Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-24 / 147. szám

Kis üzem nagy eredményei A hőszigetelt üveg titka: a kiváló minőség A fiókban mindig vannak kész alternatívák és tervek... Termelését ütemesen nö­velő, kis létszámú, a gyári átlagnál jóval nagyobb egy főre jutó árbevétellel rendel­kezi üzem: melyik az? Szin­te hallom a helybeliek vála­szát: igen, a hőszigetelt üve­get gyártó üzemről van szó. — Erőteljesen felfutott iránta a piaci igény — mondta Kállai Ernő, a ter­melési főosztály vezetője. Ezt kihasználva, az üzem az idén 400 ezer négyzet- méter üveget állít elő, 60 ezer négyzetméterrel töb­bet, mint tavaly. Nemcsak idehaza keresik, hanem kül­földön is jó árat adnak ér­te. — A havi tervezett ár­bevételünk 28 millió forint — tájékoztatott Babjak Ta­más üzemvezető-helyettes. — Ez nagyjából átlagos hó­napnak felel meg. Könnyű kiszámolni: idei árbevéte­lünk 230 millió forint kö­rül alakul majd. Szétnéztünk az üzemben. Ami meglepett: kevés em­bert láttam. Megjegyzésem­re kísérőm így válaszolt: — Valóban mindössze 120- an vagyunk. Méghozzá négy csoportban. Április elejétől ugyanis rátértünk az úgy­nevezett 8+2-es munkarend­re. Vagyis két-két műsza­kot tölt a dolgozó délelőtt, délután, éjszaka, utána két napot pihen. Majd minden kezdődik élőiről. A változta­tásra a terv teljesítése ér­dekében volt szükség. De milyen véleménnyel vannak a folyamatos mun­karendről az érintettek? Mert valljuk meg: nem le­het éppen ideális vasárna­pokon is dolgozni. Mitagadás, hét végén én is szívesebben mennék kirándulni, vagy keresnék más szórakozást magamnak, de szólít a kötelesség, jön­nöm kell rrfűszakba. Am manapság, amikor nagy a drágaság, több pénzre van szükség a tisztességes meg­élhetéshez. Tehát jól jön a műszakpótlék — felelte érdeklődésemre Murányi Zoltán gépkezelő. A fiatalembertől azt is megtudtam, hogy két év­vel ezelőtt választotta ke­nyéradó gazdájául a sík­üveggyárat, azelőtt az. NSZK-ban dolgozott. A ko­hászati gyárépítőktől ment ki. Miután hazajött, olyan munkahelyet nézett, ahol viszonylag megfelelő a ke­döntésemet — magyarázta. — Hazaviszem havonta a 10—11 ezer forintot. Ám a pénzért keményen is dolgozik. Maroknyi cso­portjuk exportra gyártja a hőszigetelt üveget. Márpe­dig a tőkés vevő alaposan megnézi, miért adja ki a pénzét. Tehát elsődleges szempont a minőség, s csak ezután jöhet a mennyiség. — A műszaknormánk 200 darab üveg. Megcsináljuk, bár nagyon igyekeznünk kell, mert munkaigényes a termék. Jobban is halad­hatnánk azonban, ha nem kellene gyakran félredobál­ni a selejtüveget Mosta­nában rossz az alapüveg minősége. Sajnos, hozzánk a selejt is eljut, mert előtte senki nem vizsgálja át, de a mi munkánkat tüzetesen megnézi a meós. Nem mon­dok újat: a két üzem koo­perációjának javításával nö­velhetnénk a termelékeny­ségünket. Az üzemvezető-helyettes igazát adott beosztottjának. Továbblépve arról kérdez­tem. hol, milyen célra hasz­nálják fel a hőszigetelt üve­get. — Felhasználóink építő­ipari cégek. Közülük leg­nagyobb vevőnk a Sopro­ni Faipari Vállalat. Az ál­tala gyártott nyílászárók egy részét Ausztriába expor­tálja, s üvegünkre ott nincs panasz. Megjegyzem: kü­lönféle mintás üvegek is elhagyják a gyárat, ezek szépek, jól mutatnak az aj­tóban, ablakban. A vásár­lóink közé tartozik a buda­pesti és a bajai ÉPFA. a DUTÉP és még sorolhat­nám. A felhasznált üveg 90 százaléka 4 milliméteres, s a két tábla közé 12 milli­méteres távtartót tesznek. Páramentesítőt is beépíte­nek. Ez pedig azért szük­séges, hogy sohase párá- sodjon be az üveg. Egyéb­ként a két tábla között száraz levegő biztosítja a hőszigetelést. — öt év garanciát vál­lalunk a hőszigetelt üveg­re — mondta Babják Ta­más. — Vevőink elégedet­tek a termékkel. A kivívott hírnév a jövőben is köte­lez! (Folytatás az 5. oldalról.) é hárítást eredményez, mely­nek értéke több tízmillió forintot tesz ki. Legjelentő­sebb exporttermékünk pedig a vékonyüveg. a képüveg, ebből van komoly dollárbe­vételünk. Tehát a vékony­üveggyártás irányába kívá­nunk haladni és készülünk a színesüvegre is. (Itt jegy­zi meg Tóth Sándor fejlesz­tési főmérnök, hogy a piac­kutatók szerint élénken ér­deklődik ez iránL és már építenek egységet az NSZK-ban. Angliában, Ka­nadában, az Egyesült Álla­mokban, sőt Japánban is. Elmondja azt is, hogy a vé­konyüveg két milliméteres és ez alatti üveget jelent. A kemencéről lejövő össz- alapüveget feldolgozzák. Ez alapvetően a gépjárműigé­nyek kiszolgálása, ami ketté bontható edzett- és ragasz­tottüvegre. Manapság már nemcsak a szélvédőt kell floatüvegből készíteni, hanem az oldal- és hátfalüveget is, amelyek edzettüvegek. Ott is követelmény a flo- atüveg. A Salgótarjáni Sík­üveggyár 23 millió forint részvényt jegyzett a Magyar Autó- és Gépkocsiszerelő Üzem Részvénytársaságba azzal a céllal, hogy a komp­lett kocsiüveget a tarjániak szállítják. Ez egy százaléka a részvénynek. Ezenkívül maradna a feldolgozott, mint vágott üveg. továbbá az épí­tészeti jellegű üvegek, me­lyek elsősorban hőszigetelő- ek.) • Hogyan alakul az üvegfeldolgozó tevékeny­ségük? — A teljes mennyiség fel­dolgozására törekszünk, mert nem titok, hogy ebben van a haszon. Ehhez fel­dolgozó kapacitás kell. Eb­ben az évben már nyertünk egy exportfejlesztő pályáza­tot, ami a gyár számára több mint egymillió dollárt hoz. Ez kimondottan síküveg-fel­dolgozó berendezések be­szerzésére vonatkozik. Ezzel a termékek műszaki szín­vonalát akarjuk növelni: a vágás pontosságát és minő­ségét, a csiszolat minőségét és szépségét. A piacra eszté­tikus kiállítású üveget kül­dünk. Ügyelünk az üvegfú- rásra, a mosásra és a tisz­tításra is. Ezek feldolgozó, de előkészítő gépek. A má­sik nagy ága a feldolgozás­nak, ami ezekről a gépek­ről lejön, az előkészített üveg. Ezt rátennénk a Glass- tech edzőkemencére. Ez a berendezés teljesen megre­formálja majd az üveggyár­tást. mert lehetővé teszi a vékonyüveg-gyártást a sze­mélygépkocsiknál és az ed­zettüvegeknél egyaránt. Az új típusú személyautóknál az összetett, bonyolult haj­laté üveget is edzeni kell. Erre vesszük meg az ame­rikaiaktól a Glasstech kemen­cét. vagy inkább berende­zést, mely sík- és edzettüveg gyártására alkalmas edző­berendezés. A jugoszláviai Lipikben június 17-én tar­tottak üzemavatót, melyhez hasonló lesz a miénk js. Ezt a helyszínen tanulmányoz­hatta Tóth Sándor. Jövő év tavaszán érkezik hozzánk a berendezés. Várhatóan 1990 második fél év kezdetére át­adhatjuk. A kemence 5 mil­lió dollárba kerül. Közel egymillió négyzetméter ed- zettüveg-gvártásra képes. Ez a korábbi kapacitásnak legalább a duplája, s a je­lenlegi termelés kétszeresét produkálja. A régi kemence kapacitása nem volt leköt­ve, mert nem tudtunk rajta 3 milliméteres üveget gyár­tani. ' 0 l'ttörő szerepet vál­lal a síküveggyár a tő­kebevonási témákban. Milyen további terveik vannak? — Ez a program az üveg­gyapottal kezdődött. Vegyes vállalati formában tönténik eg a beruházás. Gyárunk infrastruktúrával, korszerű keverőüzemmel, szolgálta­tásokkal vesz részt a gyapot gyártásának megvalósításá­ban. Javítanunk kell hőszi- getelő-anyagfelhasználási szerkezetünket, melyet a fi­nomüveggyapot szigetelő- anyag hazai gyártása útján érünk el. Arra törekszünk, hogy összes fejlesztésünk­ben érdekeltté tegyük a külföldi tőkét. Ebben a szel­lemben indultak meg elő­készítő tárgyalásaink az NSZK-ban, Finnországban, az Egyesült Államokban és ezen célból utazom holnap én is Angliába. Az első je­lek pozitívak, biztatóak. A japánokkal közös vállalko­zásban akarjuk megoldani a főzőedény-, üvegfedőgvár­tást. Ez nagyon exkluzív, jó megjelenésű termék. Egyelőre a megvalósítható­sági tanulmányok és‘a gaz­daságossági számítások foly­nak. Egymillió kör alakú üvegíedő gyártásáról van szó, különböző átmérőkben. A japánok csúcstechnológiá­val szállnának be. ök is vérsenyhelyzetben vannak a dél-koreaiakkal, akik elég ol­csón adják az üveget Euró­pában. A japánokkal job­ban megéri jde telepíteni a gyárat, mint fizetni a drága szállítási költségeket. Élén­ken érdeklődnek, mikor le­szünk az Európai Gazdasági Közösség tagjai. 15 éves ki­próbált kapcsolatunk van velük, s érzik az újabb le­hetőségeket. Üj termékeink közül sok fantázia van az edzettüveg-gyártás területén a naptetőgyártásr.ak. Ked­veltek antik hatású és de- singüvegeink. A ragasztott biztonsági üveggyártáson belül megemlítem az építé­szetben ragasztottüveg-héjív elemeket, valamint a jármű­iparban a nyugati személy­gépkocsi-szélvédőket. Kap­csolatot tartunk az. egyete­mekkel és a kutatóintéze­tekkel is. Programjaink kö­zül kiemelkedik a csontha­mu, a páramentesítő kivál­tása. Előtanulmányt készí­tünk az optikai üvegszál­gyártásra és a mikroelem tartalmú üvegfázisú műtrá­gyákra. Kutatásaink irányul­nak a kristályosított síküveg előállítására és a fényha­tásra reverzibilisen reagáló fotokróm síküvegek gyártá­sára is. A nem kifejezetten üvegprofilba vágó projectek menedzselésébe is belefog­tunk: tárgyalunk egy bi­zonyos építőanyag, az úgy­nevezett gipszpanel gyártá­sáról is. A társasági törvény nyújtotta lehetőségekkel él­ve már most előkészítjük, hogy a jövő év elejétől új működési formára térhes­sünk át. Ezt célozzák mos­tani szervezeti változásaink és tőkebevonási tárgyalása­ink. A piac és a környezet viszonya egyre szorosabbá válik. Ebbert a helyzetben természetes, hogy a válla­latunk is önállósodik. Keres­sük a legideálisabb formát, melyre a legalkalmasabbak a mi adottságaink. 0 Megtalálják-e szá­mításaikat a dolgozók a gyárban? Biztosított-e a jövő? — A dolgozók éves átlag- keresete 130 ezer forint volt, ez az üvegiparon belül az első között van. Április 1-én 18 százalékos bruttó bérfejlesztést hajtottunk végre, és azon kell vala­mennyiünknek gondolkoz­ni, hogy jövedelmezőségünk ősszel újabb 10—15 száza­lékos bérfejlesztést tegyen lehetővé. Gyárunkban ki akarjuk védeni az országos életszínvonal-romlást. A mosj behozott korszerű technoló­giákhoz felkészült, modernül dolgozó emberekre van szükség. Az 5 millió dollá­ros berendezéshez kerülő embernek nem lehet az a gondja: tud-e reggelizni, vagy sem. Ha hazamegy, meg kell legyen a féldecire- valőja. Minden első lakás­hoz jutónak — aki nálunk egy éven túl dolgozik — a vásárlásához 200 ezer forin­tos támogatást adunk. Ha a férj és feleség is itt dol­gozik. akkor 300 ezret. Erre a célra ebben az évben 7.5 millió forintot fordítunk. Úgy látom, hogy jövőre min­denki, aki lakást akar cse­rélni. vagy bővíteni, felújí­tani, azoknak támogatását is elkezdhetjük. Gazdasági helyzetünk függvényében vizsgáljuk, hogy jövőre eset­leg egy évet elengedünk, vagy átütemezzük a törlesz­téseket. Keressük annak a módozatait, hogyan tudnánk további tehercsökkentések­kel segíteni dolgozóinkat és nyugdíjasainkat. A jelenlegi támogatási rendszerünkben minden esztendő végén nyugdíjas-búcsúztatás! ün­nepséget tartunk és egy al­kalommal jelentősebb össze­get kapnak a gyártól. Autó­buszunkat is igénybe veszik kirándulásokra. Most pél­dául a salgótarjáni kamara- kórusnak adtuk oda tíz nap­ra Franciaországba. A nagy francia forradalom 200. év­fordulóján ők képviselik ha­zánkat. Ezzel is növelhetjük vállalatunk imáge-t. NB Il­es focicsapatunkat is a sa­játunknak érezzük. Sok szurkolójuk van a kapun belül és ez hangulati té­nyező is! Minden feltételt biztosítunk a gárdának, hogy méltóképpen képviselje a várost, és a megyét a má­sodosztályban. Mindezekből remélem egyértelműen kitű­nik, azon megjegyzésem igazságossága: „mindent a dolgozókért”. reset. — Nem bántam meg a K. L. Fegyelmet és figyelmet egyaránt igényel a hőszigetelt üve­gek gyártása. Tudja-e ön azt...? hogy a Salgótarjáni Síküveggyár négy év múlva ünnepli a századik születésnapját? — hogy a gyárat Schwarz és fia budapesti üvegnagy kereskedők alapították.. . — Hogy négy esztendő alatt tőkehiány miatt a „Schwarz és fia" tönkrement . . — hogy ezután 1895-ig csak vegetált az üzem... — hogy az új tulajdonos már akkor is szerkezetátalakítással állította talpra a céget? <A kádmedencét fazekas- kemencévé alakítatta át.. .) — hogy a táblaüveget még a századfordulón is kézi eljárással, fújással, vágással és „vasalással" gyártották.., “ hogy ezzel a technológiával évente háromezer négyzetméteres kapacitást értek el... — hogy ma naponta tízszer ekkora üvegfelületet produkál a gyár... — hogy a 30-as évek elején vállalkozásba kezdenek a fő részvényesek, ám belebuknak, mert az új gépekkel akadozik a termelés, esnek a szelvények árai... — hogy az új részvényesek ismét a kemence átépítésével húzzák ki a kátyúból a gyárat.. — hogy az 1944-ben visszavonuló német hadsereg leszereli és magával viszi az értékesebb gépeket... — hogy a felszabadulás- után munkásigazgaló irányítása mellett ugyan, de négy é.en át még külföldi érde­keltségű rt. tulajdona a gyár. hogy az Orosházi üveggyár munkába állásáig (1974-ig) az ország egyetlen táblaüvegel készítő üzeme volt a Salgótarjáni Síküveggyár... — hogy mára lényegében semmi sem maradt a régi gyárból? ___________________________________________ B uzafalvi Győző

Next

/
Oldalképek
Tartalom