Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-10 / 108. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLV. ÉVF., 108. SZÁM ÁRA: 4.30 FORINT 1989. MÁJUS 10.. SZERDA Horváth Ferenc miniszterjelölt elképzeléseiről nyilatkozik (3. oldal! Olvasók fóruma (5. oldal) Áz egyik kéz adr a másik elvesz? .......... « K ÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. máius 8-i üléséről Megalakult a politikai főiskolások megyei baráti köre Nehéz, de nem reménytelen a helyzet Kozma Ferenc közgazdász előadása Salgótarjánban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1989. május 8-án ülést tar­tott, amelyen a Központi Bi­zottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőr­ző Bizottság elnöke és tit­kára, a megyei és a me­gyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a KB osztályvezetői, valamint a pártsajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Fejti Györgynek, a Központi Bizottság titkárá­nak előterjesztésében a párt­törvény tervezetéről folyta­tott viták tapasztalataitösz- szegző tájékoztatót; vala­mint az MSZMP KB javas­latait politikai egyeztető fó­rum létrehozására; — Grósz Károly főtitkár előterjesztésében az MSZMP káderhatáskörének meg­szüntetésére tett javaslatot; — A reformkörök műkö­désének kezdeti tapasztala­tairól készült tájékoztatót, valamint a párton belüli vé­leménynyilvánítás és kez­deményezés szabadságára vonatkozó állásfoglalás­tervezetet ; — A Magyar Demokrati­kus Ifjúsági Szövetség meg­alakulásával kapcsolatos ál­lásfoglalás-tervezetet ; — Borbély Sándornak, a munkásőrség parancsnoká­nak előterjesztésében a mun­kásőrség működéséről és to­vábbi feladatairól szóló ál­lásfoglalás-tervezetét ; — Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének javaslatait a kormány át­alakítására. A Központi Bizottság Grósz Károly főtitkár előter­jesztése alapján döntött egyes párttisztségviselők felmentéséről és kinevezé­séről. I. 1. A Központi Bizottság megvitatta és a további munka alapjául elfogadta a politikai pártokról szóló tör­vény elveit. Állást foglalt abban, hogy az állampolgá­rok egyesülési szabadságá­nak és politikai jogainak biztosítása, a társadalomban meglevő különböző érdekek és értékek demokratikus megjelenítése és érvényesí­tése indokolttá teszi a tör­vény megalkotását. Helyes­li, hogy a politikai pártok bejegyzését és működésük alkotmányossági felügyele­tet az alkotmánybíróság lás­sa el. Egyetért azzal, hogy a pártok költségvetési tá­mogatásáról és gazdálkodó­I / sáról a törvény rendelkez­zék. ‘ A Központi Bizottság ajánlja a Minisztertanács­nak, hogy — figyelembe vé­ve az MSZMP és más po­litikai erők, mozgalmak tár­gyalócsoportjai közötti meg­állapodásokat is — mielőbb véglegesítse a törvényterve­zetet, és terjessze az Or­szággyűlés elé. 2. A testület tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP KB tárgyalócsoportjának ed­digi munkájáról. Szüksé­gesnek tartja, hogy mi­előbb tárgyalások kezdődje­nek a különböző társadalmi, politikai szervezetek között. Ennek érdekében politikai egyeztető fórum létrehozását kezdeményezi. Javaslatát a közleménnyel egyidejűleg közzéteszi. II. 1. A Központi Bizottság felülvizsgálta az MSZMP személyi kérdésekben gya­korolt hatáskörét. Kezdemé­nyezi, hogy a Miniszterta­nács helyezze hatályon kí­vül az erre vonatkozó jog­szabályokat. Az MSZMP, a jövőben csak politikai esz­közökkel kívánja érdekeit és befolyását érvényre juttatni a legfontosabb állami, gazda­sági, társadalmi és egyéb vezetői funkciók . betöltése­kor, a képviselők és tanács­tagok megválasztásakor. Je­löltjeinek elfogadtatására a legszélesebb nyilvánosság előtt politikai meggyőző te­vékenységet folytat. A Központi Bizottság és a pártbizottságok a jövőben csak a saját hatáskörükbe tartozó párttisztségek betöl­téséről döntenek. Nem fog­lalnak előzetesen állást az általuk irányított pártszer­vek tisztségviselőinek meg­választásáról. A Központi Bizottság ajánlja a Minisztertanácsnak az állami személyzeti mun­ka áttekintését és a szüksé­ges módosítások elvégzését. 2. A központi Bizottság üdvözli, hogy a párt a'ap- szervezetei és választott tes­tületéi aktívabbak, egyre többet kezdeményeznek an­nak érdekében, hogy £.z MSZMP korszerű, marxista szellemű reformpárttá ala­kuljon át. Ennek a folya­matnak a részeként értéKe- li a reformkörök létrejöttét és kibontakozó tevékenysé­gét. A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a párt demokratikus működéséhez elengedhetetlen tagjainak lelkiismereti és vélemény­nyilvánítási szabadsága. Az azonos értékeket és véle­ményt képviselők — az áramlatok és platformok — szabadon fejthetik ki néze­teiket a párt fórumain. A testület ugyanakkor a párt cselekvőképességének vé­delmében ellenzi a platfor­mok szervezeti elkülönülési törekvéseit. A megújulás­hoz a párt progresszív erői­nek összefogására van szük­ség. A Központi Bizottság le­szögezi: demokratikus párt­ba nem lehetnek dogmák és megváltoztathatatlan több­ségi vélemények. A válasz­tott testületek döntési jo­(F oly tatás a 2. oldalon.) Salgótarjánban, az MSZMP városi bizottságának székhá­zában kedden folytatódott a megyei oktatási igazgatóság által szervezett társadalom- feltáró előadássorozat. A résztvevőket dr. Bandur Ká­roly igazgató köszöntötte, majd átadta a szót Kozma Ferenc közgazdásznak, az MSZMP Politikai Főiskolája rektorhelyettesének. Az elő­adó részben a hallgatóság által előzetesen megfogalma­zott kérdésekre válaszolva tartotta meg a Magyarország a világgazdaságban című előadását. A világgazdaságról sem táplálhatunk semmiféle illú­ziót — hangsúlyozta elöljá­róban Kozma Ferenc. Koráb­ban ugyanis azt gondoltuk, hogy két világgazdaság — egy kapitalista és egy szoci­alista — létezik. Ezzel szem­ben az a valóság, hogy a vi­lággazdaság egységes egész, s egyelőre tőkés jellegű. A Az esős, hideg időben a legtöbb helyen szünetelt a mezőgazdasági munka az elmúlt napokiban. Bállá István, a MÉM fő­tanácsosa elmondotta: a búza még ezután kalászol, a rozs és az árpa kalásza viszont mindenütt kifejlő­dött. Ennek azért van je­lentősége, mert az elmúlt napokban a viharos erejű szél sokfelé ledöntötte a fogalom nem a termelésen alapszik (ennek egyharma- dát a szocialista világadja), hanem a kereskedelem, amelybe például a munkaerő és a tőkeáramlás, a munka- megosztás és a pénzforgalom egyaránt beletartozik, s amelyben a szocialista or­szágok összrészesedése nem éri el a tíz százalékot. A világ szocialista részén még nem alakult ki az igazi pi­ac, a maga mozgástörvé­nyeivel, tehát nem is tud hatni a világgazdaságra — éppen fordítva van. A tőkés világgazdaság há­rom fejlett gócaként emlí­tette az előadó Észak-Ame- rikát, Nyugat-Európát és Kelet-Ázsiát. Az itteni leg­fejlettebb országok egyszer­re vannak egymással rend­kívül szoros összefonódás­ban és versenyben. Magyar- országnak az általuk meg­határozott világgazdaságban kell helyét, érvényesülését megtalálnia. kalászokkal terhes szára­kat. A gond az, hogy a megdőlt árpa és a rozs az ilyen helyzetből már nem tud felemelkedni, s így a növény fejlődése nemi lesz egyenletes. A búzát ez a veszély még nem fenyeget­te, szára csak meghajlott, de nem dűlt meg. Az őszi vetésű növények állománya egyébként jobb mint a ko- (Folytatás a 2. oldalon) Közismert, hogy hazánk konvertibilis adósságállo­mánya meghaladja a tizen- hétmilliárd dollárt. Ez az összeg magas, de kezelhető mértékű. A közgazdász sze­rint a nehéz helyzet nem reménytelen, van kiút belő­le, mégpedig úgy, hogy köz­ben nem szegényedünk, nem lehetetlenülünk el teljesen. Ha ráfordításainkat — óriá­si tartalékaink vannak mindhárom termelési ténye­zőben — racionalizáljuk,- tíz éven belül megszabaduiVia- tunk adósságunk felétől, harmadától, s minimálisan növekedhet életszínvonalunk, és szerényen elkezdhetjük a nemzedékváltást is. Az előadás után Kozma Ferenc rektorhelyettes je­lenlétében alakították meg az MSZMP Politikai Főisko­la Nógrád megyei baráti kö­rét, tisztázva a működés cél­ját, és megválasztva a veze­tőséget. A Magyar Márka Védelme Legfőbb minöségellenőr a vásárló A MTESZ célul tűzte ki, hogy a Magyar Márka Vé­delme című minőségfejlesztő program eddig elért ered­ményeit megismerteti tagsá­gával, a szakemberek szem­léletét ebbe az irányba be­folyásolja. Megyei szerveze­te két lépcsőben foglalkozott a témakörrel : először a mozgalom elindítóját hívták meg salgótarjáni Techni­ka Házába, tegnap pedig megyei vállalatok szakembe­rei ismertették a minőség- javítás érdekében • kifejtett tevékenységüket. A MTESZ minőségfejlesztési munka­bizottsága nevében Balogh László köszöntötte a népes hallgatóságot, majd adta át a szót Szabó Károlynak, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek főosztályvezetőjének. Az SKÜ patinás gyár, több mint százéves szakmai tapasztalatokkal. Az utóbbi évek termékszerkezet-váltá­sa indokolta, hogy új ala­pokra helyezzék a minőség- javítást. E téren ki kell ter­jedni figyelműiknek az alap­anyagokra, az alkalmazott technológiára, a szakemberek műveltségére, s nem utolsó­sorban a minőségi munka érdekeltségét jelentő bérre. A Quartó hengerlőgép kor­szerűsítése kapcsán Szabó Károly elmondta: a meny- nyiségi és minőségi alap- problémákon túl, fejlesztet­ték a mérőberendezések színvonalát, a kezelőappará­tus korszerű ismeretekkel! gyarapodott. A gyér termé­keinek jelenleg az 55 szá­zalékára rendelkeznek mi­nőségbiztosítási rendszerrel. Sümegi Tibor, a balassa­gyarmati kábelgyár műszaki fejlesztési osztályvezetője — sokak szerint — irigylésre méltó helyzetből; adhatta (Folytatás a 2. oldalon.) Az MSZMP Központi Bizottságának levele Kádár Jánoshoz Tisztelt Kádár János Elvtárs! Budapest A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és pártunk tagjai megrendüléssel értesültek súlyosan meg­romlott egészségi állapotáról. Sajnáljuk, Hogy emiatt az utóbbi hónapokban már nem lehetett részese politikai éle­tünknek. A Központi Bizottság mérlegelve az ön egészsé­gi állapotát, úgy döntött: mentesíti a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöki tisztéből és a központi bizottsági tag­ságából adódó terhek alól. Ma még nem vállalkozhatunk egy fél évszázados, törté­nelmi jelentőségű életút értékelésére, amely elválasztha­tatlanul összefonódott a magyar nemzet ellentmondások­tól sem mentes felemelkedésével. Végső soron csak az utókor készítheti el annak a korszaknak a mérlegét, amely Kádár János nevéhez kötődik, ön a társadalom jobbítá­sáért, a haza felemelkedéséért, a szocializmusért küzdő kommunista emberként szerzett megbecsülést és elismerést. A hazai és a nemzetközi közvélemény azt a politikust , tiszteli az ön személyében, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a helsinki folyamat elindításában és következetes képviseletében, a kelet-nyugati párbeszéd kibontakoztatá­sában. A magyar kommunisták úgy tekintenek Kádár Jánosra, mint aki a nemzeti megbékélés érdekében mindenkor kész volt a megegyezésre. Nem feledkeznek meg a hatvanas­hetvenes évek Magyarországáról, amikor hazánkat - lehe­tőségeinkkel és korlátáinkkal együtt is - a megújulás elő­futáraként tartotta szómon a honi és a nemzetközi köz­vélemény. Sem eredményeinket nem becsülhetjük le, sem hibáin­kat nem hallgathatjuk el. Tudatában vagyunk annak, hogy az elmúlt másfél évtized objektív nehézségeit, gazdasági és politikai bajainkat nem egyszer téves döntések is sú­lyosbították. Ezek következményeivel kell napjainkban né­pünknek és pártunknak szembenéznie. Küzdelmes élete számunkra intelem is egyben: ismer­nünk kell történelmünket és tisztelnünk értékeinket, mert enélkül nem őrizhetjük meg önbecsülésünket. Kedves Kádár Elvtárs! Megőrizzük munkásságának értékeit, következetesebben folytatjuk a reformok útján járva a nemzet további felemel­kedéséért, a szocializmus megújításáért, az európai együtt­működés elmélyítéséért kifejtett erőfeszítéseit. A magyar kommunisták nevében őszintén köszönjük több évtizedes munkásságát, elvtársi üdvözletünket küldjük. Budapest, 1989. május 8. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. ■ - ■■ - ■ «■ Késésben a tavaszi munkák Vihar- és vízkár az országban — Nógrádban jól jött a csapadék Helikopterről szórják & gyomirtó szert a szécsényi termelő­szövetkezet tavaszi árpával ültetett tábláira. A 250 hek­tárnyi 'területen csekély idő alatt végeztek aa időszerű mezőgazdasági munkával, a gép fkiemélkedően magas tel­jesítményével egyszerűvé vált a növényvédelem e‘ iteen- dője. —kulcsár—

Next

/
Oldalképek
Tartalom