Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-22 / 145. szám
2 NOGRAD 1989. JÚNIUS 22.. CSÜTÖRTÖK Jl politikai egyeztető tárgyalások második fordulója A politikai egyeztető tárgyalások második plenáris ülését szerdán tartották meg a Parlament Vadász-termében, egy héttel az első fordulót követőéin. A tárgyaláson egyenrangú és egyenjogú félként résztvevőket / — az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint az úgynevezett harmadik oldal delegációját — Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, a tanácskozás elnöke köszöntötte. Hz MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának nyilatkozata Az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága támogatja a nemzeti megbékélés szándékát. Kiemelkedő fontosságú eseménynek tartja ennek megvalósítása során Nagy Imre és mártírtársai június 16-ai nemzeti tiszteletadással történt eltemetését. A kegyeleti szertartás és az országos gyásznap méltó megtartása előmozdította az előzetesen megfogalmazódott közös szándékok megvalósítását. Megelégedéssel láttuk a Magyar Demokrata Fórum salgótarjáni szervezetének felhívását ez alkalomból a nemzeti megbékélésre. Meggyőződésünk, hogv a magyar nép érdekében ezt az utat kell járnunk a jövőben. A megye lakosságának higgadt és az eseményhez méltó magatartása tanúsítja, hogy ez a felismerés széles körű támogatásra talált. Ezért aggodalommal és sajnálattal tapasztaltuk a szertartás során az újabb szembenállásra és ellenségeskedésre ösztönző hangok megjelenését. Szükségesnek látjuk elhatárolni magunkat ezektől a szélsőséges nyilatkozatoktól, minden szocializmus- és szovjetellenes megnyilvánulástól, mert ezek veszélyeztetik a demokratikus szocializmusba való békés átmenetet. A múlt megítélésének — melyben az MSZMP Központi Bizottságának februári állásfoglalását tartjuk a magunk számára mérvadónak — a jövő formálását kell szolgálnia. Ezért figyelmünket mindenekelőtt a magyar nép, így megyénk lakosságának sorsát a jövőben meghatározó kérdések megoldására fordítjuk. Áratnak, vagy demonstrálnak? Szűrös Mátyás elöljáróban emlékeztetett arra, hogy az elmúlt héten az egész ország nagy figyelemmel kísérte az Ellenzéki Kerékasztal, az MSZMP és a különböző szervezetek és mozgalmak alkotta harmadik tárgyalócsoport első plenáris ülését és a további szakértői megbeszélésekről szóló híreket. Utalt arra is, hogy a nemzeti megbékélés jegyében temettük el Nagy Imrét és sorstársait. Politikánk, de főleg nemzetünk erkölcsileg erősödött — állapította meg, majd így folytatta: — Az a tény, hogy a három tárgyaló fél ma nyilvános plenáris ülésen folytatja munkáját, valamint az, hogy a megfigyelők státusában jelentkezők száma is megnőtt, azt bizonyítja; mindenki tudatában van annak, hogy milyen nagy felelősséggel tartozik az országnak, a nemzetnek. — Köztudomású, hogy az Országgyűlés ülésszakát június 27-re — az előkészített törvényjavaslatok és más előterjesztések megtárgyalására és természetesen döntéshozatalra — összehívtam. A napokban zajló képviselői csoportülések és bizottsági ülések kapcsán jelezni kívánom a tárgyaló feleknek, hogy az országgyűlési képviselők ugyancsak igen nagy figyelmet szentelnek az önök tárgyalásainak. Az első plenáris ülés óta eltelt néhány hét alatt a tárgyalófelek szakértői megállapodtak a pontos tematikáról, a tárgyalási szintekről, a munkabizottságok kiküldéséről, valamint a megfigyelők meghívásáról. Ezt részletesen ismertetve elmondta: Az első témakörben az érdemi politikai tárgyalások keretében a demokratikus politikai átmenet megvalósítását szolgáló elvek és szabályok meghatározása a feladat. Elsőként: az alkotmánymódosítás időszerű tételei, a köztársasági elnöki intézmény és az alkotmány- bíróság kérdései. Másodszor: a politikai pártok működésének jogi szabályozása. Harmadszor: a választásokkal kapcsolatos kérdések, a választójogi törvények. Negyedszer: a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv módosításának elvei, ötödször: a tájékoztatás és az információ kérdései, az új tájékoztatási törvény. Hatodszor: az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciák megteremtése. A gazdasági és szociális válság leküzdésének stratégiái feladatai tekintetében, először: a gazdasági válság, az eladósodás, szerkezet- átalakítás, az infláció stb. kezelésének stratégiai kérdései. Másodszor: a gazdasági válság szociális következményei és kezelésének módjai. Harmadszor: a tulajdonreform — különös tekintettel az állami vagyon átalakulására. Negyedszer: a földtulajdon és a szövetkezeti törvény kérdései. Ötödször: a költségvetési reform és az államháztartási törvény. Hatodszor: a versenyjog és a monopolellenes szabályozás, a vállalkozások jogi akadályainak lebontása. A tárgyalások három szinten folynak: a plenáris ülésen, amely általában deklaratív politikai funkciókat tölt be. A témaköröknek megfelelően létrehozott két bizottságban, ahol lehetőség nyílik a szakértői munka koordinálására és a felmerülő vitás kérdések politikai eszközökkel történő feloldására. A témák szerint kialakított munkabizottságokban, amelyek a szakértői munka keretéül szolgálnak. A két bizottságot a tárgyaló küldöttségek a mai napon kiküldik, és egyben felhatalmazzák őket a munkabizottságok megalakítására. A megállapodásban a felek megerősítik, hogy a plenáris üléseket nyitottá kívánják tenni a megfigyelők számára. Ugyanakkor fontosnak tartják, hogy megfigyelők meghívásakor a következő szempontok érvényesüljenek : ténylegesen működő, nyilvánosságra hozott politikai platformmal rendelkező, továbbá országos szervezetként tevékenykedő — ha a tárgyalófelek valamelyike által nem képviselt szervezetek jelentkezését fogadja el a plenáris ülés elnöke. Szűrös Mátyás megnyitó szavait követően a demokratikus politikai átmenet megvalósítását szolgáló elvek és szabályok meghatározásával kapcsolatos felszólalások, nyilatkozattételek hangzottak el. Elsőként Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt e kérdésben kijelölt szóvivője kapott szót. A Politikai Bizottság tagja bevezetőjében hangsúlyozta : — Örömmel állapítom meg az MSZMP képviseletében, hogy a szakértők körében folytatott tárgyalások eredményeként plenáris ülést tarthatunk, tanúsítva, hogy közös szándék mutatkozik meg dolgaink, ügyeink elő" revitelére. Az előbb ismertetett megállapodások feljogosítanak erre a kijelentésre. — Szeretném azt is elmondani — éppen az idézett pontokhoz kapcsolódva —, hogy az MSZMP az előzetes megállapodásnak megfelelően tartja magát ahhoz a megegyezéshez, hogy bizonyos kérdésekben nem alkotnak törvényt mindaddig, amíg létre nem jön az előzetes politikai megállapodás. Ennek megfelelően — és ezt egyszersmind bizonyságul is említve — a bizalom alapjául fölajánlva jegyzem meg, hogy a június 27-én kezdődő országgyűlési ülésszakon az érintett törvénytervezeteket nem javasoljuk a kormánynak az Országyű- lés elé terjeszteni. Ezzel a bejelentéssel tartozom tisztelt tárgyalópartnereinknek és egyszersmind az együttműködésre felszólító tételként is szerettem volna előadni. A Magyar Szocialista Munkáspárt az állami berendezkedés szempontjából az alkotmányos garanciákkal rendelkező jogállamot tartja a XX. század végi európai Magyarország számára a legalkalmasabbnak. Ez a jogállami forma természetesen megköveteli az itt most halasztást szenvedő törvények meghozatalát. Alkotmány-előkészítés választási törvény, az államformáról vagy a köztársasági elnökről szóló törvény és a pártok működését szabályozó jogszabályok nélkül ez a jogállami berendezkedés nem valósítható meg. A helyzet paradoxonét is érzékeli a Magyar Szocialista Munkáspárt: olyan feltételek között kell elvégezni ezt a feladatot, amikor sokan vitatják annak a törvényhozó testületnek a legitimitását, amely ezen törvények meghozatalára hivatott. E helyzet feloldása csak itt a tárgyalóasztalnál képzelhető el. — Végül szeretnék arról szólni : az MSZMP természe, tesen nem vakon és nem tájékozatlanul vesz részt ezeken a tárgyalásokon. Tudja, hogy miközben eltökélten és politikáját remélhetően visz- szafordíthatatlanul ebbe az irányba viszi, működnek olyan politikai erők az országban, amelyek . számára ez. a folyamat az anarchia látszatát, a berendezett és képzetüknek megfelelő világ szétesését jelenti, s ragaszkodnak ahhoz a világhoz, amelyben nevelkedtek és amelyhez eszméiket, elkötelezettségüket láncolták. Ezt — a tolerancia jegyében — a nyílt politika egyik elemének kell tekinteni, ugyanakkor történelmi felelősségénél fogva az MSZMP-nek kell a leghatározottabban küzdenie azért, hogy ezek a7, erők ne nyerhessenek olyanfajta politikai teret, amelyben a politikai küzdelem károsultja a nép legyen. A szabad választásokon kifejeződő politikai küzdelmet a nép javára szeretnénk eldönteni, összes következményével együtt, a politikai és hatalmi vákuum létrejötte nélkül, az átmenetet már a tárgyaló felek közös akarata szerint irányítva, a parlamentben, a törvényhozáson keresztül. Pozsgay Imrének a nyilatkozatételét követően Szabad Györgyöt, az Ellenzéki Kerekasztal szóvivőjét illette a szó. Tisztelt elnök úr! Tisztelt tanácskozás ! — Az Ellenzéki Kerékasztalt alkotó szervezetek a magyar nemzet felemelésére, a demokratikus jogok biztosítása révén törekszenek méghozzá annak nagyon őszinte reményében, hogy békés és következetes küzdelmüket megértéssel fogadják és rokonszenvvel támogatják nemcsak idehaza, hanem ezt teszi Kelet és Nyugat. Az Ellenzéki Kerekasztal június 13-i nyilatkozatában kijelentettük, hogy a megkezdendő és — Pozsgay Imrével egybehangzó reménnyel mondom — kívánságunk szerint a megegyezésig folytatandó pártközi tárgyalások célját a békés átmenet biztosításában látjuk, mégpedig az egypárt- rendszerre alapozott jelenlegi uralmi viszonyokból a megteremtendő jogállam keretei között működő képviseleti demokráciába. Az Ellenzéki Kerékasztal megelégedéssel veszi tudomásul, hogy — Pozsgay Imre államminiszter mostani bejelentésének tanúsága szerint — a kormányzat kész eleget tenni a június 10-i pártközi megállapodás követelményének Az Ellenzéki Kerekasztal szervezetei és jelenlevő képviselői nagyon fontosnak tartják e tárgyalások sikerét, feltétlenül el- hárítandónak tartanak tehát minden esetleges gáncsosko- dást, úgy gondoljuk népünk többségének akaratával megegyezően — mondotta végezetül Szabad György. Kukorelli István, a harmadik oldal képviseletében kijelentette: elfogadják a* előkészületek során kialakított és Szűrös Mátyás által ismertetett tárgyalási témákat, kiegészítést nem kívánnak hozzátenni. Portugál pártdelegácié Négrádban (Folytatás az 1. oldalról) ság gondjairól. Pedig a gazdaság nullanövekedése, adósságaink rohamos emelkedése is a gazdasági reformok gyorsítását húzza alá. Persze a gazdasági struktúra határozott átrendezése, üzemek bezárásával is járhat, s ilyen lépéseket csak nyugodt politikai légkörben, a kiegyezés talaján lehet megtenni. E feltételek ma még nem eléggé látszanak. A politikai . áramlatok szélein erős politikai aktivitás érezhető, ugyanakkor a fő erők, a tömegek csöndesebbek, várnak. Sokan kilépnek az MSZMP-ből, de nem lépnek be más pártokba. A többség világosan látja, hogy az MSZMP-nek kell úrrá lennie a helyzeten, miután azonban ennek kevés jelét érzékeli, kemény kritikával illeti a pártot. Tegnap délután -a portugál .vendégek- látogatást tettek a salgótarjáni városi pártbizottságon, valamint a városi tanácson is, majd megtekintették a Salgótarjá ni Síküveggyárat. Ma a Pásztói Mátraaljai Állami Gazdasággal ismerkednek meg, délután pedig megnézik a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Házat, majd a II. Rákóczi Ferenc Mgtsz-t keresik fel. Pénteken Balassagyarmatra látogatnak a portugál kommunisták. Sürgős gazdasági segítséget kér a Szolidaritás Sürgős nyugati gazdasági segítséget kért Lengyelország számára a Szolidaritás szakszervezet egyik vezetője Londonban. Bronislaw Geremek, a Szolidaritás elnökének tanácsadója szerdán a brit királyi külügyi intézetben tartott előadást, s egyebek közt azt hangsúlyozta, hogy ha nem sikerül javítani az ország gazdasági helyzetén, akkor őszszel „társadalmi robbanás" várható Lengyelországban. Geremek ugyanakkor kijelentette, hogy országa gazdasági gondjait kizárólág külföldi kölcsönökkel nem lehet megoldani. Olyan úi gazdaságpolitikára van szükség, amely leszámol az ipar területén a „fojtogató állami tulajdonnal”. (Folytatás az 1. oldalról.) — Tíz pontja közül kettőt emelek ki. Az egyik: az ez évi gabonafelvásárlási árakat a termelési költségek és a világpiaci ár függvényében a jelenlegi centrumárhoz képest 30 százalékkal emeljék. A másik: valósuljon meg a gabona szabad exportja, a termelők igazságosan részesedjenek az így elért többletbevételből. Mint tudjuk, a Gabonatröszt kereskedelmi igazgatói értekezletén a közeli napokban olyan kényszerű megoldás született, miszerint 50—50 százalékban megosztják az exportnyereséget a gazdaságokkal, s ebből tonnánként 200 forint előleget hajlandók fizetni. Ám az ígéret messze elmarad az üzemek kérésétől, s ha a kormány a teljesítés érdekében nem hoz számukra is elfogadható döntést, akkor elkerülhetetlen a figyelemfelhívó felvonulás. Különben megyénkben tavaly 9 üzemben volt ráfizetéses a búzatermesztés. — Hogyan zajlik majd le a demonstráció? — Elképzelések szerint megyénkben nyolc helyen vonulnak majd fel a kombájnok, illetve Rába traktorok. Például a 21-es úton Salgótarján—Pásztó—Jobbágyi térségében. A 2-es főútvonalon Rétság—Drégelypalánk környékén. A 22-es úton Balassagyarmat—Ersek- vadkert vidékén. Reggel 7—9 óra között vonulnak majd fel a gépek, az utak menetirány szerinti jobb oldalán, lassú menetben, nem gátolva a forgalmat. A baleset megelőzése érdekében felvezető kocsik állnak majd a menetek élén. A kombájnok oldalán jelszavak lesznek. Például: „5,5 millió forintba, azaz 1223 tonna búzába kerültem”, „A kenyér drága, nem a gabona!”, „Inkább itt álljon sorba, mint holnap kenyérért!”. — A kormánynak meddig kell érdemben válaszolnia a követelésekre? — Június 24-e a határidő. Reméljük, kedvezően foglal majd állást a kormány, s elmarad a demonstráció. Hangsúlyozom: mezőgazdasági üzemeink az aratásra, nem pedig a felvonulásra készülnek. Csak a legvégső esetben akarnak ehhez a lépéshez folyamodni. Egyikük sem akarja, hogy drágább legyen a kenyér, (kolaj) Az MSZMP salgótarjáni reformkörének nyilatkozata Az MSZMP salgótarjáni reformköre csatlakozott a reformkörök szegedi országos tanácskozásán elfogadott platformhoz. Alapvető feladatának tartja Salgótarjánban, Nógrád megyében közreműködni a párt megújulásában, a reformfolyamatok felgyorsításában. Azonosul a Demokratikus Magyarországért Mozgalom célkitűzéseivel, elfogadja és támogatja a politikai pluralizmust, a többpártrendszert, sürgeti ennek országos és helyi feltételeinek megteremtését. A gazdasági kibontakozás érdekében egyetért és támogatja a tulajdcnreformmal, a tőke szabad áramlásával, szektorsemlegességgel együttjáró piacgazdaság kialakítását. A reformkor támogatja az elmúlt negyven év helyi történelmének kritaikai felülvizsgálatát, a sztálinizmus Nógrád megyei áldozatainak rehabilitálását, a teljes igazság feltárását, az 1956-os népfelkelésben, Salgótarjánban december 8-án leadott sortűzben ártatlanul mártírhalált haltak emlékművének felállítását. Olyan politikai intézményrendszerek kialakításával ért egyet, amelyben a parancsural" mi rendszert, a pártállam mindenhatóságát a békés átmenetet szolgáló, a különböző társadalmi érdekcsoportok véleményét tükörző, kulturált politikai vitában formálódó köz- megegyezés váltja fel. A reformkor elutasítja az erőszakot, a korábbról ismert módszerekkel, történő „befolyásolás” minden formáját. Ellene van annak, hogy bárki kisajátítsa magának a közvéleményt, a pártot, s felülről kinyilatkoztatva emeljen gátat az alulról induló kezdeményezésekkel szemben. A valóságos reform- folyamatok érdekében szükségesnek tartja a város, a megye párttestületeinek teljes megújulását, a reform személyi feltételeinek megteremtését. Fellép a visszarendeződés ,a konzervativizmus, a diktatórikus vezetési stílus ellen, támogatja a helyi közélet megtisztítását, a hatalmukkal, beosztásukkal visszaélt vezetőiktől. A koráhban meghonosodott káderpolitika — kiválasztódás helyett kiválasztás — gyakorlatának megszüntetését javasolja a város, a megye párttestületeiben, állami szerveiben. A reformkor a reformfolyamatok meggyorsításának egyik legfontosabb feltételét abban látja, hogy a város, a megye párttagsága miként ismeri fel saját szerepét az önálló, helyi politizálásban. Egyúttal üdvözli a salgótarjáni, Nógrád megyei alternatív szervezeteket, kész a velük való konstruktív párbeszédre, a vélemények kölcsönös megismerésére, a társadalom megújulását szolgáló — a szervezetek autonómiáját tiszteletben tartó — együttműködésre. Az MSZMP salgótarjáni reformköre indítványozza a városban, megyében veszteségesen termelő üzemek állami támogatásának megszünetését : egységes helyi szociálpolitikai alap létrehozását, új munkahelyek teremtését, a Nógrád megyében közeljövőiben várható tömeges munkanélküliség veszélye miatt. A reformkor nyitott, tevékenységében bárki részt vehet, aki a korábban és most közölt célkitűzéseivel egyetért.
