Nógrád, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-24 / 120. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT. .. ÚTTÖRŐSAROK j) Barátunk az újság « Bemutatkozik a Kiss Árpád Általános Iskola A Balassagyarmati Kiss Árpád Általános Iskola 114 éves. 1945-ig polgári iskola volt, amelynek egyik tanáraként dolgozott Komjáthy Jenő, a költő. Később idejárt híres színésznőnk, Tolnay Klári is. 1945-től napjainkig általános iskola. Jelenleg 764 tanulója, 60 nevelője van. Tanulói őrzik és ápolják hagyományainkat és büszkék arra, hogy évenként sok tehetséges tanuló hagyja el ennek a régi alma mater- nak falait. És ime a több mint egy évszázados iskola, melynek jpatinás falai sok mindenről tudnának mesélni... Rój Hedyegyev: Ítéljen a történelem / A „jóságos” Sztálin egy kislánnyal, 1936-ban. ^ vr fr Oyurus madarak Dorog és Csolnok között a Pilisben minden évben madárgyűrűző tábor ver tanyát. Én is résztvevője voltam ennek a szép munkának. A láthatatlan japán hálókat úgy feszítettük ki, hogy minél több madarat sikerüljön befogni. A gyűrű- zés mellett a súlyt, kort és nemet is vizsgáltuk. S ha később a már meggyűrűzött madarat visszafogják, következtetni tudnak az életmódra, táplálkozásra és a vonulási útvonalra is. Igen sok, érdekes madarat fogtunk. Kézbe kerültek poszáták, füzikék, feketerigók, örvös és kormos légykapók, fülemülék és a nekem egyik legkedvesebb madaram, a nyaktekercs is. Neve igen találó, hiszen akár teljesen is hátra tudja fordítani a fejét. Sajnos az időjárás, — no meg a cserebogaraik — ellenünk „dolgoztak”. Egész nap fújt a szél és este, amikor a cserebogár-invázió elkezdődött, gyakran még a hálókat is össze kellett húzni. De ez sem szegte kedvünket, sokat és vidáman dolgoztunk a felnőttek vezetése mellett. Cserháti Zoltán 1. b. Sportkörünk él, mi pedig dolgozunk... 1986-ban megalakult a diáksportkör iskolánkban is. Ezzel a diákságnak a sportolásra fordított ideje ugrásszerűen megnőtt. Elsőnek a kézilabda-sportcsoport a a- kult meg Kovács József tanár úr vezetésével. A csapat a versenyek folyamán a dobogó valamennyi fokát végigjárta már, legutóbbi eredményünk a III. korcsoportos megyei döntőn elért 3. helyezés. A legtehetségesebbek a Kábel SE ifjúsági csapatának tagjai. A fociban is szép sikereket értünk el. Részt vettünk a televízió Pályán maradni küzdelemsorozatában. Már- már hagyomány a kétévenként sorra kerülő iskolai teremfoci-bajnokság is. Az igazán nagy összecsapásokat azok a meccsek jelentik, amelyeket a diákok és tanárok vívnak egymás ellen. Alétikában a megyei döntőn 4. helyezést ért el Lőwe Gabriella. A négyprooacsapat — Fekete Edina, Bartos Tímea, Tátrai Andrea, Pásztor Viktória, Duda Zsófia, Koleszár Krisztina — 3. helyezést mondhatnak magukénak. A magasugrás 2. helyét Rónási Viktor, a 3.-at Gál László foglalta el. A 4x100- as íiúváltó (Havassy Kornél, Párizs Richard, Molnár István és Kelemen Attila) harmadik lett. Ugyancsak bronzérmes a fiúötpróba-esapat. A legfiatalabb sportcsoport a tájfutóké, amely idén márciusban alakult meg iskolánkban Kovalcsik István vezetésével. A csapat tagjai főleg azokból a fiúkból és lányokból kerültek ki, akik rendszeresen részt vetlek a Demeter Gábor által szervezett és vezetett túrákon. Március 15-én is részt vettek egy versenyen, ahol a fiúk közül Madarász Gábor 2., Dely László 2., Kenyeres András 3. lett. Török Tímea 1. helyezést ért el. A diákolimpiáról Dely László az országos döntőbe jutott. Madarász Gábor Emlékét kegyelettel rr ■ ■■ I őrizzük Súlyos veszteség érte a Kiss Árpád iskolát ebben a tanévben. Március 7-én váratlanul elhunyt az iskola igazgatója, Aradi György. 33 éve tanított, 25 éve igazgatta kollégáit, az iskola tanulóit. „A műveltség erőfeszítés. Az volt és az is marad” —r vallotta Aradi György elveiben, s ezeket a gondolatokat igyekezett megvalósítani mindennapi munkájában. Ezt vallotta magáénak élete utolsó percéig, az iskolában bekövetkezett haláláig. Sokat tett a gyermekekért, az iskoláért, kollégáiért. Egészsége súlyosan károsodott a megfeszített munkától, de szinte nem is törődve az egészséggel tovább dolgozott, addig, amíg szíve utolsót dobbant. Magas színvonalú munkája elismeréseként többször kitüntették. Az Oktatásügy kiváló dolgozója, Kiváló úttörővezető, Üttörővezetői érdemérem, Kiváló Munkáért kitüntetés és a legbecsesebb, amelyet 1989-ben kapott, a Gyermekekért Érdemérem. REJTVÉNV FALABIRINTUS rQJ A fa tetején a madármama és papa, a fészkek valamelyikében pedig az ő fiókáik. Keressétek meg a valódi utat. amelyen a madárszülők eljutnak saját kicsinyeik fészkéhez. Beküldési határidő: június 2. A Csigarejtvény helyes megfejtése: „Nagy László: Űj évszak jön.” Könyvjutalmat nyertek: Zsíros Márta Szécsény, ifj. Mező Sándor Salgótarján, Kispál Tibi és Ákos Nagy- bátony, Gyergyói László Salgótarján, Csizmadia Kornél Érsekvadkert. A könyveket postán juttatjuk el részetekre. Számvetés munkánkról Október a tanulmányi versenyek ideje. De jutott belőlük áprilisra is. Matemati'kából nyolcán versenyeztek Vácott, szép eredménnyel. Orosz nyelvből Kovács Orsolya, a városin, Éli A ti da, a megyein vett ’észt. A Hevesy György országos kémiaverseny megyei fordulóján hárman indultak és álltak helyt. A városi Rákóczi Kupán matematikából az összetett versenyen elsők lettünk és elhoztuk a vándorkupát. A cscpat tagjai: Farkas Borbála, Tolvay Csaba, Franka Beáta, Kusnyár Tamás, Kapanász Kornélia, Mo- litórisz Kornél, Kiss Krisztina és Paróczai Katalin. TJttörő- gárda-verseny .is volt, csapatunk a 3. helyezést érte il. Év közben sokan oldottunk meg képességfejlesztő feladatokat. Matematikából hatan vettek részt, ketten közülük a döntőbe is jutottak, Farkas Bori és Tolvay Csaba. A kémiadöntőbe Paróczai Katalin és Márton Judit, valamint Klárik Zoltán. -Földrajzból is majd 27 tanuló küldött be képességfejlesztő feladatokat. A tanulás mellett jutott idő a szórakozásra is. Sárkányéoítő- versenyt rendeztünk, s a sárkányokat az Ipoly partján eie- gettük fel. A legjobb sárkány a börtön felett állt meg. Áprilisban csecsemőgondozási versenyen is részt vettünk. Itt második helyezést „értünk c 1. Nagyon büszkék vagyunk kisdobosainkra, akik a városi tanulmányi versenyen első helyezést értek el. Aztán a megyei versenyt ís megnyerték. A csapat tagjai : Halász Emese, Tamási Noémi, Novák Zoltán. Büszkék vagyunk még az Éneklő ifjúság versenyen éneklő kisdoboskórusra, akik arany minősítést szereztek. Iskolánk sok tanulója jár a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola osztályaiba, kö2ös rendezvényünk is voljt ebben az évben. Ügy hisszük, hogy ebben és a következő. tanévben a hibák mellett sikereink is jelentősek lesznek és reméljük, hogy a jövőben ■még több eredmeny- nyel dicsekedhetünk. Köszönjük az Üttörősarok szerkesztőinek, hogy bemutathattuk iskolánkat, szívesen olvasunk másodról is a nCGRAD cikkeiben, hiszen mindannyian szeretjük szülői öl düríke t, azt a megyét, amely annyi sok híres embert adott a tudománynak, irodalomnak. Mi, a bi las- sagyarmati Kiss Árpád Általános Iskbla tanulói és tanárai arra buzdítunk mindenkit, hogy szeresse és védje lakóhelye értékeit. hagyományait, jegyen büszke az elődökre és tanuljon, dolgozzon minden gyerek úgy, hogy méltó legyen a nagy elődök nevéhez. Sokan írtuk ezt az Ü ttörő* sarkot, úgy hisszük, így kell aláírnunk: az iskola tanulói és nevelői. Az itt következő részlet Rój Medvegyev Ítéljen a történelem című, a Kossuth Könyvkiadónál ebben az évben megjelenő Sztálin-élet- rajzából való. 2. rész SZTÁLIN FELESÉGÉNEK ÖNGYILKOSSÍGII 1932. november 9-én hajnalban öngyilkos lett Sztálin felesége. Nagyezsda Allilujeva Sztálin második felesége volt. Első felesége, Jekatye- rina .Szvanidze 1907-ben halt meg, amikor, fiuk, Jakov alig egyesztendős volt. Szergej Alliluj evvel, második feleségének apjával Sztálin még 1903-iban ismerkedett meg, amikor Tif- liszben járt. Néhány év múlva Bakuban, ismét összehozta őket a sors. Sztálin ekkor ismerhette meg Allilujev islányát, Nágyát, aki akor mindössze hatéves volt. Az Allilujev család hamarosan Pétervárra költözött. Lakásuk a bolsevikok illegális találkozóhelye lett.. Gyakran megfordult itt Sztálin is, és felfigyelt ba- kui elvtársa szép, tizenhat éves lányára. Az októberi forradalom győzelme, után bevonta a fiatal lányt a nemzetiségügyi népbiztosság munkájába. Amikor a szovjet kormány 1918 tavaszán átköltözött Moszkvába, Sztálin magával vitte Nagyezsda Alliluj evát is, aki hamarosan felesége lett/ Belépett a pártba, és Sztálinnal együtt a caricini frontra ment. Moszkvába visz- szatérve, a fiatalasszony Lenin titkárságán dolgozott. Hamarosan megszületett a fia, Vasziilij, néhány évvel később pedig a lánya, Szvetlána. Lenin, halála után Nagyezsda az egyik folyóirathoz került. A húszas évek végén beiratkozott az akkor induló ipari akadémiára, hogy megtanulja a műszálgyártás technológiáját. Nem- fejezte be tanulmányait'. A harmincas évek elején a moszkvai városi pártbizottságon dolgozott. Nagyezsda Allilujeva személye és Sztálinhoz fűződő viszonya körül sok pletyka és legenda született. Így például az egyik szerző (aki az Esszad bej álnév mögé •rejtőzött) azt állítja, hogy Sztálin, akár egy keleti kényúr, bezárva tartotta feleségét' a Kremlben levő nagy lakásában, és Sztálinnak a Kremlben lakó munkatársai soha nem látták még az arcát sem. Browning Berlinből Igazából Nagyezsda Allilujeva nagyon barátságos asszony volt, pártkörökben jól ismerték. Jó barátnője volt Molotov felesége. Jó viszonyban volt Nyikita Hruscsovval, akit az ipari akadémiáról ismert, Jakov Dzsugasvilivel, Sztálin első házasságából született fiával, aki mindössze öt évvel volt fiatalabb nála. Nagyon bántották Sztálin és fia gyakori, veszekedései, és megrendítette Jakov sikertelen. öngyilkossági kísérlete. Sztálin lánya, Szvetlána szerint Jakov nagyon lojális volt az apjával, de nem istenítette. „Apám mindig tézisekben beszél” — mondta egy alkalommal Jakov Szvetlánának. Sztálin ridegen, sőt ellenségesen bánt a fiával. Ezért próbálta főbe lőni magát Jakov. „Szerencsére csak megsérült — írja Szvetlána Allilujeva. — De apám itt is talált okot a gúnyolódásra : Haha, nem talált! — mondta. Anyámat megrendítette az eset.” Nagyezsda Allilujevának egyre nehezebb lett az élete Sztálin mellett. Gyakran veszekedtek. Egyik alkalommal Nagyezsda fogta a gyerekeket és otthagyta Sztálint. Ám apja és rokonai rábeszélésére néhány hónap múlva visz- szatért hozzá. Az asszony rokonai, amikor' a vitákról, veszekedésekről tudomást szereztek, többnyire Sztálin pártját fogták. Mivel legközelebbi hozzátartozóinál sem talált megértésre, Nagyezsda Allilujeva az öngyilkosság ’ gondolatával kezdett foglalkozni. Amikor testvére, Pavel, aki hadmérnök volt, szolgálati útra külföldre ment, Nagyezsda megkérte, hozzon neki egy revolvert. Pavel teljesítette a kérést, Berlinből hozott egy kis női browningot. Cigaretta a dekoltázsban Nagyezsda Allilujeva ön- gyilkosságát az alábbi eset előzte meg. 1932. november 8-án a Kremlben összejöttek a bolsevik vezetők és családtagjaik, hogy megünnepeljék az októberi forradalom 15. évfordulóját. Ott volt Nagyezsda Allilujeva is, Sztálin azonban késett. Amikor megérkezett, Nagyezsda gúnyos megjegyzést tett rá. Sztálin felfortyant és gorombán válaszolt. Néha nem pipázott, hanem cigarettázott. Azzal töltötte ki, a haragját, hogy az égő cigarettát váratlanul felesége arcába vágta. A cigaretta a ruha kivágásába esett. Nagyezsda kikapta a cigarettát, felugrott, de Sztálin, hirtelen sarkon fordult és elrohant. Rögtön utána távozott a felesége is. Mint később kiderült, Sztálin kiment a nyaralójába, Nagyezsda pedig hazament a Kremlben levő lakásukba. Az ünnepi hangulat elromlott. Néhány óra múlva azonban sokkal rosszabb történt. Telefonáltak Sztálin lakásáról, Avel Jenukidzét és Szergo Ord- zsonikidzét kérték, hogy azonnal menjenek oda. Nagyezsda agyonlőtte magát. Mellette hevert egy kis női revolver és égy Sztálininak címzett levél, amelyet természetesen senki sem mert elolvasni,. Azonnal telefonáltak Sztálinnak a nyaralóba, s ő hamar meg is érkezett. Felesége halála megrendítette, de nem szólt egy szót sem. Nagyezsda Allilujeva öngyilkosságáról semmit sem írt a sajtó. Az újságokban megjelent egy közlemény Sztálin feleségének váratlan megbetegedéséről és haláláról, meg egy hamis orvosi jelentés. Nem ment el a temetésre Nagyezsda Allilujeva csa- ládja nem ítélte el Sztálint* felesége haláláért, hanem az volt az első reakciójuk, hogy valamiképpen segíteni kell Sztálinnak átvészelni ezt a tragédiát. Nagyezsda bátyja, Pavel Allilujev sürgősen hazatért Berlinből és egész családjával Sztálin nyaralójába költözött, több évig ott lakott. Sztálin többször beszélgetett vele NagyezsdáróL Időnként hibásnak érezte magát, és megpróbálta mentegetni magát Pavel előtt: „Mindent megtettem, amit akart — mondta Sztálin. — Oda ment, ahová akart, azt vehetett, amihez kedve támadt. Idenézz!... Kihúzta az íróasztalfiókot, amely nem volt bezárva: tele volt papírpénzzel.” (Szvetlána Allilujeva szeri nt Sztálin a háború után. sem költötte el óriási fizetését, amelyet sokféle tisztsége után kapott. A borítékokat, amelyekben a pénzt kapta, fel sem nyitotta, hanem berakta az íróasztalfiókba.) Sok fikció fűződik Nagyezsda Allilujeva temetéséhez is. Sztálin néhány rajongója ma is arról beszél, hogy Sztálin gyalog ment felesége koporsója mögött a Kremltől a temetőig. Még olyan meséket is hallani, hogy Sztálin hetente egyszer kiment felesége sírjához, és reflektorok fényében órák hosszat üldögélt ott. A valóság azonban egészen más volt. Alliluj evát a mai, GUM- ban ravatalozták fel (a harmincas években a Kreml különböző hivatalai voltak itt). Sztálin a temetés kezdete előtt érkezett, odament felesége koporsójához, és hirtelen olyan mozdulatot tett, mintha eltaszítaná magától a koporsót. Jól kivehetően ezt mondta: „Ügy ment el, mint ellenség”. Majd sarkon fordult és távozott. Nem vett részt a felesége temetésén, s élete végéig egyszer sem ment ki a sírjához. Felesége halála után Sztálin özvegyen élt. Voltak rövid ideig tartó és nem túl gyakori- kapcsolatai különböző nőikkel. Ezekből gyermekek is születtek, de ők aZ anyjuk nevét kapták. Egyetlen nő sem volt rá semmilyen hatással, soha nem látta házasságon kívül született gyermekeit. Sőt, nyolc unokája közül is csak hármat látott. A család és a családi élet számára 1932- ben megszűnt. (Következik: A nagy éhín~ ség délen) I
