetésnél. A külső és-'w belő pénzügyi egyensúly1^* nem javult, a folyó fizetési, mérleg és a költségvetés i„ hiánya nagyobb a tervezett**-» nél. A pénzügyminiszter szerint- tény, hogy nem indult meg a gazdasági növekedés az „elmúlt esztendőben sem. Ugyanakkor megkezdődött a gazdaságban az elavult gaz- 1 dasági struktúra változása, ami még Lassú, de néhány ponton már világosan ki- 1 rajzolódik. Ezt jelzi a konvertibilis export tervezettnél , nagyobb növekedés-e és a termékváltás folyamatának gyorsulása. A miniszter ezután a gazdálkodó szervezetek jövedelempozícióinak alakulását befolyásoló tényezőkről szólt. Tudjuk és valljuk —- mondotta Békési László —, hogy elkerülhetetlen állam, háztartásunk és ezen belül költségvetésünk reformja, a költségvetési szervek gazdálkodási, finanszírozási rendszerének korszerűsítése. Eltökélten dolgozunk ennek előkészítésén. A miniszteri expozé külön is szólt a tanácsok elmúlt évi gazdálkodásáról. — Csökkenő állami támogatás, növekvő saját bevételek jellemezték 1988-ban a tanácsi feladatok finanszírozását — mondta Békési László. A kormány elszánt arra, hogy a következtetéseket ne csak szavakban, hanem tet- ' tekben is levonja. Erre meggyőző példát szolgáltatott azzal a rövid távú 1 programmal, amelyet az 1989-es esztendő kiélezett feszültségeinek enyhítése érdekében az elmúlt ülésszakon a parlament elé terjesztett vagy a bős—nagymarosi beruházás felfüggesztésével, amit az Országgyűlés megerősített. A kormány nevében ezután mindössze annyit kért az Országgyűléstől, hogy a múlt jogos bírálatával egyidejűleg ne bizonytalanítsa el a jelen és a közeljövő kormányzati törekvéseit, fordulatot előkészítő lépéseit. Az 1988. évi költségvetési zárszámadás elfogadásával nem az elmúlt év hibái alól kér felmentést a kormány, ‘ hanem keservesen nehéz ' feladatai megvalósításához, a fordulat megalapozásához vár támogatást és megerősítést. Békési László végül tájé- ■ kozfatást adott arról, hogy a kormány közvetlen áremelés, adóemelés, illetve a kiemelt költségvetési feladatok támogatásának csökkentése nélkül teremtette meg az 1989. évi költségvetés egyensúlyának javításához szükséges 5 milliárd forintos tartalék fedezetet. Szabó Tamás József, a terv- és költségvetési bizottság előadója elmondta, hogy a testületi vitában a magyar gazdaság olyan visszavisszatérő problémái kerültek felszínre, mint például a terv és az eredményei szélsőséges eltérése, a nagymérvű túlköltekezés, a maigas társadalmi rezsi, a támogatások magas aránya. Az ebédszünetet követően Festa László, a szavazat- szedő bizottság elnöke ismertette a szünet idején lezajlott al'elnökvátasztás eredményét. A legtöbb szavazatot — szám szerint 175-öt — Fodor István, kapta, így ő foglalhatja el Vida Miklós távozásával megüresedett alelnöki helyet. Az újonnan megválasztott alelnök megköszönte az Országgyűlés bizalmát. A költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitájában ezután Juratovics Aladár (Csongrád m., 7. vk.), a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének vezetője az energiaellátás, az energia- gazdálkodás helyzetét tekintette át. Jakab Róbertné (országos lista), a Magyarországi Szlo* vákok Demokratikus Szövetségének főtitkára, az Or- szágyűlés alelnöke rámutatott arra, hogy a zárszámadó jelentésben először foglalkoztak a nemzeti szövetségekkel. Ironikusan szólt arról, hogy a jelentésben szó van nemzetiségi óvodai fejlesztési programról. Schmidt Ernő (Vas m., 10, vk.), a Falco Fakombinát vezérigazgatója rámutatott: a gazdaságirányító munkábai) sok a bizonytalankodás. Ennek okát abban látta, hogy a gazdaságban még nem kezdődött el a felülről lefelé építkező, monolitikus modell lebontása, az igazi demokratizálódás. Az 1988. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot a képviselő nem fogadta el. Antal Ferenc (Veszprém m., 7. vk.), a pápai Elekt- hermax Vállalat műszaki igazgatóhelyettese az 1988. évi költségvetési törvény végrehajtását lényegében sikertelennek minősítette. Adatokkal bizonyította a képviselő, hogy a nemzeti termék a múlt évben változatlan áron nem növekedett, a gazdaság kívánatos elmozdulása nem következett be. Berdár Béla (Pest m., 25. vk.), a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság főigazgatója a költségvetés vitába kapcsán a környezetvédelem, illetve a tanácsi gazdálkodás helyzetéről fejtette ki véleményét. Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.), a Sarkadi Lenin Tsz főkönyvelő-helyettese az elmúlt év több parlamenti határozatát a Pénzügynisztérium taktikai úton elért döntésének minősítette. A vitát lezárva Békési László válaszolt a képviselők felvetéseire. Kifejtette, hogy a vitában egyetlen olyan javaslattal sem találkozott, amellyel nem tud egyetérteni. Így a pénzügyi kormányzat megerősítve látja szándékait olyan kérdésben is, mint például az állami számvevőszék felállításának halaszthatatlan volta. Szünetet követően az elnöklő Jakab Róbertné, ismét Békési Lászlónak adta meg a szót, hogy a miniszter tartsa meg expozéját az államháztartás reformikon- cepdójárók A pénzügyminiszter bevezetésképpen elmondta: a több mint egy évtizede felbukkant válságtünetek napjainkra széles körű gazdasági válsággá mélyültek- A magyar gazdaságot súlyos egyensúlyi, strukturális, technikai, technológiai és hatékonysági válság jellemzi. Ezek az összetevők együttesen az egész gazdasági modell és annak működését jellemző gazdaságirányítási rendszer válságaként is felfoghatók. Gazdaságunk nehéz helyzete törvényszerűen felerősíti a társadalmi, politikai életben jelenlévő feszültségeket, miközben azok erőteljesen visszahatnak a gazdaság fejlődésére. Az államháztartás és a költségvetés fő feszültség- pontjai,ban, az elmúlt időszakban követett gazdaság- politikánk ellentmondásai és hibái éppúgy tükröződnek, mint az azt végrehajtó gazdaságirányítási rendszer gyengeségei, valamint politikai és állami döntési rendszerünk hiányosságai — mondotta a miniszter. A gazdasági struktúra átalakítását elodázó, a veszteség- források csökkentését meghirdető, de végre nem hajtó gazdaságirányítás, a stabilitásra, a hallgatólagos kompromisszumokra építő, erőltetett konszenzusra törekvő, és azt túlelosztás.sal megalapozó politikai konzekvenciái koncentráltan jelennek meg az államháztartás és a költségvetés pozícióiban, feszültségeiben. Nyilvánvaló, hogy az államháztartás és költségvetés kisebb-nagyobb korrekciói ma már nem elégségesek ahhoz, hogy az összegyűlt problémákat kezelhetővé tegyék — hangsúlyozta Békési László. A jelenlegi struktúrában az államháztartás és a költségvetés működésképtelen, alkalmatlan feladatai teljesítésére. Ezt a keserű igazságot az 1989. évi állami költségvetés, valamint az elmúlt ülésszakon tárgyalt úgynevezett csomagterv parlamenti vitája is világossá tette- Ezért vált elkerülhetetlenné az állam- háztartás, a költségvetés átfogó reformja, gyökeres megújítása. A kormány által előterjesztett koncepció azt a célt szolgálja, hogy a parlament megismerje a szakmai munka eddigi eredményeit, ítéletet mondjon a koncepció tartalmáról, és megerősítse a további munka fő irányait. Az ülésszakot előkészítő bizottsági vitában többen felvetették — mondotta a miniszter —, hogy a koncepció nem számításokon, konkrét prognózisokon, hanem elméleti megközelítésen alapul. Ezzel szemben : a népgazdasági szintű mik- roszámításókat elvégezték, a részletes számítások — egy-egy konkrét terület modellezésével intenzíven folynak. Ezen a szerteágazó munkán kutatóintézetekben, minisztériumokban, intézményeknél és tanácsoknál egyaránt dolgoznak. Az államháztartási reform nemcsak a költségvetésre, Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) Ez év február eleje és június közepe között Balassagyarmaton és környékén 22 ezer lakosra kiterjedő próbanépszámlálást végeztek. A számlálókörzetek 80 százalékában — új elemként — az önkitöltéses módszert alkalmazták s. úgy találták, hogy az így kitöltött ívek általában használhatóak. A vb tagjai azonban úgy látták, hogy nagyobb a garancia a népszámlálás sikerére, ha a hagyományos módon kérdezőbiztosokra bízzák a munkát, a tanácsi dolgozókon kívül megnyerve e célnak nyugdíjasokat, pedagógusokat, főiskolásokat. A tapasztalat már legutóbb is az volt, hogy nem szívesen vállalkoznak a feladatra, hiszen a díjazás igen szerény, a munkát pedig csak délutánonként, esténként lehet elvégezni. Ezután döntött a testület abban, hogy visszavonja az Örhalom és Nézsa tanácsának odaítélt diáksportcélú pályázati támogatást. A né- zsai általános iskola ugró-, futó- és dobóhelyek kialakításához kapott pénzt, de a nézsai sportpálya korszerűsítése miatt nem használta fel. Az őrhalmi iskola bitumenes sportpálya építéséhez kapott támogatást, miután azonban salakos pálya készítésével eltértek a vállalt céltól, a fel nem használt összeget vissza kell fizetniük. A visszavonással nyert ösz- szeget a Pataki Szabadidős Társaság kapja meg sportpálya építésére. Az ez évi, átmenetileg szabad pénzeszközök terhére a Nógrád Megyei Moziüzemi Vállalatnak 12 százalékos kamatra 2 millió forint három év alatt visszafizetendő támogatást ítélt oda a testület. A segítséget a vállalat kérte, mivel a balassagyarmati Madách Filmszínház felújítása a tervezett költséget várhatóan 2 millió forinttal haladja meg, s ezt önerőből nem képes finanszírozni. hanem a decentralizált pénzalapokra, a tanácsok gazdálkodására, a társadalombiztosításra, valamint a hitelből finanszírozott nagyberuházásokra is kiterjed. Az államháztartási reform koncepciója változó gazdaság- politikánk számos célkitűzését tartalmazza, megkíséreli azokat összehangolni és megvalósításuk leghatékonyabb eszközrendszerét megteremteni — folytatta a miniszter. Mindezt rendkívül szűk gazdasági mozgásszabadság mellett, egymásnak gyakorta ellentmondó követelmények egyidejű érvényesítésére törekedve, kemény korlátok között. Az államháztartási reform megvalósítáa elképzelhetetlen új elosztáspolitika érvényesítése, végrehajtása nélkül1. Az elkövetkezendő években el kell érnünk a munkajövedelmek védelmét, majd fokozatos növelését. A társadalmi jövedelmek, mindenekelőtt a jelenleg természetben nyújtott társa* dalmi jövedelmek egy részét, — azok állami finanszírozásának megszüntetésével egyidejűleg — fokozatosan be kell építenünk a béreket. Ennek fedezetét a versenyszférában az adók csökkentése, a költségvetési szerveknél a bérek növelése teremtheti meg. Ehhez kapcsolódóan a bérreformról is szólt néhány szót a pénzügyminiszter. Mint mondotta, sok illúzió,, irreális várakozás kötődik ehhez a fogalomhoz. Mi is lehet A testület egy korábbi ülésén úgy határozott, hogy mindazon községekben, ahonnan a körzetesités során elvitték a gyermekintézményeket, s azokat most vissza szeretnék kapni, az erre szánható helyi erőforrásokat támogatással egészítik ki. A tegnapi tanácskozásokon úgy döntött a vb, hogy ösagárd, Szécsényfelfalu és Piliny kérését támogatja — az esetben, ha a tanács igénye találkozik a szülőikével, s a helyi tanácsok vállalják a költségek 40 százalékát. A továbbiakban fegyelmi ügyeket tárgyalt a vb. Elsőként dr. Béres Józsefét, aki mint a Salgótarjáni Városi Tanács igazgatási osztályvezetője jogszabálysértő módon járult hozzá dr. Sándor Gyula volt vb-titkár lakáscseréjének lebonyolításához, ezzel a vb-titkárt 105 ezer forint jogtalan haszonhoz juttatva. Dr. Béres József cselekményét megbánta, elismerte, hogy nem állt erélyesen ellent főnöke utasításának. Tartva felettesétől, még csak nem is merte jelezni a törvénysértő utasítást. Az enyhítő körülmények mellett súlyosbítóként vette figyelembe a testület, hogy ezzel az eljárással a tanácsi igazgatási munkát járatta le. s hogy tettét igazgatási vezetőként követte el. Fegyelmi büntetésként jelenlegi munkahelyén határozatlan időtartamra alacsonyabb beosztásba helyezték, személyi alapbérét 20 százalékkal csökkentették. A dr. Sándor Gyula-ügy kapcsán fegyelmi eljárást kért maga ellen C. Becker Judit, a városi tanács elnöke. Az eljárás meg is kezdődött. Közben azonban a gazdasági rendőrség vizsgálatot kezdett a városi tanács egyik dolgozója, valamint három intézményi dolgozója ellen, a testület ezért a fegyelmi döntést elhalasztotta, s úgy határozott, hogy a folyamatban lévő ügyek lezárása után vizsgálja meg a tanácselnök teljes körű felelősségét. egy megalapozott bérreform tartalma Magyarországon? — telte fel a kérdést. Legfontosabb eleme a bérgazdálkodás teljes liberalizá- Tása a versenyszférában1, a vállalatoknál, vállalkozásoknál és szövetkezeteknél. A bérreform második eleme a költségvetési szervek béreinek állami alakítása, ahol az államnak közvetlen bérpolitikát kell gyakorolnia. Az egész államháztartási reformkoncepció vezérgondolata: csökkenteni a gazdaságban a jövedélemelvonást és -újraelosztást. El keli érnünk, hogy az államháztartás az elkövetkezendő három esztendőben a megtermelt nemzeti jövedelem 15— 20 százalékkal kisebb hányadát központosítsa és ossza el újra. Ahhoz, hogy ez a program megvalósítható legyen, néhány alapfeltételt meg kell teremteni. Ezek közül első helyre a hatalmas méretű államadósság fokozatos csökkentését sorolta a miniszter. A második feltétel az állam csökkenő részvétele a gazdasági folyamatokban, a piaci viszonyok befolyásolásában. Ez mindenekelőtt a versenyszféra állami támogatásainak következetes visz- szafoigását, illetve a vállalkozások adóterheinek párhuzamos mérséklését jelenti. El kell érni, hogy a támogatások jelenlegi 200 milliárd forint körüli összege 1990-re 160 milliárd forintra, 1991-re 120 milliárdra* (Folytatás a 3. oldalon.)
