Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-26 / 122. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD XLV. ÉVF., 122. SZÁM MSZMP Lapja ÁRA: 4.30 FORINT 1989. MÁJUS 26., PÉNTEK Rólad van szó! Mit csinált a zsűritag Sárospatakon? Michael Jackson nősül? Kedvez­mények turistáknak. El­ballagtak. íme néhány ér­dekesség a lapunk 5. olda- , Ián olvasható Fiatalok ol­dala összeállításunkból, mellyel a jövőben három­hetente jelentkezünk. A megyei tanács vb ülése Elbocsátották a salgótarjáni vb-titkárt Vizsgálatot kért önmaga ellen a városi tanácselnök A Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegna­pi ülésén, a szövetkezeti ke­reskedelem hálózatálak helyzetéről, a megye és a községek kapcsolatáról, a helyi tanácsi önállóságról, a lakossági ügyek intézéséről, adóztatásról és más számos egyéb napirendről tanács­kozott. A legnagyobb ér­deklődést azonban kétség­telenül dr. Sándor Gyula, a Salgótarjáni Városi Tanács bő egy héttel ezelőtt felfüg­gesztett titkárának fegyelmi ügye váltotta ki. Dr. Kör- mendy József megyei ta­nácselnök vezetésével, a testület elsőként ezt tár­gyalta. 4 Az egy héttel ezelőtt lét­rehozott fegyelmi bizottság írásba foglalta tapasztala­tait. Megtekintették az ed­dig lefolytatott nyomozás iratait, meghallgattak szá­mos tanút. Amint azt koráb­ban megírtuk, dr. Sándor Gyula igen gyakran utazott külföldre, s ezekről az utak­ról műszaki cikkeket ho­zott be, amelyeket Salgó­tarjánban a bizományosi árusítással foglalkozó bol­tokban értékesített. Annak érdekében, hogy a bizony­latokon ne mindig az ő ne­ve szerepeljen, másokat kért meg arra, hogy a tulajdonát képező cikkeket sajátjukként adják el. Arra!is volt pél­da, hogy a személyi adato­kat felhasználva dr. Sándor Gyula maga végezte az ér­tékesítést, ilyenkor az érin­tettek nevét is aláírta az el­ismervényen. A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén megjelent dr. Sándor Gyula is, aki elöl­járóban elmondta: jelenléte nem kötelező, de fontosnak tartja, hogy ha már elkö­vette a terhére rótt cselek­ményeket, akkQr azokról számot adjon. Felidézte a közigazgatásban eltöltött hosszú éveket, hangsúlyozta, hogy hittel és elkötelezett­séggel dolgozott, ezután jött a megtévedés. . 1 — Nem tudom megmagya­rázni az okát. De belekerül­tem a nem kívánatos hely­zetbe, éltem az utazgatás adta lehetőségekkel, úgy mint más. Megtévedtem, saj­nálom, hogy a testületeknek csalódást okoztam, természe­tesen vállalom a felelőssé­get. A fegyelmi eljárás alá vont vb-titkár mindemellett azt is kifejtette, hogy még rengeteg benne az elképze­lés és sajnálja, hogy ezeket nem válthatja valóra. — Nem voltam alkalmas, etikai kérdésekbe buktam bele. A végrehajtó bizottság tagjai számos kérdésben töb­bek között azt firtatták, ho­gyan fordulhatott elő, hogy a végrehajtó bizottság tit­kára dolgairól a vezetés nem szerzett tudomást, s miért nem tűnt fel senki­nek, hogy munkaidőben 19 napot fordított „anyagbe­szerzésre”. A vitában dr. Csonka Ti­bor megyei főügyész kifej­tette, hogy természetesen most az ügy munkajogi vonatkozásairól van szó, ha­tározottan, körültekintően, de gyorsan folyik a büntető eljárás is. Tekintettel arra, hogy fennáll a devizabűn­cselekmények gyanúja, a kizárólagos hatáskör miatt a felügyeletet a Balassagyar­mati Városi Ügyészség vet­te fel. A főügyész kiigazítot­ta dr. Sándor Gyulát: nem tévedésről, hanem szándékos visszaélésről van szó. Az ügy súlyát pedig növeli, hogy olyan ember élt vissza a hatalommal, az sértette meg a törvényeket, aki a városi tanácsnál éppen a törvényesség őre. Letovai Iidiko többek kö­zött arra figyelmeztetett, hogy semmiben nem mérhe­tő a közélet tisztaságának okozott kár, ennek hatása mindennél fontosabb. Dr. Kecskeméthy Gyuláné arról szólt, hogy mintha korábban elnézőbben kezelték volna a hasonló ügyeket. A vita ké­sőbbi résztvevői erre rea­gálva példákat idéztek: a megyei tanács vb fegyelmi ügyekben 'mindig is határo­zottan járt el. Németh Pé- terné elítélő szavaiban ki­tért arra is, hogy a végre­hajtó bizottság kezdeményez­ze dr. Sándor Gyula vissza­hívását a megyei népi el­lenőrzési bizottságból. Ha­vas Ferenc, a nyilvánosság pártolása mellett, figyelmez­tetett arra, hogy egy eset nem azonos a tanáccsal és a tanácsoknál dolgozókkal. A kivizsgálást pedig sem siet­tetni, sem lassítani nem szabad. A teljes igazság fel­tárása a lényeg, névre, be­osztásra való tekintet nél­kül. A vita után a végrehajtó bizottság egyhangúlag úgy döntött, hogy. a munkavi­szonyával kapcsolatos köte­lezettségei vétkes megszegé­se miatt elbocsátás fegyelmi büntetésben részesíti dr. Sándor Gyulát. A határozat kitér kitüntetések visszavo­násának kezdeményezésére is. A döntést a jelenlevő ar. Sándor Gyula tudomásul vet­te és jegyzőkönyvbe mondta, hogy nem kíván fellebbezni. A megyei tanács vb újabb fegyelmi eljárás indításáról is döntött. Kiderült, hogy dr. Sándor Gyula lakáscsere­Szűkülő anyagi lehetőségek között A Pásztói Városi Tanács ülése Nehéz döntéseket kellett meghozniuk tegnap a Pásztói Városi Tanács tagjainak. A tanácsülés programja tíz pontból állt, de még ennél is több témában hoztak ha­tározatokat. Meghallgatták a tanács 1988. évi gazdasági fejleszté­séről és költségvetéséről szóló beszámolót. Az elhangzottak szerint ta­valy 234 millió 792 ezer fo­rint bevételből gazdálkod­tak. Ebből a működési költ- (Folytatás a 2. oldalon) ügyében törvénysértő első­fokú határozat született, amelyet dr. Béres József, a városi tanács vb igazgatási osztályának akkori vezető­je adott ki. A lakáscsere révén egyébként a vb-titkár 105 ezer forint jogtalan ha­szonra tett szert. Dr. Béres József . jelenleg a megyei tanács vb-titkári hi­vatalának vezetője, s így illetékességből a fegyelmi eljárást a megyei vb rendel­te el. A tegnapi döntés kitér ar­ra is, hogy vizsgálni kell az ügyben közreműködő vala­mennyi érintett fegyelmi fe­lelősségét, s erre a városi tanács illetékes. A megyei vb, a szükséges intézkedé­sek megtételére felkérte a városi tanács végrehajtó bi­zottságát. A testület ülésén egyéb fordulat is történt. C. Bec­ker Judit, Salgótarján ta­nácselnöke felidézte: az üggyel kapcsolatban mér többször kinyilvánította, hogy teljesen vétlennek ér­zi magát. Sokakban azonoan felmerülhet a leleiósseg kérdése. — Ezt tisztázni kell, sa­ját kérésemre tartsanak el­lenem fegyelmi vizsgálatot. Az indítványt a végrehaj­tó bizottság elfogadta. Az elnökasszony esetleges fele­lősségét ily módon a saját kezdeményezésére indított fegyelmi eljárás tisztázza majd. — k — Nemzetközi ferroötvözetgyártó konferencia Az ország jelenlegi hely­zetében a gazdasági kibon­takozás egyik legfontosabb kérdésévé vált az ipari szerkezet átalakítása. Az új termelési szerkezet létreho­zása kulcsfontosságú a ko­hászati vállalatoknál is. A fennállásának 50 éves jubi­leumát tavaly ünnepelt Sal­gótarjáni ötvözetgyár, ha­zánk egyetlen ötvözetgyártó­ja is a termelési szerkezet- váltás útját járja. Az utóbbi években megin­dult tőkés export fellendíté­séhez egyre nagyobb szük­ség van a nemzetközi gyár­tási tapasztalatok kicserélé­sére. Erre kínál jó alkalmat az a nemzetközi ferroötvö­zetgv ár tó-konferencia, me­lyet Salgótarjánban a Tech­nika Házában május 26— 27-én az ötvözetgyár az Or­szágos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület vasko­hászati szakosztályának he­lyi csoportjával közösen ren­dez. A konferencia résztve­vőinek száma meghaladja a százat. A szimpózium a szo­cialista és tőkésországok szaktekintélyeiből álló elő­adói stábját jeles hazai ko­hászati szakemberek egészí­tik ki. Az előadások első­sorban Sz energiatakarékos­ság, a nyersanyag-takarékos­ság, valamint az ötvözet- gyártás gazda^igossági és minőségi kérdéseivel foglal­koznak. A konferenciát pénteken., 8 órakor Soltész István, nyugalmazott miniszterhe­lyettes, az OMBKE elnöke nyitja meg. Érdekes elő­adásnak ígérkezik az első nap programjában dr. Ta- máskovics Nándor ötvözet­gyári igazgatónak az ötvö­zetgyártás első ötven évéről tartott összefoglalója. A kétnapos konferencia 27- én 13 órakor fejeződik be. A szakmai programok mellett gazdag fakultatív kikapcsolódási alkalmakat kínál a külföldi résztvevők­nek az ötvözetgyári vezető­ség. Az ajánlatban többi között a Budapesti Nemzet­közi Vásár megtekintése, öt­vözetgyári üzemlátogatás és baráti találkozó szerepel. Alapítvány létesítését kezdeményezik a fiatalok Kétszáz lakástámogatási sorsáról döntenek Tanácskozott a KISZ megyei bizottsága Az ifjúsági mozgalmi munka soron levő feladatai­nak pontos értelmezése, fő irányainak megjelölése, an­nak továbbfejlesztése jegyé­ben ülésezett tegnap a KISZ Nógrád Megyei Bi­zottsága. , Boldvai László első titkár bevezetőjében megköszönte a KISZ-munkát hosszú ide­je végző, s ma is az ifjú­sági mozgalommal szövetsé­get vállaló KISZ-bizottsági tagok tevékenységét, majd aktuális megyei jellegű if­júságpolitikai kérdésekről szólt: — A KISZ alapító tagja a DBMISZ-nek és ma 9670 tagja van megyénkben. Ez a szám az arányokat fi­gyelembe véve a „nagy me­gyék” közé sorolta Nógrá- dot. A KISZ képes az ifjú­ság körében , befolyását erő­síteni, az idetartozás érzé­sét erősíteni — mondotta többek között. (Folytatás a 2. oldalon) Ünnepség a munkacsarnokban Hetedszer kiváló a balassagyarmati kábelgyár Hetedszer nyerte el a Ki­váló Gyár megtisztelő cí­met az MKM balassagyar­mati kábelgyára. Az ün­nepséggel egybekötött díj­átadásra tegnap délután ke­rült sor a gyár hatalmas üzemcsarnokában. A Himnusz hangjai után Tibay András előadóművész szavalata hangzott el, majd a városi és szövetkezeti ve­gyes kar énekét visszhang- zotta a terem. Vezényelt Ember Csaba. A kórus elő­adását követően a Rózsa­völgyi Márk Zeneiskola fú­vószenekara szórakoztatta a megjelenteket. A műsor után dr. Laczkó Mihály, a Magyar Kábel- művek vezérigazgatója — a Pro Űrbe Balasságyarmat kitüntetés tulajdonosa — emelkedett szólásra. Rövid történeti visszatekintésé­ben utalt arra, hogy na­gyon mélyről indult a vál­lalat. 1985-ben már azzal foglalkozott a vezetés: be­jelenti a csődöt. Akkor el­kezdtek keményen dolgozni, és a következő évben 441 millió forint nyereségre tet­tek szert. 1987-ben fan­tasztikus eredményt, 644 millió forint nyereséget pro­dukáltak. Ekkor végleg bi­zonyossá vált, jó úton ha­ladnák. A fejlődés az el­múlt évben sem szakadt meg. Ennek eredményekép­pen a Magyar Kábelművek kiváló vállalat lett. A vezérigazgató méltatta a balassagyarmati gyáregy­ség eredményeit. Elmond­ta, jelentős érdeme van en­nek a kollektívának abban, hogy ilyen rohamosan nö­vekedett a nyereség. Most hetedszer lett kiváló a ba­lassagyarmati kábelgyár. Egymás után ötödször ér­demelték ki ezt a címet, s ez nem véletlen. Ilyén ered­ményeket csak kemény munkával, jól átgondolt stratégiával lehet elérni. Befejezésül a vezérigaz­gató átadta Márton Sándor igazgatónak a kitüntető zászlót és az elismerő ok­levelet. Márton Sándor röviden értékelte az elmúlt évi ered­ményeket. Tavaly a gyár 3 milliárd 150 millió árbevé­telt ért el. Betörtek a tőkés piacra, meghódították ke­letet is, Kanada és az USA igényes piaca sem zárult be előttük. Európaiként egye­dül nekik sikerült ezen a piacon megvetni a lábukat. (Folytatás a 2. oldalon) A balassagyarmati kábelgyárban jelentős mennyiségű szabadvezetéket készítenek határainkon túli megrendelők ré­szére. Képünkön a korszerű gyártócsarnok. __ kép: kulcsár —

Next

/
Oldalképek
Tartalom