Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-24 / 147. szám
35%rëre már 17 ezret gyártanak Naptető — exportra is A síküveggyár legújabb, a jövő évtől exportra is szánt terméke a személygépkocsí-napte- tő. A termékszerkezet bővítésének, a továbbfeldolgozott üveg aránya növelésének jegyében született meg a gyártás ötlete, amely 1984-től foglalkoztatja a szakembereket. Ma már a vezérigazgató közvetlen irányításával, önelszámoló egységként termel a naptetőgyártó üzem, vezetője Kivés Béla. a gyártmányfejlesztési osztály korábbi vezetője. — Kezdetben egy angol cég által kifejlesztett típust pró-# bált gyárunk kooperációban, az Interag közreműködésével előállítani, amely azonban a felső keret és az üveg gyártástechnológiai nehézségei miatt nem valósult meg — idézi vissza a naptető- gyártás krónikáját Kívés Béla. — Annyi hasznunk azonban lett belőle, hogy a nap- tetőüveg készítését elfogadható szintre fejlesztettük. Ezt követően a kecskeméti Mini-Max Kisszövetkezettel léptünk olyanformán üzleti kapcsolatba, hogy az általunk szállított üveget egy szabadalommal nem védett és adaptált típusba építette be. Ez a „felállás'’, azonban rövid életűnek bizonyult... Mégpedig azért, mert a síküveggyár által később összeszerelésre és forgalmazásra is bérmunkában vállalt konstrukció hibásnak bizonyult, egyre-másra érkeztek a reklamációk. A vevők természetszerűen nem tudhatták, honnan erednek a meghibásodások, a beázások, ők egyértelműen a síküveggyárról alakítottak ki rossz véleményt. Üjabb, elodázhatatlan lépésként olyan szerződés jött létre a felek között. miszerint a „mini-max" féle gyártási eljárás és bizonyos gyártóeszközök átkerültek a salgótarjániak birtokába. Ekkor 1988 áprilisát írták... — Gyártmányfejlesztési osztályunk viszonylag rövid idő alatt gyártható állapotba „hozta'’ a konstrukciót — folytatja a szakember. — Év végéig ötszáz naptetőt állítottunk elő, s a nullszériára azóta sem kaptunk reklamációt. Az eltelt idő alatt megmozdult a konkurencia, s egy hazai gmK orosházi üveg felhasználásával forgalomba hozta a NAKITA fantázianevű naptetőt. Tekintettel a nagy országos igényre, később az olasz VALLKO és a finn NORDLAMEX két- két, az osztrák MCD cég egy importterméket ■ dobott piacra. Az új versenyhelyzet gyors cselekvésre ösztökélt bennünket. Bár gyárunk rendelkezik olyan innovatív műszakiakkal, akik csoportot alkotva képesek lennének egy valóban jó gyártmány megalkotására, ez azonban időveszteséget okozna számunkra. Külföldön kellett keresgélnünk... Az NSZK-beli Schürmann cég több, mint hat éve tervez sorozatban gyártott naptetőket, s több változatát adta el angol, francia és más nemzetiségű vállalatoknak. Ezzel, a legigényesebb piacokon is exportképes terméket kifejlesztő céggel kötött megállapodást a síküveggyár, amely kiterjed a naptető li-j cencének és gyártási eljárásának a megvásárlására, illetve a gyártmánynak a német fél átal való visszavásárlására. — A honosított licenc és gyártási eljárás alkalmazásával előállított naptetőt jövő januártól hozzuk forgalomba — közölte Kívés Béla. — Nemcsak belföldi eladásról van szó, tudniillik a német partner 5 ezer darabot rendelt. Hogy alaposan begyakoroljuk magunkat a naptetőgyártásba, átmenetként, szerződést kötöttünk a VALLKO-val, s ennek értelmében 1000 naptetőszerkezetét vesszük meg, majd a mi üvegünkkel ösz- szeszerelve, felajánljuk megvásárlásra a magyar kocsi- tulajdonosoknak. Bevallom, olyan tlképzelés is vezérel bennünket, hogy az így bevált termékek láttán az olaszok üveget rendelnek majd gyárunktól. A naptetőgyártó üzemnek 16 dolgozója van, s hamarosan új helyre költözik. A gyár alkatrészgyártó telepén, egy átalakított épületben rendezkedik majd be a maroknyi csapat, ahol a mostaninál jóval kedvezőbb körülmények között végezheti a munkáját. Egyébként a naptető beszerelését is vállalják a szakemberek, s az áfával terhelt 7300 forintos költség még mindig jelentősen alacsonyabb, mintha importból származó naptetőt vásárolna a magyar autós. — Nagy a kereslet a napte- tőnk iránt — mondta befejezésül az üzemvezető. — Nemcsak itthonról, hanem külföldről, a már említett NSZK-n kívül az NDK-ból és a Szovjetunióból is érdeklődnek felőle. Ennek örülünk, hiszen a külföldi értékesítéssel növekszik majd a jövedelmezősége. A jövő évben 17 ezer darabra szándékozzuk emelni a termelést. NSZK-beli partnereink is ismételten felhívták figyelmünket a minőségre, s a felelősséget átérezve, ma már minden dolgozónk nevét adja az általa összeszerelt termékhez. (kolaj) Eddig is voltak ötletek csak nem használták fel őket... Az egyedi üveg-gyártó üzemet 1987. .júliusában hozták letre. Jellemzője, hogy azonnal az igényekhez igazodva tudja előállítani termékeit. Ezen az üzemen figyelhető meg a legjobban az a szemléletváltás, amelynek a síküveggyár a sikereit köszön-# heti. Kállai Ernőt, a vállalat termelési főosztályvezetőjét arról faggatom: hogyan illeszkedik a gyár egészébe az említett üzem. — Eddig is voltak jó ötleteink, csak nem használtuk ki azokat — mondja. Az egyediüveg-gyártó üzemben egy-egy „műhelyszintű" terméket próbálunk ki, amelyek később „üzemszintűvé" válhatnak. Kisebb vállalkozásban kisebb a rizikó is. A korábbi gyakorlatban éppen az volt a hiba, hogy azonnal bevezettek egy jónak ítélt terméket és arról csak később derült ki, hogy ela ’ iató-e a piacon. Ha nemle volt a válasz, arra bi- zc milliókkal fizettünk rá. P így lagymatag volt < L, iránti lelkesedés, és- i ähezen ment a váltás. En-* nek csupán a fejekbe plántált „nagyipari szemlélet,” vált az oka, mely szerint i em az volt a fontos, hogy mit. hanem, hogy mennyit 1 'rmelt a vállalat. Nem be< ülték meg azt a hásznot, mely a kis szériában, de yereségesen előállítható termékekből származhat. Ezt tudja az egyediüveg-gyártó üzemünk. A megrendelőnek a legképtelenebb ötleteihez is rövid időn belül tud alkalmazkodni. Ha nem jön be egy vállalkozás —, mert persze, ez is előfordul —, akkor kisebb, elviselhetőbb a veszteség. Méretei és létszáma ellenére tehát fontos szerepet tölt be a gvárstruktúrájában.. Hulladékból dollárt... Az üzemen Göröcs Sándor üzemvezető kalauzol végig, Ha arra számítottam volna, hogy valamiféle modern kísérleti laboratóriumot fogok látni, akkor csalódnom kellene. Itt nem az elméleté, hanem a gyakorlaté a terep. A feltételek is hasonlatosak — sőt modellértékűek — gazdaságunk helyzetéhez és lehetőségeihez. Itt ugyanis számottevő befektetés nélkül a találékonysággal a lehetőségek felismerésével érnek célt. Tanúja lennék a magyar csoda megszületésének? — Az egyediüveg-gyártó üzemben kizárólag hulladékanyagból, vagy a gyár más egységeiben előállított olcsóbb termékből dolgoznak — mondja Göröcs Sándor. — Valóban, ahogy sorra vesszük a gyártmányokat, kiderül, hogy azok anyaga — az előző gyakorlat szerint így is volt —, a bunkerben, vagyis a zúzdában végezné. Az egyedi üzemben azonban felhasználásra kerülnek! Kézi munkával például kisebb méretű táblákat szabnak az eldobandó üvegtáblákból, így azok máris a tőkés piac- ta érettekké válnak. El lehet példának okáért adni az Egyesült Államokba, ahol egy szentképárus portékáját védi majd a sarkain lekerekített salgótarjáni üveglap. A szemétből dollárokat ásnak elő. (Eszembe jut: miért kellett erre eddig várni?) Egy átjáróból épült meg puritán egyszerűséggel, egy három asszonyt dolgoztató üzemrész. Biztosítékok- aljára, apró üvegkorongokat gyártanak. (Ellátják vele az országot). Közvetlen szomszédságukban a gyár egyik portása jut némi mellékkeresethez. A hulladéknak szánt üvegtáblákat szabdalja kisebbre. Sokáig * hiánycikk volt a laboratóriumokban a mikroszkópok alatt használatos tárgylemez. A síküveg tovább aprításával megoldották a problémát. Az üzlet annyira fellendült, hogy gondolkozni lehet a továbbfejlesztésen. Körüvegeket 15 mm átmérőjűektől — az említett biztosítékok alá valók — egészen 60 mm átmérőjűekig tudnak gyártani —, ahogy a megrendel# kívánja. — Jelenleg tizenhárom féle terméket készítünk — folytatja az üzemvezető. Szemüveglencsétől a tűzoltók maszkjának üvegéig igen széles skálán mozognak gyártmányaink. A világ több országába szállítunk, éppen az elmúlt hetekben futott be egy japán rendelés. Az a csomag — mutat egy ládára — pedig üzletemberek megrendelésére indul útnak. — Egyszerű eljárásokkal, többszörösére növelik a síküveg értékét. Az sem biztos, hogy új ötletek kellenek. A régiek „felélesztése’,' is pénzt hozhat. Így van ez a jégvirágos üveg esetében is. — Ezt a terméket az idősebbek ismerhetik, hiszen sokáig megtalálható volt az ajtók, vitrinek üvegeként, Most ismét érdeklődés tapasztalható iránta, elsősorban a nyugati piacon. — Hogyan készül? — Kiábrándítóan egyszerű technológiával. Mattíro- zott — homokkal fúvatott érdes felületű — üvegre enyvet viszünk fel. Ez csupán kézzel végezhető, semmilyen modern gépsor nem viselné el sokáig az anyagot. Viszonylag magasabb hőfokon — a szükséges hőt olyan gyártási folyamatból nyerjük vissza, ami eddig veszendőbe ment — az enyv megszárad és „meghúzza'’ a mattírozott üveg felületét. Ettől keletkezik a jégvirágos minta. Szabályozni csak a hőmérséklettel lehet valamelyest, de így sem tudnánk két egyforma mintájú üvegtáblát gyártani. Ez a termék a szó szoros értelmében véve is egyedi. — Hányán dolgoznak az üzemben ? — Harmincketten. Többségük képzetlen, betanított munkás. Elsősorban nőket foglalkoztatunk. — Hogyan lehet akkor ez mégis kísérleti üzem? — Itt a kézi munkán van a hangsúly. Egyébként képzett szakemberek is dolgoznak az üzemben. Magamnak is három diplomám van. Nem az elméleti kutatást végezzük, arra ott van a gyártmányfejlesztés. Komoly beruházás nélkül, a kis haszon is haszon elv alapján dolgozunk. Ez nem jelenti azonban, hogy ne bukkanhatnánk jelentős üzletet ígérő termékre, hogy termékeink nem hordoznának szellemi értékeket. De azt sem mondta soha senki, hogy csak a bonyolult eljárások a jók, és csak azokkal lehet eladható terméket gyártani. Mert azt hiszem, ez az utóbbi a lényeg. II csúcstechnika is jelen van... Az üvegipar is állandóan változik, fejlődik. A Salgótarjáni Síküveggyár gépparkját folyamatosan lecserélték az évek soi’án, a gazdasági és műszaki vezetés idejében megtette a kellő intézkedéseket, . így nem kerültek lépéshátrányba. Az egyediüveg-gyártó üzemben sajátságosak voltak a körülmények és a követelmények. A tömegtermelésben azonban modern, korszerű gépek vesznek részt. A nyereség zömét ma a húzott-, a biztonsági és edzettüyegek gyártása adja. A szakemberek már előretekintenek. A közeljövőben a mostani 6—7 mm vastag szélvédőüvegek gyártása helyett —, amelyet főként autóbuszokba és tehergépkocsikba építenek be — 3—4 mm vastagságú szélvédőket fognak gyártani, egy, új technológia és új gépsor birtokában. A szóban forgó berendezés az USA-ból érkezik majd, várhatóan az utolsó negyedévben. A részletekről Bulyovszky Dezsőt, az edzettüveg-gyártó gyáregység igazgatóját kérdeztem. — A Glasstech kemencéről és az azt kiszolgáló berendezésekről van szó. Valóban szinte valamennyi hasonló konstrukciót megnéztük, és ez a típus felelt meg legjobban az igényeinknek. A csúcstechnikát jelenti. A beruházás 4,5 millió dollárt igényelt. — Honnan a pénz? — Egy pályázatot nyújtottunk be, és minden reményünk megvan rá, hogy megnyerjük a fejlesztési támogatásul adható pénzösz. szeget. Nem az első eset lenne. Már van gyakorlatunk benne... — Milyen új üzleti lehetőségeket kínál a berendezés? — Az ezzel gyártott szélvédők már a nyugati kutatók minőségi követelményét is elérik. Érdeklődést mutat az Opel, a Mazda, a Suzuki, a BMW típusokat gyártó cég is. De adott esetben betársulnánk egy hazánkban összeszerelendő autóhoz is. — Ügy tudom, hogy a környező szocialista országokban már működnek hasonló berendezések. Nincsenek késésben? — Tény, hogy versenyhelyzet van, de ehhez hozzá kell szoknunk. Az igaz, hogy szomszédainknál is vannak hasonló berendezések. Ebből a típusból a világon kétszáz darab üzemel. A gép azonban csak gép. A versenyt azzal nyerhetjük meg, amiii itt, Salgótarjánban hozzáteszünk. Pontos, megbízható, jó minőségű munkával. Csala Péter Szerkesztette: BUZAFAI.VI GYŐZŐ Fotó: KULCSÁR JÓZSEF
