Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-11 / 109. szám
Vissza a koronás címert? Salgótarjáni vélemények az alkotmányknncepciérél ff Mindenki számára adott a becsületes visszavonulás lehetősége!" Gressai Sándornak, a gazdaságvezetők érdekvédelmi szervezete alelnökének nyilatkozata a NOGRAD-nak A végleges állásfoglalás előtt minél szélesebb körből össze kell gyűjteni a véleményeket — az alkotmánykoncepció kapcsán így döntött februári ülésén az MSZMP Központi Bizottsága. Salgótarjánban ennek szellemében bárom, párttagokból álló, vitakör alakult. A koncepciót a bíróság, az ügyészség és a rendőrség, a vállalatok és a szövetkezetek jogtanácsosai, valamint a tanácsi jogászok kü- lön-külön tárgyalták meg. Néhány alapszervezet is megvitatta a tervezetet. Az MSZMP Salgótarján Városi Bizottsága tagjai közül dr. Czipó Ernőt bízta meg a vélemények összegzésével, őt kérdeztük a tapasztalatokról. A múlt hét végén értesülhettünk róla: .megalakult — mintegy 400 fővel — az ország gazdaságvezetőinek érdekvédelmi szervezete, melynek egyik a.'elnökévé választották meg Gressai Sándort, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár igazgatóját, Újdonsült társadalmi megbízatásában vállalta, hogy válaszol a NÖGRÁD kérdéseire. — Milyen előzmények után és milyen céllal alakult meg a gesz? — Az igazgatók speciális helyzetben lévő munkavállalók. E speciális helyzet miatt volt szükség arra, hogy az évek során országszerte megalakuljanak az igazgatói klubok, melyek igen laza szervezetben látták el egyfajta érdekvédelmi feladatukat. Az ügy mozgatója a Magyar Gazdasági Kamara és a SZOT között folytatott múlt évi megbeszélés volt, ennek hatására alakult meg a gész. Nem vagyunk alternatívok, nem vagyunk politikai szervezet,, sem szakszervezeti fórum. Az érdekvédelem is1 csak áttételesen jelentkezik, hiszen arról van szó, hogy a gazdaságvezető, aki menedzsel is, találjon maga mögött egy biztos hátteret, ami segíti öt a vállalkozói szellem kibontakoztatásában, koekázatvállaláIgaz, a kézmeleg napok már részben enyhítették a problémát, ám ez nem zárja ki, hogy évente megismétlődjön, s egyáltalán valamikorra végre rendeződjön a fűtési-fizetési gond. Egy alkalommal tavaly év végén már foglalkoztunk az ügygyei: a harmadik emeleti lakások egy részében egészen pontosan tíz otthonban nem volt fűtés, meleg víz sem bántó rendszerességgel. Ilyenkor valahogy meleget kellett teremteni, hiszen jórészt fiatal, gyerekes családok laknak ezekben a lakásokban. Sok helyen újszülött kisgyerekkel. Előkerültek a hősugárzók, a villanyrezsók, a villanyórák pedig forogtak veszettül. — Hibás a vezeték — állapították meg a balassagyarmati hőközpontban, meg kell javítani. A hiba aprócska: A Balassa étteremnél haladó vezetékrésznél — nemcsak a lakásokat, az éttermet és az üzletet is fűti ugyanaz a kazán — szivárgás van, sőt, naponta sok köbméter víz eltűnik a rendszerből. A hőközpont kötelezte a lakásszövetkezetet, végeztesse el a javítófeltáró munkát a hőközponttal... Ekkor kezdődtek a viták: kié is a kazánház valójában? A városgazdálkodásé, a 'akásszövetkezeté, vagy a hőközponté? A hibát végül is kijavították, s nemrég eljött a fizetés ideje is. Ekkor azt a harmadik emeletiek, akiknél egy napig volt fűtés, négy napig nem jelezsáhcz védelmet biztosít. A balul sikerült . vállalkozás irányítóját is megilleti a védelem, ez persze nem jelenti azt, hogy aki ma igazgató, holnap is az lesz. Mindenki számára adott a becsületes visszavonulás lehetősége! — Milyen módon érvényesíthetik célkitűzésüket? — Semmiképp nem jogi eszközökkel. Fontos feladatunk, hogy kialakítsuk a menedzseretikát, az igazgatók számára ajánlatos normákat. És ha egy vezető ennek szellemében dolgozik, mi a végsőkig kitartunk mellette. Ha nem, el fogjuk határolni magunkat tőle. Az is tudott, hogy a vállalati tanácsok által választott igazgatók helyzete bizonytalan : ha a vt úgy ték: ők csak csökkentett fizetési díjat fizetnek. Hiszen nem kaptak szolgáltatást folyamatosan. Túlzás lenne — vélekednek —, ha a többletfűtés miatt megugrott villanyszámla mellett még a havi 1(100 forintot- is fizetni kellene — hideg radiátorokért . Itt következik, ami gond, amire a legelején utaltunk. A válasz a kérdésre: egy 1966-ban született rendelet értelmében ez csak úgy lehetséges, ha az érintett lakások díját kivonják. Arra a^ időre, amikor hibás volt a fűtés, a költségeket erre az időre a csökkentett la.kásszámmal osztják. Vagyiíi, ahol volt fűtés, ott meg kell fizetni azt a tartozást, amit a hideg lakások tulajdonosai nem hajlandóak. Mindegy tehát, hogy volt-e szolgáltatás. A vállalat ugyanannyit követel így is, úgy is... Az ügy nem ért véget. A kérelmet ugyanis a hőközponthoz a lakásszövetkezetnek kell továbbítani. Ök viszont azt mondják, mindenben képviselik a lakókat, kivéve a fűtést. Az a fűtési bizottság dolga, amelyik egyébkén?, máig nem alakult meg. A tizenegy fűtetlen lakás tulajdonosa közül mindössze egy nem fizette ki a díjat. Tőle le fogják tiltani — így a válasz, arra azonban továbbra sincs felelet, hogy tisztázódott-e a kazánház sorsa. (hr) ítéli., másnap az utcán találja magát. Ez a fonákság is a vállalkozás hatékonyságát fékezi. Ezért döntöttünk úgy, hogy kidolgozunk egy munkaszerződést, amit ajánlunk a vt-knek. Lesz munkajogi és etikai bizottságunk is, amelyek az elénk kerülő ügyekben hivatottak véleményt formálni. Vidéki csoportot is szeretnénk kialakítani. Nagyon fontos, hogy nem az elmarasztalást szüntetjük meg adott esetben, hanem az elmarasztalás okát vizsgáljuk. Hiszen így is sok vád éri ezt a réteget. — Fordult-e már önökhöz valaki védelemért? — Egyedi sérelmek már futottak be hozzánk. Volt akit támogattunk, s volt akit nem. Ez utóbbira mondanák egy példát. Az egyik áfész-elnöke — elérve a 60 évet — nyugdíjba vonult, ám ezt követően is megválasztották elnöknek. Nyugdíj, plussz a korábbi fizetés : azt hiszem nem kell magyarázni, hogy miért döntöttünk így. Az országos szervezeten belül, egyébként hamarosan megalakítjuk a megyei csoportot, melybe bármelyik önálló gazdasági egység vezetője jelentkezhet, hiszen szektorsemlegességet hirdetünk, és szívesen látjuk. T. Németh László Japán rr ír F űrrepülőgép hajtóműve A japán országos űrfej- ’.esztési ügynökség fejlesztésében készülő, következő generációs H—2-es rakéta LE—7-es első fokozatának prototípusa, amelynek hajtóművével 1988 novemberében végezték el az első be- gyújtási próbát, a Mitsubishi nehézipari vállalat kísérleti központjában. Az első. kizárólag japán fejlesztésben elkészült világszínvonalú japán rakéta, az LE— 7-es lökőereje 1 200 000 tonna, annyi mint az amerikai űrrepülőgépek fő hajtóművéé. A tervezett japán űrrepülőgépek hordozórakétájának szánt H—2-est először várhatóan az 1990-es évek elején bocsátják fel. 0 Melyek a viták leg- fontosa bb megállapításai? — Csaknem általános vélemény volt, hogy az alkotmány elfogadása idő előtti, ezt egy új — a társadalom érdekviszonyait jobban tükröző — parlamentnek kellene megtenni. Az érvelés szerint az alkotmánykoncepció tipikus példája az elmúlt évek hibás jogszabályalkotásának. Sokak szerint a meghirdetett célokkal ellentétesek a részletszabályok, ugyanakkor a tervezet több olyan — a magyar állam- és jogfejlődéstől idegen — intézmény bevezetését is javasolja, amelyek egymással sincsenek összhangban. A viták résztvevői olyan érzésüknek is hangot adtak: mintha az döntötte volna el, hogy melyik jogszabály bevezetését javasolják, a törvény-előkészítők közül ki hol járt külföldön. Egységes a nézőpont abban, hogy az alapvető cél az Országgyűlés — a néphatalom fő letéteményese — ellenőrző szerepének fokozása. A tervezet ugyanakkor több óban javasolt megoldást is tartalmaz, amely éppen ellentétes előjellel hatna, a parlament helyett a végrehajtó hatalmat erősítené. A véleményt nyilvánítók politikai jelentőségét hangsúlyozták a népszavazás útján való elfogadásnak, bár nem látják, világosan, hogyan történne ennek lebonyolítása. 9 beszéljünk néhány sokakat érdeklő részlet- kérdésről. Az alkotmánykoncepció eddigi vitájában is sok szó esett — ütköztetve (a véleményeket — a bevezető részről, az úgynevezett preambulumról. — A salgótarjániak azzal érveltek, hogy ne elméleti, ideológiai jellegű legyen, hanem rögzítse a legfontosabb alapelveket. A döntő többség azt javasolta, hogy a preambulumban csak ez álljon: „Magyarország :z:ibad demokratikus állam”. Ebből kitűnik, hogy — a történelmi tapasztalatokra, a címkézés pejoratív oldalára hivatkozva — elhagynák a „szociálisul” jelzőt. 9 Milyen észrevételek hangzottak el a társa- dalmi-politikai-gazdasági rend alapelveivel kapcsolatban? — A többség olyan altalános és alapvető értékek kimondását tartja célszerűnek, amelyek áthatják az alkotmány szellemét, s az ennek talaján születő jogszabályokban és jogintézményekben testet öltenek. Ilyen a szabadság, egyenlőség, demokrácia, a társadalmi igazságosságra való törekvés, a humanizmus, a természetes emberi környezet védelme, a pluralista intézményrendszer stb. Ezek „megfoghatók”, számonkérhetők, rögzítésük hozzájárulhat a jog- államiság megvalósulásához. ^ Hogyan vélekedtek az államformáról? — Több javaslat közül a legközelebb a „demokratikus köztársaság” elnevezést tartanák helyesnek. Mondván: a népi jelző nem mond különösebbet, hiszen a demokrácia a valódi kiteljesedésben népuralmat is jelent, fölösleges így az ismétlés. A kisebbség szerint a nép- köztársaság megnevezést lenne célszerű alkotmányba iktatni, mert ez fejezné ki legjobban a népfelség elvét, a nép szolgálatát. A politikai rendszer szabályozásával kapcsolatban szükségesnek tartották a többpártrendszer kialakulásának számoavéie- lét, a társadalmi szervezeteknek az államtól és a politikai pártoktól való elválás/ I á .il. ^ Az eddigi tapasztalatok szerint egyetértés volt abban: fontos deklarálni, hogy az Országgyűlés a népképviselet legfontosabb szerve, nagyon lényeges a parlament, az államfő és a kormány egymáshoz való viszonyának kimunkálása. — A szervezetet illetően a gyorsabb döntés, valamint államjogi és jogtörténeti okok miatt az egykamarás parlament fenntartását javasoljuk. A választásoddal kapcsolatban elhangzott, hogy az országos lista nem fejezi ki a jelenlegi politikai pluralizmust. A javaslatok közül azt a változtatást támogatjuk, amely a választási rendszert az egyéni választókerületek és a lista alapján történő választás kombinációjából alakítaná ki. Az Országgyűlés hatáskörével kapcsolatban amellett foglaltak állást: a parlament a köztársasági elnök javaslatára a miniszterelnököt válassza meg, a minisztereket viszont a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök nevezze ki, ezt követően kerülhetne sor a kormány bemutatására. A javaslat szerint az Országgyűlés választott tisztségviselője legyen a háznagy vagy főtitkár. Arról is szeretnék szólni, hogy a bizalmi és bizalmatlansági indítvány alkotmányos szabályait mielőbb szükséges törvényben kidolgozni. A képviselőkkel kapcsolatban elhangzott, hogy politikai okok miatt ne legyenek visszahívhatók, ugyanakkor korszerűsíteni kell a mentelmi és összefér- hetetienségi szabályokat. ^ Egy-két utalásból úgy tűnik, a pártvitában résztvevők támogatják az Elnöki Tanács megszüntetését és az egyszemélyi államfői intézmény bevezetését. — A megnyilatkozások szerint a közepesen erős köz- társasági elnöki hatalom bevezetése indokolt, a hatásköri szabályokat ennek megfelelően kell kidolgozni. Megbízatása hét évre szóljon, a választópolgárok közvetlenül válasszák, körültekintően indokolt meghatározni a jelölésre vonatkozó szabályokat is. Q Alkotmánybíróság... — A többség szerint nincs rá szükség... Az államhatalmi ágak megosztásában a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom elve érvényesül. Az alkotmány oú’óság kvázi negyedik hatalmi ág lenne, a hatáskörébe kerülő feladatok jellege miatt pedig kétségtelen, hogy a parlament hatáskörét csorbítaná, s a végrehajtó hatalmat erősítené. Azzal ugyanis, hogy a népszuverenitást megtestesítő parlament által hozott törvényeket felülbírálhatja, felfüggesztheti, az Országgyűlés felé kerülne, egy tizenegy tagú „szuperhatalmat” jelentene. A kisebbségi vélemény szerint az alkotmánybíróság létrehozható, azonban korlátozott hatáskörrel. Q Az alkotmánykoncepció alapelveinek országgyűlési vitája is érzékeltette: eltérnek a vélemények az igazságszolgáltatás és az ügyészi szervezet kérdéseiben. — A salgótarjáni vélemények szerint a jogállamiság alapvető feltétele a bírói hatalom kizárólagossá tétele, megerősítése. Olyan alapokat kell megteremteni, amely kizárja, hogy a bírói szervezet a politikai hatalom bábja legyen. Ehhez természetesen nemcsak a bírói, hanem ügyészi szervezetnek is meg kell újulnia. Egyhangú állásfoglalás szerint az alkotmányban ki kell mondani a bírói függetlenséget, valamint azt, hogy a bíró politikai szervezetnek ragja nem lehet. Párthoz való tartozás nélkül is politikai pályáról — a parlament allai alkotott törvények alkalmazásáról — van szó, ugyanez vonatkozik az ügyészekre is. Az ügyészséget elintő variációk közül egyértelműen az A-t javasolták: maradjon változatlan államjogi helyzete, az új feladatok — ahhoz jól igazodó korszerűsítésre azonban szükség lesz. Itt említem meg: a vitában elvetették az állampolgári jogok szószólója, illetve a vizsgálóbírói jogintézmény létrehozását. 0/i szó szoros értelmében valamennyiünket érintenek a tanácsokra vonatkozó alkotmányi szabályozások. — Az észrevételek szerint ezek a tételek jól kidolgozottak, támogatták azt az elképzelést, hogy helyi tanácsra (önkormányzatra), i'letve területi tanácsra két külön törvényt indokolt készíteni. A vita kitért arra, hogy a megyei tanácsnak Önkormányzati jogállása nem lehet. Jelenlegi jogosítványaik sem a területi önkormányzatra utalnak, hanem a központi állami szervek döntéseinek a közvetítői. A tanácsi választásokra vonatkozó új alkotmányos szabályok korszerűek, bár a salgótarjáni véleménycserék arra vallanak: nem egyértelműen helyes, ha a több mint 5(1 ezer lélekszámú városok közvetlenül választanak tanácselnököt. Helyeslésre 1 illáit, hogy döntően a helyi önkormányzat kerül előtérbe, támogatják azt az elgondolást is, hogy a tanácstestület szélesebb körű jogosítványokat kap, a végrehajtó szervek pedig egyedi hatósági Ox.» vkben járhatnak el. ^A közhasználatban látni ma már a jelenleg hatályostól eltérő címert is. Hogyan vélekedtek a nemzeti jelképekről? — Háromféle álláspont alakult ki. A résztvevők csaknem fele a koronás címer visszaállítása mellett szólt. A fennmaradó vélemények egyrésze a Kossuth-cí- mer mellett érvelt, mások viszont új címer alkotását tartják szükségesnek. 0 Végezetül egy gyakorlati kérdés: mi a salgótarjáni vélemények sorsa? — A pártviták tapasztalatairól részletes összegzés készült, s ezt az MSZMP városi bizottság közvetlenül eljuttatta a Központi Bizottságnak. Kelemen Gábor Az elmaradt fűtésért fizetnek? Egy lakó még ellenáll... Történetünkben a főszereplő a balassagyarmati Rákóczi úton álló 56 lakásos bérház, egy kazánház és tíz fázós lakó.
