Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-27 / 149. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF., 149. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1989. JÚNIUS 27.. KEDD Szakítópróba A diplomatatáskát és annak fülét ,külön vitte ha­za az országgyűlési képviselők megyei csoportjának legutóbbi üléséről dr. Miklós Zoltán litkei téeszel- nök. {A képviselőt ért apró kis balesetben ott van a mai parlamenti munka egyik kritikája is: egyetlen ülésszak megterhelöen sok, több kilónyi papírját még a táska sem bírja el. A képviselő manapság ráadásként bizonytalan is: nem lsokkal korábban még nem tudhatta, hogy a ma kezdődő ülésszak tervezett tárgysorozatának egy je­lentős része esetleg sztornó, nem kerül sor a tárgya­lásra. A megye képviselőinek legutóbbi tanácskozásán már elhangzott az Igazságügyi Minisztérium képvise­lőjétől: az alkotmány módosításáról, a politikai pár­tokról, az alkotmánybíróság bevezetéséről szóló tör­vényjavaslat esetleg az előzetes felkészülés ellenére sem kerül a parlament elé. Ennek kimenetele az MSZMP, az Ellenzéki Kekerasztal és a társadalmi szervezetek háromoldalú egyeztető tárgyalásának ki­menetelétől függ. A nógrádi vélemény szerint a kormány bármikor visszavonhat egy bejelentett törvényjavaslatot. Ez a kormány dolga. A képviselőké a vita :és a döntés — ennek szellemében véleményeztek_ minősítettek leg­utóbb is. Ügy tűnik, hogy fölöslegesen, az ismert meg­állapodások szellemében már előre is fölöttébb egy- esélyesnek tűnt a Minisztertanács napirendet 1befolyá­soló állásfoglalása. Mint mindig, az ülésszakot megelőző napokban, ezúttal ,is megélénkült a parlamenti munka, sorra napvilágot láttak a bizottsági viták összefoglalói. Ezek nem hallgatták el a képviselők méltatlankodá­sát is: a nemegyszer túlhajszolt, kusza, kellően át nem gondolt \munkájukat még tovább bonyolítja a kapkodás. A kritika elhangzott a nógrádi képviselők véleménycseréjén is: most pontosan azok mondják, hogy nem kell párttörvény és alkotmánybíróság, akik ezt nem is olyan régen nagy sietve beleerőszakoltat- ták a kodifikációs folyamatba. A „közkívánat” pedig a pillanatnyi politikai hangulat alapján változik, ily módon igencsak nehéz felelősségteljes, átgondolt par­lamenti munkát végezni. Munka nélkül, persze, nem marad az Ország- gyűlés, legutóbbról is adóssága van. Alelnököt kell választania, elmaradtak az igen nagy számban beje­lentett interpellációk és kérdések, mindehhez várha­tóan hozzájön a honvédelmi törvény (módosítása, az adóreform korszerűsítése. A nógrádi képviselők vé­leményéből ezek kapcsán annyit: apróbb finomítá­sokkal, egyértelműbb szóhasználattal támogatták a fegyver nélküli szolgálat és a polgári szolgálat beveze­tését, a lelkiismereti okok tiszteletét. Ennyit az esetleges tárgysorozatról, de ki tudhat­ja azt hétfőn délután, hogy mi lesz a kedd reggeli álláspont, illetve a tárgysorozatot meghatározó ja­vaslat. A csekély túlzást tartalmazó mondat azt kí­vánja bizonyítani: nemcsak a visszahívások és a le­mondásra való felszólítások miatt nehéz ma képvise­lőnek lenni. A szó szoros értelmében nagy a teher. Gyakran azt is szóvá teszik, hogy a lassan folyama­tosan ülésező parlament miatt fölöttébb sokszor van­nak távol főhivatású munkájuktól a képviselők. A válasz kézenfekvő, s ez az érvelés egyre gyak­rabban el is hangzik: főhivatású parlament kell, csakis a képviselőségnek élő honatyákkal. Az indo­kok között még miniszteriális személyiség is felem­líti: .a munkát és a képviselőséget már ma is csak azok tudják igazán összeegyeztetni, akik kötetlen munkaidőben dolgoznak, s megengedhetik maguknak, hogy — esetleg tudományos munkálkodás végett — hébe-hóba benézzenek cégükhöz. Vita természetesen ez ügyben is van mindenki a saját nézőpontjából, közelít. Így elhangzik: ha a majdani főhivatású képviselő akár egy miniszter­helyettesi tiszteletdíjat is kap, sokan kimaradnak, nem vállalkoznak. Főleg a jól menő orvosok, gazda­sági vezetők — jövedelmük számottevő csökkenése miatt. Az ilyen Országgyűlés pedig nem tükrözné a magyar társadalom összetételét. Más vélemény szerint ma is mindenről szó van a parlamentben, csak a munkásról nagy a csend, a jogászok mellé rájuk is szükség van a tisztelt ház­ban. Replika ehhez is kéznél van. Majd ha a pártok ültetnek be képviselőket az Országgyűlésbe, gondos­kodnak is róluk a kikerüléskor. A munkás érdeke pedig nemcsak akkor nyer 'képviseletet, ha az eszter­gályos a törvényalkotó, hanem azzal is, hogy a híva-, tásos politikusokat szerepeltető. tömegbázissal ren­delkező párt felvállalja-e a munkásérdekeket. Az új ikonstrukciójú parlament még a jövő ze­néje, a jelen a bizonytalanság, a kapkodás. A túl­hajszolt törvényalkotási folyamatnak pedig kevésbé fontos jele a degeszre tömött táska, lényegesebb a képviselői terhelés. Az egymásba érő ülésszakok között — legalábbis a mai forma szerint — dolgozni is kellene, párhuzamosan a kettő nehezen teljesíthe­tő. Nemcsak a táskának, a képviselőnek is ki kell állnia' a szakítópróbát. S ha otthon megjegyzést tesz­nek a folyton távollevő képviselőre, az még a ki­sebbik baj. Ennél elgondolkodtatóbb, ha a parlamen­ti munka selejtes; a nagy rohanásban az jdő próbá­ját ki nem álló, folyton módosításra, toldozásra- foldozásra szoruló törvények születnek. Kelemen Gábor Emléktábla és emlékmű Salgótarjánban Újjáértékelik a közelmúlt helyi történelmét isi Megyei pártértekezlet szeptember 23-án Tegnap Füssy József pb- titkár elnökletével ülést tar­tott a megyei pártbizottság- A testület tagjain kívül részt vettek a városi és a terü­leti pártbizottságok titká­rai, a megye nagyüzemei­nek párt- és gazdasági ve­zetői, valamint az állandó meghívottak. A testület elsőként tájé­koztatót hallgatott meg az MSZMP KB június 23—24-i üléséről Devcsics Miklós első titkár előterjesztésé­ben. Részletesen kitért Grósz Károly főtitkár elő­adására, az azt követő szen­vedélyes vita fő kérdéseire, a KB megyei tagjainak vitában való részvételére. Indokolta a személyi vál­tozásokat, hangsúlyozva, hogy a Központi Bizottság nagy felelősséggel hozta meg a döntését, mérlegelte a nemzet és a párt érdekeit a négytagú elnökség ösz- szetételének kialakításakor. A tájékoztató után töb­ben kértek szót. Bobál Gyu­la a sajtó szerepéről és az újságírók közti irányzatok­ról szólt. Mint mondta munkájuk értékelésekor ne általánosítsunk, hanem konkrétan mondják meg az irányítószervek, hogy véleményük kire vagy kik­re vonatkozik. Dr. Horváth István kö­zelmúltunk története fel­dolgozásának fontosságáról és bonyolultságáról szólt. Mint mondta — a közel­múltat ma még nem lehet egyértelműen megítélni, mi­vel még nem tudták a tör­ténészek feldolgozni az ösz- szes dokumentumokat. Ja­vasolta, hogy a megye 1945. utáni történetét érté­keljék újra, ugyanis az ed­dig feldolgozott tényanyag hiányos. Ez mondható el az 1956. december 8-i esemé­nyekkel kapcsolatos írások­ról is. Vitathatónak tartja a rá­dió Vasárnapi Újság műso­rában elhangzottakat, vagy, a Tarjáni Tükör hasábjain megjelent ezzel kapcsola­tos írásokat is. Szükség lenne egy olyan megyei ta­nácskozásra, amelynek fő témája 1956. december 8-i események volnának. A me­gyei kutatásokról a Palóc­föld egyik őszi számában valószínűleg az eddigieknél sokkal részletesebb anyagot tudnak történészeink közre­adni. Hozzászólásában még két dologról beszélt. A re­formműhely politikailag el­kötelezett, segítőkész mun­kájáról, valamint a párt­apparátus mai időben tanú­sítandó felelősségteljes ma­gatartásáról. Plachy Péter Salgótarján város lakosainak az 1956. (Folytatás a 2. oldalon) Bíróság előtt a volt pásztói kultórház-igazgató A kizárólagos ellenőrzési és irányítási jogra azért volt szüksége Falud! Sándornak, a volt pásztói kul- túrbáz-igazgatónak, mert rájött, hogy a kiskereske­delmi forgalomban vásárolt márkás italok értékesí­téséből jelentős haszonra tehet szert. Ezért 1987 januárjától folyamatosan vásárolt ilyeneket, majd beosztottainak értékesítésre kiadta azt, meghatározva az osztályos árat. Italféleségektől függően az üzleti és a II. osztály ár között 190 százalékos árrés is ke­letkezett. A volt igazgató és hat bűntársa ügyében a Balassagyarmati Városi Bíróság hétfőn kezdte meg a tárgyalást. (Részletes beszámoló a 8. oldalon.) Mozgalmasan telnek az endrefalvai termelőszövet­kezet pilinyi juhászatában a nyári napok. Lapunk 3. oldalán képriportban számolunk be az állattenyész­tők tevékenységéről Garázsbáború a gyarmati Rózsadombon Balassagyarmaton a város szívében az Áchim András és a Jókai út között a kertekből lemetszettek egy darabot és sorra épültek a csoportos családi házak. Kialakult az Esze Tamás és a Béri Balogh Ádám utca. A lakosok rengeteg társadalmi munkával szép­pé varázsolták környezetüket — parkosítottak, járdát építettek, jászóteret alakítottak ki a zsákutca végén. A köztudatban Gyarmat Rózsadombjaként él ma már a parányi település. Tizenegy lakásba — érthetet­lenül — nem terveztek garázst. Ezzel kezdődtek a gondok. (Riportunk az 5. oldalon olvasható.) VIT-delegáció Phenjanba Utolsó, rendkívüli ülé­sét tartotta hétfőn a VIT Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottsága. A 150 tagú magyar dele­gáció csütörtökön indul Phenjanba, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosába, amely július 1—8. között otthont ad a XIII. Világifjúsági és Diák- találkozónak. A fesztivál házigazdája az 5 millió ta­got számláló Koreai Szocia­lista Dolgozó Ifjúsági Szö­vetség. yári gyakorlaton A tanítás befejeztével kötelező nyári gyakorlaton vesznek részt a salgótarjáni 211-es Ipari Szakmunkásképző Intézetben tanuló üvegcsiszoló-szakmát tanuló diákok. Az első és második évet végzett gyerekek öt héten keresztül a Salgótarjáni Öblösüveggyár tanműhelyében gyakorolhatják a szakma mesterfogásait. Kezük alatt poharak, ketyhek és vázák sokasága készül el ezekben a hetekben. —Rigó Tibor felvételei—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom