Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-16 / 140. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 1.15: Magyar előadóművészek Liszt-felvételeiből. 8.55: Végtisztesség. Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maiéter Pál, Szilágyi József és sorstársaik búcsúztatása. 12.30: Megkondulnak a harangok 16.1O: Magyar muzsika. Tóth Árpád költészete. 17,00: Egy pálya vonzásában. 17.30: A szülőföld muzsikája 19.30: Jónás könyve. Babits Mihály verse. 19.55: Zenekari operarészletek. 20 20: Szerelem. Déry Tibor novellája. 20.40: A Liszt Ferenc kamarazenekar játszik. 21.05: Kilátó. 21.50: Gong 22.00: Hirvtlág 22.45: Bach: A-dúr szonáta. 23.00: Bagoly * PETŐFI RADIO: 9.05: Az öreg halász és a tenger. 10.05: Tony Scott. Eberhard Weber és Jan Garbanek felvételeiből 11.05: ..Mesterségem: megmutatni magam”. 12.15: Giovanni Gabrieli sanzonjaiból. 14.00: Péntektől péntekig 1< 05: Beethoven: A-dúr szonáta. Op 69. j7.30: ötödik sebesség l'8.20: Bach-feldolgozások 19.05: Mahler-mű vek 20.00: Ifjúság 89. Családi tűzhely. 21.05: Dzsesszfelvételek 21.30: Cigányfélóra 22.00: Magyar énekkarok énekelnek 22.29: Notturno. Alekszander Obrenovics kisdrá- mája. BARTÓK RADIO: 9.03: A bécsi filharmonikus zenekar játszik. 10.07: Kamarazene 11.05: Az MRT énekkara énekel 11.40: Vivaldi: tizenkét hegedűverseny. 12.32: Világhírű zongoraművészek 14.05: Ft Vjt hét ellen hangversenyek 16.10: Erkel: Bánk bán 19.05: Follow Trough 19 20: Marrie-Claire Alain orgonahangversenye 20.33: A jósnő jövendölése 22.04: Nagy siker volt! MISKOLCI STÜDIÔÎ (Hétfőtől péntekig állandó mű sorszám ok.) MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Végtisztesség Helyszíni közvetítés Nagy Imre és sorstársainak búcsúztatásáról és temetéséről. 17.00: Péntek délután 19.00: Esti mese Varjúdombi meleghozók Magyar bábfilmso- rozat. A vendégszerető magányos kalóz. 19.10: Debussy: Preludes. No. 10—12. NSZK-film. 19.25: Reklám 19.30: *íiradó 20.00: Reklám 20.05: Nagy Imre. Dokumentumfilm. 20.55: Liszt: h-moll szonáta — ism. 21.25: A nyugodt nap éve. Lengyel—amerikai— NSZK film (1984). 23.10: Híradó 3. Tv 2. Berkes Zsuzsával és Rózsa Péterrel. 17.00: Képújság 17.15: Tv 2 18.00: Telesport 18.26: Gyerekeknek! 1. Kockásfülű nyúl. Kriszta a játszótéren. Magyar rajzfilmsorozat. 2. Vízipók-csodapók. A légnadrág. Magyar rajzfilm. 3. Frakk. De jó sport a foci. Magyar rajzfilmsorozat. 4. Magyar népmesék. A szegény csizmadia és a szélkirály.' Magyar rajzfilmsorozat. 18.53: Tv 2. 19.00: Shakespeare drámái a BBC feldolgozásában. Téli rege. I. rész — ism. 20.53: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. Benne : A hét műtárgya. Újházi Péter: Három festmény. (István király Múzeum. Székes- fehérvár) 21.30: Téli rege II. rész — ism. Kb. 22.30: Tv 2 Napzárta. BESZTERCEBÁNYA : ?. MŰSOR: 9.20: Kicsinyek magazinja 9.55: Váltságdíj — ír tv-sorozat 10.45: Kék fény — ism. 11.25: Egy család története — ism. 15.45: Természetfilm. 16.10: Jó tanácsok 16.20: A tudományról és a tchnikáról. 17.10: Népzene 17.40: Mezőgazdasági magazin. 18.20: Esti mese 18.30: Dokumentumfilmek 19 30: Híradó 20.00: Kóborlás Csehországban. 20.30: Váltságdíj — ír t.v- sorozat. 21.20: Szórakoztató műsor. 22.25: A prágai nemzetközi tv-fesztivál díjnyertes műsora, utána az NDK-tv zenés, szórakoztató műsora. 2. MŰSOR: 16.00: orosz nyelvtanfolyam 16.20: A nap percei 16.30: Barum-rali — autóverseny 17.45: Egv kis muzsika 18.00: Úttörők nemzetközi vetélkedője 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.00: irodalmi műsor 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: A gyerekek panaszkodnak — dokumentumfilm. 22.55: A kubai tv zenés. szórakoztató műsora. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Nincs kegyelem! Színes, szinkronizált amerikai krimiakció- film. Este 10 órától: Szahara (16). Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. — Kamara: PergőKiz V. Magyar dokumentumfilm. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól : Moon- walker. Színes, zenés amerikai fantasztikus film. — Madách Kamara: Szeretők. Magyar film. — Pásztó; Az eastwicki boszorkányok (16). Színes amerikai horrorparódia. — Szécsény: 6 órától: Piedone Hongkongban. Színes., látványos olasz kalandfilm — Karancslapujtő: A hal neve Wanda. Színes, szinkronizált angol krimikomédia. — Nagylóc: Rendőrakadémia. Színes amerikai filmvígjáték. — Êrsekvadkert: K 2. (16). Színes magyar film. — Rétsági Barabás. Színes, szinkronizált olasz—amerikai film. Háromezer diák vett részt a versenyben Megyénkben figyelnek a iehetségre TELEXEN ÉRKEZETT... A tehetséget gondozni kell, különben nem tud kibontakozni. Ha nem segítjük, azzal saját társadalmunk és gazdaságunk számára állítunk gátat. Ezért érj napjainkban sok kritika az oktatást, az iskolákat, mondván, nem aknázzák ki a lehetőségeket. Nógrádban nemcsak feb ismerték a tehetséggondozás szükségességét, hanem tesznek is annak érdekébert: Nemi is akármilyen eredménnyel. A Nógrád Megyei Pedagógiai Intézetben olyan programot dolgoztak ki, amellyel háromezer gyereket ..mozgattak meg” az elmúlt tanévben. Matematikából, fizikából, kémiából, történelemből és földrajzból olyan feladatsorokat küldtek az akcióban részt vevő általános iskolásoknak, amelyekre a tanulók havonta, illetve kéthavonta küldték vissza megoldásaikat. JK feladatokkal a gyerekek otthon birkóztak, egyéni fejlődési ütemüknek és képességeiknek megfelelően. A megoldásokat pontszámok szerint sorolták be — számitógépes adatfeldolgozással — és az utolsó fordulóban egy záróversenyen döntötték el a legjobbak közöttii végső sorrendet A különböző tantárgyakban, korcsoportonként hirdettek eredményt, melyek a következők : A Hatvani István matematika-záróversenyben az ötödikesek között első Tett Hajas István, a Mátramind- szentf Általános Iskola tanulója. A hatadikosok között Simon András, a salgótarjáni Lovász József Általános Iskola tanulója végzett az élen. A hetedikeseknél Brunczel András, a salgótarjáni Petőfi Sándor Általános Iskola diákja lett az első. A nyolcadikosok között Veres Gábor, a balassagyarmati Dózsa György Üti Általános Iskola tanulója győzött. Fizikában a hatadikosok közül a legjobb eredményt Rózsahegyi Kálmán, a Nógrádi Általános Iskola nővén, déke érte el. A hetedikesek között a legjobb Teszárv Tamás, a Diósjenői Általános Iskola diákja. A nyolcadikosok között fizikából is Veres Gábor, a balassagyarmati Dózsa György Üti Általános Iskola diákja vitte el a pálmát. Kémiában Lantos Enikő nyolcadik osztályos tanuló, a salgótarjánj II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola diákja bizonyult a legjobbnak. (Ebből a tantárgyból csak egy korosztály versenyzett.) Irodalomból a legtöbb pontot Bakay Boglárka, a salgótarjáni Lovász József Általános „ Iskola tanulója gyűjtötte. Magyar nyelv tantárgyból az ötödikesek közül Fekete Andrea, a salgótarjáni Ju* rij Gagarin Általános Iskola növendéke vizsgázott a legjobban. A hatodikosoknál a legjobb Szolik Viktória, a balassagyarmati Dózsa György Üti Általános Iskola diákja. (Felsőbb évfolyamok nem versenyeztek.) Történelemből, eltérően a többi tárgytól, hatfős csapatok vetélkedtek a záróver' serlyen, sorsolás alapján. A csapatokat ötödikes, hatodikos és hetedikes gyerekek alkották. A győztes gárda tagjai: Jegesi Krisztina 5. osztályos tanuló, a salgótarjáni Petőfi Sándor Általános Iskolából, Zagyva) Dóra 5. osztályos tanuló, a balassagyarmati Dózsa György Üti Általános Iskolából, Kreicsi Bálint 6. osztályos tanuló, a salgótarjáni Lovász József Általános Iskolából, Tóth Balázs 7. osztályos tanuló, a szécsényi 11. Rákóczi Ferenc Általános Iskolából és Pál Erzsébet 7. osztályos tanuló, a salgótarjáni Lovász József Általános iskola diákja. Földrajzból Bakó Csaba nyolcadik osztályos tanuló, a Mátraterenyej Általános- Iskola diákja szerezte meg az elsőséget. A záróversenyek április elejétől május végéig zajlottak Salgótarjánban. A Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet a jövő tanévben is tervezi hasonló verseny rendezését, továbbfejlesztett formában. A szakemberek továbbra is azon dolgoznak, megyénket egyre kevésbé érhesse vád, hogy nem foglalkozik a tehetséges gyerekekkel. Természetesen, ezt nem tudják egyedül biztosítani. Valamennyi iskola, valamennyi pedagógus feladatának kell, hogv tekintse a tanulók fejlődésének segítését. Az akarat, a szándék megvan, szerencsére tetteket is tapasztalhatunk. —cs— Taggyűlés az iskolában Kitííl kapja vissza becsületéi a pedagógusmunka ? Dustin Hoffmann világhírű Oscar-díjas amerikai színész Shakespeare „A velencei kalmár” című tragédiájának főszerepét, Shy- lockot alakítja a londoni Phoenix színházban. Erdélyi magyarok Párizsban Az európai helyzet emberi dimenziójával foglalkozó párizsi találkozón részt vevő erdélyi menekülteket fogadták a francia külügyminisztériumban és találkozott velük a találkozón részt vevő amerikai küldöttség vezetője, Morris Ábrám nagykövet. A külügyminisztériumban Philippe Cocquebert, a minisztérium elemző- és prognosztikai osztályának vezetője fogadta az erdélyi mau_ gyar kisebbség, valamint a romániai emberi jogi liga képviselőit. Részletesen tájékozódott a falurombolást program haladásáról, a nemzeti kisebbségek valliás- gyalkorliásának lehetőségeiről, az emberi jogok megsértéséről, a romániai létfeltételekről. A minisztériumi tisztviselő elmondta, hogy francia részről a lehetséges reagálások között felvetődött gazdasági szankciók elrendelése Románia ellen, de ennek csak az EGK egységes fellépéseként látják értelmét. Ezúttal is igazolódott az a régi felismerés, amely szerint nem a résztvevők magas számától lesz érdekes és hasznos egy rendezvény, hanem az ott elhangzottak tartalmától, valódiságától és igazságától, a megnyi- latkozók őszinte problémafeltárásától és megoldásra törekvésének komolyságától. Ezt éreztem a salgótarjáni (zagyvapálfalvai) Petőfalvi Lajos Általános Iskola MSZMP-alapszervezetének minap megtartott taggyűlésén, amiért köszönet illeti a sokszor nagyon is szenvedélyesen vitatkozó tanártársakat, például Kalocsay Jenönét, Gergely Erzsébetet Kiss Bertalannét, Monori Istvánt, Szabóné Veres Gizellát, Pajti Franciskát, ök és a többi párttag olyan nagyfokú nyíltságról és politizálási kedvről, mondanivalójuk annyi nehézségéről és gondról árulkodott, hogy a kívülálló kénytelen kijelenteni: ezt várja más mozgalmi, politizáló közösségektől is, illetve a problémák megoldásában kíván feltétlen közreműködni. Szándékszik így tenni, még ha Konti Ferencné párttitkár beszámolója semmibe sem különbözött az általában hallottaknál. Ugyanazok a gondolatok, szellemi patentok köszöntek vissza, mint amelyeket nap mint nap hall, olvas az ember a tömegtájékoztatásban Persze eszem ágában sincs mindezért megbántani, netán megróni a párttikárt, aligha kifejezetten és elsősorban az ő hibájáról van ugyanis szó. Sokkal inkább annak a korábbi káros gyakorlatnak a következményeként értékelem, nem kevés keserűséggel, amely az egypólusú hatalom igézetében és nagy- mellényűségében sablonok közé szorított, szakadékot vájt szó és tett közé, leszoktatott az önálló gondolkodásról, a saját gondolatok kifejtéséről, és velük szemben csírájában elfojtott — határozatlanságnak, tehetetlenségnek, vagy éppen kispolgárinak bélyegezve — bármiféle toleranciát. Voltaképpen ennek következménye a ma még szokatlanul szenvedélyes, egyes elemeiben — például a fokozott szubjektivitásban — már-már botránkoztató vita. Adódtak pillanatok, amikor roppant kínosan éreztem magamat: mintha kulcslyukon át lesném meg a most éppen marakodó szerelmeseket; annyira személyesnek, rájuk tartozónak találtam az elhangzottakat. Így tartották többen is, ezért aztán igyekeztek — helyeselhetően — másfelé terelni a szót. Persze végül ebben az esetben sem tudom pontosan, hibáztatható-e személy szerint valaki is. Mert megint csak arra gondolok, mint a beszámoló idején : a sokáig elfojtott indulatok egyszer feltörnek, és ha hosszabb ideig nem hagytuk kimondani a véleményeket, azok később nehezebben szólaltathatók meg a normálisnak, a kulturáltnak tartott keretek között. A szerteágazó vitában elhangzottak lényegileg három problémacsokorba rendezhetők. Kiderült, egyrészt feszültség van az iskolán, a tantestületen és a vezetésen belül, másrészt feszültség van az iskola és a társadalom azaz a pedagógusok és a szülők között, s harmadikként: nem felhőtlen a kapcsolat az iskola és a tanácsi irányítás között sem. A párttagok — hangsúlyozzák, érvényes ez a többi tanártársra is — számos belső dologban nem kellően tájékozottak, pontosabban szólva, csak folyosói szóbeszédre hagyatottak, így aztán képtelenek is tisztességesen állást foglalni, akár egységfrontra is jutva, határozottan fellépni. Ez kétségkívül tarthatatlan állapot, rögtön el is döntötték, hogy a legnagyobb feszültségforrást, az igazgató és az egyik helyettese között kirobbant ellentétet mihamarabb megvitatják. Nehezebb a tennivalójuk a másik két területen, amelyben persze csak úgy hadakozhatnak sikeresen, ha először belül rendezik a soraikat. A szülőkkel való kapcsolat normalizálásához ugyanis külső segítség is kellene. Nevezetesen éppen attól a tanácstól, amelyik édeskeveset hederít rájuk, hiszen tiltakozásaik ellenére területet vesz el (illetve hozzájárul az elvételéhez) az iskola udvarából, elnézi, hogy négy épületben tanítanak, zsúfoltan, lehetetlen körülmények között, s nyakukra eresztette a zajt és balesetveszélyt jelentő építőket. Mindezek után talán már nem is meglepő, hogy az iskolának igazából nem is a szülőkkel van súrlódása Hiszen a velük való kapcsolat megfelelően kezelhető lenne, ha a társadalom, a kormányzó párt, a közigazgatási hierarchia a tudást, az értelmiségi munkát rangjához illően értékelné, anyagilag és erkölcsileg így becsülné, ha a pedagógus nem szolgája lenne a nagy közösségnek, nem foglya saját sorsának; személyiség, tekintély lehetne a tanító, a tanár, mint volt hajdanán. Mindenki szenvedélyéből — mint annyifelé — az okkal vagy ok nélküli, de kapott sérelmeket véltem kicsendülni ; az iskolai — és minden más jelző érvényes rá — demokrácia és a hozzá nélkülözhetetlen tolerancia fájdalmas hiányát. A pedagógusok tűrőképessége ugyancsak nem határtalan — szakmájukhoz, hivatásukhoz méltóbb életre vágynak. S erre vitathatatlanul rászolgáltak. (ok)
