Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-13 / 111. szám

2 1989. MÁJUS 13.. SZOMBAT NOGRÄD Befejezte munkáját az Országgyűlés (Folytatás az í. oldalról.) jövő heti hormányülésre be­terjesztette, így remélhetően e kérdés már a köze1 jövőben megnyugtatóan rendeződik. Az általános forgalmi adóra vonatkozóan azonban a mi­niszter megállapította: ez az adófajta lényegét tekintve nem szervezetekhez és tevé­kenységekhez, hanem termé­kekhez és szolgáltatásokhoz kötődik. A tanácsok túlnyo­mó többsége nem saját, köz­vetlen költségfelnasználásá- val tartja fenn az utakat, hanem költségvetési üzeme­in keresztül megrendeli más útépítő szervezetektől. Ez esetben visszaigényelhetik az általános forgalmi adót. Abban a szűk körben, ahbl a tanács fizetett kar­ói »tartókkal maga végzi sa­ját útjainak karbanrartását, a megvásárolt építőanyag után az általános forgalmi adót nem lehet vissznigé- n vélni. H< llr., r Károly (Buda- pest, .'12. vk.), a Merkur ve­zérigazgatója a személy- • gtpki esik megrpndéléses vasa: isaről szóló, 1988- ban keit minisztertanácsi rendelet' két előírásával kapcsolatban interpellált a nz ügy miniszterhez. Ja­va oil... hogy szűnjön meg az. >ij személygépkocsik igen'lesi letétjének kamat* plafonja, tehát a fizethető kamat előírt felső határa. A képviselő kérte továb­bá: módosítsák a rende­ltének azt az előírását, ■ amely szerint az igénylési Jetét < is szegét és kamatait a személygépkocsi * vételárá­nak megfizetésére kell 'fel- has n :• 'ni. B 'kt-si László pénzügy- miniszter egyetértett az­zal. Ijogv a kamatplafon teiszabaditásával verseny indulhat meg ’ a lakossági b> téteket gyűjtő' pénzinté­zet i?k között. Ennek elő­nyei és hátrányai egyaránt h miének. A pénzügyminisz- ! I megjegyezte: a gépko­csi, el > tek kamatnövelése esetlég spekulációs* folya­matokat indítaná el, jelen­tősen megnövelve az. autóra varak /.ok salát. Mindezek alanián Bek esi László java­solta. hogv az idén ne mó- cínsíjsák «ezt a kamatpla­font : jövőre térjenek visz* sza erre a kérdésre, s, a változások^ tükrében dönt-• A pénzügyminiszter tel­jes mértékben osztotta He! int r Károly második ja­vaslatai a k.nlátozás felol­dására. Az. cire vonatkozó módosítási javaslatokat rö- \ niesen beterjesztik a pár­iámén t élik Dr. Borszéki Erzsébet nógrádi képviselő a karzaton lévő vendé­geit kutatja tekinteté­vel. Várhegyiné Viski Ildikó (Győr-Sopron m., 2. vk.), a Graboplast Pamutszövő és Műbcrgyár minőségellenőre, a munkahelyi jogsegélyszol­gálatok megszüntetésére vo­natkozó elképzelések tár­gyában interpellált az igaz­ságügyminiszterhez. Kulcsár Kálmán, válaszá­ban rámutatott: a szakszer­vezeti jogsegélyszolgálatot minisztertanácsi határozati alapján szakszervezeti irányelvek szabályozzák. Ezek az irányelvek nem te­szik a jogsegélyszolgálatnál dolgozók számára kötelező­vé azt sem, hogy jogi szak- képzettséggel rendelkezze­nek. Másrészt az e területen dolgozó jogászok sokszor kerülnek olyan helyzetbe, hogy egyidejűleg kell véde­niük a vállalati érdeket és a munkavállalói érdeket. Ezt az ellentmondást min­denképpen fel kell oldani. Nincs szó arról, hegy a. dolgozók ingyenes jogi kép­viselete megszűnjön — hangsúlyozta. Varga Miklós (Veszprém m., -10. vk.), az ajkai Bró- dy Imre Gimnázium és Egészségügyi Szakközépis­kola igazgatója az Ajka II. bánya megnyitása tárgyá­ban interpellât az. ipari mi­niszterhez. Fiiló Pál (Budapest, 18. vk), az Athenaeum Nyomda korrektor-főrevizora az igaz­ságügyminiszterhez interpel­lált a cégbírósági közlemé­nyek közzétételéről és a közzététel díjáról szóló ren­delet tárgyában. Nobis Feienc (Budapest, (ifi. vk.), a Budafoki Építő­ipari Szövetkezét'elnöke a 6-o.s l'őúf új budapesti be* veztésének az MG-ás autó­pályával együtt történő ki­építése tálgvában interpel­lált a közlekedési, hírköz­lési és építésügyi miniszter­hez. Derzsi András, válaszában rámutatott, hegy az MO-ás autópálya tervezése és épí­tése a legkors/érűbb mód­szerekkel történik. A beru­házás egyik legfontosabb célja a belső városrészek tehermentesítése. A minisz­ter annyiban osztotta a képviselő aggodalmát, hogy ha az MO-ás autópálya má­sodik szakasza is megva­lósul az Ml-es és az M7-es autópályák között, akkor ez már jelentősen terheli a fi­es út belső szakaszát. A feszültségek elkerülésére a tárca több. egyeztető megbe­szélést tartott a lakosság kép­viselőivel, és az útépítés ütemezésében messzemenő­en figyelembe vették a ke­rület lakosainak véle­ményét. Mindezeknek meg­felelően a 6-os út külső sza­kasza 1991-ben, a leginkább túlzsúfolt belső szakasza pe­dig 1993-ban készül el. Széles Lajos (Szabolcs- Szatmár m., 15. vk.), a Fe­hérgyarmati Városi Tanács radott és a központi struktú­rapolitikai döntések által érintett térségekben műkö­dő váltakozások nyereség­adó-kedvezménye tárgyá­ban interpellált a pénzügy­miniszterhez. Géczi István (Budapest, 49. vk.), a Kertészeti és Élel­miszeripari Egyetem tan­székvezető egyetemi tanára a főváros XV. kerületének önerős telefonfejlesztése tárgyában nyújtott be in­terpellációt a közlekedési, hírközlési és építésügyi mi­niszterhez. Mivel azonban időközben értesült arról, hogy a kérdésben kedvező megállapodás született, az interpellációtól visszalépett: Szűrös Mátyásnak, az Or­szággyűlés elnökének vezeté­sével a május 30-ávál kez­dődő ülésszak előkészületei­ről ülést tartott — a me­gyei képviselőcsoportok és az állandó bizottságok veze­tőinek részvételével — az Országgyűlés tisztikara, a tanácskozás szünetében. A várható napirendekhez kapcsolódóan Sárközy Ta­más igazságügyminiszter­helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdálko­dó szervezetek, társaságok átalakulásáról, az állami vál­lalatokról. valamint a szö­vetkezetekről szóló törvény- javaslat egy egységes cso­magterv, így ezeket együtt kell megvitatni, illetve sor­sukról dönteni. Raisz Gusztáv mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes kifejtette, hogv a földről, a mezőgaz­dasági szövetkezetekről, az erdőkről és a vadgazdálko­dásról szóló törvénymódosí­tási javaslatok segítik az eddig szábályozatlan tulaj­donformák tisztázását, és az önkormányzat, a gazdálkodá­si önállóság erősítését. Mudarasi Attila pénzügy­minisztériumi államtitkár ismertette a költségvetés helyzetének stabilizálását szolgáló tervezett kormány- intézkedéseket. Vassné Nyéki Ilona (Pest m.. 1. vk.), a Kerepestarcsai Nagyközségi Tanács elnöke a helyi önkormányzatok megerősítésének ügyében in­terpellált a belügyminiszter­hez. A képviselőnő szerint a hatályos tanácstörvény nem tisztázza egyértelműen a tanácselnök és a vb-titkár viszonyát. Vassné Nvéki Ilona ugyan­csak a belügyminiszterhez interpellált a kerepestarcsai BM tartalékos tisztképző iskola áthelyezése tárgyában. Molnár Ferenc (Szolnok m.. 11. vk.), a Karcagi Vá­rosi Tanács elnöke az ön­erős lakossági közműépíté­seknél az utólag rákötök költségtérítésének rendezé­se tárgyában interpellált a Minisztertanács elnökéhez. Ezzel befejeződött az in­terpellációk sora. Szűrös Mátyás elnök be­jelentette, hogy a kérdések következnek. Elsőként Ber- dár Béla (Pest m.. 25.). a elnöke a gazdaságilag elma­Vastag Ottilia és dr. Szilágyi Tibor az ülésteremben. —képek: kulcsár— Pilisi Állami Parkerdő Gaz­daság főigazgatója a prédi­kálószéki szivattyús energia­tározó tárgyában kérdezte az ipari minisztert. Horváth Ferenc ipari mi­niszter válaszában kifej­tette, hogy a kidolgozás alatt álló, 2010-ig szóló erőmű­építés! programban nem sze­repel szivattyús tározó épí­tése, nemhogy a Dunaka­nyarban, d^ sehol máshol az ország területén. Mindössze azt a feladatot jelöli meg a program, hogy az ilyen erő­művek létesítésére alkal­mas telephelyeket tanulmá­nyozzák. A miniszter azt is nyomatékosan hangsúlyozta, hogy nincs semmiféle ha?ai vagy nemzetközi elkötelezett­ség a prédikálószéki szivaty- tyús erőmű megvalósítására. Südi Bertalan (Bács-Kis- kun m., 12. vk.), a Jánoshal­mi Petőfi Mgtsz MSZMP- bizottságának titkára az ál­lami költségvetés pontos ter­vezése tárgyában tett fel kérdést a Minisztertanács előliéhez. A képviselő az iránt tudakozódott, hegy a kormány milyen intézkedé­seket tervez a képviselők félreinformálásának elkerü­lésére, a valósághű tájékoz­tatásra, mert az Országgyű­lés csak ezáltal hozhat az egész, népgazdaságra vagy a társadalomra' kiható, meg­alapozott döntéseket. A miniszterelnök nevében Békési László .pénzügymi­niszter válaszolt. Elmondta, hogy a kormány á követke­ző parlamenti ülésszakon tételesen elszámol a parla­mentnek az. ország gazdasági helyzetéről, benne az állami költségvetés kialakult pozí­ciójáról. Ehhez kérte a kép­viselők egyetértését. Mezey Károly (Szubolcs- Szâtmàr m., 18. vk.), a Kis­várad! Városi Tanács Kór­ház-Rendelőintézetének osz­tályvezető-főorvosa a kül­ügyminiszterhez intézte kér­dését a diplomaták hazai in­tézetekben történj képzése tárgyában. Horn Gyula külügyminisz­ter elmondta, hogy a magyar diplomaták csaknem három­negyede itthon szerezte fel­sőfokú képzettségét, külön­féle hazai egyetemek"» és főiskolákon. A többiek a Szovjetuniótól az Egyesült Államokig sokfelé tanultak, ami egyébként nem magyar sajátosság, hanem nemzet­közi gyakorlat. Ez azért kü­lönösen fontos haí ink szá­mára, mert a hallgatók több olyan ritka nyelvet sajátít­hatnak el, amelyet hazánk­ban nem oktatnak. Polgári István (Hajdú-Bi- har m., 7. vk.), a Kcmikál Építőanyagipari Vállalat Építési Műgyantagyárának üzemvezetője a működési en­gedéllyel rendelkező kisipa­rosok kivitelezői jogosultsá­gának megadása tárgyában tett fel kérdést a közleke­dési, hírközlési és építés­ügyi miniszternek. Molnár Ferenc (Szolnok m., 11. vk.), a Karcagi Városi Tanács elnöke azt kérdezte a pénzügyminisztertől: á kor­mányzat mennyi időre és milyen mértékben függesz­tette fel a tanácsi költségve­tésekhez nyújtott állami hozzájárulás folyósítását. • Békési László, a magyar költségvetés sajátos termé­szetét okolta a problémáért. Az év *első hónapjaiban sze­rényebbek a gazdaság telje­sítményéhez kapcsolódó adó- befizetések, a kiadások vi­szont némileg magasabbak az átlagosnál. Az átmeneti likviditási zavarok áthidalá­sára — miután magas kama­tozású hitelt a költségvetés sem kívánt igénybe venni — azokon a területeden, ahol a rendelkezésre álló pénzkész­let a folyamatos működést, még lehetővé tett e, az álla­mi támogatást az időará­nyosnál . szerényebb mérték­ben bocsátották csak rendel­kezésre. Ide tartoznak a ta­nácsok is. A költségvetési támogatás ütemezésének visszafogása csak egy-két helyen okozott gjiv.iJt, a ta­nácsok ugyanis jelentősebb bevételekhez jutottak a sze­mélyi jövedelemadó-befizeté­sekből, s ezt egészítette ki az a csaknem húszmilliárdos összeg, ami tavalyról maradt a tanácsoknál. Mindazon­által a jövő héten az esedé­kes adók befolynak, s három napon belül nemcsak az esedékes támogatást, hanem az eddig visszatartott álla­mi hozzájárulást is hiányta­lanul a tanácsok rendelke­zésére bocsátják — mondta a pénzügyminiszter. Bugán Mihály (Szolnok m., 12. vk.), a Szolnok Megyei Tanács elnökhelyettese, a Tisza II. vízlépcső harmadik ütemével összéfügő járulékos beruházások táfrgyáoan inté­zett kérdést a környezetvé­delmi és vízgazdálkodási mi­niszterhez. , Bödöné Rózsa Edit (Csong- rád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár energetikusa a többmilliós prémiumok ki­űzetése tárgyában tett fel kérdést az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöké- hez. Halmos Csaba államtit­kár. az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnöke utalt arra, hogy a szóban forgó jövedelmek többsége olyan jellegű, amelyeknek körül­belül 65—70 százalékát elvi­szi a személyi jövedelem- adó és a többi járulék. Meg­jegyezte azt is, hogy — ép­pen a szabályozási rendszer következtében — néhány száz vezető semmilyen pré­miumban nem részesül. Az interpelláció, illetve a kérdések elhangzása után Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), a MÉM Központi Élel­miszeripari Kutató Intézeté­nek főigazgatója, címzetes egyetemi tanár bejelentet­te : az Országgyűlés agrár- szektorává*! szorosan együtt­működve — 22 képviselőtár­sával — megalakították a parlament élelmiszeripari szektorát. Antal Imre (Pest m., 19. vk..), a MEZŐGÉP érdi gyár­egységének igazgatója az Országgyűlés munkájának hatékonyabbá tételére java­solta, hogy azon napirendek­nél, amelyekhez '20-nál töb­ben kívánnak hozzászólni, hét-tíz ( percben korlátozzák a felszólalás idejét. Bubla Gyula (Budapest 3. vk.), a Ganz ' Villamossági Művek központi forgácsoló gyáregységének vezetője be­jelentette, hogy május 9-én ideiglenes parlamenti cso­port alakult, amelyben a bős—nagymarosi vízlépcső­rendszer-beruházás ellenző képviselők tömörülnek. A csoport tagjainak megítélé­se szerint a ngayberuházást legalább 8—10 évvel el kel­lene halasztani. Leállításáról akár- már holnap dönteni kellene, mert a május 30-i esetleges kedvező döntésig is újabb negyedmilliárd fo­rintot emészt fel az építke­zés. Szűrös Mátyás zárszavá­ban az ülésszakot eredmé­nyesnek minősítette, bár hoz­zátette, hogy az idővel taka­rékosabban kellene bánni' a képviselőknek. .Megszívlelen­dőnek tartotta azt a képvi­selői felvetést, hogy szava­záskor lehetőleg mindenki tartózkodjon a teremben. Szólt arról is, hogy az el­múlt napokban több száz beadványt kapott az Or­szággyűlés a választópolgá­roktól, a közérdekű, az or­szág szempontjából ' fontos felvetéseket természetesen eljuttatják a képviselőkhöz. A képviselőknek a vá­lasztókkal szembeni felelős­sége a mérce ahhoz, hogy a társadalomban jelen lévő, napjainkban szinte áttekint­hetetlenül kavargó érdekek­ből, véleményekből mit vál­lalnak, illetve mit vállal az Országgyűlés. Az Országgyűlés elnöke a parlamenti szekciókkal kap­csolatban pozitív folyamat­ként értékelte azok létrejöt­tét. Felhívta azonban a fi­gyelmet arra: az Országgyű­lés költségvetése csak az állandó bizottságok műkö­désének segítésére elegen­dő. . Szűrös Mátyás a kormány­fő kérésére közölte: a kö­vetkező ülésszakon előter­jesztendő . kormányprogram­ról a Minisztertanács rend­kívüli ülésén tárgyal. Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.), a Sarkadi Lenin Mgtsz főkönyvelő-helyettese szerint a téma súlya miatt e kérdésről önálló ülésszakon kellene tárgyalni. Szűrös Mátyás válaszában ígéretet tett arra, hogy a felvetést megvitatja Németh Miklós­sal, s visszatér a kérdésre. Az Országgyűlés májusi ülésszakát ezt követően Szű­rös Mátyás berekesztette. Devcsics Miklós az ülésszak szünetében Pozsgay Imrével cserél véleményt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom