Nógrád, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-01 / 127. szám
TÉESZ, FÖLD, ERDŐ- ÉS VADGAZDÁLKODÁS Tanácskozik az Országgyűlés —képeit: . kulcsár—x Az ülésterem előcsarnoka az újságírók egyik birodalma. Itt készülnek az interjúk, az élő riportok Vélemények, hangulatok a megyeszékhelyi üzemekből A hibás döntések árát a munkásokkal fizettetik meg Az MSZMP salgótarjáni végrehajtó bizottsága állási leglall a Balassi Bálint Asztaltársaság relormkörének nyílt leveléről Szűrös Mátyás elnökletével szerdán folytatta munkáját az Országgyűlés kedden megkezdődött ülésszaka. Az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy először a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló; a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló, valamint az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalja a parlament. Szűrös Mátyás ezt követően bejelentette, hogy a vendégpáholyban foglal helyet Sztanko Todorov. a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének elnöke és az általa vezetett küldöttség. Ebből az ' alkalomból külön köszöntötte a bolgár vendégeiket. A három törvényjavaslathoz kapcsolódóan Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott expozét. A három törvény módosítását, korszerűsítését a társadalmi fejlődés, a gazdasági megújulás követelményei tették szükségessé — mondta expozéja bevezetőjében a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, majd rámutatott: — A termelőszövetkezetekről, a földről és az ' erdőkről, valamint a vadgazdálkodásról szóló törvény szorosan összetartozik. Módosításukhoz abból indultak ki, hogy a föld csak a gazdatudatú, földművelő emberrel együtt lehet igazi érték. Az egységes szövetkezeti törvényben foglaltaikkal összhangban először a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény módosításának szükségességét méltatva, a szövetkezeti szektorról elmondta: az 1250 termelőszövetkezet, a 60 szakszövetkezet, a 12 halászati termelő- szövetkezett és a hozzájuk ezernyi szállal kapcsolódó 1,5 millió kistermelő együtt a mezőgazdasági termelés négyötödét állítja élő. A 1ermelőszövetkezetek — gazdasági tevékenységük mellettit — meghatározó szerepet játszanak a falusi emberek foglalkoztatásában, a falu társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életének formálásában. Felelősséget viselnek a szövetkezetekhez kötődő csaknem egymillió család sorsáért, falujuk létéért, életük jobbításáért. A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvényt az elmúlt, két évtized alatt többször módosították — mondta ezután, majd rövid történelmi áttekintést adott erről. A szövetkezeti mozgalom fejlődésének három évtizedes, sok társadalmi, politikai és gazdasági csatától kísért történelmi múltjának összességében kedvező • tapasztalatait úgy summázta a miniszter, hogy azok jól érzékeltetik az önrendelkezésben, a vállalkozás lehetőségében, a szövetkezeiti tagság élet- és muntkakörüllményei- ben végbemenő változásokat. Hangsúlyozta ugyanakkor: az időközben bekövetkezett megtorpanás mgaik ad ál y ozásához már korábban is több előremutató reformra lett volna szükség. — A beterjesztett törvény- javaslat — mondotta ezután — minden eddigi módosítástól eltérő sajátossága, hogy a tulajdonlás alapkérdésében a magyar gazdasági reformhoz illeszkedő, reformszelle- mű változásokat tartalmaz. A szövetkezetek, a szövetkezeti tagság számára létkérdéssé vált a tulajdonhoz és a szövetkezeti formaválasztás szabadságához fűződő jogok maradéktalan érvényesítése; hogy az alapvető jogok eredendően tegyék lehetővé a demokrácia tényleges érvényesülését. A törvénymódosítás valódi tartalmat ad a tagság és a szövetkezet vagyoni kapcsola(Folytatás a 2. oldalon) Ez évben második alkalommal tűzte napirendjére a megyeszékhely ipari üzemeiben szerzett tapasztalatok megvitatását az MSZMP salgótarjáni végrehajtó bizottsága. Ezúttal is üzemi pártbizottsági üléseken vettek részt, párttagokkal, munkásokkal beszélgettek a vb tagjai, hogy benyomásokat szerezzenek a helyi gondokról, az emberek hangulatáról. A tapasztalatokat a vb szerdai ülésén összegezték. Ahány helyen csak jártak a vb tagjai, az emberek mindenütt szóvá tették a bizonytalanságot, a követhetetlen intézkedések okozta zűrzavart. Egyetértenek azzal, hogy az MSZMP tisztázni akarja múltját, ugyanakkor szeretnék, ha ennek a folyamatnak mielőbb vége lenne. Úgy látják ugyanis, az erők a múlt tisztázására összpontosulnak, alig jut figyelem napjaink kérdéseire, a gazdaságra, mely a nagy politikai csatározások közepette csendben összeomlik. Az üzemekben dolgozó kommunisták közül sokan úgy látják, ebben az országban a hangoskodók érnek könnyen célba, aki „csak” dolgozik, az rendre pórul A reformkörök országos tanácskozásán, Szegeden egyetlen olyan megye volt csupán, melynek MSZMP-tagjai nem rukkolhattak elő a párt megújítását szolgáló csoportosulással: Nógrád. Ma pedig az a furcsa helyzet állt elő, hogy a megyeszékhelyen — néhány napon belül — a második reformkor alakult meg, szerdán a Nógrádi Sándor Múzeumban, noha neve épp e visszás helyzet miatt — lapzártáig nem dőlt el. A helyszín azonban nem véletlen; az összegyűlt, mintegy 20 MSZMP-tag fontos feladatának tekinti, hogy a korszerű ■ politizáláshoz a hiteles történelmi alapot tárja fel, s ebben a folyamatban, munkában a múzeum alappillér lehet. Vitaindítójában dr. Horváth István igazgató ez utóbbi gondolatot hangsúlyozta. A házigazda erre az alapra építkezve képzeli el a jelenleg legnagyobb befolyású politikai erő, az MSZMP segítését, támogatását, nem mellőzve az alkotó kritikát, s távol tartva magát a szélsőséges nézetek befolyásától. „Nem akarunk a már megalakult tarjáni reformkor alternatívája lenni!” — hangsúlyozta. A továbbiakban minden jelenlevő szólt arról, mi késztette őt a „műhely” munkájának megismerésére, miért akar csatlakozni e maghoz. Abban szinte vajár. Megfogalmazták ezt abból az aspektusból is: a becsületesen dolgozó munkások nem tehetnek arról, hogy kátyúba jutott az ország szekere, igazságtalannak tartják tehát, hogy a hibás döntések árát velük fizettetik meg. A napjainkban folyó politikai vitákat úgy érzékelik, hogy a szellemi elit, az értelmiség folytatja párviadalát a fizikai munkások feje fölött. Az üzemekből hozták a vb- tagok ezt a véleményt is: az ideológiai pluralizmus mellett mind jobban kibontakozik egyfajta ideológiai terrorizmus is, mely az elszámoltatás helyett a leszámolást akarja. Szóvá teszik az emberek, hogy a Politikai Bizottság és a Központi Bizottság gyakorta vált véleményt, ugyanakkor azt is elvárják tőlük, hogy tartsanak lépést változó világunk- ' kai. Hossz vért szülnek a közvéleményben a kapkodó intézkedések, az ingatag magyarázkodások, a cinikus nyilatkozatok, melyek mintha tudatosan akarnák rombolni a kormány hitelét. Sok véleményt tettek le a testület asztalára tegnap a lakóterületi pártmunkával lamennyien egyetértettek, hogy az értelmiség^ réteg, mint a legtöbb közösség szempontjából legfontosabb kohéziós erő, indítson el — önszerveződéssel — egy. politikai tisztázó folyamatot, melyben fontos szerepet kap a gyakorlati eligazító tevékenység. A lényeg, hogy a város, s talán a megye szempontjából egy életképes program bontakozzon ki, amely szőkébb pátriánk fel- emelkedését szolgálja. Volt, akit a pártnak az utóbbi évtizedekben kialakult politikája — eleinte — hittel, bizakodással töltött el, s ma látnia kell, hogy ez illúzió volt. Más vélemény szerint ez az utolsó esélye a pártnak a megújulásra. S volt olyan is, aki arra kíváncsi: vajon korábbi ellenkezései, pesszimizmusa téves nézetéből következtek, vagy volt igazságtartalma? Az „apparátusbéliek” — hiszen e körben is találunk pártbizottságokon dolgozókat — szinte egybehangzóan tették fel a kérdést Önmaguknak: apparátuson kívüli közösségben elfogadhatók-e nézeteik? Egy valaki azt firtatta: kinek akarnak segíteni, mert a jelenlegi pártvezetés számos tagja elvesztette már hitelét a tagkapcsolatban is. A ma még üzemi pártalapszervezetek- ben dolgozók idegenkednek a lakóterületen végzendő pártmunkától, jóllehet belátják. hogy mind az új tulajdonlási formák, mind a többpártrendszer ez irányba tolja majd el a politikai munkát. Az egyebek közt szó esett a Balassi Bálint Asztaltársaság reformköre által' a minap közzétett nyílt levélről, melyben Devcsics Miklós országgyűlési képviselőt szólították fel önvizsgálatra és visszavonulásra. A végrehajtó bizottság kultúrálatlannak, elfogadhatatlannak minősítette a visszahívás módszerét, ugyanakkor leszögezte: egyetlen választott közéleti tisztségviselő sem térhet ki a megmérettetés elől. Az állásfoglalás után C. Becker Judit, a városi tanács elnöke és Petesházi Gábor, a HNF városi bizottságának titkára a végrehajtó bizottság tudomására hozta máris gyűjtik a választópolgárok véleményét az 1-es választókörzetben (északi városrész), hogy tisztázzák, elé- gedettek-e a körzetben Devcsics Miklós országgyűlési képviselő munkájával, vagy sem. r ság előtt: támogatni csak hiteles embereket szabad! Kérdésként vetődött fel: egyáltalán igényli-e a párt a segítséget? Végül volt olyan is, aki „mindössze” nemes beszélgetést várt. . . ☆ Lapzártakor még tartott a beszélgetés. Plachy Pétert, az MSZMP salgótarjáni első titkárát arra kértük, mondja el véleményét a tegnap megalakult „reformkörről”, hiszen ő maga a műit hét pénteken megala- kultnak már tagja. — Minden jó szándékú kezdeményezésnek örülünk, értékeit szeretnénk munkánkba integrálni. Az MSZMP salgótarjáni reformköre a nyilvánosság meghirdetésével alakult, alulról — szoktuk mondani —, s rendkívüli érdeklődést váltott ki. A tegnapi alakulás szervezőinek felrovom a nyilvánosság hiányát, hiszen magam is részt vettem volna az összejövetelen, ha tudok róla. Kölcsönös érdekünk a közeledés, s erre jó alkalom lehet a pénteken, a HNF-székházban 16 órakor kezdődő, első hivatalos összejövetelünk, melyre e másik kör tagjait is várjuk. (németh) Dr. Boros Sándor, a Nógrád Megyei Tanács elnökhelyettese a vendégek részére fenntartott páholyokból ismerkedik a parlament munkájával. Még egy reformkor Salgótarjánban ?
