Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-09 / 107. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Társalgó 9.15: „Muzsikának szép a hangja”. XXIV/2. rész. Kiscimbalom mellett 9.32: „őrizem a szemedet” Greguss Zoltán Ady Endre-verseket mond. 10.05: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót 10.25: Zenekari muzsika 11.00: Szlovák népdal- feldolgozások 11.28: Tangentor Kampis Péter kisregénye 12.10: Világhírlap. Nemzetközi sajtószemle 12.45: Fúvószene 13.00: Klasszikusok déli dobé» 14.10: Magyarán szólva 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Üj magyar hangjáték. 1988. Csobogás. Spiró György kishangjátéka 15.22: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban 15.43: Lente Lajos nótákat énekel 16.20: A Nyitnikék postája 17.00: Tudósok a közéletben 17.30: Beszélni nehéz 17.45: A Szabó család 19.15: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepén ^0.20: Lakáshelyzetek 20.49: Hangportrék, rádiós emlékek fényében 21.45: „Hajszálgyökerek” 22.00: Hírvilág 22.30: A dzsessz világa 23.30: Két szimfonikus költemény PETŐFI RADIO: 8.05: Lehár operettjeiből 9.05: Napközben. (Élő) 12.10: Tánczene a Csehszlovák Néphadsereg központi zenekarának felvételeiből 12.25: Környezetünk védelmében 12.30: Vörös Kálmán népi zenekara játszik 13.05 : Popzene sztereóban ' 14.00: Betűtenger 15.05: Juhász Éva zongorázik a 6-os stúdióban 15.30: Csúcsforgalom. (Élő) 17.30: Kamaszpanasz 18.30: Talpalávaló 19.05 : Sport 19.18: Fiataloknak! 20.35: Népdalkörök pódiuma 21.05: Prága város . panoptikuma Jiri Marek elbeszélései 21.46: Szécsi Pál énekel, a Stúdió H játszik 22.00: Maholnap. műsor egyetemistáknak 23.15: Heavy metal Csehszlovákiából 24.00: Balettzene BARTÓK RADIO: 9.08: Vivaldi: Tizenkét concerto, Op. 3. 9.56: Romantikus zongoramuzsika 10.30: Fonóka 10.45: A bioszféra felfedezése 11.00: Werther. Részletek Massenet operájából 12.02: Zenetörténeti értéktár 13.05: Fekete-fehér villanás. Irodalmi összeállítás három tételben a háborúról és a békéről. 41977) 14.00: Haydn: B-dúr vonósnégyes. Op. 71. No. 1. 14.27: Zenekari muzsika 15.25: Zenei Tükör 16.00: Lammermoori Lucia 17.00: MIKRO-fon 17.30: x. Európa Cantat, Pécs, 1988. XXX/19. rész 18.30: Na maternjem jeziku 19.05: ln der Muttersprache A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről 19.35: Kamarahangverseny a Pesti Vigadóban 21.00: Top-les 21.40: Nikolaus Harnoncourt vezényli a bécsi Concentus musicus kamarazenekart 23.00: Bemutatjuk a fiatal zeneszerzők csoportjának lemezeit. IV/3. rész MISKOLCI STÜDIÔ: 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás, útinform. — 6.00: Krónika. (Kossuth). — 6.15: Közelkép mikrofonnal. 6.20: Észak-magyarországi krónika. — 6.30: Hírek. lapszemle. (Kossuth). — 6.55: Útinform (országos és körzeti — 7.00: Krónika. (Kossuth). — 7.20: Észak-magyarországi krónika. Körzeti időjárás. — 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük. — 7.45: Tájak, arcok, színek és vélemények. — 7.55: Napi összefoglaló és a másnapi műsor ismertetése. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10: Brahms. Bernstein- ciklus. NSZK- filmsorozat. VII/1. rész. (Ism.) 10.05: Hármas csatorna. VI 5. rész: Világtájak. (Ism.) 10.50: Panoráma. Világpolitika percről percre. (Ism.) 11.35: Mozgató. Tévétorna mozgás- korlátozottaknak 11.45: Képújság 15.45: Hírek 15.50: A zord folyó. Szovjet tévéfilmsorozat, ff. IV/2. rész: Anfisza. (Ism.) 17.10: Pannon krónika. A pécsi körzet stúdió híradó műsora. Dél-dunántúli hírek, információk, események 17.20: Nachrichten. Hírek német nyelven. A pécsi körzeti stúdió műsora. 17.25: Nas ekran. A pécsi körzeti stúdió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi magazinja 17.55: Reklám 18.00: Számadás. Gazdasági negyedóra 18.15: RTV-közönségszolgálat 18.20: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepén 18.40: Reklám 18.45: Műsorajánlat 18.50: Esti mese. Mirr-Murr. A három próba. Magyar bábfilm. 19.00: A győzelem napja. A külpolitikai szerkesztőség műsora 19.20: Reklám 19.25: Közlemények. műsorajánlat 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: A klinika. NSZK tévéfilmsorozat. XI/3. rész: A kofferes ember. 20.50: Reklám 20.55: Stúdió ’89. A televízió kulturális hetilapja. 21.40: Méhkerék. Micherechi. Dokumentumfilm. 22.40: Híradó 3. 2. MŰSOR: Tv 2. Berkes Zsuzsával és Ipper Pállal 17.00: Képújság. 17.15: Tv 2. Benne : Reklám Riportok Időjárás Zene Tévétorna Teledoktor Orvosi tanácsok „Tárgyak” lenyelése gyermekkorban 17.45: Mozaik. Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Pumukli kalandjai. Magyar—NSZK rövid játékfilm A titokzatos levelek 18.48: Tv 2. 19.00: Szeretetéhség. Lengyel tévéfilm. 20.23: Tv 2. Benne : Van öt perce? Debussy: Syrinx. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. Benne: Reklám 21.30: Csendélet. A háborúnak vége. (Ism.> 21.52: Tv 2. 22.00: Szimultán. A belpolitikai főszerkesztőség műsora. 22.45: Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 8.30: „Boriszka a kis szerzsant.” Csehszlovák— szovjet film 10.00: Májusi koncert, (fúvószene) 11.05: A legszebb virág. Mesefilm 12.05: A hős. Tv-játék 13.10: Gyermekfolklóregyüttesek találkozója 14.10: Animációs filmek 15.10: Találkozás kívánságra 16.20: Sportstúdió: lóverseny, kerékpáros- békeverseny 18.20: Esti mese 18.30: Állandó inspiráció (fővárosunk szépségeiről) 19.30: Híradó 20.15: A fehérsörényes oroszlán. Cseh film. 22.25: Sporthíradó 22.45: A béke dala. Irodalmi műsor 2. MŰSOR: 1910: Esti mese i 21.55: Híradó 22.15: Az ember sorsa. Szovjet film, ff. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Krokodil Dundee II. Színes ausztrál kaland-filmvígjáték. — Kamera: 3-tól: Küldetés. (Portráfilm Balczó Andrásról.) 5-től: Fanny és Alexander I—II. Színes svéd film. — Kohász: Nyolc szamuráj legendája I—II. Színes, szinkronizált japán film. — Múzeumi mozgó: Éli az életét. Francia film. — Balassagyarmati Madách: Vörös zsaru. Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi akciófilm. — Kamara: Pergőtűz II. Magyar dokumentumfilm. — Bátonyterenyei Bányász: Rém-mese. Színes amerikai rajzjátékfilm. — Bátonyterenyei Petőfi: A Sárkány útja. Színes, látványos hongkongi karatekalandfilm. — Pásztói Mátra : Fél 6-tó] : Vili a veréb. Színes magyar rajzfilm. Fél 8-tól: Montenegro. (18) Színes svéd film. — Karan cslapujtő: Mesebérlet: Pinocchio. — Rétság: „X”program. Színes, szinkronizált amerikai sci-fi. ■ ■ ■ telexen Érkezett... Mezőszentgyörgyön az Eötvös-házban — ahpl Eötvös Károly 1842 és 1916 között élt — nyitották meg az első népkönyvtárat, 1949. április 22-én. Most a J6400 kötetes könyvtár felújítva (várja az olvasókat. Az emlékházban kialakított könyvtárban. \ Nagyapáink sztárja volt Kiállítás Szécsényben Hegedűs Morgan elemzései Buenos Airesben elhunyt Guy Williams amerikai színész, aki a Magyarországon is nagy sikerrel vetített „Zorro”-so- rozat címszerepével írta be magát a televízió történetébe. 65 éves volt. A színésszel, akinek eredeti neve Armando Catalano volt, szívroham végzett. Magányosan élt az argentin fővárosban, és már egy hete halott volt, amikor a szomszédok figyelmeztetésére a rendőrség szombaton behatolt lakásába. A múlt századi kalandos történet, amelynek középpontjában egy kettős életet élő — hol kétbalkezes aranyifjúként, hol álarcos igazság bajnokaként megjelenő nemesember áll — a legnagyobb népszerűségre éppen La- tin-Amerikában tett szert. A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ 'kollektívája arra a szép, nemes feladatra vállalkozott, hogy az új művelődési ház galériájában folyamatosan bemutatja megyénk képzőművészeinek alkotásait. Jelenleg, a Salgótarjánban élő és alkotó festőművész, Hegedűs Morgan képeit láthatják az érdeklődők. Hegedűs Morgan azon kevesek közé tartozik a megyében — úgy tudom ketten vannak —> akik számára a mindennapi megélhetést is jelenti a festészet. Miután, nincs „polgári” munkahelye, így minden idejét a festésnek szentelheti. Alkik közelebbről .ismerik, tudják, hogy van időszak, amikor „hallgat”. A szakma ilyenkor mór-már leírja őt. Az igazi barátok, ismerősök viszont tisztában vannak azzal, hogy egy-egy ilyen hallgatás után mindig valami újjal, nagyszerű alkotással lepi meg az embereket. Hegedűs Morganról sok mindent el lehet mondani, de a leghitelesebb képet az alkotásai adják róla. Számára a festészet nem a világ fotószerű, hű másolását jelenti. Darabokra szedi a világot, az emberi kapcsolatokat, és egy ilyen analízis után a festészet szintézisében újra összerakja. De nem egyszerűen egymás mellé illeszti a részleteket, hanem felerősíti, hangsúlyozza, ráirányítja figyelmünket arra, amit el akar mondani, vagy, amire figyelmeztetni szeretne. Nem „előemésztett” gondolatokat, túlmagyarázott világot. vagy olcsó érzelgősséget tár a szemlélő elé. A tárlatlátogatókat mindenképp elgondolkodíatásra készteti. S nem számít szentségtörésnek, ha az elvont gondolatiságú képekből valamelyest mást olvas ki az egyik tárlatlátogató, mint a másik. Hiszen a műalkotások befogadását még a szubjektum pillanatnyi lelkiállapota is meghatározza. Az elvált hangulatom című képe egész biztosan rosszul isikerült házassága után készült. A Körben a kereszt többet fejez ki, mint az alkotó lelki fájdalmát, pillanatnyi helyzetének „keresztjét”. A kép előtt mindenkinek eszébe jut saját keresztje, amit az élet a vállára tett, amit viselni kell. De ott van a képen, a körből kifelé mutató fénysugár, ami optimizmust sugall: a keresztet nem egy életen át viseljük. Sebeink begyógyulnak, fájdalmain^ enyhülnek. Az Éjszaka című képén a sötétségben a magányos fa. A kép különös gondolati sort indít el az emberben. Éppúgy, mint az Emlékezés című munka. Mi az, amire emlékezünk, amire érdemes visszagondolni, mi az, amit 'kimosnánk életünkből, de belénk szívódott, együtt kell élni jó és rossz emlékeinkkel. Hegedűs Morgan nagyon jó érzékkel építi fel képeit. Kiforrott, egyéni a színvilága. Többféle technikát alkalmaz. Az ország legrangosabb kiállításain talárkozhatunk képeivel; 1984-től rendszeresen bemutatkozik. Rómában, a nemzetközi akvarellbien- nálén a díjazottak között szerepelt. Szécsényi tárlata május 27-ig tekinthető meg. — szenográdi — Tv, Vélemény karín arca „Miért nem mondhattuk soha anyának vagy apának ait, hogy »te«? Miért kellett ilyen távolságtartó, képtelen nyelvtani formában beszélnünk a szüléinkkel?" Megint eljött egy ünnep. Egy olyan, amelyet mindig piros betű jelez a naptárban. No nem úgy a nevén nevezve, hanem csak elrejtve május első vasárnapja mögé. Anyák napja. Ekkorra már kinyílnak az illatos orgonák, a gyöngyvirágok, s zöldbe borul a teljes természet is. Van hát miből választani. Az emlékezés hálacsokrait ki-ki a maga módján nyújtja át élete legelső asszonyának: az édesanyjának. Szerencsés, aki még személyesen teheti tiszteletét. Sokaknak azonban már csak az emlékezetében él az „édes”. Ingmar Bergman korunk egyik legeredetibb tehetséggel megáldott rendezőegyénisége. Megannyi világhírű film és színházi remekmű „bábája”. Karin arca címmel egy 14 perces montázst készített anyjáról. A TV 2- es sugározta vasárnap délután ezt a rendhagyó tisztelgést. Talán fel sem tűnik ez a negyedórás alkotása, ha nem látom a Fanny és Alexandert, s nem olvasom önéletírását, a tavaly megjelent Laterna magica-1. Már akkor észrevettem, milyen sajátságos viszony alakult ki a gyermek Ingmar és a szülei között. E kapcsolat Fanny és Alexan- der-beli megjelenítése sejtetett valamit abból a zárt világból, amelyben az északi emberek élnek. De most a Karin arca — ez a családi fotókból készült kompozíció — mindent elárul, s így segít a művész alkotáslélektanának teljesebb megértéséhez. A megsárgult képek egy élet állomásai, főszerepben az édesanyjával. Porladó érzések mélyére próbál hatolni. A három hónapos kisgyermek pufók arcától a halála előtti hónapokban megörökített útlevélképig követhetjük e hagyományos svéd polgári életforma merev keretei közé szoruló fiatal leány tekintetét. Látjuk egyenruhás ápolónőként büszke, előrenéző arcéllel. A vőlegény első látogatása is az albumba került, ám az nem látszik, hogy Karin anyja nem helyesli ezt a házasságot. Az emlékezetes eljegyzési képen két világ jelenik meg. A vőlegény papi ruhában, lehajtott fejjel könyvet olvas. A menyasszony sötét, csodálkozó szemmel néz az objektívbe. A gyűrűs keze a kézimunkáján pihen. Két külön univerzum. Nincs közös határ. Nincs közös fókusz. A párhuzamosan futó életutak soha nem találkozhatnak! Nem merítkezhettek meg a viszonzott szeretet- ben. Kezdetét vette a tragikus belső leépülés. Karin személyes szerepjátszása előtt felgördült a függöny. Mindig mindennek meg akartak felelni, ezért bizonyára roskadoztak a hatalmas teher alatt. Bergman szülei küszködve navigálták frigyüket. A Ikonvenció miatt tántoríthatatlan önfegyelemmel olyan külsőt öltöttek magukra, amelynek vajmi köze volt az igazi énjükhöz. Azzal vigasztalódtak: „aki hazugságban él, szereti az igazságot!”' Boldognak tűnő fiatalasz- szony mosolyog ránk: előbb kutyája, majd férje társaságában. Később jönnek a gyerekek. Az első és a második fiú is felbukkan a mama oldalán. Szorosan ölelő karok. Kötelességtudó, zárt, fényre sem lágyuló arc. Aztán Karín egyre inkább belevész a családi tablóba. Hatalmasra duzzadt rokonság veszi körül. Mégis magányosan ül. Mozdulatlansága felelősséget, mély fáradtságot, betegséget, boldogtalanságot tükröz. De mit kezdjünk meghasadt szívünkkel és elfojtott indulatainkkal? „Vajon mi maszkot kaptunk ' arc helyett, hisztériát érzések helyett, szégyent és bűntudatot gyengédség és megbocsátás helyett?” Az utolsó kis bélyegkép az útlevélből. „Két infarktus után jeges szél söpör végig az arcán. Arcbőrét ráncok és árkok barázdálják. Ajka kiszáradt. „A visszafordíthatatlan öregség ezernyi jele. És mégis szép! Fegyelmezett, formális mosolyát hátrafésült ősz haj koronázza. Az album bezárul. A képek összemosódnak. [A kamera a fiatalkorit ráúsztatja az időskori arcmásra. A >mo- soly és a Szomorúság ajakíve összeér. \Arcok és maszkok váltják egymást. A meg nem értett, olykor igazságtalannak, sőt, kegyetlennek képzelt anya portréja letisztult. Nincs értelme többé a számonkérésnek. Elévültek a kemény vádak. A nagypapakorúvá lett gyermeknek ezentúl önmagával kell szembesülnie! így, ha Bergman ismerné József Attila gyönyörű sorait, akár rövidfilmje mottójául is választhatta volna: „Nem nyafognék, de most már késő..." Nincs segítség. „Az embernek magának kell boldogulnia, ahogy tud!” Buzafalvi Győző
