Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-03 / 102. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF.. 102. SZÁM ÁRA: 4.30 FORINT 1989. MÁJUS 3., SZERDA Mitől más a DEHISZ? (3. oldal) Az osztály fele bukásra áll (4. oldal) Városépítő Mátyás (5. oldal) > I ———————y Képmagnetofonok alkatrészei Szécsényből Ne szegényedjünk: vállalkozzunk! Fórum a vállalkozásról, a vállalkozóknak Vidoomagnptofonok alkatrészeinek gyártási feltételeit teremtették meg a BRG szécsényi gyáregységében. A híradástechnikai készülékekhez szükséges 'részegységek első mintadarabjait már elküldték a Philips cégnek, a továbbiakban jelentős exportmegrendelésre van kilátás a konvertibilis elszámolású tőkés piacra. Az idei 400 millió forintos termelési értékük tíz százalékát határa­inkon túli értékesítésből kívánják elérni, mindehhez újabb másfél száz fő foglalkoztatását tervezik. Képri­portunk a mikroszkópokat is igénylő precíz munkaterü­leteken készült. —kulcsár— Talán nem véletlen, hogy a budapesti tanácskozás után a Vállalkozók Országos Szö­vetségének ivándorfóruma elsőként Nógrád megyében gyűjtötte tapasztalatait. Sző­kébb pátriánkban szunnyad ez a szellem, ámbár máshol sem fejlődik olyan dinami­kával, mint azt kormány- szinten is szeretnék. Hogy miért? Nos, e fórum erről szeretett volna képet nyer­ni kedden, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgó­tarjáni intézetében. Molnár Tibor, a VOSZ elnökségének tagja vitain­dítójában az infláció okai­ról, a hazánkban tapasztal­ható mély gazdasági válság­ról szólt. A jelenség ellen ma már nem lehet tisztessé­ges munkával védekezni — mondotta, utalva arra, hogy ennél többre, vállalkozókész­ségre, a korábbi gazdálkodási keretek leépítésére, újak kialakítására van szükség. S, mivel a második gazda­ságként emlegetett vállalko­zói szféra is kiszolgáltatottja az első vonalnak, átütő ered­mény rövid távon nem vár­ható. Másként fogalmazva: amíg a gyárnak, üzemnek nincs valódi — érdekelt — gazdája, addig változás sem igen remélhető. A profitot az állam elpazarolja, sok eset­ben n.em az újratermelést szolgálva. Majd a jelenlévők sze­rény számára utalt —, hi­szen a félezer meghívottból mindössze 50-en jelentek meg —, ami még alapvető­en nem lenne baj, de azok is hiányoztak, akik vezetői \ Negyvenéves a Balassi Bálint Nógrád Megyei Azt mondják, mire az em­ber betölti a negyvenedik évét, elválik, hogy mire viszi az életben. Vajon lehet ha­sonló „törvényszerűségeket” alkalmazni, mondjuk, egy könyvtárra? Nem hiszem. Az évfordulókat mindig magunk határozzuk meg, és ezekkel * inkább saját eredményein­ket kívánjuk ünnepelni. De ez így természetes, hiszen például a könyvtárat is mi emberek építettük, éppen azért, hogy emberibbek le­gyünk. A salgótarjáni Balassi Bá­lint Nógrád Megyei Könyv­tár 40 esztendős. Tegnap dél­után dr. Boros Sándor, a Nógrád Megyei Tanács el­nökhelyettese nyitotta meg azt a kiállítást, amely vé­gigkíséri a könyvtár négy évtizedes múltját. — Visszapillantás, egyben számvetés ez a mai alka­lom. 1949-ben 15 ezer kötet­tel alakult meg, és ma több mint 277 ezer példányt szám­lál a könyvtár. Akkor mind­össze ketten szolgálták ki az olvasókat, ma 83 könyvtáros várja több mint 11 ezer ol­vasó kéréseit, és évente kö­zel 200 ezer kölcsönzést bo­nyolítanak le. Látványos ez a mennyiségi fejlődés, de ennél jelentősebb az a mi­nőségbeli változás, amit 40 év múltán tapasztaltunk. Ma már nem csupán a kölcsön, könyvtár feladatát tölti be az intézmény, hanem a me­gye és a város egyik való­di kulturális és szellemi köz­pontjává vált. A legfonto­sabb „szolgáltatás” talán az a kapcsolatteremtés, amelyet ennek a könyvtárnak a leg­ifjabb olvasókkal, a gyere­kekkel sikerült kialakítania. Ók a zálogai a további fej­lődésnek, és ők lesznek azok, akik a következő évtizedek­ben igazán birtokukba ve­szik ezt a modern, alig két esztendeje felépített könyv­tárat. Nemrég Péterffy Gizel­la pannójának avatásán Pozsgay Imre azt mondta, hogy modern környezetben is létezhet a kultúra. Nos, a környezetre most már nem lehet panasz. Az elmúlt 40 év során a könyvtárnak többször költöznie kellett, de ezek mindig előnyére vál­tak. Rerhéljük, hogy most sokáig nyugodt és kiegyensú­lyozott körülmények között működhet az intézmény, és az 50. évfordulón elmond­hatjuk, hogy olyan lehető­séggel éltünk a tíz év alatt, amelyet a 40. születésnapon nem is reméltünk. Ezekkel a gondolatokkal köszöntötte dr. Boros Sándor az évfordulót és a jelenlé­vők figyelmébe ajánlotta azt a kiállítást, amelyen a me­gyei könyvtár negyven esz­tendejének krónikája szere­pelt. A krónikás szerepét leg­többször lapunk vállalta. Ahogy a NÓGRÁD régmúlt számaiba bele-beleolvasva tallóztam, az járt a fejem­ben, hogy milyen viszonyla­gos is az életünk. A könyv­tár minden változásáról elő­ször ujjongva számolnak be a krónikák, majd az idő múltával egyre inkább elé­Könyvtár gedetlenek és bírálóak a kri­tikák. Az idő telt és termé­szetes, hogy a könyvtár fej­lődött, nem véve tudo­mást sem évfordulókról, sem a mi emberi mércéinkről. —csala— szinteken kamatoztathatták volna az itt elhangzottakat. Gondolatait azzal a (vita)pro- vokatív kijelentéssel zárta: a tőketulajdon működteté" sében a totális felelőtlenség érvényesül az országban. Ezt a gyakorlatot csakis a tulajdonosi kötődés oldhatja fel, s ennek egyik jelentős eszköze a kisvállalkozás. A felszólalók közül Öze Lajos arra utalt: egyes gyár­igazgatók azzal magyaráz­ták milliós prémiumukat, hogy a vállalkozók is zseb­re vágnak legalább ugyan­ennyit. Szerinte ez téves in­formáció. Sürgette a vállal­kozókat sújtó terhek mér­séklését. Zsíros József meg­kérdőjelezte a ma rendkívül magas társadalombiztosítási járulék arányát; szerinte 15 százalék is elegendő lenne. Górcső alá vette az APEH-et is. Ha az adóhivatal a vál­lalkozóval szemben hibázik, büntetlenül teszi — véle­ménye szerint sértő módon. Javasolta továbbá, hogy a szövetség vállaljon nagyobb szerepet a politikai életben. Berente Tibor ügyvéd —, aki maga is jó néhány vál­lalkozói szerződés kimunká­lásában segédkezett — arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényalkotás időszaká­ban hangot kellene adni a VOSZ érdekeinek. így nem. fordulhatott volna elő, hogy egy közelmúltban napvilágot látott miniszteri rendelet súlyos díjat számol fel a cégközlönyben való megje­lenésért. Majd arra kereste a választ, hogy miként tá­mogatja a VOSZ a külföldi gazdasági kapcsolatokat. Molnár Tibor és az elnök­ség másik tagja, Sniczler Károly válaszoltak a kérdé­sek egy részére, a többit összegezve továbbítják a legfelsőbb testületnek. Azt azonban kiemelitek, hogy a jövőben sok dilemmát fel­oldhat a többpártrendszerre való áttérés, s a VOSZ azt a pártot fogja támogatni, amely vállalkozásbarát politikát hirdet. Rács Géza, a VOSZ terü­leti csoportjának a vezetője arról szólt: az állam nem is­merte még lel, miért elő­nyös e szféra támogatása. Szerinte szinte állami befek­tetés nélkül jöhet létre egy- egy ilyen gazdálkodó egység, ugyanakkor a hozadékból a közös kassza is duzzad. Tu­lajdonosi oldalról közelítve hangsúlyozta az állami vál­lalatok egy részének vállal­kozásban történő működte­tését. (németh) Találkozás a miniszterjelölttel A művelődési tárca veze­tésére jelölt Glatz Ferenc történésszel ismerkedteki meg az Országgyűlés kultu­rális bizottságának tagjai kedden a Parlamentben megtartott soron kívüli ülésükön. A testület tagjait Németh Miklós miniszterelnök tájé­koztatta a kormányban ter­vezett — korábban már is­mertté vált — személyi változásokról. A jubileumi kiállítás dokumentumai a könyvtárban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom