Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-16 / 140. szám

2 NOGRAD 1989. JÚNIUS 16., PÉNTEK Az MSZMP megyei szóvivőjének tájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) — Az eszmecsere során a leggyakrabban hallható szó a reform volt. Mint vé­lekedik erről a testület? — A megyei pártbizott­ság magáénak vallja az MSZMP által kezdeménye­zett reformot, a társadalmi megújulást. Azzal ért egyet, hogy a szocializmus új ma­gyar modelljére van szük­ség, melyet a demokratikus jogállamiság, a többszekto­rú piacgazdaság és a vi­lággal való intenzív kap­csolatok jellemeznek. Olyan alakotmányos rendet akar és támogat, amelyben az el­múlt évtizedek értékeire alapozva, kiegyensúlyozottan megy végbe az átmenet, amelyben az emberek mun­kájuk. teljesítményük sze­rint boldogulnak, amelyben az eddiginél nagyobb figyel­met élvez a gazdaság, s a reformretorika helyett a tényleges cselekvés kerül előtérbe. — Minderről a tömegkom­munikáció egymástól meg­lehetősen eltérő nyilatko­zatokat tesz közzé. — Így van. A testület és az egész párttagság önálló munkáját zavarja, hátrál­tatja, hogy a Központi Bi­zottság vezető tisztségviselői, ■a Politikai Bizottság tagjai sokszor egymásnak ellent­mondóan nyilatkoznak. A pártbizottság aggasztónak tartja, hogy a párton belül egvre erőteljesebbek a meg­osztottság jelei, amelyek a pártszakadás veszélyét hor­dozzák magukban. Ezért a megyei pártbizottság alap­vető fontosságúnak látja, hogy a kongresszusra való lelkészülés időszakában markánsabban rajzolódja­nak ki az MSZMP rövid és hosszabb távú törekvései. Készülőben van a megyei politikai program is. Szen­vedélyes szakmai és társa­dalmi viták kereszttüzében formálódnak az elgondolá­sok, melyek végére a párt­tagság egészének véleménye ismeretében a megyei párt­értekezlet tesz majd pontot. — Elvi, vagy konkrét programró] van szó? — E kérdésről éles polé­mia zajlik. Jelenleg úgy tűnik, hogy a hosszabb tá­von érvényesítendő felada­tok mellett a legkiélezettebb területeken azonnali teen­dők megfogalmazása is ki­kerülhetetlen. — Milyen feszültségek gyors oldására gondolnak? — Mindenekelőtt az ifjú­ság élet- és munkakörülmé­nyeinek javítására, bizto­sítva a munkába állás, az első lakáshoz jutás feltéte­leit. A pártbizottság kez­deményezi, hogy az első la­kás megszerzését — a vál­lalt gyermekek számának arányában — újabb telek- és lakásvásárlás; kedvezmé­nyekkel kell segíteni. A tel­jesítmények fokozását kí­vánja szolgálni a jó tanu­lókat ösztönző pártalapít­vány is, melyet pályázat útján lehet elnyerni. — Nincsenek jobb helyzet­ben a kis nyugdíjból élők sem. — Kiváltképp Nógrádban, hiszen nagyszámú kisnyug­díjas él a megyében. A megyei párttestület ezért javasolja, hogy a képviselők kezdeményezzék az alacsony nyugdíjak reálértékének megőrzését, és a legalacso­nyabbak felemelését. Ame­lyik községben, területen nem működik öregek nap­közi otthona, és létesítésére nincs más lehetőség, e cél­ra a pártbizottság felajánl­ja a párthelyiségeket. Tűr­hetetlen, hogy az emberek egy részének a napi étkezés is gondot okozzon! Ugyan­csak részét képezi a párt­programnak a munkások, a termelőszövetkezeti parasz­tok és az értelmiségiek helyzetének javítása, s van­nak elképzelések az ipar, a mezőgazdaság, a területfej­lesztés, az infrastruktúra, az egészségügy és az oktatás — realitásokat figyelembe vevő — fejlesztésére. — Csakhogy éppen ezek a realitások... — Igen, ma nem éppen kedvezőék. A pártbizottság tudatában van annak, hogy a javaslatok megvalósításá­nak feltétele a gazdaság holtpontról való elmozdulá­sa. Ügy véli, hogy a megye gazdasági szerkezetének átalakításában a fő szerepet a vállalatoknak, az üzemek­nek kell vállalniuk. Egy-egy gazdasági egység sikeres te­vékenységének kulcsa a he­lyi kollektívák, a vállalkozó szellemű vezetők kezében van. — Hogyan látja a testület a párt megújítását? — E kérdés a program központi helyét foglalja el. A megyei pártbizottság sa­ját tevékenységével is arra törekszik, hogy a kongresz- szusi előkészületek során, a program köré csoportosul­va az MSZMP baloldali, új típusú marxista reformpárt jellege erősödjön meg. To­vábbi jelentős változásokat igénye! ez a párt irányítási rendszerében, szervezeti struktúráiéban, az egész működésében, választási szisztémájában. E kérdések­ben persze a pártértekezlet dönt majd. A részletesen kimunkált javaslatok a legközelebbi pártbizottsági ülés elé kerülnek. — Hogyan viszonyul a testület az alternatív poli­tikai szervezetekhez? — Nyilatkozataikat is fi­gyelembe véve a pártbizott­ság kész a párbeszédre, az együttműködésire minden olyan politikai szervezettel, amelynek konstruktív ja­vaslatai vannak a válság kezelésére, a helyi konflik­tusok megoldására. — A mai nap a nemzeti gyász napja, s reményeink szerint a megbékélésé is. így látja ezt a pártbizottság is? — Természetesen. A tes­tület kifejezte reményét, hogy Nagy Imrének és társainak sorsából a magyar nemzet levonja a megfelelő következtetéseket. Temeté­sük a megbékélést, az or­szág sorsáért, jövőjéért vál­lalt közös felelősséget erősí­ti, függetlenül attól, ki hol állt a barikád két oldalán. A múlttal való nyílt szem­benézés céljából felajánlja a kutatóknak, érdeklődőknek a megyei pártarchívumot, az ott található dokumentumok, jegyzőkönyvek tanulmá­nyozására. — Milyen nézetet képvisel a testület a vezetőellenessé­get illetően? — A vezetőket ért sza­porodó támadások ügyében a pártbizottság úgy foglalt állást, hogy az ilyen stílus, módszer ellentmond a köz­megegyezést szolgáló aka­ratnak. Egyébként is min­den tisztségviselő megvá­lasztása és visszahívása an­nak a testületnek, vagy ál­lampolgári közösségnek a joga, amelyik ebben illeté­kes. Ily módón az MSZMP sem kíván beavatkozni más pártok, alternatív politikai szervezetek belügyeibe. Sz. M. Társadalmi konfliktusok fi megyei képviselőcsoport ülése Támogatják az alternatív katonai szolgálatot (Folytatás az 1. oldalról) fűzte hozzá —, „hogy a kon­ferencián való részvétel hoz­zájárul a nógrádi iskolák­ban dolgozó történelemta­nárok tudásának és szemlé­letének gazdagításához, erő­teljes ösztönzést ad egyéni és társas önképzésükhöz, s annak eredményei megmu­tatkoznak majd a fiatal nem­zedék reális történelemlá­tásában, társadalmi tájé­kozódóképességében és nem­zeti önismeretében”. S, hogy miről is lesz szó e három nap alatt? Csak íze­lítőül néhány cím a hatvan­hat előadásból: „Szüzek és paráznák (Házasélet és tör­vénytelen szerelem a XVIII században)”, „Boszorkányül­dözés és közösségen belüli konfliktusok Debrecenben, a XVI—XVIII. században”, „Neológ és ortodox zsidók konfliktusai a XIX. század végén”, s hasonló izgalmas témák... TNL (Folytatás az 1. oldalról.) A fegyever nélküli szol­gálat, iliie.tve a polgári szol­gálat számos egyéb részlet­kérdését is tisztázta a vita, így a tudósító benyomása szerint a nógrádi képvise­lők részéről támogatást kap­nak a honvédelmi törvény — alternatív szolgálatot be­vezető — módosító indítvá­nyai. Dr. Szilágyi Tibor fel­hívta a minisztérium kép­viselőjének figyelmét arra is,, hogy a módosításokat minél szélesebb körben is­mertessék meg, hiszen nem­csak a fiatalok, hanem a társadalom egész életében jelentősnek minősíthető válL tozásokról van szó. Néhány napirend kap­csán dilemma alakult ki. Az Igazságügyi Minisztériu­mot képviselő Kajdi József szerint sem bizonyos, hogy az alkotmány módosításá­ról, a politikai pártokról, valamint az alkotmánybí­róságról szóló javas­latok az ülésszak elé ke­rülnek. Ennek kimenetele függ a megkezdett politi­kai egyeztető tárgyalásoktól, a „háromszögletű kerék­asztal” eredményétől. A nóg­rádi képviselők úgy véle­kedtek, hogy az előterjesztő kormány az indítványt bár­mikor visszavonhatja, a képviselők jogosítványa a véleményezésre és az állás­foglalásra terjed ki. A ja­vaslatokat ily módon részle­tes vitában elemezték. Szó esett a tanácskozáson a büntető törvénykönyv ter­vezett módosításairól is. A pénzügyeket és az ál­lamháztartást érintő napi­rendek között állást foglaltaik a nógrádi képviselők a sze­mélyi jövedelemadó mellett, a családi jövedelemadó ro­vására. Azzal együtt, hogy a módosítások az alsóbb jöve­delmi kategóriákban fejtse­nek ki kedvezőbb hatást. A képviselőcsoport vége­zetül a választók érdekeit jobban és hatékonyabban érvényre juttató munkamód­szerről cserélt véleményt. Kénvsztrű lépések a szénbányáknál Módosítani kell a szanálási megállapodást! ■ ■ Csökkentik, majd befejezik a termelési Hányáson" "Fejlesztik Ménkes bányászatát ■ ■ Részvénytársaságot akarnak alapítani A Nógrádi Szénbányák je­lenleg mintegy 500 millió forinttal tartozik a vele üz­leti kapcsolatban levő vál­lalatoknak, kintlevősége 180 millió forintra tehető. A tete­mes különbséget akkor le­hetne ütemesen csökkenteni, ha növekedne az árbevétel és mérséklődne a költség, ám ezekre most minimális a remény. Lépni kell tehát sürgősen, s ez egyet jelent a szanálási megállapodás módosításával. Erre a szer­vezet hajlandóságot mutat. A szakemberek tisztában vannak vele: a kányási ter­melés eröszakolásába bele­bukik az egész vállalat. A geológiai körülmények az új fejtési területen rosszab­bak a vártnál, vetők szab­dalják a szénmezőt. A gépi berendezések elavultak. Ugyanakkor aggasztóan csök­ken a produktív létszám. Mindezek eredőjeként a termelés akadozik, jócskán elmarad a tervezettől, s az első negyedévben minden egyes tonna szénen 2550 fo­rint volt a ráfizetés. Ekkora terhet képtelenség tovább elviselni ! A vállalat igazgatótanácsa a legutóbbi ülésén úgy ha­tározott, hogy fel kell ké­szülni Kányás termelésének tartós szüneteltetésére. Az Ipari Minisztériumban tá­mogatják ezt a lépést. Dr. Zsákay János a tegnapi ér­tekezleten két alternatívát terjesztett elő Kányásra vo­natkozóan. Egyfelől: a 36-os front művelésének befeje­zése után eladják az onnan kiszerelt gépi berendezése­ket, s csak a 40-es front­ról termelnek. Másfelől: a kiszerelt gépi berendezése­ket beépítik a 27. számú fej­tésbe, és azok tovább üze­melnek. Az előbbi esetben 170 ezer, az utóbbiban 230 ezer tonna szenet adhat az idén az akna. A jövő évben 70—100 ezer tonnára csökken a termelés, s az embereket fokozatosan áttelepítik majd Ménkesre. A ménkesi bányában meg­gyorsítják a fejtés-előkészí­tést, s a tervek szerint 1991- ben már 350 ezer tonna sze­net szándékoznak innen fel­színre küldeni. A külfejté­sekből az elkövetkezendő években 100—150 ezer ton­na szenet bányászhatnak ki. Felszínhez közeli, úgyne­vezett „kéregbányák” nyitá­sára is sor kerül. Az elkép­zeléseket figyelembe véve, a jövőben 500 ezer tonnára csökken majd a Nógrádi Szénbányák évi termelése, s az innen kikerülő szenet ki­zárólag hőerőművekben hasz­nosítják. A miniszteri biztos aláhúz­ta: a szakképzett bányászok­nak nem kell félniük a jö­vőtől, mindannyiukra szük­ség lesz Ménkesen. Fejlesz­teni kívánják a szénen kí­vüli tevékenységet, s ezért az iparosokat ezen a téren alkalmazzák. Embereket nem küldenek el, annál is in­kább, mert a nyugdíjazások következtében erőteljesen csökken a létszám. Az elképzelések között említette dr. Zsákay János egy olyan részvénytársaság­nak a létrehozását, amelynek a bányán kívül tagjai lehet­nének az Állami Fejleszté­si Intézet, a Magyar Villa­mos Művek Tröszt, esetleg a Budapest Bank Rt. Ennek megalakítását a szanáló szervezet is támogatja, hi­szen számára a gazdaságos­ság megteremtése a lényeg. Ám, hogy mi valósul meg a tervekből, azt az idő fog­ja eldönteni! (kolaj) Keresettek a szécsényi csomagológépek Új üzlet, magyar—francia vegyes vállalat (Folytatás az 1. oldalról.) delhii megfigyelők árgus szemekkel vizsgálták a szé- csényiek termékeit. Demis Finaz úrral, a New- tec francia nemzetközi vál­lalat vezérigazgatójával is szót váltottunk. Marczi- sovszky János, a cég ma­gyarországi képviselője tol­mácsolta Finaz úr szavait. — A mi licencümk alap­ján gyártják a szécsényiek az SZCS 100-as gépet. Ami­kor két évvel ezelőtt ellá­togattunk hozzájuk, öröm­mel tapasztaltuk, hogy ki­váló minőségű a sorozat- gyártás. Ekkor merült fel a vegyes vállalat alapításának ötlete. Az idén készítjük elő, s reméljük, hogy a szep­temberi franciaországi egyez­tetésen pontot tehetünk a szerződés végére. Ügy ter­vezzük, hogy 1990. január 1-jén megkezdi működését közös vállalatunk. Finaz űr többek között elmondta, hogy a szécsé­nyi bemutató szinte lenyű­gözte őt, s mindez a rende­zők jó üzletpolitikáját di­cséri. Az érdeklődők között ta­lálkoztunk Takács András­sal, a jugoszláv Fideldnika cég képviselőjével. A szak­ember örömmel mondta, hogy termékük az SZM 3-as méillieg és súlyadagoló gép megnyerte a látogatók tet­szését. Szót váltottunk a Kame- nyec—Pudolszkiie konzerv­gyár képviselőjével Alék- szamdr Sallaginnal, akii el­ismerően szólt a szécsényiek munkájáról és magáról a kiállításról : S hogy nemcsak a kül­földiek és hazai szakembe­rek elégedettek a látottak­kal, azt jól bizonyítják Percze Istvánnak, a szécsé­nyi tsz kereskedelmi igaz­gatójának szavai: — Ma sikerült újabb ér­deklődőket partnereink, vásárlóink közé megnyerni. 1990-re üzletkötőink, szak­embereink 70 millió forint értékben kötöttek csomago­lógépeinkre szállítási szer­ződést. Kell-e ennél jobb? Vaskor István A NÓGRÁD sajtószolgálati közleménye  Hógrád Hegyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség nyilatkozata 1. — A KISZ Nógrád megyei küldöttgyűlése 1989. június 15-én kimondta a KISZ megszűnését Nógrád megyében. — A küldöttgyűlés — az alapszabály elfogadásával — a KISZ jogutódjaként megalakította a Nógrád Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetséget! — A szövetség az április 2-i küldöttgyűlésen elfogadott program alapján kíván dolgozni. — A szövetség a DEMISZ alapító tagszervezete. 2. A szövetség üdvözli a közmegegyezést akaró kerékasztal-tárgyalások meg­kezdését és felhívja a figyelmet a tárgyalások társadalmi kiszélesítésének ^szük­ségességére. 3. Támogatjuk az MSZMP megyei értekezletének összehívását. A pártértekezlet legfontosabb feladatának markáns, a tömegek bizalmát elnyerni képes politikai program megalkotását tartjuk. 4. Az ifjúság a jövőért elkötelezett, nem visszafelé, hanem előre akar nézni. Számunkra a múlt értékelésében a legfontosabb, hogy megteremtse a jövő érdeké­ben történő összefogás lehetőségét, mindazoknak, akik ezért felelősséget éreznek és tenni akarnak. A Nógrád Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség küldöttgyűlése

Next

/
Oldalképek
Tartalom