Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-15 / 139. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO 8.20: Peres, poros iratok. Az iskolatörténet foltjai. 8.30: Könnyűzene Párizsból 9.12: „Muzsikának szép a hangja” — XXIV/7. rész. 9.30: A külpolitikai rovat műsora — ism. 10.05: „Hű, bisz ez én vagyok !...” Moliere: A fösvény — A József Attila Gim­názium színpadán. 10.35: Labirintus — Zenei rejtvények fiataloknak. — ism. 10.50: Magyar művészek operettfelvételeiből. 11.34: Hét szűk évtized 12.45: Válaszolunk hallgató­inknak 13.00: Klasszikusok délidőben — Zenekari muzsika. 14.10: A szív Földközi­tengere. 14 25: Zenei tükör 15.00: Szóról szóra — Zenés irodalmi magazin. 16.00: Tizenhat óra — Hír­magazin. 16.10: Jodál Gábor—Aprily Lajos: Négy három- szólamú női kar. 16.20: A Riporterörs tagja voltam 17.00: Újdonságainkból 17.30: Táncházi muzsika Erdélyből 18.0(U Kritikusok fóruma 19.15: Lottósorsolás! 19.25: Nagy Imre. Eletutam. A hangfel­vétel 1958-ban készült. 20.20: Amerikai napló. 20.25: Barokk zene 20.50: Mi a titka? Vilii Boskovsky művészete. 21.45: „Hajszálgyökerek”. 22 00: Hírvilág 22.30: Kcrkóstoló 22.50: Mindennapi dogmáink 23.00: Operaest. PETŐFI RÄDIÖ : 8.05: Tárogatómuzsika 8.20: A Szabó család 8.50: Külpolitikai figyelő 9 05: Napközben (Elő) 12.10: Trombitaparádé 12.25: útikalauz üdülőknek 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Lelátó — Sportmaga­zin. 14.30: Dr. Leilei István portréja 15 05: Néhánv perc tudomány 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv — ism. ]6.00: Játék — tízezer forintért (Elő) 17.05: Közvetítés a Francia- ország—Magyarország női kosárlabda­mérkőzésről a várnai EB-ről. 17.30: Táskarádió ]8 30: Slágerlista 19.05: Tudósítás az Arany Mokka nemzetközi kerékpárversenyről. 19.10: Nótakedvelőknek 20.10: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Ilyen nagy szerelem! 22.20: 60 dal a hatvanas évekből — II'2. rész. 23.15: Tom Waits nagyle­mezei — Xiv'll. rész. BARTÓK RÁDIÓ 9.08: A párizsi szimfonikus zenekar hangversenye A párizsi Pleyel- teremben. 10.40: Sergiu Luca hegedül 11.05: Pillanatkép 11 10 : Magyarán szólva — ism. 11.25: Zenekari muzsika 12.19: Pergolesi: Livietta és Tracollo. Intermezzo. 13.05: Nyerőké a világ. 13 55: Bemutatjuk új kórusf el vételein két. 14.33: Dvorzsák: E-dúr szerenád , 15.00: Pophullám 15.52: Trina Archipova áriaestie. 17.00: Nyitnikék — Kisisko­lások műsora. 17 30: Fúvósfórum 18.00: A kölni Musica Antiqua együttes látszik. 18.30: in limba materna 19.05: Rádióhangversenyek­ről. 19.35: Operarészletek 20.05: Kapcsoljuk a Pesti Vigadót (Elő) Kb. 21.25: Herbie Hancock d zsesszk va rtett j e játszik. 22.00: Napjaink zenéi* MISKOLCI STÚDIÓ: (Hétfőtől péntekig állandó műsorszámok !) MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak. Szünidei matiné: 9.10: í. Hogy működik, hogy készítik? NSZK-filmsorozat. X 'i. rész. 9.20: 2. Nyári élmények a Zéta bolygóról. Szovjet játékfilm. II 1. rész. 10.25: Az emberi test. Angol rövidfilm­sorozat. XXVI/6. rész: Az éltető víz — ism. 10.50: A bábu Lengyel filmsorozat IX/5. rész: Látomás — ism 11.45: Mozgató 11.55: Képújság 15.25: Női kosárlabda Európa-bajnokság Magyarország—Fran­ciaország mérkőzés Közvetítés Várnából. 17.00: Pannon krónika 17.10: Vijesti — Hírek szerb- horvát nyelven. 17.15: Műsorajánlat 17.20: Az elektronika szá­zada — Az elektroni­kus zene. Bolgár rövidfilm. 17.35: Gyémántdíjasok fesztiválja 17.55: Négy nap tévéműsora 18.05: Hármas csatorna 18.50: Reklám 18 55: Esti mese 19.05: Reklám 19.10: Műsorajánlat 19.15: Lottósorsolás 19.20: Reklám 19.25: Közlemények Műsorajánlat. 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Szomszédok Teleregény — 56. fejezet 20.35: Reklám 20.40: Hírháttér 21.25: Képes nóták kívánságműsora 21.55: Fehér éjszakák Kisjátékfilm 22.35: Híradó 3. Tv 2. Radványi Dorottyával és Déri Jánossal. XIX. veszprémi tévé­találkozó. 16.00: A varázsló álma. Tévéfilm Csáth Géza írásai nyomán (1988) — ism. 17.03: Tv 2. 17.05: Képújság 17.15: Tv 2. Benne : Reklám Riportok Időjárás Zene Tévétorna 17.45: Kérdezz! Felelek. Egri János műsora. 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! 18.50: Tv 2 19.00: Végtelen szerelem. Amerikai film (1981) — ism. (Rendező : Franco Zeffirelli). 20.49: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. Benne : Nézze meg az ember! 21.30: Meghökkentő mesék 21.57: Tv 2. 22.00: Nézőpont Kb 22.45: Tv 2. Napzárta. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.20: Cseh film — ism. 10.45: Vitaműsor — ism. 16.20: Orion magazin 16.55: Orvosi tanácsok 17.05: Számítógénekről 17.45: Iparművészet 18.20: Esti mese 18.30: Autósok, motorosok magazinja. 19.30: Híradó 20.00: A prágai nemzetközi tv-fesztivál záróestje 21.30: Egy család története — sorozat. 21.55: Publicisztikai magazin. 22.35: A prágai nemzetközi tv-fesztivál díjnyertes műsora. 2. MŰSOR: 16.15: Ipari tanulóknak 16.45: A nap percei 16.55: Majd, ha esik és megszárad — ^szovjet mesefilm. 18.00: Nemzetközi atlétikai versenyről 18.40: Kiküldött munkatár­saink Jelentik. 19.00: Torna 19.10: Esti mese 1 19.30: Híradó 20.00: Tévéhíd. Pozsony— Kijev. 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Olaszország—Cseh­szlovákia női EB- kosárlabda-mérkőzés. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: de. 10 órától: Kellemes hús­véti ünnepeket! Színes, szink­ronizált francia filmvígjáték, A hal neve Wanda Színes, szinkronizált angol krimiko­média. — Kamara: Pergőtűz V. Magyar dokumentumfilm. — Balassagyarmati Madách: Fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól: K 2. (16). Színes ma­gyar film. — Madách Kamara: Yesterday Színes lengyel film. — Pásztó: Tanmesék a szexről. “Színes magyar film. — Szécsény: 6 órától: Piedo­ne Hongkongban. Színes, lát­ványos olasz kalandfilm. — jobbágyi: Szahara. Színes, szinkronizált amerikai kaland­film. — Nagylóc: Rendőraka­démia Színes amerikai film­vígjáték. ■ ■ ■ telexen Érkezett. FILMJEGYZET r A tanácsi hivatal irodája átmeneti otthonként igen jói funkcionál... Min is nevetünk mostaná­ban? Van-e kedvünk egyál­talán ebben a száz sebből vérző, válságos időben vi­dámságokra gondolni? Ter­mészetesen minket, magya­rokat a legelviselhetetlenebb élethelyzetünkben sem ha­gyott el a humorunk. Még a koncentrációs táborok halál­árnyékában is születtek vic­cek, adomák. Ma a megpezs­dült politikai élet ellent­mondásain és néhány hét­köznapi szerencsétlenségen — áremelkedés, áruhiány —, visszásságon mosolygunk, csak fanyarul. Így hát jólesik egy csá­bító című, színes magyar filmvígjátékot ígérő törté- netecskére beülni a moziba annak reményében, hogy a néző nem saját magát látja majd viszont a filmvásznon. S nem önmagán kell majd hahotáznia! Ám mindenki­nek csak annyi csalódása le­gyen az életben, mint amennyit a fenti előadás után érez. A Tanmesék a szexről, e két részből álló film cselek­ményfonalát nagyon is köz­napi, testközeli téma kap­csolja össze: a lakáshoz ju­tás nehézsége. Ezzel a prob­lémával küszködnek hőse­ink, az első epizódban egy fiatal hölgy, a falusi tanító­nő is. A Szabad szombat le­ányzója soha nem akart rossz nő lenni! A körülmények, no és saját gyengeségei úgy hozták, hogy pesti kirucca­nása alkalmából váratlanul de — nem érdemtelenül — nagyobb összeghez jut. Száz márkát tesz táskájá­ba alkalmi partnere. Any- nyira nem naiv. hogy ne lenne tisztában saját lehető­ségeivel! Az egyszerű bot­lásból — lakás- és megélhe­tési gondjuk megoldása ér­dekében — sorozat lesz. Szükségeltetik persze hét vé­gi kilengéseihez egy bugyu­ta férj jelölt asszisztálása isi Mígnem legközelebb munka­helyi főnökével, az erény­csősz iskolaigazgatóval hozza össze a sors... A Tanácsi mese bővérű házaspárját is lehetetlen szi­tuációba kényszeríti a kü- lönlakás. Együttlétüket így kénytelenek házon kívül le­bonyolítani. A tanácsi hiva­tal irodája átmeneti otthon­ként igen jól funkcionál, kü­lönösen, hogy bekapcsolód­nak az ott folyó ügyek inté­zésébe is. Az itt dolgozók munkamoráljáról is hű ké­pet ad a rendező. Kacagtató, de egyben elszomorító jele­netek érzékeltetik a hivatal­nokok felháborítóan nemtö­rődöm ügybuzgalmát és lé­lektelen hozzáállását az ál­lampolgárok gondjaihoz. Az ide csöppent és befészke- lődő párocska nem kis ma­nipuláció által végre saját lakásukba költözhet, ám ott már nem olyan „édes” a boldogság... Eszenyi Enikő mindkét filmnovella nőhősének meg- formálója. Remek alakítást nyújt. Sziporkázik. Magáé­nak érzi a figurát. Partnerei, Rudolf Péter, Bán János és Rajhona Ádám is jó vá­lasztásnak bizonyultak. Együtt élnek, lüktetnek az Eszenyi diktálta iramban. Az elsőfilmes rendező, Siklósi Szilveszter merész vállalkozása volt e műfajjal való kísérlet. Mostanában komor, bús hangvételű, nagy értékű tényfeltáró alkotások a magyar filmművészet hú­zóágazatai. A humorban a szatírában, a vígjátékban írt darabokkal csak a sikerte­len sorsú művek számát gyarapították a honi film­művesek. Siklós Szilveszter mintha enyhített volna e sanyarú helyzeten, mert a Tanmesék a szexről kedves, élénk színfoltra sikeredett e szürke palettán. Buzafalvi Győző Bach felé építkezve, a hit dicséretében Orgonahangverseny az evangélikus templomban Kiállítás a salgótarjáni múzeumban Rubens és rézmetsző műhelye Bátor és messze mutató tet­tet hajtott végre Luther Már­ton, Agoston-rendi szerzetes, egyetemi tanár, amikor 1517. október 31-én a vallásról és az egyházról szóló kilencvenöt té­telét kifüggesztette a wittenber­gi vártemplom kapujára. Noha széles körben felismerték és vallották az egyházi reformok szükségességét, a győzelemben még korántsem lehettek bizto­sak a hívei. Luthert a pápa kiközösítette, a német-római császár pedig —, mintha pár évszázaddal korábban nem is folytattak volna végeláthatat­lan élethalálharcot a hatalom primátusáért — birodalmi átok­kal sújtotta, amelynek követ­keztében bárki elfoghatta és büntetlenül megölhette. Mint, ahogyan azonban történni szo­kott az új eszmék híveivel, Luthernak is akadtak bújtatói, s elvbarátai — főként Melanch- ton — Összefoglalták tanait, majd kierőszakolták 1555-ben az augsburgi vallásbékét. A lutheri reformáció ta­laján Létrejött keresztény vallási közösségek alkot­ják az evangélikus egyhá­zat. Ezek országonként el­térő jegyeket is felmutat­nak. Tömörítésükre hozták létre negyvenkét esztende­je a Lutheránus Világszö­vetséget, amely legutóbbi világkongresszusát — 1984 júliusának végén — éppep Budaipesten tartotta. Salgótarjánban a Ku- coird-hegy déli lejtőjén 1882-ben építették fel neo- iromán stílusban az evangé­likus templomot. Ebben az épületben — amely a kato­likus templomoknál kevés­bé, a reformátusoknál in­kább díszesebb — vasár­nap este orgonahangver­senyt rendeztek. Gáncs Ala­dár, a budapesti fasori gyü­lekezet lelkésze, orgonamű­vész XVII. és XVIII. száza­di olasz, jobbára azonban német zeneszerzők műveit Sizólaltatta meg, korban és stílusban is tudatosan épít­kezve az orgonamuzsükla géniusza, Johann Sebastian Bach művészete felé. Az olasz Michelangelo Rossi még az 1600-as évek első feliében élt és alkotott, s innen juthatott el a zene szárnyán a kétszáz személy kényelmes befogadására al­kalmas hajót mintegy fé­lig megtöltő hallgatóság a német Frobergeren, Pachel- bellen át Murschhauserig és Waltherig, akik már Bach kortársainak tekintendők. A zenetörténetből ismert mű­fajokban — partita (variá­ció), canzona (dal), ciac- conna (spanyol tánc), ko­rái (protestáns egyházi nép­ének), prelúdium (előjá­ték), ária és fúga (ellen­pontra és imitációra épülő mű) — szólalt meg az or­gona, olykor, finoman, oly­kor harsányan, de mindig méltóságteljesen betöltve a magas boltozató, levegős te­ret. A negyvenperces, já­tékidő kellemes élményt szerzett, bizonyára nem­csak a híveknek, hanem áz egyszerű érdeklődőknek is. J. S. Bach orgonaművei kilenc kötetre terjednek. Ebből az óriási anyagból választott ki négyet Gáncs Aladár: a C-dúr fantáziát, a g-moll kis prelúdium és fúgát és a „Ki dolgát csak Istenre...” dallamára két korálelőjátékot. Ezúttal is megbizonyosodhattunk Bach műv és ze té ne k lebil i.ncs e lő erejéről, páratlanul gazdag szín- és érzelemvilágáról. A hit az — sugallta az egész este —, amely felemeli az embert, és képessé teszi tiszta, nagy dolgok véghez­vitelére. A templom maroknyi énekkara is eredményesen helytállt a két részlétben bemutatott öt dal előadásá­val. Nagy Zoltán rátermett karnagy a kórus élén. őszinte, nyílt, valóban testvéri szellemű hangver­seny részesei lehettünk. Re­mekül igazított el Balicza Iván salgótarjáni lelkész műsorvezetése. (ok) Rubens és rézmetsző mű­helye címmel látható kiállí­tás a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban. Pieter Puwel Rubens 1577-ben született Siegenben, abban a—ma NSZK-beli — kisvárosban, amelynek mú­zeumából ez a most kiállított gyűjtemény származik. A be­mutatott anyag Magyaror­szágon csak Egerben és Sal­gótarjánban tekinthető meg. Rubens a flamand barokk festészet legünnepel.tebb alakja. Protestáns vallású apjának halála után az egész család visszatért a katolikus hitre, majd Antwerpenbe költöztek. A vallásháborúk idején életének ez nagy fordulópontja, hiszen kato­licizmusa alapja volt annak, hogy felnőttként a spanyol királyság németalföldi tarto­mányának, Flandriának, s Nyugat-Európának nagy becsben tartott piktora és politikusa lehessen. Mikor 1600-ban Itáliába utazik, már elismert mű­vész. Olasz földre vágyott minden humanista és festő ebben a korban. Vincenzo Gonzaga mantovai udvarába került. 1608-ban visszaköltözik Antwerpenbe, ahol nyomban Albert főherceg udvari fes­tője lett. Rengeteg megren­delést kapott, amit csak úgy tudott teljesíteni, hogy tanítványait egyre inkább bevonta műveinek kivitele­zésébe, így műterme lassan hatalmas műhellyé alakult. Sokszor előfordult, hogy Rubens egy kisebb méretű kompozíció- és színvázlatot készített, ezután tanítványai elvégezték az alapozást, a nagy formákat, lényegtele­nebb részeket megfestették, s ő csak a végső igazításo­kat tette az óriási méretű vásznakon. Ez a „csak” va­rázsolta élővé az egész al­kotást. Szentül hitte, hogy vonalai életet lehelnek az alakokba. Fénnyel átitatott, tiszta színei, kitűnően kom­ponált szerkezetei, erőt, di­namikát sugárzó mozgalmas jelenetei a fényes fejedelmi udvarok és a híveit vissza­hódítani kívánó katolikus egyház, az ellenreformáció nagy festőjévé tették. Házas­ságai boldogok voltak, s si­kerei a diplomáciai életben és a festészetben teljes mér­tékben kielégítették. Gazda­gon és nagy megbecsülésben hunyt el 1640'ben. Képei kedveltek és híresek voltak. Arról, hogy a fejedelmi ud­varokon és a templomi mi­liőkön kívül máshová is el­juthassanak ezek a remekek, a másolók, de leginkább a rézmetsző műhelyek gondos­kodtak. A rézmetszők virtuóz raj­zolók, magas képzettségű mesterek voltak. Ennek az udvarképes művészetnek a francia XIV. Lajos nagy pártfogója volt, aki 1660-ban szabad művészetnek nyilvá­nította a rézmetszetet. Rubens rajzait is renge­teget és sokan másolták. A „Rubens-másolók” közül ezen a kiállításon — május 26- tól június 19-ig — 30 mester alkotásaiban gyönyörköd­hetünk. Ki kell emelni kö­zülük Lucas Voltermant (1595—1675) és Paulus Ponti- üst (1603—1658). Tehát akkor ezek nem eredeti „Rubensek”? Több­ségük nem. Ugyan hová is férhetnének el óriási méretű vallásos, mitológiai, törté­neti témájú festményei, és hogyan kerülhetnének Sal­gótarjánba? De ezek a réz­metszetek legalább annyira értékesek. Megismerhetjük belőlük a kor divatját, s mint másolatok is, és mint egyedi metszetek is tökélete­sek. H. Szilasi Ágota

Next

/
Oldalképek
Tartalom