Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-15 / 112. szám
2 NOGRAD 1989. MÁJUS 15., HÉTFŐ Aki nincs ellenünk, az velünk van? n Kádár-korszak vége Vasárnap a vajdasági Magyar Szó, s a madridi Diario 16 is fetfogó kommentárban foglalkozik Kádár Jártas szerepével, de ellentétesen ítéli meg a magyar vezető politikai életből történt távozását és életművét. A Magyar Szó kéthasáboe cikkében emlékeztet arra, Hogy Kádár 1956. után ezzel a »nevezetes mondatával hirdette meg » nemzeti összefogás új politikáját: „Aki nines ellenünk, az velünk van.” Ennek a politikának kétségkívül voltak eredményei — nemcsak a Rákosl-rendszer felszámolásában, hanem az ország új Jégkörének megteremtésében, az új gazdaságpolitikában, a( világ felé történő nyitásban, s Kádárnak az európai közeledés Helsinkiben megkezdett folyamatában betöltött szerepe sem lebecsülendő. A Diario 16 című spanyol lap ezzel szemben meg nem nevezett szakértők véleményét ismerteti, s eszerint „Kádár János politikai halálára volt szükség lahboz, hogy a kommunista párt sikerrel kereshesse új legitimitását, avagy újból fellelhesse szavahihetőségét”. A Diario 16 azonban Idézi Major Lászlót, az MSZMP szóvivőjét is, aki szerint egyesek kizárólag személyes helyzetükre gondolnak és bizonyos sajtóbeli megnyilvánulások a bosszúvágyról tanúskodnak. Ha a megkezdett folyamat nem a közmegegyezést eredményezi, hanem kettéfiasítja a társadalmat, akkor minden hiábavaló — írja Major Lászlóra hivatkozva a spanyol lap. Franciaország bírálja Romániát Európa sorsa, jövője szerepelt a vita középpontjában azon a sokpárti nemzetközi kefekasztal-konferencián, amelyet az MSZMP szervezésében tartottak meg Budapesten. A kontinens és Észak-Amerika országaiban működő 26 párt tanácskozását szombaton több mint kétórás sajtótájékoztató zárta, amelyen a küldöttségek beszámoltak a két és fél napos kötetlen eszmecserén szerzett benyomásaikról. Elsőként Kótai Géza, az MSZMP KB nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője a rendhagyó, de a jelek szerint precedenst teremtő tanácskozáson részt vevő MSZMP-küldöttség véleményét tolmácsolva hangsúlyozta: az európai változások lehetővé, a közös feladatok pedig szükségessé teszik a legkülönbözőbb eszmei, ideológiai irányzatokat képviselő politikai pártok párbeszédeinek elmélyítését, többoldalú véleménycsere, együttműködés megfelelő fórumainak kialakítását. A mostani konferencián részt vevők túlnyomó többsége üdvözölte az MSZMP kezdeményezését, s többen kifejezték, hogy folytatni kell a megkezdett eszmecserét. Ugyanakkor hangsúlyozták azt az1 igényüket, hogy a folyamatban az eddiginél több európai és észak-amerikai ország -parlamenti képviselettel rendelkező politikai pártjai kapcsolódjanak be. Ennek érdekében készek széles körű konzultációkat folytatni. Az MSZMP úgy ítéli meg, hogy a párbeszédnek minden olyan kérdéskörre ki kell terjednie, amely fontos az európai együttműködés, a kontinens jövője szempontjából. Idetartoznak az európai biztonság, a fegyverzetkorlátozás és -leszerelés kérdései, a gazdasági, a politikai kapcsolatok, valamint a természeti környezet megóvásának sürgető problémái. Magyar részről figyelmet, kívánnak fordítani az emberi jogok érvényesülésére, a humanitárius együttműködésre, a kulturális kapcsolatokra, az emberek és eszmék szabad áramlására. Ugyanakkor foglalkozni kell Európa jövőjének közös kialakításával, annak tudatában, hogy az itteni folyamatokra jelentős befolyást gyakorol a két világhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió is, s ennek az MSZMP nagy jelentőséget tulajdonít. Szólt arról is, hogy a tanácskozáson többen szorgalmazták: az MSZMP vizsgálja meg a lehetőségét, s vállalja el egy következő kerekasztal megszervezését is. Hozzátette: a magyar párt nem zárkózik el egy ilyen feladattól, s a közeljövőben várható döntéséről tájékoztatja az érintetteket. Sokoldalú konzultációk, véleményegyezetések alapján konszenzust kíván ugyanis kialakítani a tanácskozás meghívottainak köréről. A továbbiakban a vendégek informálták az újságírókat tapasztalataikról. Az Osztrák Néppárt képviselője elmondta: örömmel' vették, hogy éppen Magyarország vállalkozott e rendezvény házigazda tisztére, amely Lengyelország és a Szovjetunió mellett a nyitás politikáját folytatja, s a közeljövőben pluralista jogállami rendszert vezet be. A nyitás egyik jeleként említette meg a Magyarországot és Ausztriát elválasztó „vasfüggöny” lebontását, amelynek nyomán várhatóan még intenzívebben fejlődhetnek a kapcsolatok Nyugat- Európa és Magyarország között. Hozzáfűzte: a konferencia is egy össz-európai integrálódás irányába mutat. Bejelentette: a keresztény- demokrata és a centrumpártok megállapodtak abban, hogy június 19. és 21. között Budapesten találkoznak, s reményét fejezte ki, hogy vitákat folytathatnak magyar reformerekkel, az újonnau szerveződő mozgalmak képviselőivel is. Szinte valamennyi, a sajtókonferencián részt vevő párt küldötte a kontinens és az MSZMP szempontjából is kulcsfontosságúnak ítélte az , eszmecsere létrejöttét, ugyanakkor többen hiányolták a kerekasztal mellől az alakuló pártokat. Volt, aki úgy fogalmazta meg: „Kár, hogy csak az MSZMP volt jelen, hi.szen saját pártbarátainkkal is szerettünk volna találkozni.” Ez nem ellenkezik a konzultáció céljával, amely egymás jobb megismerésére is módot adott, hogy ki hogyan látja Európa jövőjét. Az NSZK-ból érkezett politikus kifejezte azt a véleményét is: eléikezett az ideje annak, hogy az európai országok Nyugaton és Keleten egyaránt a nagy problémák megoldására koncentrálják erőiket és gondolataikat, amelyeket az emberiségnek közösen kell megoldania. Ilyen többek között a környezetvédelem, a környezetszennyezés kérdése, s olyan kihívásokra is választ kell adni, mint az új technológiák megjelenése, az Észak és Dél közötti különbség áthidalása. A harmadik világ országainak is meg kell teremteni a felzárkózás lehetőségét — hívta fel a figyelmet. Az Olasz Kommunista Párt küldötte — a magyar belpolitikai életről megszervezett fórumra utalva — nagy jelentőségűnsk ítélte a Kelet nyitását Nyugat felé. Véleménye szerint azonban még további korlátok nehezítik az együttműködést, amelyek nyugtalanítják Nyugat-Európát. A Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségében megerősödött az a felismerés a konzultáció során, hogy különböző sebességgel fejlődnek az európai országok a kontinens két részén — hangzott el. Ugyanakkor hasznosnak ítélték, hogy a különböző pártok kapcsolatokat tartanak egymással, s véleményük szerint a jövőben is egy asztalhoz kell ültetni a konzervatív és a kommunista pártokat, elsősorban Európa sorsa, jövője megvitatására. Az újságírók kérdései következtek ezután, amelyek egy része aziránt érdeklődött: a meghívottak közül kik nem jötték el a tanácskozásra. Kótai Géza, az Amerikai Egyesült Államok Köztársasági1 Pártját, a Kanadai Liberális Pártot és Haladó Konzervatív Pártot, a Brit Konzervatív Pártot és az Olasz Keresztyényde- mokrata Pártot sorolta fel, hangsúlyozva, hogy nem politikai okokra hivatkozva mondták le részvételüket a konferencián. Az L’Unita munkatársa azt kérdezte: szóba került-e a konferencián az .a hír, amely szerint NSZK-beli hadiipari konszern rakétatechnológiát szállít Romániának. A magyar küldöttség vezetője kijelentette: sajtóhírről van szó, annak hitelességét ellenőrizni kell. Hangsúlyozta, hogy az Európában' kialakult erőegyensúly, az erőviszonyok kérdése nem a magyar—román kapcsolatok függvénye, hanem a helsinki záróokmányt aláírt 35 állam közös ügye, közös felelőssége. Utalt arra, hogy Románia is aláírta az atom- sorompó-egyezményt, s ez mindenkit kötelez. A román politikusok részéről elhangzott különböző kijelentések értelmezése nem a Magyar Népköztársaság, vagy az MSZMP, hanem egész Európa és az európai folyamatok ’ részeseinek feladata. Amennyiben Románia valóban atomfegyverekhez és -eszközökhöz jutna, vagy azt gyártana, a 33 további részes állam mellett, Magyar- országnak is le kell vonnia bizonyos következtetéseket, úgy is, mint az európai nemzetek családja egyik tagjának, úgy is, mint Románia közvetlen szomszédjának. Többen — elsősorban a Szabad Európa Rádió munkatársa — azt feszegették : felmerült-e a tanácskozáson a román falurombolás ügye. Kótai Géza válaszától kitűnt: ez a zárt ülésen került szóba. Hangsúlyozta: a zárt ülést azért szervezték, hogy a résztvevők ne a közvélemény előtt váltsanak szót egyes kérdésekről, s akár csiszolatlan ötleteket is felvethessenek a politikai felelősség viselése nélkül. Ezzel összefüggésben megjegyezte: az erdélyiek sorsa, illetve a falurombolás nem magvar—román kérdésként vetődött fel, hanem, mint olyan tényező, amely az európai stabilitást veszélyezteti. Csak abban az aspektusban, hogy van-e Európának közös felelőssége, általában az era- béri jogok kérdésében, s. hogy a nemzetiségek egyéni és kollektív jogait garantálni kell, illetve abban az összefüggésben, megengedheti-e az európai népek közössége, hogy a kontinens ilyen unikális kulturális örökségét lerombolják. A brit munkáspárt képviselője, ezt kiegészítendő, kijelentette: az emberi jogok kérdésében egyetlen ország s.em állíthatja magáról, hogv tökéletes, az erdélyi magyarság romániai kezelése azonban nyilvánvalóan az emberi jogok megsértése. Az SZKP küldötte a szovjet álláspontot e kérdésben úgy foglalta össze, hogy két szövetséges állam közötti ellentétről van sző.. Hozzátette, hogy a Szovjetunióban elítélik az emberi jogok be nem tartását, bárhol történik is. Megerősítette a magyar küldöttség vezetőjének azt a véleményét, amely szerint nem korrekt vitatni egy olyan ország pártjának politikáját, amely nincs jelen a találkozón. Végül az európai országok semlegességének felvetése kapcsán elhangzott: a zárt ülésen e téma is szerepelt, s több küldöttség egyetértett azzal, hogy bármelyik állam semlegessé válása a jelen történelmi pillanatban n.em szolgálja a kelet—nyugati kapcsolatokat, hosszabb távon azonban nem lehet kizárni ennek lehetőségét, amely nem más*, mint a tömbök közötti' megosztott, ság lazítása, együttműködésük erősítése. Magyar részről kifejtették a tanácskozáson, hogy a varsói szerződésbeli tagságunk érintetlen; a szövetségi rendszerhez való tartozás a gorba- csovi politika következtében nem gátja az öntörvényű magyar belső fejlődésnek, az önálló magyar külpolitika újabb és újabb kezdeményezései megtételének. Franciaország újfent „komoly aggodalmát” fejezte ki Romániának az emberi jogok megsértése, az ellenzékiek zaklatása miatt és követelte ezeknek a cselekményeknek a beszüntetését. Szombaton behívatták a francia külügyminisztériumba Románia nagykövetét, Petre Gigeát. Francois Echeer, a külügyminisztérium főtitkára a kormány „komoly aggodalmát” fejezte ki neki több romániai ellenzéki helyzetének aggasztó fordulata miatt. Scheer felhívta a nagykövet figyelmét, hogy Danielle Mitterrand, a köztársasági elnök neje a Franciaország — szabadság- jogok alapítvány elnöknője Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke vasárnap Moszkvából négynapos hivatalos látogatásra Peking- be utazott. Gorbacsovot ma kezdődő kínai látogatására elkísérte Eduard Sevardnadze, az SZKP KB tagja, külügyminiszter, Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, Jurij Maszljukov, az SZKP KB Varsóban pénteken félhivatalosan bejelentették, hogy Wojciech Jaruzelski jelöltetni kívánja magát a köz- társasági elnöki posztra. A bejelentés nem okozott meglepetést, de hno&t az tette aktuálissá, hogy a LEMP KB első titkára, az államtanács elnöke nem szerepel a képviselőházi jelöltek országos listáján. A köztársasági elnököt ugyanis — az alkotmány áprilisi módosítása nyomán — a parlament két háza. az alsóház, vagy képviselőház és a szenátus választja meg közösen, vagyis erre csak a júniusi választások két fordulója után kerülhet majd minőségében május 10-én levelet intézett Ceausescu elnökhöz és közölte vele, hogy meghívja Doina Cornea asz- szonyt egy júniusi párizsi nemzetközi kollokviumra, amelynek témája a női jogok érvényesülése a világon. A külügyminisztérium szóvivője szerint a főtitkár közölte a román nagykövettel, hogy a francia kormány riasztónak találja a Romániából érkező újabb hirekçt, követelte, hogy vessenek véget az ellenzékiek zaklatásának. Cornea asszony például április közepe óta eltűnt kolozsvári lakásáról. „Ahelyett hogy enyhülne, fokozódik azoknak az elPB póttagja, a miniszterelnök első helyettese és Jev- genyij Csazov egészségügyi miniszter. A szovjet főváros repülőterén Mihail Gorbacsovot az SZKP KB PB tagjai és póttagjai, valamint más hivatalos személyiségek búcsúztatták. A moszkvai tömegtájékoztatási eszközök az elmúlt hetekben, napokban és a hét végén is számos anyagban foglalkoztak a szovjet—kínai sor. Az új köztársásági elnöki funkció lényegesen különbözni fog az államtanács elnökének intézményétől. Egyrészt nem egy több tagból álló testület vezetője lesz, hanem egy személyben fogja képviselni az állam- hatalmat, mégpedig igen széles felhatalmazással, jogkörrel. Komoly jogokkal rendelkezik majd a köztársasági elnök a törvényalkotásiban, mivel visszautalhatja a képviselőház által elfogadott törvényeket, amelyeket azután csak kétharmados többséggel lehet újból és véglegesen jóváhagyni. Nemzetközi egyezményeket is kötnyomása, akik nézeteltérésüket merik kifejezni Ceausescu politikájával szemben” — mondotta a francia szóvivő. „Mindazokat illetően, akik csak lelkiismeretük parancsára élnek törvényes bírálati jogukkal, a francia kormány követeli, hogy a román hatóságok haladéktalanul szüntessék be a zaklatást, amelynek ők maguk és családjuk, beleértve gyermekeiket, ki vannak téve” — fejezte be nyilatkozatát a francia külügyi szóvivő. Hozzátette, hogy Franciaország kérte a román hatóságoktól, engedjék kiutazni azokat a személyeket, akik Francia- országban kívánnak orvosi kezelést kapni. politikai, gazdasági és kereskedelmi, tudományos-műszaki és kulturális kapcsolatok állapotával, továbbfejlesztésük lehetőségeivel, s igyekeztek bemutatni a Szovjetunió legnagyobb ázsiai szomszédjának ' életét. A kommentárok egyaránt a felfokozott várakozás jegyében értékelték a csúcsszintű látogatást, amely csaknem három évtizedes korszakot zár majd le, s egyben új fejezetet nyit a kétoldalú kapcsolatokban. hét, ő az országos védelmi tanács elnöke, de háború esetén a parlament két háza együtt nevezi ki a lengyel hadsereg főparancsnokát. A köztársasági elnököt a parlament nem válthatja le, de kétharmados határozatával az állambíróság elé állíthatja az alkotmány megsértése esetén. Wojciech Jaruzelski tervezett jelöléséről a köztársasági elnöki posztra Jaijusz Reykowski, a LEMP KB PB tagja beszélt pénteken a televízió kamerái előtt és amennyiben Jaruzelski indul, minden esélye meg is van a poszt elnyerésére. Új fejezet a kétoldalú kapcsolatokban Gorbacsov Pekingbe utazott Jaruzelski lesz az i íj köztársasági elnök?
